Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-07 / 5. szám
MEGYEI TÜKÖR PENTEK, 2005. JANUAR 7. Garázskapuhoz olajfestményt Fények és árnyak a kortárs műtárgyak piacán Kvalitásos kortárs művészeti alkotást vásárolni több évtizedre szóló befektetés, ezért kevesen áldoznak rá komoly pénzeket. A szegedi képzőművészek döntő többsége nem tudna megélni az önálló alkotómunkából, ezért valamilyen tisztes polgári foglalkozással is rendelkezik: tanít vagy mérnökként, hivatalnokként dolgozik. A kvalitásos kortárs műalkotásoknak alig van piaeuk, az értő érdeklődőknek általában nincs elég pénzük, akik viszont megtehetnék, hogy festményeket, szobrokat vásároljanak, nem igazán érdeklődnek a művészet iránt. - Komoly gond, hogy hiányoznak a bejáratott galériák, a gavallér mecénások, és a közgyűjteményeknek is kevés a pénzük erre a célra - mondja Aranyi Sándor festőművész, a főiskola rajz tanszékének vezetője, a legjelentősebb szegedi alkotókat tömörítő Szög-Art Művészeti Egyesület elnöke, aki szerint az értékrenddel is bajok vannak. A hipermarketekben tanyázó képkereskedők iszonyatos giccset kínálnak, már egy garázskapukat gyártó cég is azzal reklámozza a termékeit a KEPEK ES ARAK Ma egy közepes méretű, 60*80 centiméteres olajfestmény átlagos ára országosan ismert, befutott művészek - például Schéner Mihály, F. Zámbó István, Galambos Tamás - esetében 200-400 ezer forint. A tíz-tizenkét legjobb szegedi festő azonos nagyságú képeit 100-200 ezerért lehet eladni. A kortárs képzőművészet csak a legbátrabb befektetőknek való, akik tisztában vannak azzal, hogy ez közép, sőt Inkább hosszú távon jövedelmező üzlet - állítja a hazai műkereskedelmet alaposan ismerő Nátyi Róbert művészettörténész, aki szerint befutott művészektől nem nagy kockázat vásárolni. de az ő műveik szinte elérik az antik műtárgyak árát. Érdemes olyan tehetségek munkáit gyűjteni, akik még nem közismertek, de tizenöt-húsz éven belül biztosan felfedezik őket. Például Vinkler László és Zoltánfy István képei ma már sokszorosukat érik. televízióban, hogy értékes eredeti olajképet ad hozzájuk ajándékba. A bemutatott képekről viszont ordít a dilettantizmus. A művészek úgy vélik, Szegeden hiányzik egy nívós kortárs galéria. Erre az egyik magángalériás azt feleli: költséges, ráfizetéses szélmalomharc mai alkotókkal foglalkozni. Nem ilyen borúlátó Leichter Ákos, a Gulácsy Galéria vezetője. Szerinte 100 ezer forint a lélektani értékhatár, ami fölött már tényleg nehezebb ma műalkotást eladni. Ezért a Kárász utcai üzletben - ahol csak zsűrizett munkákat kínálnak sok, olcsóbb kategóriába tartozó rézkarcot, grafikát, iparművészeti munkát, dísztárgyat is kínálnak. A szegedi vásárlók konzervatívabbak, mint a fővárosiak, inkább a figurális képeket keresik, a bronz kisplasztikákból pedig az aktokat körülményesebb itt eladni. Helyi művészek munkái azért szerepelnek ritkán a kínálatban, mert őket inkább a műtermükben személyesen keresik fel a vevők. Az állami mecenatúra ma is fontos lenne a képzőművészetben. Nagy Imre, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze elmondta: az intézmény költségvetéséből ugyan nem tudnak kortárs műtárgyakat vásárolni, de a Nemzeti kulturális alapprogramtól pályázattal 2003-ban kétmillió, 2004-ben pedig hárommillió forintot nyertek erre a célra. Most olyan szegedi alkotóktól - például Sejben Lajos, Aranyi Sándor, Lázár Pál, Berkecz Éva - szeretnének egy-egy alkotást venni, akiknek még nem szerepel egyetlen munkájuk sem a múzeum gyűjteményében. A szegedi önkormányzat több mint nyolcszáz 20. századi alkotásból álló gyűjteménnyel rendelkezik. A festmények többsége az elmúlt évtizedekben lektorátusi és minisztériumi adományokból került a városhoz. Az önkormányzat mútárgyvásárlási kerete az utóbbi évtizedben már nem tudott lépést tartani a/ emelkedő árakkal. Pappné Zánthó Rita képzőművészeti referenstől megtudtuk, tavaly egymillió forintért öt új képet vettek. Általában a jubiláló helyi művészeket köszönti a város azzal, hogy egy-egy munkájukat támogatásképpen megvásárolja. H. ZS. „Akinek jó családja van, nem foglalkozik a korával" Piroska néni százéves Századik születésnapját ünnepelte tegnap a szegedi Bczdán Józsefné. Piroska nénit családjából csak fia tudta köszönteni, testvéreit és férjét már elvesztette. Mint mondta, nem gondolta volna, hogy megéri ezt a kort, hiszen nagyon nehéz élete volt. Jókedvűen, mosolygósan ünnepelte századik születésnapját tegnap Bezdán józsefné Farkas Piroska. Egyetlen dolog hiányzott csak neki ezen a szép napon: a jó idő. - Nem jó ez a tél, én a nyarat szeretem - mondta Piroska néni. Ezért örült annak a virágcsokornak, amelyet Kozma József alpolgármester adott át neki. - Nem is láttam még ilyet! Hogy nő ilyenkor ilyen gyönyörű virág? lelkendezett. Piroska néni a csokor mellé egy oklevelet is kapott, amelyben születésnapja alkalmából Szeged vezetői is gratulálnak neki. Hasonló jókívánságot egyébként a köztársasági elnök is küldött. - Nem vagyok valami jól, már a lábaim sem akarnak elbírni panaszkodott az idős nő, amikor a hogyléte felől érdeklődtünk. Az életem is mmdig nehéz volt, •nem gondoltam, hogy megérem a száz évet - tette hozzá. Piroska nénin egyébként egyáltalán nem látszik a kora, sőt: ő maga is többször eltévesztette, és úgy fogalmazott, gyorsan elszállt ez a hetven év. Amikor pedig kijavították, csak legyintett: - Akinek jó családja van, nem foglalkozik a korával, csak azzal az örömmel, amit okoznak neki. Az idős nő egyébként évtizedek óta egyedül él 76 éves fiával, Józseffel. Férjét 46 évvel ezelőtt veszítette el, már régen meghalt öt testvére is, unokái pedig nincsenek. - Nagyon jó fiam van, mindig azt kérdezi, mit hozzon nekem. Főz, mos, mindent megcsinál - dicsekedett a néni. - Ráadásul mindent nagyon jól kell elvégeznem, mert ha mondjuk nem sikerül jól az étel, nem eszi ám meg - mondta mosolyogva lózsef. A férfi elmesélte, édesapja a paprikaföldön, munka közben esett össze. O a vállán cipelte haza az élettelen testet, és akkor megfogadta, soha nem hagyja magára édesanyját. ígéretét pedig be is tartotta. Csak négy évig volt távol, amikor katonáskodott. - Akkor sirattam vég nélkül a fiamat, és abban teljesen ki is készültem - mesélte Piroska néni. József azóta soha nem hagyta egyedül, manapság pedig már egy óránál többet nem is tölt az otthontól távol. - Azt az időt már sosem tudnám bepótolni - magyarázta. - Ne menjenek még, olyan ritkán vannak nálunk vendégek kérleltek bennünket távozáskor. Azt mondták, csak a díjbeszedő csönget be hozzájuk időről időre. Mindkettőjük számára a másik jelenti a családot. Azt kívántuk nekik, hogy éljenek még sokáig egészségben. TÍMÁR KRISZTA A közgyűlési frakciók vezetői 2004-ről és 2005-ről Kormánypárti és ellenzéki pillanatkép Szegedről A szegedi közgyűlés kormánypárti képviselői nyugodtabb politikai légkörre számítanak 2005-ben. Az ellenzékiek szerint viszont a március 6-i időközi önkormányzati képviselő-választás olyan alaphangot adhat, amely nem a megnyugvás irányába mutat. A frakciók vezető politikusait vissza- és előretekintésre kértük. Hűvös László, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese: - Örvendetes, hogy az elmúlt évben befejeződtek, illetve idén tovább folynak azok a beruházások - az Anna-fürdő és az egyetemi könyvtár építése, valamint a csatornázás -, amiket az előző ciklusban készítettek elő. Fájdalmas viszont, hogy 2004-ben több száz munkahely szűnt meg Szegeden, növekedett a munkanélküliség a városban, ahol nyoma sincs a munkahelyteremtő beruházásoknak. A kabinet folytatta az önkormányzatok elszegényítésére irányuló politikáját, aminek az árát az emberekkel fizettetik meg a drasztikus díjemelésekkel. Bízunk abban, hogy a városvezetés munkahelyteremtő programokat is beindít 2005-ben, mert ezzel eddig adós maradt. Kalmár Ferenc, az MDF-MKDSZ frakcióvezető-helyettese: Szegeden tavaly sem történt áttörés a munkahelyteremtés ügyében. Fájó, hogy nem jöttek a városba azok a cégek, beruházások, amelyeket olyan régen várunk. 2004 negatív szenzációja a leletcsereúgy volt, amellyel országos szintű botrányt szolgáltatott Szeged. Ez nagyban rontotta a város imázsát. Pozitív viszont, hogy felújították a Tisza Lajos körutat és befejeződtek azok a beruházások, amelyek még az előző ciklusban kezdődtek el. 2005-re vonatkozóan szerintem a március 6-i időközi önkormányzati képviselőválasztás olyan alaphangot adhat, amely nem a megnyugvás irányába mutat. Kormos Tibor, az SZDSZ frakcióvezetője: - Számomra azért nehéz feladat az elmúlt évet értékelni és előretekinteni, mert szerintem folyamatában, nem pedig egy adott időszakra vonatkozóan - mondjuk január elsejétől december harmincegyedikéig - kell nézni a dolgokat. A szabad demokraták frakciójának elképzeléseit támogatta a városvezetés 2004-ben. Reményeink szerint a tavaly elkezdődött és az idén beinduló beruházások - a nyugati elkerülő út és a logisztikai központ építése, a Szent István tér és a kórház rekonstrukciója, valamint a repülőtér fejlesztése befejeződnek ebben a ciklusban. Mindezeken felül nagyobb fejlesztéseket bevállalni már erőn felüli teljesítmény lenne, de a terveket elő kell készíteni a 2006 utáni időszakra. Pászti Ágnes, a Centrum Párt frakcióvezetője: - A várost irányító koalíció kiegyensúlyozottan működött az elmúlt évben. 2004 a fejlesztés éve volt Szegeden. A Centrum önkormányzati képviselői saját körzetükben, Felsővároson és Újszegeden elvégezték azokat a feladatokat, amelyekkel a választók megbízták őket. Mi mindvégig a szakmaiságra helyeztük a hangsúlyt, s igyekeztünk távol tartani magunkat a politikai vitáktól. Bár akadtak kisebb hibák, azokat korrigáltuk. Számunkra az idén is a körzetben végzett tevékeny képviselői munka az elsődleges feladat. A várost illetően 2005-ben befejeződnek, illetve folytatódnak a tavaly elkezdődött beruházások, amelyek mellé újak is társulnak. Révész Mihály, az MSZP frakcióvezetője: - Az uniós csatlakozás igazi tartalmat adott a Szeged Európa kapuja szlogennek, az M5-ös autópálya továbbépítése pedig óriási lehetőséget biztosít a városnak. Tavaly az újjászületés évéhez rengeteg rendezvény kapcsolódott, amelyekkel egy rossz kedyú városból sikerorientált Szegedet tudtunk teremteni. Lényeges elem volt 2004-ben a külső városrészek fejlesztése. Idén a nagy beruházások, a repülőtér és a logisztikai központ fejlesztése, valamint az iskolafelújítások folytatása mellett fontosnak tartom a szociális háló további erősítését is. 2005-ben nyugodtabb politikai légkörre számítok a városban, illetve a képviselő-testület ülésein, mert úgy látom: „az emberek már belefáradtak az akciózásba". sz. c. sz. Kortárs alkotások a Kárász utcai Gulácsy Galériában Fotó: Frank Yvette Piroska néni jókedvűen ünnepelt Fotó: Schmidt Andrea