Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-30 / 304. szám

8 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 30. Földrengés, árvíz, vulkánkitörés, szökőár Száz év természeti katasztrófái WT) NAGY PUSZTÍTÁST OKOZÓ FÖLDRENGÉSEK 1 A legtöbb áldozatot követelő katasztrófák a XX. században Időpont Helyszín Magnitúdó Áldozatok száma Kísérő jelenségek 1976. július 7. Kína, Tangshan 8,0 kb. 650 000 nagy repedések a felszínen 1927. május 22. Kína, Xininghez közel 8,8 200 000 nagy felszíni elváltozások, földcsuszamlások 1920. december 16. Kína, Khansu tartomány 8,6 200 000 nagy felszíni elváltozások 1923. szeptember 1. Japán, Kanto tartomány 8,3 143 000 tűzvész Tokióban 1908. december 28. Olaszország, Messina 7,5 100 000 szökőár 1932. december 25. Kína, Khansu tartomány 7,6 70 000 1970. május 31. Peru 7,8 66 000 kőomlások, áradások 1935. május 30. Pakisztán, Quetta 7,5 60 000 1990. június 20. Irán 7,7 50 000 földcsuszamlások I Forrás: Georisk-Földrengéskutató Intézet DM-grafika A legtöbb áldozatot a katasztrófák közül a földrengések szedték. A mostani cunami az okozott károkat tekintve az egyik legszörnyűbb Az emberiség történetét végigkísérik az iszonyatos pusztítással járó természeti katasztrófák. A legtöbb áldozatot a földrengések szedték, ezután következtek az árvizek, de a indiaióceánihoz hasonló szökőárak is tízezerszámra követeltek emberéleteket. MUNKATÁRSAINKTÓL Napról napra nagyságrendekkel nö a indiai-óceáni szökőár áldozatainak száma. A legutolsó becslések szerint több mint 70 ezren haltak meg a tenger alatti földrengés után mindent elsöprő sebességgel partra csapódó hullámok sodrásában Délkclet-Ázsiában. A Vezúvtól Lisszabonig Az ember természettel szembeni kiszolgáltatottságát a történelem nagy katasztrófáinak sora bizonyítja. Időszámításunk után 79. augusztus 24-én a Vezúv kitörése elpusztította Pompeji és Herculaneum városát. Pompejit a 63. évi földrengés után még nem is építették föl teljesen, és a váratlanul érkezett vulkánkitörés tizenhét évszázadra betemette. A kőzettörmelék és izzó láva után hatalmas hamufelhő borította he a várost. Nagyon kevesen menekültek meg Pompeji 20 ezer lakosából. Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés szinte teljesen elpusztította az alsóvárost, a mai belvárost (Baixa). Kísérteties, hogy a végítélet éppen halottak napján, november l-jén következett be. A város lakóinak száma meghaladta a 275 ezret. A rengés hatására Lisszabonban több tucat épület omlott össze, de ez csak a pusztulás kezdetét jelentette. A váratlan esemény nagy riadalmat okozott a főváros lakói között, akik pánikszerűen próbálták elhagyni otthonaikat, menteni életüket és legfontosabb értékeiket. Az összeomló házakban gazdátlanul hagyott, világításra használt gyertyák és a főzésre használt tüzek ha mai lángba borították környezetüket. Az utcákat és köztereket ellepő menekülök miatt nem nyílt lehetőség az oltás megszervezésére. A tűz gyorsan terjedt és rövid időn belül Lisszabon nagy része lángokban állt. A tűzvész öt napon keresztül dühöngött a városban. Azok az épületek, amelyeket a földrengés nem pusztított el, a lángok martalékaivá váltak. Szökőár Ibériában Közvetlenül a földrengést követően sok lisszaboni lakos próbált menedéket keresni a tengerparton és a Tejo folyó torkolatában horgonyzó hajókon. Ám körülbelül fél órával a rengést követően, egy hatalmas hullám árasztotta el a partvidéket. A szökőár (cunami) végigpusztította a tengerpartot és a folyótorkolatot. Az itteni épületeket egyszerűen öszszelapította, a lakónegyedeket elöntötte, a hajókat felborította és elsüllyesztette. A tengerparti területeken a cunami nagyobb pusztítást okozott, mint maga a földrengés. A vízoszlop magassága Lisszabonnál 6 méterre tehető, de egyes partszakaszon - a becslések szerint - ezt többszörösen meghaladhatta. Hatását a környező országokban is érzékelték. A hármas természeti csapást követően a pusztítás leírhatatlan volt. A kataklizma 60 ezer halálos áldozatot követelt és letarolta a virágzó portugál fővárost. A délkelet-ázsiai vasárnapi földrengés emlékeztet a Krakatoa vulkán kitörésére, amely 1883 augusztusában több mint 36 ezer embert ölt meg. A Krakatoa robbanása 27 kilométer magasságba lövellt köveket, hamut és füstöt, 160 kilométeres körzetben mindent elborított a hamu és teljes sötétségbe burkolta a térséget. A legnagyobb károkat azonban a kitörés által keltett szökőár okozta, amely ügy keletkezett, hogy a víz bezúdult a kráter helyén a tengerben támadt hatalmas mélységbe. Jáva és Szumátra alacsonyabb partjain 40 méter magasságú hullámok söpörtek végig, egész falvakat és városokat nyelve el. Ez volt a történelem egyik legnagyobb katasztrófája. A földön a természeti katasztrófák közül a földrengések követelik a legtöbb áldozatot. Ennek oka az, hogy legtöbbször hirtelen, váratlanul érik az embereket, nincs idő a menekülésre. A földrengések nemcsak az épületeket és más felszín feletti építményeket, hanem a teljes infrastruktúrát károsítják. 100 év - 4 millió áldozat A természeti katasztrófák a XX. század során közel 4 millió áldozatot követeltek, melynek több mint felét földrengések okozták A XX. században 9 olyan földrengés fordult elő, amikor az áldozatok becsült száma meghaladta az 50 ezret. Sok esetben az áldozatok magas számát nemcsak a földrengés miatti épületkárok, hanem a rengés hatására bekövetkezett tűzvész és földcsuszamlások okozták. Valamennyi földmozgás magnitúdója elérte vagy meghaladta a 7,5-es értéket. Az utóbbi évek nagy rengéseinek (Köbe: 1995, Törökország: 1999, Tajvan: 1999) magnitúdója is 7 fölött volt. A földrengések XX. századi történetét tanulmányozva megfigyelhető, hogy a lakosság és a gazdaság sebezhetősége a földrengések hatásaival szemben növekszik. Ennek oka a népességnövekedés, a nagyobb városok bizonytalanabb talajú részeinek beépülése, az egyre bonyolultabb infrastruktúra és az olyan létesítmények növekvő száma, melyeknek sérülése katasztrófát okozhat, Jelenleg olyan, viszonylag gyengébb vagy közepes erősségű földrengések is súlyos következményekkel járhatnak, amelyek nem okoztak komolyabb károkat a múltban. A földrengéseket megbízhatóan előre jelezni nem lehet, de a megfelelő biztonsági intézkedések megtételével, az épületek megfelelő tervezésével és kivitelezésével az áldozatok száma és a károk jelentősen csökkenthetők. Szívroham okozta a halálát Tfcgnapi lapunkban beszámoltunk róla, hogy egy út menti árokban Békéscsabán holtan találták a Csaba lélevizió főszerkesztőjét. Az igazságügyi boncolás alapján kijelenthető, hogy természetes megbetegedés, szív- és légzési elégtelenség okozta halálát - közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerdán. Szombati Andrea elmondta: a kedden, egy árokban holtan talált Csaba Televízió főszerkesztője halálának okát vizsgáló államigazgatási eljárásban a halálesetet megelőző tizenkét óra történéseit rekonstruálják. A vizsgálat fényt deríthet arra, hogy az elhunyt a halálát megelőzően mennyi alkoholt fogyasztott, és a tulajdonában lévő autó hol és hogyan sérült meg. Hozzátette: az igazságügyi boncolás alapján kijelenthető, hogy a főszerkesztő halálát szív- és légzési elégtelenség okozta. A lefolytatott vizsg álat megállapította, hogy idegenkezűség, bántalmazás és így a bűncselekmény gyanúja kizárható, és közlekedési baleset sem okozta a televíziós szakember halálát. Kutyák és petárdák Magyarországon egyes becslések szerint kétmillió ebet tartanak. Az év végi vigadalomban elsütött petárdák és tűzijátékok következtében a településeken tartott kutyák százai szaladnak világgá. A legtöbb elkóborolt kedvenc az ünnepek után hazatalál, de sokuk sohasem kerül elő. A kutyák a közeli petárdarobbanások pillanatában akár gazdik kezéből a pórázt kitépve is elszaladhatnak a vakvilágba. Előfordulhat, hogy hetekig bolyonganak, majd legyengülve megfagynak, elpusztulnak. Nem ritka, hogy autók gázolják őket halálra. Zoltán János könyve a mai nagymamák bálványáról Németh Lehel a magyar Sinatra Aradszky László „a magyar Frank Sinatrának" nevezte a mai nagymamák egykori bálványát, Németh Lehel táncdalénckcst, akiről Zoltán János újságíró írt könyvet Csak egy kis emlék... címmel. MUNKATÁRSUNKTÓL Németh Lehel 1932-ben az erdélyi Sepsiszentkirályon született. Édesapjának falusi kiskereskedése volt, ami hamar tönkrement, amikor a családfő 1937-ben váratlanul elhunyt. Az özvegy négy gyermekkel egyedül maradt, ezért a két nagyobbat árvaházba adta, a harmadikat rokonokhoz küldte, és a legkisebb Lehellel az ismert erdélyi írónőnél, Ágoston Máriánál vállalt házvezetőnői munkát. 1944-ben menekültek Magyarországra. Németh Lehel a háború után néhány hónapig Ausztriában is szerencsét próbált, majd Budapestre hazatérve bútort szállított, évekig a képzőművészeti főiskolán modellkedett, mellette műszerésznek tanult. 1952-ben kezdett énekelni: miután bakaruhát öltött, két áriát adott elő a néphadsereg kultúrversenyén. Az operettprimadonna Németh Marika javaslatára Simándy lózsef énekmesterénél, Possert Emíliánál próbált szerencsét, aki operaénekest próbált faragni belőle. Ez nem jött be. Üstökösszerű táncdalénekesi karrierje az 1956-os forradalom után indult. Egy-két év alatt körülrajongott sztár lett, nevét együtt emlegették Honthy Hannáéval és Latabár Kálmánéval. Legnépszerűbb slágereit - Lehet, hogy szép nem vagyok, O Serenella, Reszket a Hold a tó vizén, Halló, Irén! - milliók énekelték. 1963-tól támadások érték a sajtóban, nehezen fegyelmezhető renitensnek tartotta a hatalom, ezért hosszabb-rövidebb időre el is tiltották a fellépésektől. Feleségével ezért felcsapott artistának, és 1965-ben egy bécsi fellépcssorozat után Kanadába emigrált. Választott hazájában eleinte gyári munkásként dolgozott, majd saját céget alapított Montrealban. A rendszerváltás évében hazatérve két telt házas koncertet adott az Erkel Színházban. Egy új szerelem is ismét Magyarországhoz kötötte. Kanadai vállalkozását felszámolta, itthon kezdett új életet. A habszivacsgyártás itt is jó üzletnek bizonyult. Zoltán fános Csak egy kis emlék... című kötetében korabeli újságcikkek, dokumentumok, fotók segítségével rajzolta meg „a magyar Frank Sinatra" - ahogyan Aradszky László nevezte rendhagyó pályaképét és kalandos élettörténetét. A pénzügyi befektetők megjelenése segítheti a hazai filmgyártást Bizakodnak a filmproducerek Akár másfél-kétmillió nézője is lehet a decemberben és januárban mozikba kerülő négy új magyar közönségfilmnek - jósolja Kálomista Gábor producer. Kollégája, Koltai Gábor szerint jót tesz a hazai filmgyártásnak a pénzügyi befektetők megjelenése. Nem hisz a művész- és a közönségfilm megkülönböztetésében az egyik legsikeresebb hazai producer, Kálomista Gábor, a Megafilm Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki első filmjét, a Zimmer Ferit szakmán kívülről próbálkozva javarészt saját pénzből csinálta meg. Ma már tizenhárom játékfilmet kötnek a nevéhez, köztük olyanokat, mint a 6:3, az Ámbár tanár úr, a Hamvadó cigarettavég, a Sobri vagy az Apám beájulna. - A magyar filmgyártás hihetetlen felemelkedő szakaszába érkezett, olyan minőségű filmek, olyan számban, mint mostanában, nem nagyon jelentek meg egyszerre az utóbbi húsz évben a hazai mozikban. A Nyócker és a Világszám! után január végén kezdjük vetíteni világhírű operatőrünk, Ragályi Elemér első rendezését, a görög-magyar koprodukcióban készült Csudafilmet. Producereként úgy vélem, színvonalas, nagyszabású filmet sikerült összehoznunk, amelynek női főszereplője a neves görög színésznő, Katerina Didaskalou, akit például a Corelli kapitány mandolinja és a Hármasügynök című világsikerű filmekből ismerhet a hazai közönség. A férfi főszereplő - és a társ-forgatókönyvíró - Kern András, aki egy hajléktalant alakít. A további szerepekben Rudolf Pétert, Kovács Lajost, Reviczky Gábort, Derzsi Jánost, Jordán Tamást és a Kontroliban feltűnt Badár Sándort láthatják majd a nézők. Azután jön Tímár Péter új filmje, a Le a fejjel! is - sorolja Kálomista Gábor, aki szeret tippelni, ezért több fogadást is kötött arra, hogy a Nyóckernek négyszázezernél is több nézőié lesz. - Biztos Koltai Gábor és Kálomista Gábor a szegedi Belvárosi moziban vagyok benne, hogy a Világszám! is legalább három-négyszázezer embert becsábít majd a mozikba, így a négy új magyar filmnek legalább másfél-kétmillió nézője lesz. Nagy örömmel tapasztalom: immár nem egymással szemben állnak a közönségfilmesek, hanem igazi összefogás kezd kialakulni közöttünk. Egyetért ezzel a Világszám! producere, Koltai Gábor is, aki mentorának és barátjának vallja Kálomistát. Koltai Róbert fia tizenegy évig különböző multinacionális cégeknél pénzügyi vezetőként dolgozott, mert nem szerette volna, ha ugyanazon a pályán elindulva mindig a szüleihez hasonlítják. Ma már túllépett ezen, és kifejezetten büszke arra, hogy filmproducerként együtt dolgozhat édesapjával. - A Világszám! az első olyan mozi, ami a filmtörvény elfogadása után pénzügyi befektető részvételével jöhetett létre - magyarázza Koltai Gábor. - Nagyon hálásak vagyunk a szegedi KESZ Kft.-nek, Fotó: DM/DV amely a cégek közül elsőként szállt be egy forgatás finanszírozásába. A közös munka során igazi barátság alakult ki közöttünk Varga Mihályékkal. Mindkét fél számára előnyös megállapodást kötöttünk. Bízom benne, hogy az együttműködésünk folytatódhat a továbbiakban is. A Világszám! költségvetése hozzávetőlegesen 380 millió forint volt. A filmtörvény alapján a Magyarországon felmerülő forgatási költségek - ez most elérte a teljes költségvetésünk négyötödét - 20 százalékát fedezhetik a befektetők. Mi még járatlan úton indultunk el, az utánunk következő produkcióknak már könnyebb a dolguk, mert a filmiroda egyre flottabbul adja ki a befektetői igazolásokat, remélhetőleg az előfinanszírozás kérdését is - ami egyelőre még nincs korrektül rendezve sikerül mielőbb megoldani. A hazai filmgyártás számára így nagy segítséget jelenthet a pénzügyi befektetők megjelenése. H.ZS.