Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-31 / 25. szám

HÉTFŐ, 2005. JANUÁR 31. • KAPCSOLATOK* 3 A népszerű édesség, a Túró Rudi forgal­mazását januártól több európai országban is megkezdték. A hungarikumnak számító, a szegedi Sole által is forgalmazott cse­megét a külföldi vásárlók kedvéért kicsit megváltoztatták. A Túró Rudi megkezdte európai hódítását. A Pöttyöst gyártó Friesland Romániában kísér­letképpen 2003 végén jelent meg, a Danone pedig 2002-ben Lengyelországban, a Danio Batonik (magyarul Rudacska) nevű Rudival. A Pöttyös-hirdetések idén januártól föltűn­tek a szlovák tévében, a pozsonyi buszokon és a villamosokon is. A Danone Duett Rudija pedig Csehországban is megjelent. Idén mindkét márka további lépésekre készül. Az egykori magyar találmány, a Túró Rudi gyártási hcencét birtokló két cég, a Friesland és a Danone az év elejétől kezdte meg a hun­garikumnak számító termék exportját. A két Rudi mögött álló multinacionális háttér megkönnyíti a nemzetközi forgalmazást, a termék az eddigi célországokban azonnal be­került a hipermarketek kínálatába, de orszá­gos terítéssel kisboltokban is kapható. Ám a külföldön vásárlók nem egészen ugyanazokat a Rudikat kapják, mint az ittho­ni közönség. A két cég szakemberei szerint ugyanis az export célországainak lakói édes­szájúbbak, mint a magyarok, és ehhez iga­zodnia kell a túrós édességnek is. Például a Pöttyös Magyarországon nyolcvan százalék feletti arányban étcsokis bevonó masszával fogy, de exportra szinte kizárólag tejcsokival készül. A Duett Rudi sárga-fekete, azaz vaní­liás változata pedig több vaníliával készül, ha éppen exportra gyártják. A Friesland a román piacon 2004-ben egyre sikeresebbé vált Pöty­työst már a helyszínen gyártja, a szlovák és a tervezett további export ellátását azonban itthonról, a mátészalkai gyárból tervezi biz­tosítani. A szegedi Sole Hungária Rt. Túró Csoki néven forgalmaz hasonló terméket. E cég azonban nem tervezi a csemege külföldi for­galmazását - tudtuk meg Nagygyörgy Eva kommunikációs igazgatótól. - A gyermekeim nagyon szeretik a Túró Rudit - magyarázta az egyik szegedi boltban vásárló szabadkai Szabó István. - A kicsik az ízesített változatokat, én a hagyományosat kedvelem jobban. Néha hozok rizses csokit, és ismerőseimmel Túró Rudira cserélem. A Londonban dolgozó Földesi Ildikótól pedig azt hallottuk, egyszer vitt magával az édesség­ből a szigetországba, s azóta barátai rendszere­sen megkérik, amikor hazalátogat, vásároljon nekik és vigyen magával Túró Rudit. TAMÁS ÁKOS KRÉMBŐL RÚD Eredetileg orosz találmány a túrós-csokis édes­ség: az állaga folyós volt, ezért mélyhűtőben kel­lett tárolni, mint a jégkrémet. A termék első gyár­tójaként és forgalmazójaként egy pékmestert em­leget a szakirodalom. Magyarországon már a to­vábbfejlesztett, szobahőmérsékleten is esztétikus darabot kezdték gyártani. Az újdonság előbb tú­rós rudacska felirattal került a boltokba, majd a név egyszerűsödött, s megszületett a Túró Rudi. Orvos­hiány Hirdetésben keresnek orvosokat a szegedi kórházba, miután a munkaügyi központban és a Szegedi Tudományegyetem orvos­karán hiába próbálkoztak. A kórházak életében ez a hír, amely tíz éve még kimondottan furcsának számított volna, ma már telje­sen hétköznapi. Alig van olyan vidéki kórház Magyarországon, amely ne tudna azonnal alkalmazni aneszteziológust, radioló­gust és patológust, ha lenne jelentkező, és több olyan kórház is van, amely az elmúlt években bezárta pszichiátriai osztályát, mert nem talált elegendő orvost. A kórházi orvoshiány ma már nem csak jövőbeli eshetőség: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének 2003-as felméré­se szerint a szakorvosok harmada (mintegy tízezer fő) öt éven be­lül nyugdíjba megy, az orvosok átlagéletkora 45 év fölött van (a kórházi gyermekgyógyászok átlagéletkora 57 év!), s a pszichiát­riától az onkológiáig 17 olyan orvosi szakterület sorolható fel, ahol rövid időn belül súlyos munkaerőhiány alakul ki. Mindeköz­ben az orvosi szakma társadalmi megbecsültsége magas, évtize­dek óta folyamatosan a foglalkozások presztízshstájának élén áll. A kórházi orvoshiányra nincs más magyarázat, mint a felelősség­hez képest alacsony jövedelem és a rossz szakmai körülmények. Az európai uniós csatlakozásig ide tartozott az ügyeletek, vagyis a túlórák igen magas száma is, az uniós irányelvek azonban a bete­gek érdekében korlátozzák a vállalható túlórák számát. Az ala­csony jövedelmek és a már kialakuló orvoshiány miatt a munka­és pihenőidőt szabályozó uniós munkajog a kórházi orvosokat kedvezőtlenül érintette, hiszen a pluszmunka megszűnésével fi­zetésük is kevesebb lett. Úgy tűnik, minél kevesebb pénz jut az egészségügyi fejleszté­sekre és az orvosi jövedelmekre, a szakág problémája annál súlyo­sabb lesz. Az orvosi egyetemekről érkező utánpótlás nem elég, mert a magyar kórházi helyzetet ismerve a végzősök nem szíve­sen választják a kórházi munkát. Míg az intézmények a kelleté­nél átlagosan 10-15 százalékkal kevesebb orvossal dolgoznak, a tíz évvel ezelőtti tízszeres túljelentkezéshez képest az orvosi sza­kokra ma már csak kétszer többen jelentkeznek. Ráadásul az egyetemeken végzettek 11 százaléka, de egyes becslések szerint egyharmada nem is dolgozik orvosként. Egy részük elmegy má­soddiplomás képzésre, és sokan vannak, akiket a gyógyszergyár­tók foglalkoztatnak orvoslátogatóként - a kórházi fizetés többszö­röséért. Sajátos módon 2004-ben némileg megugrott az orvosi szakra jelentkezők száma, és ezt a minisztériumban a 2002-es béreme­lésnek tulajdonítják. A szakmai szervezetek szerint azonban az orvosi diploma felértékelődésének az az oka, hogy az Európai Unió számos országában szívesen látják a magyar orvosegyete­mek végzőseit. A Magyar Rezidens Szövetség felmérése szerint a végzősök kétharmada nyitott a külföldi munkára, harmaduk már tájékozódik is, és 10 százalékuknak konkrét ajánlata van. Az itthoninál édesebb rudacska a szlovákiai Pöttyös, vagy a lengyel Batonik Európát hódítja a Túró Rudi A Túró Rudi külföldön is a gyerekek kedvencévé válhat Fotó: Gyenes Kálmán PANEK SÁNDOR Néhány állásra nagyon nehezen találnak szakembert a kórházak Már hirdetésekben is keresik az orvosokat Csak mínusz nyolc fokig jó a száraz hideg A hótakaró még kellene Ha az időjárás a jelenleginél már nem fordul sokkal zordabbra, bő termés ígérkezik a földeken. Ha hidegebb lesz, feltétlenül kell a hótakaró. Folytatás az 1. oldalról Mindketten Szegeden végzett külföldi fiatalok: egyikük egy szerbiai születésű belgyógyász, a másik romániai infektológus. Decemberben rajtuk kívül hét pályakezdő kapcsolódott be a munkába, ók többek között a se­bészeten, a pszichiátrián és a ra­diológiai osztályon dolgoznak. A rezidensek az osztályvezető sze­rint szívesen járnak hozzájuk, és később közülük töltik be a meg­üresedő helyeket. A külföldre vándorlás nem jellemzi a kórhá­zat, a szegedi klinikák és a kör­nyező városok viszont erős kon­kurenciát jelentenek. Az állások­ra pályázóknak a garantált bér­táblában szereplő alapfizetést és a pótlékokat biztosítják. A deszki kórház főigazgatója elfogadhatónak tartja a helyzetü­ket. Bálint Beatrix egy pályakez­dő kardiológusról beszélt, akit a pulmonológiára vesznek fel, a kardiológiai osztályra viszont egy év óta hiába keresnek munkatár­sat. Elvándorlást nem tapasztal­tak, a szakorvosaik csak tanul­mányutakra járnak külföldre. A főigazgató hangsúlyozta, hogy igyekeznek vonzó körülménye­ket teremteni. Kiemelte, hogy in­tézményük gazdálkodása stabil, leépítés nem várható, sót: eddig minden évben megtalálták a módját, hogy év közben és év vé­gén is jutalmat oszthassanak. A közalkalmazotti bértáblában szereplő alapfizetés mellett ter­mészetesen fizetik a pótlékokat, és igazgatói döntés nyomán úgy­nevezett kettes pótlékkal is lehet bért emelni. Mindeközben nem­csak az anyagiakkal, hanem a be­tegellátás körülményeinek folya­matos javításával is törekednek munkatársaik megbecsülésére. Egy hatodéves fiatalember taná­rai javaslatát tartja szem előtt. Belgyógyásznak készül, és a klini­kát javasolták neki elsődleges kép­zési helyül. Balogh Mária reziden­si idejét töltötte a szegedi kórház belgyógyászatán, most ugyanott szerződéssel alkalmazzák. A fiatal orvos lakóhelyén akart maradni, és meggyőzték a gyakorlati ideje alatt szerzett tapasztalatai. Jelenleg onkológusra és bőr­gyógyászra lenne leginkább szük­ség a vásárhelyi kórházban - tud­tuk meg Kallai Árpád főigazgató­tól. Az intézmény a közlönyben, azonnali belépéssel hirdeti az ál­láshelyeket. Úgy tűnik egyéb­ként, hogy onkológus jelentkező akad, bár még nem nyújtotta be a pályázatát, s a bőrgyógyász állás iránt is érdeklődtek már. A vásár­helyi kórházban egyébként radio­lógus és reumatológus szakorvos jelentkezését is várnák. A makói Diósszilágyi Sámuel Kórház is adott már föl apróhirde­tést. Bakos Gábornétól, a kórház orvosigazgatójától megtudtuk: komoly hiányuk van pszichiáter­ből, a röntgendiagnosztika terüle­tén szakvizsgával rendelkező munkatárs is kellene, és egy gyer­mekszakorvost is keresnek. Olyan jelentkezőnek örülnének a legjobban, aki több szakvizsgával is rendelkezik. A hirdetés iránt számosan érdeklődtek, a zömmel más településeken élő orvosok azonban szolgálati lakást is igé­nyelnének. A nővérszálló helyei tele vannak, és nincs üres a város orvoslakásai közt sem, éppen ezért a város vezetésével tárgyal­nak a megoldás reményében. Szentesen lakást is kínálnak, emellett az előírtnál magasabb fizetést, a megszokott csatorná­kon mégis hláfia kerestek szak­embereket a területi kórház pszi­chiátriai osztályára. Lukács Györgyi szakorvos lapunknak nyilatkozva azt mondta, lehet, nem népszerű munkát vállalni a fekvőbeteg-ellátásban, mert ott az átlagos munkatempóban is öt-hat alkalommal ügyeletet kell vállalni havonta. Ezért a szak­mabeliek inkább a járó betegek­kel akarnak foglalkozni, vagy magánrendelőt nyitnak. A hó jót tesz a mezőgazdaságnak Biztatóak a kilátások a mezőgaz­dasági termelők számára, ha ilyen marad a tél. Lakatos Erika röszkei gazdálkodó a tavaly ve­tett búza, kukorica és napraforgó esélyeit jónak látja. Az alma-, ba­rack- és szilvaültetvényeknek szintén jót tesz a gyenge fagy, száraz hidegben azonban csak mínusz nyolc fokig biztosított a nyugalmi állapot. Az ősszel el­végzett talaj-előkészítő munkák nyomán nagy rögök maradtak a földeken, és igazán kívánatos lenne, ha ezeket szétszívná a hi­deg. Zordabb időben azonban ká­rosodhat a gabona és a gyümölcs, ezért tartós fagy esetén kell a hó­takaró a növényekre. Az ötezer hektáron gazdálkodó hódmezővásárhelyi Hódagro Rt. vezérigazgatója szintén kedvező­nek minősítette az időjárást, és megfelelő mennyiségűnek mondta a csapadékot. Szabó La­jos őszi búzából, árpából és rep­céből egyelőre biztatónak nevez­te a kilátásokat. A tavaszi vetésű növények fejlődését a nyár nagy­mértékben befolyásolja. Ha je­lentős csapadék esik le a követ­kező hónapokban, nehéz lesz el­végezniük a tavaszi vetést, és új­ra szó szerint megállás nélkül kell dolgozniuk, hogy időben el­készüljenek a vetés-előkészítő és növényvédő munkálatokkal. Mi­vel a búza- és kukoricaértékesítés tavaly elakadt a felvásárlás hiá­nya miatt, tárolóikban százezer mázsa búza, kukorica és zab vesztegel. A társaságnak - a ter­vek szerint - az alkatrész-fel­használáson és az energián kell Fotó: Gyenes Kálmán spórolnia. A közelmúltban vásá­rolt új gépparkra várhatóan nem kell költeni, a vetőmagból és nö­vényvédő szerekből pedig az ol­csóbbakra térnek át. Koncz Béla virágkertész egy hektáron fűtött üvegházakat működtet Csanyteleken, és minden héten gerberát és szeg­fűt adott el. Az eddigi enyhe tél­ben az átlagosnál kevesebbet kellett fűtenie. Az üvegházi ker­tészet azonban így is energia- és munkaerő-igényes, ezért a gaz­dálkodó drasztikusnak minősíti a februári áram- és gázáremelés várható következményeit. Ott spórol tehát, ahol csak tud. Ter­vezi a gázfűtés vegyes tüzelésre váltását, és a huszonnégy hóna­pig termesztett növényeket már csak tizennyolc hónapig fogja tartani, hogy két, egymást kö­vető tél egyikében megtakarítsa a fűtést. DOMBAI TÜNDE HA JÓ A KÖZÖSSÉG, MEGGONDOLJÁK Az utóbbi esztendőben mindössze egyetlen makói orvos vállalt külföldön munkát, a röntgendiagnoszta szakember Norvégiában helyezkedett el. Ba­kos Gáborné, a makói kórház orvosigazgatója úgy véli, a jó orvosi közös­ségnek a megtartó ereje is nagy. Egy ilyen közegbe beilleszkedő szakember kétszer is meggondolja, hogy a pénzért elhagyja-e a kórházat. Az ilyen kö­zösség a fiatalok számára is vonzó lehet. Ugy fogalmazott: Magyarorszá­gon is lehet sikeres orvoskarriert építeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom