Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-22 / 298. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 22. • KAPCSOLATOK" 7 Két hidat robbantottak föl 1944-ben, egyet átadtak 1979-ben Pusztítás és építés évfordulója - 2004 Bertalan híd, 1979. Az úgynevezett szabad szerelés árvíz közben Fotó: Gáli Endre Madártávlatból a Tiszán átívelő, 25 éves híd Fotó: Miskolczi Róbert Ötven éve robbantották föl a szegedi közúti és a vasúti hidat, huszonöt éve adták át a Bertalan hidat. A vasúti Tisza-híd 1858-ban lett kész: francia tervek és teljesen újszerű technika eredményeként. Á könnyed, csipkeszerű közúti hidat magyar mérnök tervezte, de a híres Eiffel irodája ütötte rá a pecsétet. A legifjabb, a Bertalan híd pedig rekordernek számít hatalmas méreteivel. Szeged első Tisza-hídját az Osztrák Államvaspálya Társaság építette. A kétvágányú vasúti híd tervezője egy francia mérnök volt, a híres festő névrokona, M. Cézanne. Az építés előtt hét hónapig mérnökök vizsgálták a Tisza vízjárását, hogy az építkezés zavartalan legyen. A megbízást 1856-ban nyerték el, és 1859-re kellett elkészülnie a műnek. Cézannék azonban hét hónappal a határidő előtt, 1858. december 2-án adták át a vasszerkezetű átkelőt a forgalomnak. Magyarországon először alkalmaztak a pillérek alapozásánál légnyomásos módszert. Egy túlnyomásos kamrát, keszont süllyesztettek a mélybe, ahol szűk térben, pislákoló, kormozó mécsesek fénye mellett ásott két munkás. A híd ívtartóit Párizsban szegecselték össze géppel, és vasúton hozták Szegedre. Magyarország első kétvágányú vasúti hídjának legnagyobb baja az volt, hogy a vonatoknak nagyon szűk ívben kellett a magasra helyezett nagyállomásról a folyó fölé kanyarodniuk. A vasúti hidat 1944-ben többször bombázták amerikai és angol gépek. A szovjetek ideiglenes fahidat építettek a helyén, amely 1946-ban megdőlt, elbontották. A folyóból a vashíd roncsait végül csak 1964-ben szedték ki. A belvárosi közúti Tisza-híd építését, Feketeházy János és Gustav Eiffel tervei alapján, 1880-ban kezdték el, s a kész alkotást 1883-ban szentelték fel. A karcsú, csipkeszerű hídon a város vámot szedett, bár azt ajándékba kapta. 1908-tól két vágányon villamos döcögött át a magasra ívelő pályán Újszegedre. Amikor 1918-ban szerb megszállás alá került Újszeged, lezárták a hidat és a síneket is fölszedték. A híd állapota egyébként sem volt megnyugtató, a megerősítés után, a 40-es években megállapították, hogy a mederben álló pillér Újszeged felé eltolódott, a híd páMA MAR MÁSKÉPP EPULNE Magasra kell fölkapaszkodnia a közúti forgalomnak a szegedi Bertalan hídon. Ennek oka az, hogy annak idején a hazai ipar gerinclemezes hidat tudott gyártani - magyarázza Jójért János. A megyei közútkezelő hídmérnöke mutatja a terveket is: lehetett volna ferdekábeles, függesztett szerkezet is építeni, hiszen az Alföldön kis magasságú hidak kellenek, de a kábelt nyugatról kellett volna importálni. A Bertalan híd gerendája nagyon magas, hat és fél méteres, miközben ha pilont (oszlopot) állítanak, és arra függesztik a szerkezetet, kétméteres magasság elég lett volna. Azóta sokkal nagyobb szakítószilárdságú acélt, és jobb minőségű betont tudnak előállítani, így egy ma épülő híd már egészen más szerkezetű és megjelenésű lenne. A mostanában készülő tervek tetszetős, kábelen függő szerkezeteket álmodnak a Maros és a Tisza fölé. lyája 42 centit süllyedt. A németek 1944-ben fölrobbantották a hidat, felújított maradványai később négy kisebb híddá lettek szerte Magyarországon. Az új, alsó pályás Belvárosi hidat a MÁVAG 1948-ra szerelte össze. 1969-ig, igaz már csak egy vágányon, a villamos újra járt Újszegedre. Magyarország legnagyobb támaszközű acél, gerinclemezes hídja a Bertalan. Helye a körút vonalán adott volt. Alapozásá-. hoz hajóról fúrtak le negyven méter mélyre cölöpöket, és betonoztak egy hosszú ormánycsővel a víz alatt. Ezt a technikát is itt használták először Magyarországon. Az acél szerkezetet a Ganz-MÁVAG hídüzeme készítette Budapesten, egyes darabokat egy száztonnás úszódaruval emeltek be a folyó fölé. A szerkezetet 140 ezer szegecs és csavar fogja össze. A 141 méteres nyílású, 761 méter hosszú hidat 1979-ben adták át. A fentieken túl az is kiderül A Csongrád megye hidjai című kötetből, hogy az „új hidat" 2001-ben nevezték cl Bertalan Lajos mérnökről. Nemrég óriási költséggel megfiatalították, lassan pusztuló szerkezeteit újra megóvták a maró sótól, a korróziótól - legalább 15 évre. MOLNÁR B. IMRE Megérkeztünk! TTIÍ.szo'8a,ta;ás ^ mar az On otthonaban is! HASZNALT AUTÓ