Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

6 • MEGYEI TÜKÖRSZERDA, 2005. JANUÁR 5. NÉVJEGY g Göblyös Róbert 1959-ben született Budapesten. A képző- és iparművészeti gimnázium grafika szakán érettségizett. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán 1985-ben Lelkes István és Szathmáry Gyöngyi növendékeként szerzett diplomát. 1990-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bráda Tibor, Patay László és Szabados Árpád volt a mestere. A szegedi Tömörkény művészeti szakközépiskola rajz- és művészettörténet tanára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Szabó Csaba meghökkentő kiállítása Szentesen Dögök a pincében, tárlat a föld alatt A szentesi fiatal alkotó művészete mindenkitől eltér. A kifeszített állattetemek siratója mélységes sötét pincébe vitte le a munkáit, a borzalom és az emelkedettség egymással elegyített érzete elvezet a megértéshez. Szabó Csaba hosszú évek óta alkot, de most megérkezett: a föld alá való anyagokat a föld alatt foglalta keretbe. Gatyára, magyar! Egy „jó befektetésre" koccint bikinis társnőjével a fürdőkádban a gatyájától játékosan megfosztott, korosodó férfi, míg a vele pancsoló lány inkább egy egzotikus útról ábrándozva üríti pezsgőspoharát. A tévében és kirakati bankreklámon is látható párról első ránézésre is világít, hogy az incselkedő nőt a tohonya ember szépségénél jobban vonzza a bankszámlája. A jutalomutazással kecsegtető hirdetés dupla fenekű üzenete tehát így szól: ha pénzed van, az álmodozó is jóllakik és a befektetés is megmarad. NY. P. A községekben már kapják az italt a diákok -A városokban közbeszerzés kell Később csorog be a tej pénz Az öttömösi diákok szeretik a sulitejet, néha kakaót is kapnak az iskolában Fotó: Gyenes Kálmán Noha az iskolatejjel kapcsolatos, 2005-re szóló rendeletet csak megkésve vehették kézbe az érintettek, az első tanítási napon a kisebb településekre már elindulhattak a szállítások. A nagy lélekszámú városokban azért maradtak tej nélkül a diákok, mert az önkormányzatok csak közbeszerzési eljárás meghirdetését követően köthetnek szerződést. Folytatódik a 2004 májusában bevezetett iskolatej-akció, viszont a szerződéseket félévente meg kell újítani. Ezt a lépést hátráltatta, hogy a Magyar Közlöny csak december 28-án jutott az iskolák és a tejipar illetékeseinek kezébe. Az eltelt napokban tehát a Sole Hungária Rt.-nél - a szegedi központú cég szállított eddig a Csongrád megyei települések többségébe iskolatejet -, valamint a önkormányzatoknál is lázas munka folyt. Persze csak azoknál az önkormányzatoknál, amelyek testületi döntés birtokában megköthették a szerződéseket. A nagyvárosok ugyanis kénytelenek közbeszerzési eljárást kiírni. Emiatt többek között Szegeden, Makón és Vásárhelyen még nem ihatnak tejet az általános iskolások. Solymos László, a szegcdi polgármester kabinetfőnöke elmondta, mivel a legközelebbi közgyűlést január 28-ára hívják össze, legkorábban február közepén juthat el a poharas tej 5 ezer 600 alsó tagozatos kisdiákhoz. Információink szerint Csongrádon, Kisteleken és Mindszenten 2004-ben nem is volt iskolatej-akció. A megállapodások száma ugyan napról napra emelkedik, de még így is csak a fele a tavalyinak. Csongrád megyében hezitálnak a legtöbbet, a Bács-Kiskun déli részére is szállító Sole a szomszédban nagyobb érdeklődést tapasztal - tudtuk meg Nagygyörgy Évától, a cég kommunikációs vezetőjétől. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere elmondta, még alig száradt meg a tinta a Sóiéval aláírt szerződésen, aminek köszönhetően mindennap 700 gyerek kap majd ingyen két deci tejet. Mórahalom a támogatás teljes összegére számíthat, vagyis csak az áfát kell kifizetnie. Darázs Sándor, Sándorfalva polgármestere szerint a községnek vannak tartalékai, amelyekből a támogatás megérkezéséig állják az iskolatej-akció árát. Sándorfalván 600 gyerek már január 3-án menetrendszerűen megihatta a tejet, amelynek árát az önkormányzat teljes egészében visszakapja. Sok falunak azonban gondot okoz, hogy a támogatást csak utólag igényelhetik az agrártárcától - mondta el Nagygyörgy Éva. A tejfeldolgozó hetente számláz, az összegre 30 napos fizetési határidőt ad: vagyis január 10-én küldi az első számlát, amelynek ellenértékét február 10-ig kell megkapnia. A települések viszont mindig félév közepén 2005-ben először március végén - hívhatják le a támogatás összegét, majd 2-3 hónapig várhatnak a pénzükre. Addig maguknak kell állni a cechet. EK. KETDECINKÉNT 30 FORINT H Az FVM-rendelet az önkormányzatokat az egy főre eső szja- és helyiadó-bevételek alapján négy csoportba sorolta. A legkevesebb forrással rendelkezők kaphatják meg a legmagasabb támogatást, kétdecinként maximum 30 forintot. Ez az összeg fedezi a poharas tej önköltségét, valamint a szállítást. A többiek 20,26,15,39, vagy 12,47 forintot igényelhetnek majd az államkasszából azt követően, hogy benyújtják pályázatukat, mellékelve hozzá a tejfeldolgozóval kötött szerződést. A támogatás mértéke 2005-ben sem változik, a Sole azonban 2 forinttal megemelte árait, a korábbi 26 forint helyett 28-ért adja a kétdecis tejet, de így is a 30 forinton belül maradt. A keretben kipusztult fa kérge látható. Háttérben az alkotó, Szabó Csaba Fotó: Tésík Attila A szegedi megyeházán láthatók a festőművész különleges akvarelljei Göblyös Róbert hallható tájképei Amint kinyílik a szentesi Árkád Galéria alatti pince ajtaja, és a levezető lépcső korlátja láthatóvá válik, a tárlatlátogató előbb nem akarja megfogni azt: a falon sorban egymás mellett képkeretbe helyezett békatetemek sorakoznak lefelé. Az első pillanatokban előtör az undor, később a kíváncsiság. A legalább négyszáz négyzetméteres alagsorban farácsos rekeszek között barangolva rengeteg alkotás tűnik fel gyenge fényben, melyet a sötét tégla amúgy is elnyel. A kiállítás helyszíne és tartalma kriptára emlékeztet, börtöncellákkal tagoltan. Doh árad a falakból, és tárlatlátogatás közben érdemesnek tűnik emlékezetben tartani, merre is van a kijárat. A református egyház épületének pincéje a város főterén található. Szabó Csaba két hétig talicskázta ki a szemetet, míg létrehozta a számára legmegfelelőbb teret. Az ifjú művész kiállított már több helyszínen a föld felett, de most megérkezett. A hozzá való viszonyulásra eddig a borzalommal vegyes udvariasság lehetett csak leginkább jellemző, amint a fiatalember képben és szóban, társaságban beszélt az üzenetéről. A létezés áldozatainak állít emléket, foglal keretbe állati tetemeket, békákat, denevéreket és sünöket - az alacsony rendű élőlények Krisztus keresztjének formájában nyerik el a végső kompozíciót. Az egyházközség vezetője, Kovách Péter református lelkész előbb a műteremben maga győződött meg arról, hogy Szabó Csaba nem gyalázza a keresztet. A fiatalember úgy jellemzi beszélgetésüket, melyen az egyházi ember megértette az ő üzenetét, olvasatát a megváltásról. A pincében ezért kaphatott helyet. A termek a fából készült rácsok miatt rekeszek benyomását keltik - egyikükben csak órák járnak, a mutató ketyegése hallható a csendben. Balra tekintve Jézus alakja dohányfüsttől megfeketedve némán tekint a belépőre. A mellbevágó élmény máris ott tartja a tárlatlátogatót. A barátai által Csabó Szabinak nevezett alkotó az utolsó előtti perceket számolja. Azt mondja, ami úgyis a föld alá került volna, annak igyekezett méltó megformálást adni. Szerinte a bolygón az élet veszélyben van. Értői szerint a megváltás előtti másodpercet örökítette meg. Azt a pillanatot, amikor még adódik az utolsó esély. A felső erők nélkül ez már nem megy. Az imádságban az szerepel, hogy Isten ne vigyen a kísértésbe, itt viszont világossá válik: ha hívják, ott is elérhető. Ebben nyilvánul meg a lehetőség a végtelenre, melyben az újrakezdés, a sérülékeny természet újjáéledése elképzelhető lesz. Mindaddig, amíg ellentétesen cselekszik az ember, persze nehéz. Szabó Csaba kertész, kenyerét nem a művészetével keresi. Egyelőre nem sokan vásároltak tőle, de készül erre. Látogatóinak száma legalább nyolcszáz. Az önálló kezdeményezésből létrejött kiállítóhelyre a szomszéd nagyvárosokból is érkeztek, de a szentesi iskolák diákjai tanáraik irányítása mellett csapatostul keresik fel a pincét. Január végéig még meg lehet nézni a tárlatot, ahol Csabó Szaba szinte valamennyi munkája látható. BLAHÓ GABRIELLA pangott bennem, valószínűleg a szakma és a közönség számára is egy új korszaknak tűnhet mondja Göblyös Róbert. - A festő életében mindig vannak olyan dolgok, amiket nem tud azonnal teljes erővel kifejezésre juttatni, meg kell várnia a megfelelő pillanatot, amikor a külső kép és a belső benyomás találkozik, ugyanakkor technikailag sem okoz már problémát létrehozni azt, amit szeretne. Utazásaim során sok vázlatot készítettem, amiket később a műteremben fejeztem be. Nem kiállításra készülve festettem a képeket, hanem minden darabot a neki járó tisztelettel alkottam meg az elmúlt négy hónapban nem hagyományos angol akvarelltechnikával, hanem temperával, gouache-sal, kevert technikával. Az volt számomra a legfontosabb, hogy azt a belső intenzitást, csöndet, expresszivitást, amit a tájélményeim kapcsán megtapasztaltam, olyan képi formában tudjam megjeleníteni, hogy a nézők számára is átélhető legyen, és arra motiváljam őket, hogy hasonló hangulatokat keressenek. Magyarországon is különleges hatásokat lehet felfedezni, csak el kell menni olyan eldugott helyekre - Bakonybél, Káli-medence, Duna- és Tisza-part, a Balaton környéke -, amelyek misztikusak. A nagy ívű perspektivikus hatásokat próbáltam variálni a mikrokörnyezet ábrázolásával. Amikor pár kavics vagy fa tükröződő árnyéka látszik, az is lehet olyan érdekes számomra, mint egy hegykoszorú vagy egy hatalmas tengeröböl által keltett légköri hatás. Göblyös Róbert a csöndet, a csobogást, a víz áramlását is megfesti - mint mondja, arra törekszik, hogy tájképei hallhatóvá váljanak. Legközelebb februárban Budapesten, a Volksbank galériájában lesz bemutatkozó tárlata, ahol most látható akvarelljeit olajfestményeivel egészíti ki. H. ZS. A Bakonybél, a Káli-medence, a Duna- és a Tisza-part tűnik fel sajátos formában Göblyös Róbert festőművész meditativ, különleges, a keleti festészeti hagyományokra is építő tájképein. Tárlata január 15-ig látható Szegeden, a megyeházán. „A semmiből, az ismeretlenből jön föl valami kis parányi reményszikra, amely naggyá fényesedik. És ebben a nagy örök lélegzetvételben egyetlen ccsetvonással kerül kijelölt helyére a szín, békül meg a nyugtalan forma" Pataki Ferenc festőművész fogalmazott így „fénykeresó" barátja és kollégája, Göblyös Róbert kiállításának megnyitóján a megyeházán, ahol huszonnyolc, nem hagyományos értelemben vett tájképét mutatja be a szegedi alkotó. - Ez az anyag már régóta lapAz alkotó a megyeházi tárlaton DM/DV-fotó