Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-22 / 298. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 22. • KAPCSOLATOK" 3 Rendkívüli eseményre is felkészültek Sebők tárgyalásán Távol maradtak a tanúk Sebők Ferencet fegyveresek fogták körbe Fotó: Miskolczi Róbert A tanúk nem jelentek meg, ezért elnapolták az életveszélyt okozó testi sértéssel vádolt Sebők Ferenc tegnapi tárgyalását, amit különleges biztonsági intézkedések mellett tartottak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Még az újságíróknak és a bíróknak is át kellett haladniuk a fémdetektoros kapun tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Bíróság épületének előterében. A folyosókon felfegyverzett kommandósok posztoltak. E rendkívüli biztonsági intézkedésnek az volt az oka, hogy tegnap ismét bíróság elé állt a közismert vállalkozó, Sebők Ferenc, akit életveszélyt okozó testi sértéssel vádol az ügyészség. (Időközben Sebők Czug Ferencre változtatta a nevét.] Tóth Tibor, a Csongrád Megyei Bíróság tanácsvezető bírája a tárgyalás előtt elmondta, hogy a bíróság elnökhelyettese, Cseh Attila olyan információkat kapott, hogy ezen a napon rendkívüli esemény várható, ezért különleges biztonsági intézkedéséket rendelt el. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a megyei bíróság elnökhelyettesét, aki elmondta, ugyan konkrét információkat nem kaptak, ennek ellenére úgy döntöttek, szükséges a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a büntetés-végrehajtás kommandósainak a jelenléte. A kommandósok nemcsak a bíróság folyosóit őrizték, hanem a tárgyalóteremben is többen vigyáztak a rendre. Az őrök még a tárgyalás idejére sem vették le a bilincset az egykori vállalkozóról. Am a tárgyaláson az idézett tanúk nem jelentek meg, Sebők pedig - csakúgy mint korábban - nem tett vallomást. A tárgyalás február 4-én folytatódik. Továbbra is az élő ponty a sláger Tömegelés a halaspultok előtt Most már aztán igazán beindult a karácsony előtti halvásárlás. A bevásárlóközpontok halaspultjai táján kettőzött tömegelés: potykák nyüzsögnek az akváriumokon belül, vásárlók pedig kívül. Bíborszínű afrikaiharcsa-filé, hófehér húsú tengeri sügér, narancsvörös garnélarák - utóbbiakért egykor tengerparti éttermekbe kellett menni, most bárki számára beszerezhető, olívaolajban otthon szalmakrumpliként süthető. Méter hosszú csuka a jégen a Tesco halaspultján, tisztítva. Királyi asztalra való, vaddisznófő mellé, áfonyás körítéssel. Bárcsak akkor venné meg valaki, amikor ott vagyunk! Várakozunk; a fehér-tavi pontyok akváriuma mellett csak úgy tolonganak a vevők. Az alsóvárosi Pacsika házaspár kiló húsz deka körüli pontyot visz, kettőt: tejföllel készülnek, rácosan - tudjuk meg. Kovács Józsefné szatyra két gyönyörű, kettő-kettő kilós pontytól dagad, halászlé és rántott hal lesz belőlük, hat személyes karácsonyi vacsorára. Lukács Istvánná összesen kétkilónyi pontyot vásárol, s némi alaplének valót. Tovább várakozunk, hátha valaki megveszi a méter hosszúságú, asztalt beterítő csukát. Közben tanulmányozzuk a csillogó jégmorzsás pult tartalmát. Amur, filézve (ez a nálunk is meghonosodott, távol-keleti hal Nyugat-Európában a kínai éttermek kedvelt különlegessége), afrikai harcsa tisztítva, nyúzva, filézve egyaránt (halászlébe, sütve egyaránt jó - utóbbi módon elkészítve kissé a kardhaléhoz hasonló, nyaranta itthoni horgásztavakban is van, nyúzni nehezebb, mint az angolnát). A filézésből visszamaradó gerincet sokan halászléalapba, apróhal helyett viszik. Porcelándísztárgy-szerű vörösfoltos lepényhal éppúgy akad, mint makréla, utóbbinak párhuzamos-sávos mintázatáról az angolok felhőfajtát is elneveztek. Királysügért szintén látunk nyilván kereskedelmi elnevezésKARACSONYI HALARAK A bőség zavarával küzd az ember a karácsonyi halbevásárláskor Fotó: Gyenes Kálmán Forgalmazó Élő ponty Fehér-tavi halgazdaság (Szeged) 575 Ft/kg Bárka élőhalbolt (Hmv.-hely) 699 Ft/kg Sírkert utcai halbolt (Makó) 750 Ft/kg Kisfaludy utcai halker. (Csongrád) 750 Ft/kg Rákóczi utcai halbolt (Szentes) 699 Ft/kg Forrás: DM-gyujtés DM-grafika ről van szó, hisz ez a hal az aranyfejű, más néven arany szemöldökű tengeri durbinccsal azonos. Akármilyen elnevezéssel is hever ez a hal a szemcsés jég közt, mindenképp kitűnő, földközi-tengeri városok halpiaca elképzelhetetlen nélküle. Arrébb csodás lazacfiié: megtudhatja, aki nem tudta eddig, milyen a lazacrózsaszín. Új helyszín: Mars téri csarnok. Többkilós tükör- és pikkelyes pontyok a Varsányi Sándorné vezette, tiszasülyi tógazdaság üzletéből, de van frissen tisztított harcsa, fagyasztott süllő, keszeg, kárász is. - Ma indult be igazán a karácsonyi halvásárlás, reggel hat óta jönnek a vevők - mondja az árus; mellette munkatársa pontyot pikkelyez. Ismét új helyszín: a fehér-tavi halgazdaság bejárata, egyik kocsi a másik után kanyarodik be, jönnek pontyért az emberek. Közvetlenül a Fehér-tóról vinni a karácsonyi halat - szertartás. A párás levegőben halillat, a fagyos, téli napsütésben sirály száll, jég szikrázik, susog a nád. F.CS. MOLNÁR B. IMRE Budapest után Szegeden épült az országban másodikként a folyót átívelő vashíd. Magas töltésre mászott föl a gőzös, és kanyarodott a szeszélyes folyó fölé. A Pestet és Temesvárt összekötő vasúton egymást érték a vonatok. A trianoni béke után elsorvadt a vasút értelmetlenné vált híd, aztán új utat talált Csaba és Arad között a forgalom. A vasúti híd újjáépítését ellenzők szerint oda kell átkelő, ahol megkívánja a gazdaság. De most errefelé sok építést fordítva szeretnének: oda, ahol várják a fellendülést. Hogy az autópálya, út, vasút élénkítse a helyi gazdaságot. A szekszárdi híd felé vezető út is ezért kellene. A Duna fölötti autópálya most beleszalad az alföldi nagy pusztába,.nincs igazi folytatása felénk. De kellene Tápé fölött a Nagylak felé vezető autópálya hídja, hogy Szeged megszabaduljon a kamionoktól. Meg kellene nagyon még egy algyői híd is, mert szűk az az egy - pláne, mikor újítgatják. Ja, persze a szegedi nagykörutat is be kellene zárni egy déli átkelővel, és a vasúti sínek is megszakadnak a Tisza két partján. De Deszknél, Magyarcsanádnál is gondolnak hidat a Marosra. A folyó mentén élő emberek kétféle mérnököt szoktak leginkább tisztelni: a vízépítőt meg a hídépítőt. Az elismerést a szegedi Jójárt János hídmérnök azért is megérdemli, mert úgy tud acélról meg betonról beszélni, ahogy a mesterszakács dicséri a nemes őrölt paprikát. Meséli, hogy e két „hozzávalóból" hogyan lesz folyami átkelő, és a laikus is megérti. Úgy áll össze az elképzelt híd, mint egy ünnepi menüsor. Eszerint a jó hídhoz jó alapanyag kell. A Bertalan híd is lehetett volna szebb, jobb, de a nagyipar akkor azt tudta. Ma már nyitott az ország, és az új technológiák szabadon jöhetnek be - ha fogadásukra van elegendő pénz. Építhetünk szemrevaló, könnyed szerkezetet, az anyagból a mérnökök még többet tudnak kihozni. Csak forrást kell rá találni, ám az még tán a tervezésnél is bonyoliútabb feladat. A döntéshozó természete kiszámíthatatlanabb, mint az anyagé. Jójárt János ezt úgy mondja, hogy a hídépítés nem elsősorban technikai, hanem gazdasági kérdés. A Vajdaságban tájékozódik a tényfeltáró bizottság Becsey Zsolt az EU-s magyar lobbiról Vajdasági magyarok, fokhagyma, méz. Mindhárom ügyben kemény magyar lobbira van szükség Brüsszelben - hangzott cl Becsey Zsolt lképünkön) néppárti képviselő tegnapi tájékoztatóján. Az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró bizottsága január végén indul el Szerbia-Montenegróba. A testület elsőként a magyarlakta területeken vizsgálódik - nem kis részben Becsey Zsolt néppárti képviselő munkájának eredményeképpen. A politikus szegedi sajtótájékoztatóján elmondta: kidolgozták a programot, és Szabadkán, Temerinben, Újvidéken, Belgrádban tájékozódnak majd a brüsszeli parlament képviselői a kisebbségek helyzetéről. Becsey hangsúlyozta, hogy eredetileg elsősorban Belgrádban vizsgálódtak volna, de az ő közbenjárására sikerült olyan tervet előkészíteni, hogy a képviselők a helyszínen ismerkedjenek meg a helyzettel. Fontos - mondta a politikus -, hogy Nyugat-Európában lássák: a Vajdaság nem egy ősszerb terület, hanem számos kisebbség otthona. Becsey szólt még a magyar méz- és fokhagymatermelők gondjairól is, amelyre igyekszik megoldást találni Brüsszelben. Kérte a hazai szaktárcát, hogy a nemzetközi kereskedelmi szervezetekben lépjen föl erélyesen a kínai fokhagyma beáramlása ellen. A méz ügyében pedig a túlságosan megengedő európai szabályozások szigorítása segítheti a magyar termelőket. Debrecen tetszik a közönségnek A német közönségnek Debrecen a legszimpatikusabb az Európa kulturális fővárosa címre pályázó magyar települések közül. A hivatalos internetes oldalon Szeged nem szerepel, Pécs a harmadik. Az Európa kulturális fővárosa címért induló magyar városokra szavazhatnak a pályázat hivatalos német weboldalán az érdeklődők. A voksok többségét, durván negyven százalékát Debrecen kapta, körülbelül 25 százalékkal Budapest a második, Pécs 15 százalékkal a harmadik. A honlapon még Egerre, Győrre, Kaposvárra, Kecskemétre, Miskolcra, Sopronra, Székesfehérvárra, Veszprémre lehet szavazni. Ezek a városok indulnak hivatalosan a címért. Lapunkban beszámoltunk arról is, hogy Szeged Pécs partnereként szerepel, tehát hivatalosan nem ad be pályázatot és a címet sem nyerheti el. Eddig összesen 11 magyar város pályázik. Úgy tudni, nem várható több jelentkező, bár a végső határidő december 3l-e. Az első fordulóban - ha megfelelő anyagot mutatnak be a magyar zsűrinek - akár az összes várost tovább engedik. A második forduló végén, 2005 őszén, hazai és külföldi tagokból álló bizottság hirdet győztest. A kiválasztott városnak négy éve lesz a felkészülésre. Az Index internetes hírportál is indított szavazást, amelyen szintén Debrecen vezet, Eger a második, Pécs a harmadik.