Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-27 / 301. szám

HÉTFŐ, 2004. DECEMBER 27. »MEGYEI TÜKÖR« A 2004. év legfontosabb eseményei a világpolitikában Az Európai Uniótól az ukrán válságig László vám- és adóügyi biztos.) Az Európai Parlament 18-án jó­váhagyta a bizottságot. 10.: A boszniai szerb kormány Banja Lukában bocsánatot kért az 1995 júliusában elkövetett srebrenicai mészárlás áldozatai­nak hozzátartozóitól. 11.: A Párizs melletti Clamart katonai kórházában életének 75. évében elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnök, akit másnap te­mettek el Rámalláhban. 12.: Lemondott Colin Powell amerikai külügyminiszter, utó­dává George W. Bush elnök nem­zetbiztonsági tanácsadóját, Con­doleeza Rice-1 nevezte ki. 15-16.: Namíbiában Hifikepu­nye Pohamba személyében meg­választották az ország független­ségének 1990-es kikiáltása óta hivatalban lévő Sam Dániel Nu­ioma államfő utódát. 16.: Az orosz alkotmánybíró­ság megtagadta Tatárföldtől a la­tin ábécére való áttérés jogát. 21.: Ukrajnában az elnökvá­lasztás második fordulóját a hi­vatalos eredmény szerint Viktor Janukovics miniszterelnök nyer­te meg minimális előnnyel az el­lenzéki, Nyugat-barát Viktor Jus­csenkóval szemben. Az ellenzék engedetlenségi mozgalomra szó­lított fel, Ukrajna gyakorlatilag kettészakadt. December 4-én az ukrán Legfelsőbb Bíróság a vá­lasztás második fordulójának megismétlését rendelte el, 8-án a kijevi parlament elfogadta a poli­tikai válság feloldását célzó tör­vénycsomagot. 24-25.: 1951 óta első francia államfőként látogatott Líbiába lacques Chirac. 28.: Romániában parlamenti választást tartottak és megren­dezték az elnökválasztás első for­dulóját. 29.: Tíz év után először láto­gathatott Oroszországba, a budd­hista Kalmúkfüldre a dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetés­ben élő vallási vezetője. December 2.: Az Unió egységei vették át a NATO békefenntartó feladatait Bosznia- Hercegovinában. 3.: Kolumbia kiadta az Egye­sült Államoknak a Cali-kartell fejét, ő eddig a legjelentősebb he­lyi kábítószer-kereskedő, aki az amerikai igazságszolgáltatás elé került. 7.: Az amerikai képviselőház a titkosszolgálatok fél évszázad óta legnagyobb átalakításáról foga­dott el törvényt. 26.: Megtartják az újra kiírt ukrán elnökválasztást. AZ MTI PANORÁMA ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ÚJSZÁSZI ILONA A túszejtők fogságából kiszabadult kislányát viszi a zokogó apa. Az észak-oszétiai iskola tanévnyitóján elkövetett terrorakció az egész világot megrendítette Fotó: MTI Telefotó/EPA/Szergej Dolzsenko II. fános Pál pápa a lakosztályában felállított Betlehemet nézi december 21-én MTI Telefotó/EPA/Osservatore Romano Június 3.: Sierra Leonében megkezdő­dött a 2001-ben véget ért, több mint 200 ezer áldozatot követelő polgárháború fővádlottjainak pe­re. 5.: Los Angelesben 93 éves ko­rában elhunyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke. 5-6.: Svájcba látogatott II. Já­nos Pál pápa. 6.: Izraelben gyilkosság miatt ötszörös életfogytiglani börtön­büntetésre ítélték Marván Bargú­tit, a 2000 szeptemberében kirob­bant palesztin lázadás, az intiíáda vezérét. Tizenöt ország vezetői vettek részt a normandiai partra­szállás 60. évfordulójának szen­telt ünnepségsorozaton Francia­országban, a normandiai Arro­manches falu közelében. 8.: Az ENSZ Biztonsági Taná­csa megszavazta az Irak szuvere­nitásának helyreállítását támo­gató 1546. számú határozatát. 9-10.: Az egyesült államokbeli Sea Island üdülőhelyen rendez­ték a nyolcak, a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország csúcs­találkozóját. 10-13.: Hatodik alkalommal tartottak közvetlen európai par­lamenti választásokat a 25 euró­pai uniós tagországban. 17-18.: Az Európai Unió 25 tagországának állam- és kor­mányfői elfogadták az Európai Unió alkotmányos szerződését. 22.: Belgiumban életfogytigla­ni börtönbüntetésre ítélték a pe­dofil gyilkos Marc Dutroux-t. 26.: Lemondott tisztségéről Vladimír Spidla cseh kormányfő, utóda Stanislav Gross lett. 27.: Sikeresnek bizonyult a két éven belüli negyedik szerbiai el­nökválasztás, a tisztséget Boris Tadic, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke nyerte el. 28.: Az Egyesült Államok hely­reállította diplomáciai kapcsola­tait Líbiával. Irakban a szövetsé­ges erők hivatalosan átadták a hatalmat az átmeneti kormány­Tatnak. 29.: Az EU-tagállamok állam­és kormányfői fosó Manuel Du­rao Barroso portugál miniszterel­nököt jelölték az Európai Bizott­ság következő elnökének, akit 20-án választott meg az Európai Parlament. Július 1.: Az iraki átmeneti kormány vádat emelt Szaddám Húszéin bukott diktátor ellen. A német Az Egyesült Államokban a hivatalban lévő republikánus George W. Bush győzött az elnökválasztáson MTl/ElWMike Thciler parlament alsóháza, a Bundestag elfogadta az ország első beván­dorlási törvényét. Hollandia vet­te át fél évre az Európai Unió so­ros elnöki tisztségét Írországtól. 25.: Az amerikai Lance Armst­rong egymás után hatodszor győ­zött a Tour de Francé országúti kerékpáros körversenyen. Augusztus 8.: Az orosz parlament felsőhá­za jóváhagyta a 30 millió állam­polgárt hátrányosan érintő, a szociális juttatások pénzre váltá­sáról szóló törvényt. 14-15.: II. János Pál pápa Lourdes-ba zarándokolt. 29.: Az Oroszországhoz tarto­zó Csecsenföldön a Moszkva ál­tal támogatott Alu Alhanov nyer­te meg az elnökválasztást. Szeptember 1-3.:, Muszlim fegyveresek el­foglaltak egy iskolát az Oroszor­szághoz tartozó észak-oszétiai Beszlan városában. A túszejtés és -szabadítás 335 életet köve­telt, köztük sok gyerekét. Az ak­ció megszervezését Samd Basza­jev csecsen hadúr vállalta. 7.: Elérte az ezret az Irakban el­hunyt amerikai katonák száma az Irak ellen 2003 márciusában indított háború kezdete óta. 14.: A szlovákiai Révkomá­romban megnyitották az első szlovákiai magyar egyetemet, amely Selye János nevét vette fel. 16-19.: Kínában befejeződött az 1949 óta első békés nemze­dékváltás a vezetés élén, miután a 78 éves Csiang Cö-min helyét a 61 éves Hu Csin-tao államfő, a KKP főtitkára foglalta el a kato­nai bizottság elnöki tisztségé­ben. Október 2.: Az 1992-95-ös délszláv há­ború óta az első önállóan szerve­zett helyhatósági választások a nacionalista pártok sikerét hoz­ták Bosznia-Hercegovinában. 3.: II. János Pál pápa a római Szent Péter téren boldoggá avatta IV. (Habsburg) Károlyt, az utolsó magyar királyt, I. Károly néven osztrák császárt. 4-11.: Az amerikai Richárd Axel és Linda B. Buck kapta az orvosi, az amerikai Dávid J. Gross, H. Dávid Poiitzer és Frank Wilczeck a fizikai, Aaron Ciecha­nover izraeli, Avram Hershko magyar származású izraeli és Ir­win Rose amerikai tudós a ké­miai, az osztrák Elfriede felinek az irodalmi, a norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott a közgazdasági No­bel-díjat. A Nobel-békedíjat a ke­nyai Wangari Maathai asszony­nak ítélték. 6.: Az Európai Bizottság java­solta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a tagjelölt Törökor­szággal. 7.: Lemondott trónjáról Noro­dom Szihanuk kambodzsai ki­rály, utóda fia, Norodom Sziha­moni lett. 9.: Afganisztánban az ország történetének első közvetlen el­nökválasztását Hamid Karzai ál­lamfő nyerte meg, aki december 7-én tette le a hivatali esküt. 15.: Az ENSZ közgyűlése 2005. január l-jétől két évre Ar­gentínát, Dániát, Görögorszá­got, Japánt és Tanzániát válasz­totta a Biztonsági Tanács nem ál­landó tagjává. 17.: Fehéroroszországban par­lamenti választásokat rendeztek, ezzel egy időben népszavazáson úgy döntöttek, harmadszor is in­dulhat az elnöki tisztségért Alek­szandr Lukasenko államfő. 23.: A szerb kisebbség bojkott­ja mellett, csak az albánok rész­vételével rendeztek parlamenti választást Koszovóban, az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartományban. 26.: Az izraeli parlament jóvá­hagyta Ariel Sáron kormányfő tervét, amelynek értelmében 2005-ben kivonják az izraeli erő­ket a Gázai övezetből, és felszá­molják az összes zsidó telepet. 29.: Rómában aláírta az Euró­pai Unió alkotmányos szerződé­sét az EU huszonöt tagállamá­nak állam- és kormányfője. November 2.: Az Egyesült Államokban a hivatalban lévő republikánus George W. Bush győzött az el­nökválasztáson. Ezen a napon megválasztották a 425 tagú kép­viselőházat és döntöttek a 100 tagú szenátus mandátumainak egyharmadáról is. 4-5.: Az európai uniós tagor­szágok állam- és kormányfői jó­váhagyták az új Európai Bizott­ság összetételét. (A testület meg­választott elnöke, losé Manuel Durao Barroso az Európai Parla­ment által több biztosjelölt ellen megfogalmazott kritikák miatt a névsor visszavonására és a hatáskörök megváltoztatására kényszerült. A magyar Kovács

Next

/
Oldalképek
Tartalom