Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-29 / 24. szám

14 SZIESZTA-REJTVÉNY 2005. január 29., szombat titkos családja PROGRAM PONT E-mail címünk ajankx« ilelmagyar.hu színház SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 15 és 19 óra: Csárdáskirálynő - operett. Bérletszünet; holnap 10.30 óra: Csárdáskirálynő - operett. Bérletszünet. PINCESZÍNHÁZ és M UVESZKÁ VÉZÓ Ma 19.30 óra: Casanova ­színjáték; holnap 15 óra: Érkezik a vándorcirkusz - zenés mese gyerpkeknek. IFIVSÁGI HÁZ (Felsó Tisza part z.f Holnap 19 óra: Vaginamonológok. SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZ (Kálvin tér 6.) Ma 10.30 óra: Az ördög három aranyhajszdla - mesejáték. A Szegcdi Miniszínház előadásában óvodásoknak, iskolásoknak. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap 15.30, 17.45 és 20 óra: Csudafilm. Színes magyar film BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma és holnap 16.15 és 20 óra: A bukás - Hitler utolsó napjai. Színes német film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma és holnap 16.15, 18.30 és 20.45 óra: Vera Drake. Színes angol-francia-új-zélandi film. GRAND CAFÉ Ma és holnap 17 óra: Che Guevara - a motoros naplója. Spanyol nyelvű, amerikai-angol-argentin-német film; ma és holnap 19 óra: Commandante. Amerikai-spanyol dokumentumfilm; ma és holnap 21 óra: Álmodozók. NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ MIEL TAXI Színes angol-francia-olasz filmdráma. PLAZA CINEMA CITY Csudafilm, ma és holnap: 13.15, 17.30, 19.45 óra és ma 21.45 órakor is. Az utolsó gyémántrablás, ma és holnap: 10, 12, 14, 16, 18, 20 óra és ma 22 órakor. A tűzből nincs kiút, ma és holnap: 15 óra. Válótársak, ma és holnap: 13.45, 15.45, 20.30 óra és ma 22-30 órakor is. Alfie, ma és holnap: 13, 20.30 óra cs ma 22.30 órakor is. Kaptár 2. - Apokalipszis, ma és holnap: 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. Nagy zűr Korzikán, ma és holnap: 14.30, 18.30, 20.30 óra és ma 22.30 órakor is. Nyócker. ma és holnap: 12.30, 16.30 óra. A nemzet aranya, ma és holnap: 10, 12.30, 15. 17.30, 20 óra és ma 22.30 órakor is. Ocean 's TWelve - Eggyel nó.a tét, ma és holnap: 17.45, 20 óra és ma 22.30 órakor is. 80 nap alatt a Föld körül, ma és holnap: 10.45, 13.15, 15.30, 18 óra. Állítsátok meg Terézanyuti, ma és holnap: 19.15 óra és ma 21.45 órakor is. Nagy Sándor, a hódító, ma és holnap: 17.15 óra. A hihetetlen család, ma és holnap: 11.30, 14, 16.45 óra. Briáget lones: Mindiárt megörülök, ma és holnap: 15.15 óra. Özönvíz, ma és holnap: 11.45 óra. Polar expressz, ma és holnap: 11.15 óra. Cápamese, ma és holnap: 10.30 óra. Gqrfield, ma és holnap: 11 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI Ma és holnap 16.30 óra: Nagy Sándor, a hódító. Színes, m. b. amerikai film; ma és holnap 20 óra: Csoda Krakkóban. Magyar film. SZENTES Ma cs holnap 17.30 óra: Kelekótya karácsony. Színes amerikai vígjáték; ma cs holnap 20 óra: Nagy Sándor, a hódító. MAKÓ Ma és holnap 19 óra: Csodálatos Júlia. Színes, m. b. magyar film. MINDSZENT Ma 18 óra: A mandzsúriai jelölt. Színes amerikai film. RÚZSA Holnap 18 óra: Garfield. Színes, m. b. amerikai film. SÁNDORFALVA Ma és holnap 18 óra: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök. Színes, iji. b. angol film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: A mandzsúriai jelölt. Színes amerikai film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Arthur király. Színes amerikai film. küzélei SZEGED A Százszorszép Gyermekházban (Kálvin tér 6.) ma 9 órától 13 óráig: a Játéksziget fejlesztő, gondolkodtató játékai, maciszoba, tombolószoba és bábsarok várja a gyerekeket és a szüleiket! A Családi szombat teljes bevételét a szökőár károsultjai javára ajánlja fel a Miniszínház és a Százszorszép Gyermekház. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) ma 10 órától 13 óráig: családi játszónap gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ­gyerekeknek nemezelés és agyagozás, a felnőtteknek üvegtest és. A Máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) ma 15 órakor: mesés-zenés festés; holnap 15 órakor: kézműves­foglalkozások. A közéleti kávéház rendezvénye a Royal Szállóban (Kölcsey u. 1-3.) ma 17 órakor: Másodgenerációs magyarként Amerikában. Vendég: prof. Fred Sweet, a Washington Egyetem St. Louis (a nőgyógyászati klinika vezetője) és prof. Rita Sweet, a State Egyetem St. Louis (Kommunikációs, Rádió, TV Film tanszékvezetője). Házigazdák: prof. Nánay László (fizikus) és prof. Reseh Béla (szülész­nőgyógyász). A NAGY ÁTTÖRÉS HELYSZÍNE MA SZABADTÉRI MÚZEUM Sopronpuszta, Jelen és múlt az emlékművé szelídült vasfüggönynél Fura érzés fogja el az embert, amikor Sopronpusztán, a magyar-osztrák határon álldogál, és nézi az 1989-es páneurópai piknik emlékhelyét. A régi időkre már csak egy távolban meredező őrtorony figyelmeztet, meg a vas­függöny egy darabkája. De az osztrák oldalon álldogáló két határőr időben jelzi, ne ringassam magam illúziókba, a vasfüggöny valaha nem is ott húzódott, ahol ma mu­togatják, úgyhogy itt most már minden kissé hamis, kissé művi, szóval ez egy múzeum. Ide, a határnak ebbe a csücs­kébe Sopronkőhidáról vezet egy aszfaltcsík, amely eléggé újnak néz ki - látszik, nem a szocializmusban építették, hogy a határsértők cipőjét kí­méljék. Megyünk mintegy két kilométert, és szembetaláljuk magunkat egy sorompóval - a túloldal már Ausztria, és ott is kövesút vezet tovább. Mindhi­ába: az út, melyen el lehetett jutni valaha, még Trianon előtt Pozsonyba, ma nem járható, ez itt pedig nem határátkelő­hely. Közvetlenül a képzeletbe­li határon kerékpárút, azon időnként elsuhan egy kereke­ző, barátságosan köszöntve az osztrák strázsákat. Az újszü­löttnek ez már így természetes, a húsz évnél idősebbnek még ma is meghökkentő. Régen ugyanis, ha határhoz közele­dett az ember, menetrendsze­rűen rándult össze a gyomra. Bámulom a helyszínt a téli hidegben, a korabeli, 1989-es páneurópai piknikről, a jelké­pesnek meghirdetett határ­nyitásról készült felvételeket, a több ezres, a nyári hőségben valami csodára váró tömeget. Arra a hétvégére szabadtéri rendezvényre, egy napra érvé­nyes határnyitásra, a szomszé­dos osztrák község főterére va­ló átsétálásra hívta az érdeklő­dőket egy politikai párt. Oda, Sopronpusztára, a határra, a szögesdrótkerítés helyére. Merthogy addig már valóban csak a helye, pontosabban da­rabjai, foszlányai voltak meg a vasfüggönynek, amelyet 1989 tavasza óta bontogattak. Min­denki vihet magával egy da­rabka vasfüggönyt - „Bontsd és vidd!" - állt az örökkévaló­ságnak megörökített akkori, kézzel írt meghívókon. És hát az emberek vittek is magukkal, nem sok maradt belőle. Mára minden fűszálat kiiga­zítottak, emlékmű emlékmű hátán, kopjafa, pagoda, sza­badtéri tárlók a piknikről, a vasfüggöny rajza, leírása, még a magyar műkőgyártók egye­sülete is állított ide márvány­ból egy kinyíló ajtót. Aki azt szeretné, hogy a múlt szele egy picit megcsapja, annak érde­mes idelátogatni. l»»-*^ toh m18 liipiwpmilp Winston Churchill mondta 1946-ban, hogy vasfüggöny ereszke­dett le Közép-Európára. A vasfüggöny, ez a gyűlölt korridor kettévág­ta Európát. Mintegy 350 kilométer hosszú, szigorúan védett határ választotta el Magyarországot negyven esztendeig a szabad világtól. A magyar vasfüggöny magas és erős drótkerítés volt, előtte nyom­sáv, az 50-es, 60-as években taposóaknasáv és érintésre működő elektromos jelzőrendszer. A nyolcvanas évekre a határőrizeti rend­szer úgy technikailag, mint eszmeileg elavult. A magyar kormány fel­számolás mellett döntött, lebontása 1989 tavaszán kezdődött. FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Elhúzódott a hivatalos saj­tótájékoztató, így a delegáció csak késve érkezett az ün­nepség helyszínére. A kapu­nyitást váró, a Balatonnál az eseményről szórólapokról ér­tesült NDK-sok nem bírták to­vább idegekkel. Pontosan 3 órakor nekirontottak a határ­kapunak. A lakat engedett, ők pedig áttörtek Ausztria felé. A tűzparancs akkor már nem volt érvényben. A fonák helyzetet jellemzi, hogy a média ked­véért a szervezők néhány perc­re bezárták a határkaput, hogy újra megnyithassák, most már hivatalosan is. Próbálok visszaemlékezni a lassan tizenhat évvel ezelőtti eseményekre. Április elején ­mivel a húsvét azokra a na­pokra esett - családostul Ausztriába mentünk régen lá­tott rokonokat látogatni, vesz­tünkre: a világútlevelet is szin­te napra pontosan akkor ve­zették be, a határok bedugul­tak a Gorenjéket cipelő La­dáktól. Azóta csak rémálma­inkban jön elő az az út. És nyáron, amikor a páneurópai piknikre hívták a népet, mi az autó orrát az Adria, a mai Horvátország felé fordítottuk. Llazafelé hallottuk meg a rá­dióban, hogy Sopronnál, Sop­ronpusztán, augusztus 19-én több száz NDK-állampolgár áttörte a határt és nyugatra tá­vozott. Csapot-papot, Traban­tot és Wartburgot maga mö­gött hagyva Magyarországon. 1989-ben történelmet írtak a piknikezők Sopron mellett. A Magyarországon nyaraló töb­bi keletnémet soha többé nem akart már hazamenni, beköl­töztek a nyugatnémet követ­ség kertjébe, sátrat vertek és vártak. Mígnem szeptember 11-én Magyarország hivatalo­san is megnyitotta a határo­kat. FEKETE KLÁRA Az egészséges élet dimenziói Az egészséges élet dimenzióiba kaphatunk be­tekintést e hónap végén a Negyedik Dimenzió magazin készítőinek jóvoltából. A műsor két stúdióvendége ez alkalommal dr. Kohán József orvos-természetgyógyász, valamint Balogh La­rissza természetgyógyász lesz, akik beavatják a nézőket szakterületük rejtelmeibe. Egyaránt megismerkedhetünk egy, a biorezonancia el­vén működő diagnosztikai berendezéssel, va­lamint alternatív gyógyászati módszerekkel is, amelyeket a szakemberek gyakran ötvöznek hagyományos gyógyászati eljárásokkal a siker érdekében. Természetesen nem maradnak ki az ufók sem: vasárnap este 7 órakor a Telin Te­levízióban titokzatos tárgyú, kamerás mobilte­lefonnal készített fotók eredetére derül fény. Fabrizio Laurenti és Gianfranco Norelli olasz-amerikai rendezők dokumentumfilmet készítettek Mussolini titka címmel, és ebben egy szívszorító dráma részleteit tárják fel ere­deti dokumentumok alapján. Kilencven évvel ezelőtt, 1915-ben, amikor Be­nito Mussolini (képünkön) már egy ideje együtt élt Rachele Guidivel, és megszületett Edda lánya is, volt egy szeretője, Ida Dalser, akinek fia született tőle. A gyereket, akit Benito Albino névre kereszteltek, a leendő Duce törvényes fiá­nak ismerte el. A kö­vetkező években azonban megpróbál­ta elszakítani anyjá­tól, akit viszont elme­gyógyintézetbe akart záratni. Ez a politikus Mussolininek nem si­került, a diktátornak azonban igen. Idát 1926-ban záratta az őrültek házába, elő­ször Trentóban, majd Velencében, ahol 11 évvel később meg­halt. Benito Albinót, aki soha nem talál­kozhatott anyjával, 1935-ben szintén őrültnek nyilváníttat­ta, és a milánói Mon­bello elmegyógyinté­zetbe küldte. A fiú ott halt meg 26 éves ko­rában és Limbiaté­ban nyugszik egy kö­zös sírban. A film készítői nyil­vános és magánar­chívumokban, az érintett pszichiátriai intéz­mények levéltáraiban kutathattak. Az iratok között a legmegrázóbbak a levelek, amelyeket az osztrák származású Ida a szigorú ellenőrzést kijátszva el tudott küldeni rokonainak, a ha­tóságoknak, XI. Pius pápának, sőt magának Mussolininak is. A levelekben az asszony ir­galmat kér fia és a maga számára. A levelek nem tanúskodnak semmiféle elmebajról - írja az olasz Corriere della Sera című napilap. A film azt is bemutatja, mennyi embernek kellett közreműköd­nie, hogy Mussolini titka titok maradjon, hogy megőrizhesse a közért fáradhatatla­nul dolgozó, család­ját imádó vezér imá­zsát. Cinkos volt testvére, Arnaldo, a Popolo d'Italia című lap mindenható igazgatója, a trentói prefektus, a helyi fa­siszta hierarchia, az orvosok, a szomszé­dok. Külön említésre méltó Giacomo Mi­tiella, akit a film ké­szítői megtaláltak és interjút készítettek vele. Ő volt a fiú kol­légája a genovai ten­gerészeti iskola táví­rász tanfolyamán és vele ellenőriztette Mussolini a fiát. Mi­nella a 30-as évek elején Kínában szol­gált Benitóval és se­gítette drámája fel­dolgozásában. De ma is sír, amikor fel­idézi, hogyan hasz­nálták fel „őrző eb­ként" legjobb barát­ja mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom