Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

SZERDA, 2005. JANUÁR 5. •AKTUÁLIS3 Hálapénz és számla UJSZASZI ILONA Két csomag kávét kap a vörös hajú, fehérfityulás nővérke a feleségtől, mert a haldokló férje utolsó napjait a mosolyával deríti. Az izzadság- és gyógyszerszagú szobában egy disznótoros csomagra is kimondják az áment: a kóstoló a doktoré, mert a nem múló fájdalom enyhítésén buzgólkodik. Az egymástól és az élettől búcsúzkodó idős házaspár tovább tanakodik: miképpen fejezhetné még ki háláját azoknak, akik a beteggel foglalkoznak. Hálásak, akik tapasztalatból tudják a nővér és nővér, az orvos és orvos, a kórház és kórház közti különbséget. Mert e finomságok fölnagyítódnak ott, ahol az egész rendszerrel van baj. Nálunk a betegséggel küszködők tudják a legjobban: a magyar egészségügy, úgy ahogy van, nagybeteg. A kisebb-nagyobb ajándékok, a kórházba otthonról vitt leves, ágynemű és gyógyszer, de még a hálapénz is csak egyfajta kísérlet az egészségügy sokféle bajának enyhítésére. Az egészségügy rendszerének kövületét az utóbbi tizenöt év politikai változássorozata, a gazdasági átalakulás viharai, de még a népszavazásba torkolló általános elégedetlenség sem volt képes szétrobbantani. Magyarországon a kórházak többsége állami, illetve önkormányzati tulajdonú, ahol a beteg kezelésének árát is a köz, pontosabban a társadalombiztosítás fizeti. Ez a pénz azonban kevés az egész rendszer fenntartására és fejlesztésére. A hiány nagyságát érzékelteti az az adat, melyet a népszavazási kampány idején dobtak be a köztudatba: egy szülésért egy magánkórházban hatszázhuszonötezer forintot kérnek, míg a közkórháznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nagyjából százezret fizet. A kórházi ellátásért, a szakorvosi vizitért, de még a recept fölírásáért is külön kell fizetnie az uniós polgárrá lett magyárnak, ha a másik EU-országban esik betegségbe. Az ottani önrész nagysága ránk is mutat: például a kórházi ellátás Finnországban naponta 26, a szakorvosi vizit Németországban 10 euró, a recept Atngliában 6 font. Aiz ápolási díjról ezentúl itthon is kötelezően kiállítandó kórházi számla az egészségügyről alkotható kép árnyalására, a gondok számszerűsítésére alkalmas. Mindegy ugyanis, hogy a betegágyból, vagy aggódó hozzátartozóként a betegágy széléről nézzük a számlát, rég tudott: a legdrágább kincs az egészség. Segítség a megyéből A világ minden tájáról özönlenek az adományok Délkelet-Ázsiába, a szökőár túlélőinek. A megyéből is sokan segítenek. Csongrád megye is segít. A szegedi polgármester kabinetfőnöke, Solymos László elmondta, mivel a híradásokból már kiderült, sok olyan adomány érkezik, amely nem jelent nagy segítséget a rászorulóknak, tájékozódnak, hogy az összeállított csomagba csak olyasmi kerüljön, amelyre nagy szükség van. A szegedi Hóbiárt bisztró vezetősége ismert segítőkészségéről: például naponta ingyen ebédeltetnek rászoruló gyermekeket. Tóth Zorica elmondta: cégként még nem támogatták az ázsiai szökőár túlélőit, magánemberként azonban ő maga már adakozott. - Csekken küldtem nekik pénzt - mondta. - Olyan borzalmas és kilátástalan a helyzetük, hogy mindenképpen tenni akartam valamit, amivel a magam módján segíthetek. A vagyonával a 100 leggazdagabb magyar között szereplő Magyar József,, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: nagyon sajnálja az ázsiaia• kat, de ő inkább a magyarokat segíti adományaival, hiszen itthon is rengeteg a rászoruló. - A cég támogatási listáján elsősorban helyi nyugdíjasok és egészségügyi intézmények szerepelnek. Ok rendszeresen kapnak adományokat - magyarázta Magyar József. - Magánemberként is a hazai nélkülözőkön igyekszem segíteni, mert így tartom tisztességesnek. T. K. Adókedvezmények MUNKATÁRSUNKTÓL Ettől az évtől összesen legfeljebb 100 ezer forintnyi kedvezményt írhatnak le a polgárok az adójukból - beleértve a Sulinet eddigi 60 ezer forintját, a biztosítások után járó 100 ezer forintos adókedvezményt, a nyugdíjpénztárak 100-130 ezer forintos kedvezményét és a 60 ezer forintos tandíjkedvezményt. Két kivétel van csupán: a 120 ezer forintos, de csak öt éven át leírható lakáshitel- és a gyermekek után járó családi kedvezmény. Ezek az általános 100 ezer forint felett is leírhatók lesznek az adóból. A teljes kedvezményt csak az a magánszemély veheti figyelembe, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. A családi adókedvezmény érvényesítésének feltételei és mértékei változatlanok, de a kedvezményre az jogosult, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Csökkenő mértékben jár a kedvezmény az e feletti jövedelemmel rendelkező magánszemélynek, mert az egyébként érvényesíthető adókedvezményt a 8 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell. Tüskófúrás, faültetés Hiányzó fákat pótoltak a szegedi nagykörút, Kossuth Lajos sugárút, Tisza Lajos körút és József Attila sugárút határolta területen. Tizennyolc fát ültetett a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sok helyen a telepítés előtt előbb ki kellett fúrni a kivágott fák otthagyott tuskóit. A faültetés több mint 200 ezer forintos költségét a képviselői alapból, valamint a zöldterületek fejlesztésére elkülönített városi alapból fedezték. A környezetgazdálkodási kht. tájékoztatása szerint befejezték a Boldogasszony sugárúti növényrekonstrukció első ütemét. A munka 2,5 millió forintba került. Idén folytatódik a Boldogasszony sugárúti zöldsávok helyreállítása. Januártól számlát állít ki a kórház és a klinika annak a betegnek, aki ezt kéri Hány forint az egészség? A vásárhelyi kórházban fekvő Schéda Béla szerint a számlaadás nem korlátozza a hálapénz adását Fotó: Tésik Attila A kezelés költségeiről számlát köteles kiállítani minden kórház és klinika, ha az érintett ezt kéri. A január elsején életbe lépett kezdeményezéstől a hálapénz viszszaszorulását is reméli a minisztérium azon túl, hogy a számla tájékoztatja a beteget a gyógyítás áráról. MUNKATÁRSAINKTÓL Január elseje óta a betegeknek lehetőségük van arra, hogy a fekvőbeteg-intézményekben írásbeli tájékoztatást kérjenek arról, mennyibe került gyógykezelésük. A „számlán" azt az összeget tüntetik fel, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizet a kórháznak, illetve klinikának. Az új intézkedés az Egészségügyi Minisztérium hálapénz visszaszorításáért megfogalmazott programjának is része. Az OEP által jóváírt tételek ugyanis a biztosított által fizetett járulékot is tartalmazzák. így egyértelművé és szemmel láthatóvá válik a beteg számára, hogy egyszer már fizetett az egészségügyi szolgáltatásokért, vagyis nincs szükség zsebbe csúsztatott borítékra. A betegszámla bevezetésével nem ért egyet minden egészségügyi dolgozó. A legfőbb kritika ezzel kapcsolatban, hogy éppen a lényeget nem tudja meg belőle a beteg: hogy menynyibe került a kórházi kezelése. A valós költségek ugyanis nem egyeznek a biztosító által kifizetett összeggel. Mások azért szkeptikusak, mert kérdésesnek tartják: érdekli-e egyáltalán az embereket, hány forintot ér az egészség és az élet. Bálint Beatrix, a deszki kórház igazgatója elmondta, náluk a betegeknek eddig is volt lehetőségük számlát kérni, de még senki nem tartott rá igényt. Elseje óta sem igényelte egyetlen beteg se a dokumentum kiállítását, igaz, azóta nem is hagyta el senki az intézményt. A kórházi számlát ugyanis csak a gyógyintézményből való elbocsátáskor, vagy azt követő 10 napon belül adják át, hiszen akkor tudnak minden kiadást összeadni. - Nem tartozik a betegre, hogy a társadalombiztosító mennyit is költ a kezelésére véli a vásárhelyi Erzsébet-kórház belgyógyászati osztályán fekvő Szabó Sándor. Szerinte a lényeg, hogy meggyógyuljon a páciens. A két hete bent fekvő férfi nem hallott arról, hogy ezentúl a zárójelentés mellé, kérésre, a kezelés költségeit is mellékelik. Úgy látja, a számla sem tartja vissza a betegeket a hálapénz adásától. - Ha elégedett vagyok a munkájukkal, akkor miért ne adnék ajándékot vagy pénzes borítékot? Persze, ha a zsebemből fizetném magát a kezelést, akkor biztosan meggondolnám. Ha azon a kapun távozom, amin bejöttem, akkor most sem leszek hálátlan - jegyezte még meg Szabó Sándor. Betegtársa, Schéda Béla szerinte sem fogja visszatartani a számla a paraszolvenciától a betegeket. Aki megteheti, továbbra is adni fog - mondta -, ő viszont most nem teheti meg. Ellenben örül annak, hogy látni fogja a kezelésének a költségeit, mert legalább tudja, mi mennyibe kerül. Az idei áremelések kevésbé durvák Ha beköszönt a január, akkor ránk rontanak az áremelések is - tartja a népi megfigyelés. Az idei csomag azonban kevesebb meglepetést tartogatott. Egy évvel ezelőtt az áfatörvény változása sokkolta az embereket, a legszükségesebb élelmiszerek kedvezményes kulcsa ugyanis 12-ről 15 százalékra emelkedett. Az alapvető napi cikkek ára azonban rövidesen ennél is nagyobb mértékben nőtt. Idén az élelmiszereknél „központi" intézkedés hatására nem várható, hogy drágulnának, viszont a kenyér, a tej és a sertéshús eddigi olcsóságának - szakértők szerint - hamarosan vége szakad. Átlagosan 4,5 százalékkal emelte a belföldi vonatokra szóló jegyek árát a MAV Rt., és ugyanenynyivel emelhették a menetrend szerint közlekedő helyközi autóbuszjáratok viteldíjait a Volán-társaságok. A közlekedésben egy évvel ezelőtt úgyszintén az áfaváltozás miatt nőttek az árak. A viszonylag olcsó matricaáraknak is vége az autópályákon: idén átlagosan 15 százalékkal kell többet fizetni. A személygépkocsik számára a négynapos vignetta ára január l-jétől 1120, a tíznapos címke 2 ezer 300, a 31 naposé 3 ezer 900 forint, az éves matricák 35 ezer forintba kerülnek. Szintén 4,5 százalékkal drágultak január elsejétől a Magyar Posta Rt. nem hatósági áras szolgáltatásai. A levél- és csomagküldemények ára viszont egyelőre változatlan. Január elsejétől a nem támogatott gyógyszerek átlagosan 5 százalékkal, februártól pedig a támogatott gyógyszerek átlagosan 7 százalékkal kerülnek majd többe. 2004-ben 8 százalékos áremelést viseltünk el, amelyből az áfa változása 5-öt jelentett. Január 15-től a nem lakossági gázfogyasztóknak 11, az évi 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztó háztartásoknak 4,5 százalékkal kell majd többet fizetniük. Az elektromos áram árának emeléséről csak e hónapban születik döntés, a hírek szerint februártól 10 százalékos drágulás várható. Egy évvel ezelőtt különben az energiahordozók közül az áramdíj drágult a legdrasztikusabban, áfája ugyanis 12-ről 25 százalékra emelkedett. Az év elejétől változtak az illetékek is. Mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, például az öt évre szóló útlevélért 4 ezer helyett 6 ezer forintot kell fizetni, a forgalmi engedély kiállítása másfélszer kerül többe, 4 ezer helyett 6 ezret fizetünk. A vállalkozói igazolvány kiváltásának 5 ezer helyett immáron 10 ezer forint az ára. Az öt évre érvényes útlevélért 6, a tíz évre érvényesért 10 ezer forintot fizethetünk. A dobozos söröknél 16-17 forint, a szénsavas üdítőknél 1,5-2,5 forint, az ásványvizeknél pedig 25-30 fillér áremelkedést okoz az idén a nem visszaváltható csomagolású italok után kivetett darabalapú termékdíj. A kábelszolgáltató társaságok többsége 10 százalékot meghaladó mértékben emeli árait, a Matáv pedig átlagosan 5,6 százalékkal kér többet lakossági kereskedelmi díjcsomagjaiért, a kapcsolási és a percdíjak viszont nem változnak. Az Invitel ezzel szemben se percdíjait, se kereskedelmi díjcsomagjainak árát nem emeli, egyedül az Alaphang csomag havidíját, s mindössze 2 százalékkal. A mobilszolgáltatók viszont nem emelik tarifáikat. Nem változik a járművek átírása után fizetendő illeték mértéke sem. EK. A posta 4,5 százalékkal toldja meg tavalyi árait Fotó: Karnok Csaba