Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 2005. JANUÁR 21. •MEGYEI TÜKÖR" 7 gigviszik- a kártérítés viszont enyhítő körülménynek számít. Az osztályvezető hozzátette még, hogy a Délmagyarországban és Délvilágban megjelent cikkek hatására jelentősen csökkent a szabálytalan gázvételezések száma: tavaly közel 25 százalékkal kevesebb feltárt ügyben kellett vizsgálatot indítani, mint egy évvel korábban. Ebből következően ugyancsak kevesebb esetben fordult elő gázlopásból eredő baleset. Növelheti a megpiszkált órákat használók aggodalmát, hogy a tavaly életbe lépett új gáztörvény még szigorúbban bünteti a szerződésszegőket és szabálytalan vételezőkct (utóbbiak fogyasztóként be sem jelentkeznek, csak megcsapolják a vezetékeket). A régi felemelt gázdíj helyett napi kötbérként 6 ezer 250 forintot kell fizetni. Ha nem tudják pontosan megállapítani a gázlopás kezdetét, akkor legkevesebb 30 napra számolják a kötbért. Külön tétel a pótdíj, amely a szerződésszegőknél és a nem háztartási fogyasztóknál alkalmazható. Összege a mindenkori alap gázár háromszorosa. MEGELOZES |H A súlyos következményekkel járó kellemetlenségek elkerülésére a Dégáz Rt. azt javasolja ügyfeleinek, hogy ha gyanújuk szerint elromlott a gázmérőjük, kérjenek helyszíni ellenőrzést. Ugyancsak fontos, hogy tulajdonosváltásról a névátírás előtt értesítsék a szolgáltatót, amely a helyszínen fölvett jegyzőkönyvben rögzíti az óraállást és ellenőrzi a mérőórát is. A főbérlőknek tanácsos albérlőjük nevére íratni a fogyasztásmérőt - így egyértelmű, ki felel az óra hibáiért és ki fizeti a gázszámlát. Ehhez jön még a szolgáltató kártérítési igénye, amit ugyancsak a szabálytalanságon kapott ügyfélnek kell megfizetni. A mérőcsere ára, a szakértői díj, az eljárási költség együttesen 50 ezer forint körüli összeget tesz ki. NY. P. Bátki Ferenc három éve keresi az igazát Gyepre megy a játék A nyilvánosság erejében bízott csongrádi olvasónk, aki nemrégiben levelet jutatott el szerkesztőségünkhöz. Bátki Ferenc egy birtokháborítási perre hívta föl a figyelmünket, amely már három éve zajlik, de még most sem látni a végét. A leendő csongrádi elkerülő út nyomvonalán lévő gyep megszerzésért folyó ádáz harc szereplői között van egy helyi politikus is. Miután a Földkiadó Bizottság kiadta Oláh Józsefnek járandóságát, az idős csongrádi férfi 1997-ben eladta a már korábban értékesített, Szegedi úti tanyájával szomszédos gyepet. A vevő, Bátki Ferenc később egy korszerű kertészetet kívánt létrehozni a területen. Csongrádon a vendéglátásban is érdekelt vállalkozó 1998 januárjában legeltetés céljából kiadta a gyepet egy közelben élő gazdának. Három éven keresztül zavartalanul folyt a legeltetés, aztán elkezdődött a befejezetlennek tűnő perpatvar. 2001. őszén több tonnányi építési hulladékot szállítottak Bátki Ferenc földjére, aki emiatt feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás megállapította, hogy hulladék került ugyan a birtokára, de az a környezetre nem veszélyes, ezért nem folytatta az eljárást. Ezt követően az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség tartott helyszíni szemlét a gyepen, de erről csak utólag értesítették Bátkit, akinek a telekszomszédja - az Oláhtanya tulajdonosa, Kiss István - úgy nyilatkozott a az eljáró hatóság képviselőinek, hogy a törmelékkupacokkal borított terület az ő tulajdona, ezért a felügyelőség elutasította a panaszt. Mindezek után, 2002 februárjában birtokháborítás miatt fordult bírósághoz Bátki Ferenc. Habár az első kitűzött tárgyaláson, 2002 májusában a telekszomszéd ebsmerte a birtokháborítás tényét, vagyis, ő hordatta oda a törmeléket, az első fokú ítéletet csak 2003. szeptember 2-án hozta meg a Csongrád Városi Bíróság, amelyben mindkét fél keresetét elutasította. Ezt követően Bátki Ferenc fellebbezett a megyei bíróságnál, mely 2004. február 6-án kelt ítéletében hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, s új eljárás lefolytatására kötelezte a városi bíróságot. Később, tavaly augusztusban az Oláhtanya tulajdonosa jogi képviselőjén, dr. TarrÁgnesen keresztül elbirtoklási viszontkeresetet nyújtott be az érintett területre vonatkozóan. Ezt a bíróság a szóban forgó gyep tulajdoni lapjára széljegyezte, ezért azóta nem forgalomképes Bátki Ferenc földje. A per legutóbbi tárgyalása január 10-én volt, amikor az ügyet tárgyaló bíró a két fél megegyezésének reményében hat hónapra felfüggesztette a tárgyalást. A per elhúzódásáról magát a bírót, dr. Geréby Zsuzsannát is megkérdeztük, ő azonban - folyamatban lévő ügyről lévén szó - nem nyilatkozott lapunknak. A leendő elkerülő út nyomvonalán lévő telek még egy pert eredményezett, melyet 2002 novemberében Oláh József nevében indítottak a Földkiadó Bizottság jogutódja, az FVM megyei hivatala ellen, arra vonatkozóan, hogy Bátki Ferenc jogellenesen kapta meg a Földkiadó Bizottságtól az Oláhtanyával szomszédos terület tagi részarányát. Ezt a keresetet a megyei bíróság 2003. január 9-én kelt jogerős ítéletében elutasította, a 88 éves Oláh Józsefet pedig 12 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az utóbbi per egyetlen szépséghibája, hogy Oláh Józsefet tudtán kívül vonták bele az ügybe. - A tudtom nélkül indult a per, megbízást senkinek nem adtam, én dr. Tarr Ágnessel csak 2004 júniusában, egy másik szerződés aláírása kapcsán találkoztam először, s utoljára - nyilatkozta lapunknak most Oláh József. A kérdéses megbízásról, illetve annak körülményeiről megkérdeztük dr. Tarr Ágnest - aki egyébként a csongrádi képviselő-testületnek is tagja -, ő azonban azt mondta: erről nem kíván nyilatkozni lapunknak. - Érthetetlen számomra, hogy egy jogállamban hogyan húzódhat el ennyire egy birtokháborítási per - fogalmazott Bátki Ferenc, szerinte ugyanis felháborító, hogy emiatt nem tudta megvalósítani a Szegedi útra tervezett kertészetét, ahol több tucat csongrádinak tudott volna munkát biztosítani. BÍRÓ DÁNIEL Bátki Ferenc szerint vitán felül áll, hogy itt birtokháborítás történt, a huzavona azonban három éve tart Fotó: Bíró Dániel Tanmedencét terveznek Opusztaszeren Opusztaszeren korábban termálfürdőt terveztek, most pedig tanmedence építésén gondolkodnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Opusztaszeren az önkormányzat korábban sokáig dédelgetett egy tervet, miszerint termálfürdőt építtet az egykori katonai bázis helyén, ami jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában van. Noha a tervről még nem mondtak le, a tárgyalások elakadtak. Jóllehet a termál ötletét átmenetileg parkolópályára állították, máris van egy másik elképzelés. A rendezvényház melletti területen tanmedencét építenének. A százmillióra rúgó beruházást állami támogatás nélkül nem tudja megvalósítani az igen kis költségvetésből gazdálkodó falu. A tanmedence megépítésével az idegenforgalmat ugyan nem tudnák kiszolgálni, de megoldódna az ópusztaszeri gyerekek úszásoktatása, akiknek nem kellene a kisteleki vagy szegedi fürdőbe utazniuk. Az Ady téri intézmény a megye legnagyobb informatikai központja Konkurenciát jelenthet a TIK a netkávézóknak A napi kötbér 6 ezer 250 forint Szigorúbban büntetik a gázlopást Hatalmas konkurenciát jelenhet az új egyetemi könyvtár a szegedi internetszalonoknak, hiszen az Ady téren hatszáz forintért egy éven keresztül gyakorlatilag bárki ingyen használhatja az ottani számítógépeket. A netkávézókban még nem érzékelik a forgalomcsökkenést. A december elején megnyílt új egyetemi könyvtárral, hivatalos nevén a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjával (TIK) nem csupán Magyarország egyik legmodernebb bibliotékája jött létre. Közel háromszáz számítógépével az intézmény vált a megye legnagyobb informatikai központjává is. Az eltelt egy hónap alatt a fiatalok gyorsan felfedezték, hogy a TIK-ben gyakorlatilag ingyen internetezhetnek, így - a kora délelőtti órákat leszámítva - szinte egész nap telt ház van a komputertermekben. Az egyetem hallgatói diákigazolványuk chipkártyájának segítségével bármelyik, gyors internetkapcsolattal ellátott számítógépet használhatják az épületben. Az első és harmadik emelet két nagy termében elhelyezett 240 gépet bárki igénybe veheti. Ehhez mindössze be kell iratkozni a könyvtárba, majd egy ideiglenes kártyát kell készíttetni, amely körülbelül öt percet vesz igénybe. A tagsági díj egy évre 600 forint, vagyis ezért a pénzért bárki korlátlanul internetezhet az Ady téren. A TIK tehát jelentős konkurenciát jelenthet a belvárosi internetkávézóknak, amelyek a díjtalan világhálós hozzáféréssel A TIK-ben hatszáz forintért bárki korlátlanul internetezhet egy évig Fotó: Karnok Csaba nyilvánvalóan nem tudják fel- számítógép, mint amennyi a belvenni a versenyt. A könyvtárban városi szalonokban összesen, ráadásul egy helyen van annyi Ennek ellenére a tulajdonosok egyelőre nem érzékelik, hogy csökkenne forgalmuk. A Cyber Arénában megtudtuk, továbbra is mennek hozzájuk az egyetemisták, hogy szakdolgozatukat elkészítsék, vagy felvegyék óráikat. A netkávézóban természetesen kérdezgetik az egyetemistákat, hogy milyen a könyvtár, hiszen tartanak attól, hogy az új intézmény elszívja a vendégek egy részét. De úgy tűnik - mondták a Cyber Arénában -, hogy a felsőiskolások egyelőre még nem szokták meg a könyvtárat, jobban bíznak a jól bevált helyben, ahol tudják, hogy biztosan segítenek nekik szakemberek, ha elakadnak valamiben. A Mátrix internetkávézóban sem tapasztaltak egyelőre viszszaesést, de tudják: komoly konkurencia jelent meg a piacon. - Az árharcba felesleges lenne belemenni, ráadásul nem is tudnánk ennél olcsóbban szolgáltatni - mondta Sashegyi Árpád, a szalon tulajdonosa. - Azzal tudjuk csak vonzóbbá tenni magunkat, hogy folyamatosan bővítjük a szolgáltatásainkat és frissítjük a gépeket, programokat, valamint nem korlátozzuk bizonyos oldalak elérhetőségét, hiszen ezekre is nagy a kereslet. Minden internetszalon a vizsgaidőszakban bonyolítja le a legnagyobb forgalmat: a feliratkozások időpontjában például több helyen az utcán kígyóznak a sorok. Májusra valószínűleg már kiderül, mekkora konkurenciát jelent a TIK a netkávézókra. Most csupán az biztos, hogy az egyetemi könyvtár zárása utáni éjszakai forgalmat továbbra is meg tudják tartani. TÍMÁR KRISZTA Szabálytalanságot gyanítva száznál is több ügyfél ellen kért rendőrségi vizsgálatot a Dégáz Rt. A 2001-ben kezdődött földerítés folyamatosan halad, az ügyek egy része már átkerült az ügyészségre. Az ellenőrzés folytatódik, a büntetés az új gáztörvény szerint szigorúbb: napi 6 ezer 250 forintos kötbért, valamint bizonyos esetekben a gázár háromszorosát kell fizetni. Hazugságvizsgálatnak is alávetette a rendőrség az egyik gázlopással gyanúsított ügyfelet, aki váltig tagadta, hogy tudott volna a megfúrt - s ezért a valós fogyasztásnál kevesebbet mérő - óra fölszereléséről. A Dégáz Rt. még 2001-ben indított átfogó vizsgálatot a hamis adatokat mutató gázmérők ügyében. A rendőrségi nyomozás alapján feltételezhető, hogy néhány szerelő, összejátszva az erre kapható kuncsaftokkal, „átigazította" a gázóráikat. Lapunkban többször foglalkoztunk a témával. Szabó István, a Dégáz Rt. hálózati igazgatóságának osztályvezetője tájékoztatása szerint Csongrád megyében több mint száz esetben indítottak vizsgálatot szerződésszegés gyanújával. A szolgáltató megfogalmazása szerint ugyanis szerződésszegésnek minősül, ha valaki „befolyásolja a felszerelt gázmérője hiteles működését". Vagyis: az óra kevesebbet mér a valós fogyasztásnál. A „lopás" kifejezés már büntetőjogi kategória - szögezte le az osztályvezető. A szolgáltatót a becslés szerint több mint 10 millió forintos kár érte - pontos adatot a bírósági ügyek lezárása után lehet mondani. Az ügyek bonyolultsága, az érintettek nagy száma és a bizonyítás nehézségei miatt a négy éve kezdett vizsgálat eredményeként az első akták tavaly kerültek az ügyészségre. ítélet még nem született. Néhány esetben a rendőrség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, ki követte el a gázlopást, ezért felfüggesztette a nyomozást - új információ birtokában azonban ismét elővehetik ezeket az ügyeket is. Az érintettek jelentős része időközben hajlandóságot mutatott a megegyezésre: úgy döntöttek, megfizetik a szolgáltatónak okozott kárt. Ez azonban nem befolyásolja a büntetőeljárás lefolytatását: az ügyeket véIdén folytatják a gázmérők ellenőrzését Fotó: Schmidt Andrea