Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-16 / 293. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 16. • MEGYEI TŰKOR" 11 Szebb lesz a főtér is Csanádpalotán Uniós pénzből újulhat meg a templom kezdőrészlet * u| 165BR Pannon 50-1000: a havidíj 100%-ban lebeszélhető, Pannon 1000:18 forintos percdíjjal hívhat bármikor bárkit! A Pannon GSM nagy sikerű műsora folytatódik, az Ön vezetésével. A legjátékosaób csúcsmobil nem csak a fa alá kerülve okoz örömöt, hanem szórakoztató társa lesz a mindennapokban is. Készülékajánlatunk 2004. december 9-töl a készlet erejéig érvényes, a Sony Ericsson K500Í ára az összes számlás tarifacsomagra vonatkozik. A készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Számlás előfizetés, illetve számlás előfizetés és készülék együttes vásárlása esetén az első havi előfizetési dijat az értékesítés helyén he kell fizetni. A Pannon 50,100,150, 250. 500,1000 számlás tarifacsomagokban a havidíj 100%-ban lebeszélhető. A Pannon 1000-es számlás tarifacsomag esetén a 18 forintos percdíj minden időszakban, a belföldi, nem emelt díjas számok hívására vonatkozik. További részletek és készülékajánlatok a Pannon GSM bemutatótermeiben és a Pannon Partnereknél. Az árak az áfát tartalmazzák. Pannon GSM telefonos ügyfélszolgátat: 1220. WWW.pannonqsm.hu »>. Az élvonal. PANNONI GSM A fogyasztói társadalom és a régimódi esernyő A nagymama szava többet ér 1 milliónál Vedd meg, használd és dobd el - sugallja a fogyasztói társadalom szlogenje. Ennek ellenére sokszor előfordul: az emberek minden körülmények között ragaszkodnak régi tárgyaikhoz. "Nem használati, vagy pénzben kifejezett érték, hanem a hozzá fűződő emlékek miatt. Egy nagymama szava többet érhet, mint egymillió forint. „Elvesztettem esernyőmet december első napjaiban, Szegeden, a Kálvin tér környékén. Bordó szélű, pici kockás, nem automata, fanyelű volt. Kérem a becsületes megtalálót, jutalom ellenében jelentkezzen!" - szól a hirdetés. Néhány napja adták föl, a fogyasztói társadalom korszakában, mikor virágkorát éli a „vedd meg és dobd el!" szemlélet. Megkerestük a hirdetés föladóját, Andreát, s megkérdeztük, miért ragaszkodik annyira esernyőjéhez, mely - ráadásul - még csak nem is automata, hanem teljesen hagyományos. - Gyerekkori emlék volt számomra az az ernyő, hét-nyolcévesen kaptam egy akkor már nagyos idős embertől, aki azóta el is hunyt - mondja. Nemcsak újságban hirdetett, hanem A/4-es lapon lámpaoszlopra is kiragasztotta a szöveget a kakasos templom környékén. - Környezetemben sokan furcsállták a dolgot, mondták, miért nem veszek egyszerűen új esernyőt, és a dolog meg lenne oldva - teszi hozzá Andrea. Eltelt pár nap, megkérdeztük, jelentkezett-e valaki a hirdetésre, mondta: semmi válasz. Ő viszont azóta méginkább megerősödött elhatározásában: annyi pénzt is megadna az esernyőért, amennyiért öt-hat ernyőt is vehetne. Hiszen neki nem „egy esernyő" kell, hanem „az esernyő". - Amikor régi tárgyaikhoz ragaszkodunk, általában nem maga a tárgy értéke fontos számunkra, hanem a tárgyhoz fűződő emlék mondja Chovanecz Balázs régiség- és festménybecsüs. Egy hagyatéki ügy kapcsán tanúja volt: a tulajdonos egymillió forintért sem volt hajlandó eladni Munkácsy Ásító inas című képéről készült reprodukciót - voltaképpen értéktelen papírlapot -, mert a nagymama, mikor még élt, azt mondta: „a Munkácsyt nem szabad eladni". (Az ügylet résztvevői is úgy vélték, „igazi Munkácsy"-ról van szó, mindazonáltal a nagymama szava volt a lényeg, többet ért a tulajdonosnak, mint az egymillió forint.) Előfordul: az unoka minden pénzt megadna egy könyvpéldányért, melyet a nagyapa dedikált; ugyanennek a könyvnek egy másik példánya teljesen értéktelen az illető számára. És azokhoz a tárgyakhoz, melyeknek csak praktikus értékük van ragaszkodnak-e az emberek? Pusztán divatkövetésből kevesen dobnak ki jól bevált tárgyat - ismerteti tapasztalatait lritz László, egy szegedi zálogház munkatársa. Az a gyakori benyomás, mely szerint például az elektromos cikk olykor heteken belúl elromlik - és a javíttatás többe kerül, mint beszerezni egy újat, ezért aztán a tulajdonos inkább beszerez egy újat - onnan ered, hogy „nagyon fölhígult a választék", mondja a szakember. Minden termékből számtalanféle van, a legdrágábbtól a legolcsóbbig terjed a választék, és az ár a tartósságnak is eléggé hű kifejezője. ECS. A levert régi vakolat helyére tavasszal légáteresztő anyag kerül Fotó: Gyenes Kálmán Fellebbez a sporttelepi büfé egykori üzemeltetője Puskásné nem adja föl, tovább keresi az igazát Elutasította a Csongrád Megyei Bíróság annak az asszonynak a keresetét, aki munkájának megszűnése mögött diszkriminációt gyanít. Puskás Lászlóné és ügyvédje fellebbez. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy a szegedi Puskás Lászlóné a roma jogvédő irodához fordult, mert a Magyar Posta tulajdonában lévő, 1999 óta általa működtetett sporttelepi büfét 2003 decemberétől nem üzemeltethette tovább. A posta üzleti okokra hivatkozott, de Puskásné úgy érezte, roma származása miatt kellett mennie. Szirtesi Zsuzsanna jogvédő vizsgálatot folytatott az ügyben, s lapunknak úgy nyilatkozott, a bizonyítékok és okiratok valószínűsítik, hogy ügyfelét származása miatt távolították el a büféből. Puskásné és ügyvédje személyiségi jogi pert indított. Az ügyben új fejlemény: a keresetet az első fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság elutasította. - Az első fokú határozat ellen fellebbezést jelentettűnk be december 13-án, s így az eljárás a Szegedi ítélőtáblán folytatódik. A fellebbezésben kértük az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, s hogy a Csongrád Megyei Bíróság tartson újabb tárgyalást. Úgy véljük, a bíróságnak további tanúkat is meg kellett volna hallgatni - nyilatkozott az ügyvédnő. Uniós pénzből újul meg Csanádpalota 230 éves temploma. Ez az épület volt a „munkahelye" a magyar színjátszás megalapítójának, majd az egyik legnagyobb magyar néprajzkutatónak is. Tavaly ünnepelte fölszentelésének kétszázharmincadik évfordulóját Csanádpalota temploma, amelyet most felújítanak, 35 millió forintos Sapard-támogatásból. A község központjában lévő épületről eltávolították a régi vakolatot, sólekötő réteget vittek föl, és fűrészeléses technikával szigetelték a falakat. A kivitelező, az orosházi Dér István tavasszal kezdi az újravakolást: légáteresztő anyagot használnak, s ez meggátolja az újbóli fölvizesedést. Perneki László polgármester és Horváth Csabáné kántor lapunknak arról számolt be, hogy a belső fölújítás is megkezdődött: a régi padokat restaurálják, és új világítás készül kívül és belül. Végül a festéssel fejeződik be a munka. A templommal együtt a főtér több épülete is megújul, mert az egyházközség mellett az önkormányzat is sikerrel pályázott. A palotai templom tornyát a hatvanas években építették át, egy tűz után, ám egyebekben régi formáját őrzi. Itt dolgozott kántorként 1814 karácsonyán bekövetkezett haláláig Kelemen László, akiről az akkori palotaiak talán nem is tudták, hogy karakterszínész és műfordító. Ő volt a magyar nyelvű színjátszás kezdeményezője, ily módon a budapesti nemzeti színház alapítója, emlékét Csanádpalotán ma már tér, emlékpark őrzi. Szintén ennek a templomnak volt plébánosa 1894-től a szegedi születésű Kálmány Lajos néprajzkutató, akit Móra Ferenc a legnagyobb magyar folkloristának nevezett. B.A.