Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-08 / 6. szám

NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2005. JANUAR 8. Kedd Szerda Csütörtök BIZALMASAN Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A DÉLKELET-ÁZSIAI TERMESZETI KATASZTRÓFA UTAN ÚJRA KELL RAJZOLNI A TERKEPEKET Malária, tífusz és Az egészségügyi tárca felhí­vást tett közzé a Délkelet-Ázsi­ában már több mint 150 ezer halálos áldozatot követelő ter­mészeti tragédia miatt. A szö­kőár nyomán kialakult kataszt­rófahelyzetben ugyanis a fertő­ző betegségek járványos elter­jedése várható, ezért senkinek nem tanácsolják az odauta­zást. Közben rekonstruálták a tragédiát okozó szökőár kiala­kulását: a pusztító erejű hullá­mokat egy hatalmas, a tenger­fenék alatt hirtelen bekövetke­ző kéregmozgás váltotta ki. A katasztrófa sújtotta térség­ben nincs tisztálkodási lehe­tőség, a temetetlen áldozatok száma még mindig nagy, a csatornahálózat károsodása is komoly veszélyforrást jelent. Mindezek következtében has­menéssel, maláriával, szúnyo­gok közvetítette betegségek­kel kell számolni. A halottak felkutatása, eltemetése, a köz­szolgáltatások helyreállítása hosszú hetekig eltarthat. A becslések szerint az esetle­ges járványokban legalább annyian meghalhatnak, mint a szökőárban, a víz miatt pedig szűnyoginvázió várható. A leg­valószínűbb a fertőzőmájgyul­ladás-járvány. A cunami által elpusztított falvakban már most járványveszély fenyeget, elsősorban Indiában. A túlélők­nek menedéket nyújtó tábo­rokban már jelentkeztek bete­gek hasmenéssel és vérhassal. Az elárasztott házakat meg kell tisztítani a sártól és a szeméttől, a teljes takarítás több hétig is Túlélő kisfiú a romok között Banda Acehben tarthat. A vízhálózat megsérült, a kutak vize fertőzött. A baktéri­umok és vírusok egyaránt ve­szélyt jelentenek. Á szökőár szétmosta a szennyvízhálóza­tot is, így a fertőzés szabadon terjedhet. A szalmonella mel­lett vérhasjárvány is könnyen kialakulhat. Ráadásul a meg­előzésként emlegetett kézmo­sás sem elegendő, mert a víz mindenképpen fertőzött. Az orvosok azt javasolják, hogy a kézmosást és a fogmosást is pa­lackos vízzel oldják meg, és használjanak megfelelő fertőt­A Cumbra Vieja nevű vulkán a Kanári-szigeteken egy angol geofizikus szerint lassan, de biztosan süllyed el az Atlanti-óceánba. (Egy több mint ezer négyzetkilométeres területről van szó.) A szunnyadó vulkán akár holnap, vagy pár évtized múlva ak­tivizálódhat. Ez esetben a keletkező szökőár dr. Simon Day szerint elérheti az 500-700 km/h sebességet. Észak, dél és nyugat felé várhatók a szökőárhullámok, szerinte keletre nem lesznek annyira erőteljesek. Először Brazília majd észak felé a Karib-szigetek és az USA földjei felé rohannának a toronyháznyi hullámok, amelyek sebessége elég lesz arra, hogy akár húsz kilométer mélységig hatoljanak be a szárazföldre - a domborzat függvényében. A fekete forgatókönyv szerint Hollandia mélyföldjei és Grand Canaria teljesen megsemmisülne, az óceán később sem vonulna vissza ezekről a területekről. A kutató szerint ötven éven belül be­következik a tragédia, ám mondott valami biztatót is: a vul­kánkitörés várható Ideje az előjelek alapján biztosabban meg­jósolható, mint egy óceán alatti rengés, így Időben hozzá lehetne fogni az érintett területeken élő milliók kitelepítéséhez. lenítőszereket. A térségben azonban éppen ezekből van a legkevesebb. Malária eddig is volt, de a szúnyogok miatt most tovább nőtt a fertőzésveszély. Szintén jelentős kockázatot je­lentenek a rágcsálók által ter­jesztett betegségek. Tömeges éhhalál fenyegeti a földrengés epicentrumához legközelebb eső északnyugat-szumátrai te­rület lakosait. A térség katonai és rendőri vezetői figyelmeztet­tek: segélyszállítmányok nélkül a régió lakóinak nincs esélyük a túlélésre. Az élelmiszerkészle­tek nagy része megsemmisült az áradások nyomán. Genetikai vizsgálatok igazol­ják, hogy a legtöbb járványos betegség kórokozóját a magunk mellé szelídített állatoktól kap­tuk (például a himlőt, a kanya­rót, a tbc-t a szarvasmarhától). A halálos mikroorganizmusok történeti jelentőségét szomorú­an példázza az Újvilág „felfede­zése". Jóval több indián halt meg az európaiak kórokozóitól, mint lőfegyvereitől. Száz év alatt Mexikó lakossága 20 millióról 1,6 millióra csökkent. Az ázsiai emberek szervezete bizonyos betegségekkel szemben ellenál­lóbb az európaiakénál. Azokra, amelyek ott gyakrabban előfor­dulnak. A gyenge szervezetűek már korai gyermekkorban meg­F0T0: MTI/EPA/MAST IRHÁM A fák állva maradtak Ha megnézik a délkelet-ázsiai katasztrófa képeit, feltűnő, hogy bár erős betonmonstrumokat, szállodákat elsodort a víz, a fák ott tornyo­sodnak a romok fölött. A sűrűn álló és idősebb fák alkotta széles élőfal képes lett volna megfogni, de legalábbis tompítani a hullámok erejét. Nem is jár nagy anyagi ráfordítással a telepítésük, az utóbbi évtizedek­ben mégis inkább irtották, mint ültették őket. Elveszik ugyanis a helyet az újabb luxusszállók elől, amelyeket minél közelebb építenek a part­hoz, annál vonzóbbak a turisták számára. A thai Phuket-szigeten, ahol ebben a térségben a legnagyobb volt a pusztítás és legtöbb a turista, huszonöt éve még álltak a partmenti fasorok, ám épp az építkezések miatt kivágták őket. Miután a szökőárt követően kiderült, hogy a fák mellett a templomok is állva maradtak, egy helyi vallási vezető azzal magyarázta a tragédiát: Isten megbüntette kapzsiságukért, romlottsá­gukért az embereket, de megóvta, ami a magáé: a templomokat. halnak. Akik pedig túlélik, azok védettek lesznek. Az orvostudo­mány néhány betegség eseté­ben továbbra is sikertelenül küzd a vakcináért: ilyen például a malária, amire mind a mai na­pig nem tudtak hatékony védő­oltástkifejleszteni. A délkelet-ázsiai természeti katasztrófát követő napokban a földrengéskutatók megkezdték azoknak a földmozgásoknak a rekonstruálását, amelyek az In­diai-óceán partvidékeire zúdu­ló hatalmas árhullám kialakulá­sához vezettek. A december 26-i földrengés, amelyhez hasonló negyven éve nem történt, tény­legesen újrarajzolta a térképet: a VARJUK 06-30/30-30-443 mms@deim3gyar.hu Kérjük. írja meg nevét és lakhelyét! Ic'jjiiblmkiii Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! rengések hatására néhány szi­get több méterrel is eltolódott eredeti helyéhez képest. A pusztító erejű hullámokat egy hatalmas, a tengerfenék alatt hirtelen bekövetkező ké­regmozgás váltotta ki. Ezen a helyen a hirtelen felszabaduló feszültség hatására az Indi­ai-kőzetlemez nagyjából tizen­öt métert mozgott Indonézia irányába, a Burmai-mikrole­mez alá tolódva. Ez a folyamat indította útjára a környező partokat elöntő tengerár nagy erejű hullámait. Bili McGuire brit geofizikus szerint a föld­mozgás láthatóan befolyásolta a környező szigetek (Simeulue, Délmagyarország ONLINE ¡M«s OMí mes js¡s«she¡»WAS esfeférttsén kifiil 3 képen léllieié «emély íkúterneknkí a forcényes kepiiselä) hoiiájénilása síiikíéses. DfUlAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T-8 -Mobile Partner A NASA a felelős? A Diego Garcia tengerészeti támaszpont egy 44 négyzetki­lométeres szigeten található az Indiai-óceán közepén. A hideg­háború alatt tankolási lehető­séget biztosított a légi jármű­veknek. Az Angliától bérbe vett szigetről szálltak fel a B-52-es bombázók az Öböl-háború, és Afganisztán bombázása Idején. A sziget a műholdas helymeg­határozó rendszert (GPS) pon­tosító öt földi állomás egyike, néhány száz kilométerre Szu­mátrától. Azok számára, akik hisznek a Föld éghajlatát befo­lyásoló klímakísérletek létezé­sében, a hely kultikus jelentő­séggel bír: többek szerint Itt működik az a NASA-központ, amely a globális méretű titkos akciót koordinálja. Az interne­ten terjedő elmélet szerint egy Itt folyó kísérlet vezetett a dél­kelet-ázsiai globális katasztró­fához. A NASA természetesen bolondságnak minősítette a ta­lálgatásokat. Nicobar- és Andamán-szige­tek) és Szumátra földrajzát. Az Indiai- és a Burmai-le­mezek eddig is folyamatosan közelítettek egymás felé, de évente átlagosan csak hat cen­timéterrel, tehát nagyon las­san. Az utóbbi kétszáz év alatt összegyűlt feszültség szaba­dult most fel hirtelen a két lemez határán, ahol 1833 óta nem volt a mostanihoz ha­sonló erősségű földrengés. Az Indiai-kőzetlemeznek a Burmai-lemezbe beleütköző, majd alábukó darabja a Bur­mai-lemezt erőteljesen felfelé tolta el. A tengerfenék ily mó­don történő megemelkedése McGuire szerint egyaránt befo­lyásolhatta a környező szigetek tengerszint feletti magasságát és földrajzi helyzetüket is. Az Andamán- és a Nicobar-szige­tek valószínűleg megemelked­tek a rengés hatására, míg a tö­résvonaltól egy kissé távolabb fekvő Banda Aceh városa ala­csonyabban van, mint a ren­gést megelőzően. A katasztrófa ráirányította a figyelmet, hogy milyen kevéssé tudjuk előre jelezni a közelgő földrengéseket, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és Japánban komoly kutatáso­kat folytatnak e tekintetben. V. M.-N. D. L. Művészek • kutatók vezetők • sportolók Mindenki, oki Szegeden számít Folyamatos jelentkezés és adatfrissítés www.delmagyar.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom