Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-13 / 10. szám

10 BIZALMASAN 2005. január 13., csütörtök SZEKERES ADRIENN MÁRCIUSRA VÁRJA MÁSODIK GYERMEKÉT Az Márciusban hozza világra máso­dik gyermekét Szekeres Adrienn, ám egyre növekvő pocakja ellené­re még mindig rendszeresen vál­lal fellépéseket. Az énekesnő ez­zel is szeretné bizonyítani, hogy a karrier és a gyermekvállalás nem összeegyeztethetetlen, valamint hogy a terhesség nem olyan álla­pot, amit szégyellni kellene. - Nem megszokott dolog sem itt­hon, sem külföldön, hogy nagy pocakkal még énekeljenek az elő­adóművészek. ön miért döntött emellett? - Mert szerintem semmi nem változott, csupán annyi, hogy van pocakom. A terhesség nem beteg­ség, és nem is olyan állapot, amit szégyellni kellene. Ezzel szeretnék üzenni mindazoknak, akikben kétségek merülnek fel, hogy a munkát és a családot össze lehet-e egyeztetni. Igenis meg lehet olda­ni. Sőt: topon is lehet lenni szak­mailag ügy, hogy otthon vár egy kisgyerek és útban van a második. Csak szervezés kérdése az egész. - Mi lesz a második baba vi­lágrajövetele után? - Három-négy hónap kőkemé­nyen a gyereké kell, hogy legyen, de utána szerintem el lehet már menni mellőle, ha van segítség. Jázmin 8 hetes volt, amikor vál­laltam olyan felkérést, ami vagy annyira jó lehetőség volt, amit nem lehetett visszautasítani, vagy kötelező volt. Egyébként pedig nem csupán színpadi szereplés­ből áll a mi munkánk, a háttér­munkákat pedig kismamaként is tökéletesen el lehet végezni. - Soha nem vádolták azzal, hogy karrierista, és a siker ér­élete nem a sikerről és a pénzről szól dekében háttérbe helyezi a gye­rekét? Általában ilyeneket mon­danak azokra, akik korán visz­szatérnek a munkához. - Nem. De egyébként is úgy gondolom: jobb, ha a kicsinek egy boldog és kiegyensúlyozott anyu­kája van, mert akkor ő is az. Én pedig akkor vagyok boldog, ha azt csinálhatom, amit szeretek. - Az imént említette, hogy a példája is azt bizonyítja: terhesen is lehet szakmailag a topon lenni. Ezek szerint most ott érzi ma­gét? - Ez egy olyan pálya, ahol az em­ber mindig utólag jön rá, hogy az volt a csúcs. A Híd a folyót című dalról mindenképpen azt gondo­lom, hogy az eddigi hét év egyik csúcsa volt. Hiszen tíz hónapja fo­lyamatosan ott van a listákon. - Nem bánja, hogy ez a dal, mivel duett, nem csak az öné, így a sikeren is „osztozni kell"? - Nem, hiszen abszolút a sa­játomnak érzem. A férjem szer­zeménye, amelyhez egy barátom írta a szöveget. És nagyon jót tett neki, hogy a női hang mellett egy férfié is szerepel benne. - Annak idején a Unisex ze­nekarral vált ismertté. Nem bán­ta meg, hogy szólókarrierbe kez­dett? - Olyan emberrel nem dolgozom együtt, akivel nem tudok. Úgyhogy ilyen szempontból jobb most. - Még akkor is, ha akkor gyak­rabban jött a siker? - Még akkor is. Jobb most, mert boldogabbnak érzem magam. Az élet egyébként sem a sikerről és a pénzről szól. Számomra akkor ér­tékes az élet, ha boldog lehetek a hétköznapokban és azt csinálha­tom, amit szeretek. Ha ezek mellett még sikeres is vagyok, hát akkor az különösen jó. TÍMÁR KRISZTA Szekeres Adrienn: A háttérmunkákat kismamaként is tökéletesen el lehet végezni FOTÓ: SCHMIDT ANDREA CSALÁDI SZOKÁSOK Én és a férjem... Én és a férjem a gyerekkel játszunk. Vagy úgy teszünk. Mert én ugye igazándiból játszok. Be­szélgetek, egyik játékot a másik után halmozom kislányom köré, bábozok, elváltoztatom a han­gomat, vigyorgok, pusziigatom. 0 viszont felhúzza a zenélős napocskát és a gyerek feje fölött focit néz a tévében. Igaz, ilyen­kor ráérek beülni a kádba vagy elkészíteni a férjem vacsoráját. Persze szép tőle, hogy egy­általán foglalkozik a gyerekkel, sok apuka ennyit sem tesz meg, tudom én. Csak hát. A férjem máskülönben nagyon figyel­mes, nem tehet róla, hogy ennyi meccs megy a tévében. Én és a férjem egyébként meg egyet­értünk a gyereknevelés főbb kérdéseiben. Már ha beszélünk ilyesmiről. Mert inkább csak tesszük a dolgunkat. Én vidá­mabban, ő egy kicsit „nagy­vonalúbban". Vagyis szokás szerint másképp. Én és a férjem másképp vá­sárolunk. Meg máshol. Én ál­lítólag túl sok mindent veszek. Amikor pénzt kérek tőle, elnéző mosollyal a száján „én nem kérdezem, mire kell" arckife­jezéssel kajánul adja a kajára­valót. Ő viszont túl drágán vá­sárol. Eleve drágább boltba megy - „a hipermarketben min­dent megkapsz" - de od^ is gyakrabban. A hiányzó dolgok az ő szatyrá­ból is hiányoznak, viszont tucat­jával hozza a joghurtokat, kefire­ket és pudingokat. (Amit egy nap alatt betermel - tehát való­színűleg ezért fut már másnap újra a boltba.) Én és a férjem sokat költünk. De én azért, mert betankolok egy évre az akciós tisztítószerekből és nem várom meg, amíg kiürül a kamra. Ő pe­dig mert a gyomra alapján vásá­rol. Én és a féljem mindig meg­beszéljük, mit kellene venni. Az­tán egyikünk sem teljesíti. D. V. A 2005-ÖS ÉV TRENDJEI A hanyatlásnak indult Róma stílusa A 2005-ös év trendje a hanyatlásnak in­dult Rómát és a XX. század ötvenes-hat­vanas éveit egyaránt idézi - így jelle­mezte a düsseldorfi divatközpont egyik tervezője a legutóbbi vásár egyik sajtó­tájékoztatóján a 2004/2005-ös szezont. A „hanyatlásnak indult Róma" megfogal­mazású, költői túlzásoktól sem mentes hasonlat annak tudható be, hogy a luxus és a fogyasztás szinte semmilyen korlátot nem ismer: parfümök, szőrmék, nemes kasmírok és gyapjúk, hűvös selymek és könnyed muszlinok kényeztetik a nőket, sokkal inkább, mint valaha. Mindezt az ötvenes-hatvanas évek ret­rójával keverik. Bár nem biztos, hogy a mai hatvan év körüliek ráismernek az akkori stílusjegyekre, hiszen az efféle ih-. letmerítésnek soha nem az a célja, hogy egy az egyben átvegyen bizonyos eleme­ket. A legfontosabb jegyek: gátlás nélküli valódi szőrmefelhasználás, sokszor fest­ve, egyrészt a művésziesebb hatás ér­dekében, másrészt az álcázás végett. A nagyon magas sarkú cipők és a babaorrú, teljesen lapos balerina papucscipők egy­aránt jelen vannak. A magas sarkok egy része tipikusan a II. világháború utáni amerikai szandálokat idézi. A luxust jelképezik a mintás, bonyolultan díszített lábbelik, amelyek mindegyike egy-egy rafinált műremeknek hat, nem pe­dig sorozattermékre hasonlít. Louis Vuit­ton a fekete lakkot kockás anyaggal kombi­nálja, pici csipkeszerű bőr rátétekkel és nagy masnikkal díszíti. A vadbőrök (való­diak és utánzatok) felhasználása ugyanúgy jellemző, mint a strasszoké, pántoké, mas­niké, fényes hímzéseké és szűziesen visz­szafogott, tompa árnyalatú nubukbőröké. Tweed, csipke, lánc és teklagyöngy, rojt, zsebpatni, gomb és kabátka - Chanel min­den régi tipikus jellemzője újra éled, és ez­úttal nem a jól szituált hölgyek körében, hanem egészen fiataloknak ajánlva - de­rült ki a fél éve Párizsban tartott haute cou­ture bemutató sorozatokon. A poncsó, a hamvaiból feltámadt kepp és a stólák al­kalmazása szintén része ennek a nőies-ro­mantikus trendnek. • * ~ k - i - -j r -í M pftL m • M FOTÓK: MTI NEGYVEN FELETTI NŐK VARÁZSA Pici háj - csupa báj? Az Amica című olasz női magazin egyik számát a negyven feletti nők szépségmegőrzésének szenteli, és megállapítja: an­nak ellenére, hogy a divat még mindig a szilfideknek kedvez, a középkorú nők is esélyesek. Hozhatnak ugyan nagy áldozatokat annak érdekében, hogy minél jobban hasonlítsanak egy csontvázra, de bátran ál­dozhatnak minden emberi lény elsődleges szükséglete, azaz az élvezetes táplálkozás oltárán is. Bátran vállalhatják azt a kockázatot, hogy nehezebbek lesznek néhány kilóval, hiszen ezzel nagy előnyre tesznek szert: meg­fiatalodnak. A néhány kilóval több - ősrégi tapasztalat szerint ­néhány ránccal kevesebbet jelent. Ugyanakkor kevesebbe kerül, mint a plasztikai sebész, és az eredmény sokkal biztosabb. Tudták ezt anyáink és nagyanyáink is. Barbara Cartland írónőtől származik például a szókimondó megjegyzés: „Bi­zonyos kor után választani kell a far és az arc között." Álljon itt egy névtelenségbe burkolózó hölgy bölcs mondása is: „Nem akarok bekerülni a hátul gimnázium, elől múzeum kategó­riába." A magazin a plasztikai sebésztől a dietetikusig és a varrónőig a szépségipar minden szakértőjét kifaggatja, és bőségesen ellátja tanácsokkal a hölgyeket. Kiderül többek között, hogy az ideális pluszsúly 2-4 kilogramm között van, hogy a diétának nem kell vegetáriánusnak lennie, hogy az életvitelen is érdemes változtatni. Fontos például az elegendő alvás. A középkorú hölgy ruhatárából vonuljon száműzetésbe a szűk nadrág - elő a gazdagon redőzött ruhákkal! Ha valaki megfogadja a tanácsokat, nem csalódhat. A legfőbb jelszó: „Pici háj - csupa báj", és ezt a lap szerint észreveszik a férfiak is, akiknek elegük van azokból a lányokból, akiknek mindent meg kell adni csak azért, mert tökéletes a „ka­rosszériájuk". Ezek után nem meglepő, hogy az új irányzat modellje Virna Lisi, Laureen Bacall és Catherine Deneuve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom