Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-27 / 22. szám

6 • MEGYEI TÜKÖRCSÜTÖRTÖK, 2005. JANUÁR 27. Könnyebb lenne az örökbefogadás, nem büntetnék az anyákat Lépcsőház helyett inkubátor Nem büntetnek azokat az édesanyákat, akik inkubátorban hagyják újszülött gyermeküket, s gyorsabbá válna az örökbefogadási eljárás is - erre tesz javaslatot az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Szegeden négy év alatt egy gyermeket sem helyeztek el inkubátorban. Jelenleg a gyermekek családi jogállásának megváltoztatása büntetendő cselekmény Magyarországon. Ennek minősül az is, ha egy édesanya az egészségügyi intézmények elé kihelyezett inkubátorban hagyja újszülött gyermekét: a Btk. szerint hároméves szabadságvesztést kaphat. A családügyi minisztérium módosítaná a törvényt. Korózs Lajos politikai államtitkár lapunknak elmondta, olyan jogi helyzetet teremtenek, amely kizárja az anya büntetőjogi felelősnégy éve üres •j 2000 decembere óta egyetlen újszülöttet sem helyeztek el a szegedi inkubátorban. Két újszülöttet viszont sorsára hagytak, az egyiket 2003 februárjában Bakson egy ház udvarán tette le az édesanyja, a másik kicsit néhány hónappal később Szegeden, egy Retek utcai lépcsőházban találták. ségre vonását. Ezzel a döntéssel egyúttal gyorsabbá válna a kisbabák örökbe adása is. A jelenlegi eljárás szerint ugyanis az inkubátorba tett újszülött akkor adható örökbe, ha az édesanya aláírja a lemondó nyilatkozatot, ez pedig gyakran több évbe telik. Szegeden 2000 decembere óta működik a szülészeti klinikánál inkubátor. Néhány perccel azután, hogy a kisbabát itt elhelyezték, már az orvosok gondoskodnak róla, az édesanya személye pedig titokban marad. Dr. Orvos Hajnalka egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika újszülött osztályának vezetője egyetért azzal, hogy ne legyen jogi következménye, ha valaki az inkubátorban hagyja újszülöttjét. - Kétgyermekes édesanyaként úgy vélem, az már önmagában elegendő büntetés, ha egy anya kihordja a terhességét, és arra kényszerül, hogy a gyermekét más nevelje fel. Még mindig jobb döntés az inkubátorban elhelyezni az újszülöttet, mint máshová kitenni. Jelentősen megkönnyítené az örökbefogadást a törvény módosítása, véli Barcsi Antal, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának vezetője. - Nem túl sok esetről van szó, tudomásom szerint például a megyében az elmúlt években nem hagytak újszülöttet inkubátorban. Ha a gyermek érdekeit nézem, kedvező a javaslat, hiszen nem lenne akadálya az azonnali örökbe fogadásnak. Más kérdés, hogy az új rendelkezés nem generál-e nagyobb felelőtlenséget az anyák körében. A szaktárca elképzelését dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi szocialista képviselő önálló képviselői indítványként nyújtja be, amelyről várhatóan a február 17-én kezdődő tavaszi ülésszakon dönt az országgyűlés. NYEMCSOK ÉVA A szegedi inkubátort eddig még nem vették igénybe Fotó: Karnok Csaba Bcse László a híres szentesi fekete kerámia alkotója, s most már a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa is. A kitüntetést a budapesti Stefánia-palotában vette át, és úgy véli, az nemcsak neki, de városának is szól. Hiszen minden munkájára ráírja: „Besc Szentes". A hívaggá ütés ünnepélyes aktus, fényes ceremónia kíséri - mondja az idős mester, aki fűszerezve a történteket megjegyezte, hogy lovaggá lett, de lova sajnos nincsen. Fekete kerámiát harminc éve készít Laci bácsi, akinek inas korában két helyen két mestere volt, mindkettő felsőpárti utcában lakott, és mindkettő tizennégy szám alatt. Akkoriban még titokként kezelték a fekete kerámia készítésének módját, de fiatal legényként Laci bácsi mégis megtudakolta azt. így aztán, amikor először hozzáfogott a munkához, elméletben tudta, mit kell tenni, de a gyakorlatban is ki kellett próbálni. Mint mondja, fontos, hogy az agyagban legyen némi vas. A kerámiát lassan kell égetni, a katlan fűtéséhez pedig szalmát, birkatrágyát, fenyőfát kell használni, hogy jól füstöljön. Legalább két napig kell a kemencében hagyni, hűlni az edényt, akkor igazán jól beszívja a feketeséget. Közben a mester figyeli, milyen a színe a füstnek, kojtol-e nagyon, vagy csak kevéssé, kénkövesnek látszik-e vagy feketének. Mert mindezek fontos információval szolgálnak az alkotónak, aki most büszke. Büszke arra, hogy érezheti: tulajdonképpen szülővárosáé is ez az elismerés, hiszen minden munkájának alján ez olvasható: „Bese Szentes". Azt mondja, a Stefánia-palotában a nagyon színvonalas kultúra napi gálaműsor közben alig győzte fogadni a gratulációkat, az urakkal kezet szorított, a hölgyeknek illő módon kezet csókolt. Szerinte a hagyományoknak, a tiszteletnek még mindig rangja van, s örül annak, hogy a népi kultúra általa képviselt ága most újra a figyelem középpontjába került. Emlékeztetett arra, hogy mióta a tiszti klub pincéjében megnyílt a kerámiaműhely, azóta a város szinte valamennyi iskolájában működik kerámiaszakkör, s nagyon helyes, hogy a fiatalok ismerkednek apáik mesterségével. A nyugállományú katona ezredes még nagyon sokáig szeretné folytatni a mesterséget, mert számára örömet okoz, s úgy látja, másoknak tetszik. Mint mondja, az általa készített szentesi fekete kerámia a világ legkülönfélébb tájain megtalálható már magántulajdonban, s büszke arra, hogy Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök otthonát is díszíti. Laci bácsinak eddig negyven kiállítása volt, persze nem mind önálló, de mind nagy siker. Csak azt sajnálja, hogy a népművészet mestere címet nem nyerhette még el. Fáradhatatlanul dolgozik, újabb és újabb karcolatokat, mintákat álmodik az idős alkotó, aki úgy fogalmazott: a gyerekek mennek, a fazekasság marad. B. G. Az 56-ban elment tanárnő nem feledte el az övéit Kanadából segíti a mindszenti diákokat A magyar kultúra napján kitüntették a szentesi művészt Lovag lett a keramikus A hetvennyolc éves keramikus munkáját Budapesten is elismerték Fotó: Vidovics Ferenc Elizabeth Félix, azaz a Mindszentről elszármazott Gacsáry Erzsébet jó néhány mindszenti diáknak segített már az angol nyelvvizsga megszerzésében. A Kanadában élő idős hölgy vendégül látta, s be is iskolázta a szülőföldjéről érkezett diákokat. Jó néhány mindszenti gyermek angol nyelvvizsgájának megszerzését segítette Elizabeth Félix. Az évtizedek óta Kanadában élő idős tanárnő nyaranta az érettségi előtti szünetekben látta vendégül a diákokat, s ottani iskolába beíratva ösztönözte őket a tanulásra. A mindszentről elszármazott asszony annak idején Gacsáry Erzsébetként látta meg a napvilágot. A Pázmány Péter Tudományegyetem biológia-kémia szakos hallgatójaként szerezte meg tanári diplomáját. 1956-ban, mint annyi lelkes, fiatal tanárt, őt is magával ragadta a forradalom. Dédnagyapja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, bilincsbe verve vitték el a zsandárok. Elmenekült, de bujdosásra kényszerült. Ezeket a családi történeteket hallván Erzsébet úgy gondolta, nem maradhat ki a forradalomból. Miután a harc elbukott, az országban sem maradhatott. Férjével, hatéves kislányával, tanítványával és egy barátjával Ausztriába menekült. „Halálugrás volt ez a semmibe" - írta Kanadából lapunknak küldött elektronikus levelében. Az osztrákoktól Angliába, majd Kanadába vezetett az útjuk. Egy hetet voltak a lágerben, amikor a hangosbemondón egyszer csak azt hallotta: ha van itt Csongrád megyei, mindszenti, jöjjön be a hivatalba. Egy kanadai-magyar kőműves kereste így honfitársait. Az ő segítségével indultak útnak Calgaryba, ahová egy ott élő kolléga hívta meg a családot. Olajvállalatok kémiai laboratóriumában kaptak munkát. Bár egy év múlva visszatértek Torontóba, továbbra is laboratóriumban dolgoztak. Az akkor már Elizabeth nevet viselő asszony nem hagyott fel a tanulással. Klinikai kémiából szerzett diplomát, s egy kórház diagnosztikai laborjában helyezkedett el. Pár év múlva már maga vezette az intézetet, majd saját laboratóriumot hozott létre. Mind a mai napig dolgozik. A laboratórium mellett egyébként egy diákszállón is tevékenykedik. „Szeretem a fiatalokat, mert ők őszintén optimisták" fogalmazott. Elizabeth Félix évente kétszer látogat haza. Ilyenkor a mindszenti utcákat járja, miközben a szívében emlékek után kutat. Szívesen keresi fel az óvodát, az iskolát, a templomot, a Tiszát. A helyi múzeumba is betér, ahol családja egykori bölcsőjét őrzik. TÖRÖK ANITA Elizabeth Félix családjának bölcsőjét a mindszenti múzeum Őrzi Fucbsné Bénák Katalin felvétele