Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-02 / 281. szám

10 BIZALMASAN 2004. december 2., csütörtök Ősi magyar fűszerek A paprikamizériás időktől eltekintve a vendéglősök nem törekednek arra, hogy használják a valóban régi ma­gyar fűszereket: inkább előszeretet­tel teszik az ételbe a gyári, kész fűszerkeverékeket vagy csak papri­káznak, minthogy a vendégek szá­mára felfedezzék a tárkonyt és a csombort vagy borsikafűvet. MTI E két ősi fűszernövényt francia bo­tanikusok feltételezése szerint a ma­gyarok hozták be Európába a X. szá­zadban. De ugyanilyen kedvvel tették az ételbe őseink a kakukkfüvet, a köményt, a fokhagymát, a szurok­füvet, a kaprot, a turbolyát, a cit­romfüvet, a fehér mustárt - írja a Food Service című szaklap. Ezek a fűszerek legalább olyan izgalmas összhatást eredményeztek a kiadós, húsos fogások ízesítésénél, mint a több évszázaddal később beszivárgó paprika. A szegfűszeget, a gyömbért, a bors­mentát és később, a felfedezések kora után a fahéjat nemcsak sütemények­hez, hanem mártásokhoz és sültek­hez is alkalmazták. A különféle gyümölcsöket - mint az áfonya, a som vagy a ribiszke - és virágokat - mint az ibolya, a kö­römvirág vagy a rózsaszirom - alap­anyagnak és fűszernek egyaránt te­kintették. Ezekből liktáriumokat ­édes szörpöket, lekvárféléket, likő­röket - főztek a nemesasszonyok ud­varházaikban, szolgálóik segítségé­vel. Később pedig, az olcsóbb cukor elterjedésével kandírozták is a vi­rágszirmokat, hogy az ünnepi alkal­makra ezzel díszítsék a süteménye­ket. A jól sikerült alkotásokat egy­másnak küldözgették az ifiasszo­nyok, ajándék és receptcsere gya­nánt. Az is része volt a háztartásnak, hogy a fűszerekből és a virágokból gyógyhatású termékeket állították elő: például a körömvirág megfőzött szirmaiból, illetve annak levéből gyó­gyító kenőcsöt kevertek, a kamillát hajöblítésre és teaként egyaránt használták. GIANNI ANNONI, A TV 2 MŰSORVEZETŐJE SZAKÁCSKÖNYVET ADOTT KI „A nőkön dől el minden" Nézd meg, rájuk mosolygok, ked­vesen köszönök nekik és egyked­vűen mennek tovább. Olyan de­pressziósak a magyarok. Ez ne­kem nagyon furcsa, mert alapve­tően pozitív ember vagyok. Azt vallom, mindenhol meg kell talál­ni azt, amiben jól érezzük magun­kat. - Ezek szerint az előbbiek ellenére Magyarországon is megtalálta a jót. - Persze, különben nem élnék itt már tíz éve. Én mindent, amit el­értem, nektek köszönhetek, mert szerettek és elfogadtok. Én pedig cse­rébe elfogadtam és tisztelem az itteni szokásokat. - Milyen szokásokat kellett átven­nie? - Például hogy itt nincs szieszta, viszont hamarabb véget ér a mun­kaidő. Hogy a lakásokban nagyon meleg van, a vécék pedig túl szűkö­sek. Nagyon meglepődtem azon is, amikor először mentem vendégség­be, és azt mondták, vegyem le a ci­pőmet. Tiszta égés volt a lyukas zoknim. És itt van a zacskós tej is. Az első időkben hetente háromszor kellett hűtőt takarítanom, amíg rá nem jöttem, hogy létezik egy tejtar­tó is, amiben a felvágott zacskó is biztonságban van. A Túró Rudit vi­szont nagyon hamar megszerettem, ma már az egyik kedvenc édessé­gem. - Sokan önre sütik a „tipikus olasz pasi" jelzőt. A lányokkal valahogy még sincs szerencséje. - A lányokkal kapcsolatban nem is lehet szerencséről beszélni. Felejtsük el azt a nézetet, hogy egy család a férfira épül, mert ez nem igaz. A nőkön dől el minden, éppen ezért számomra az, aki soha meg sem említi a családot, egyből ki van zárva. Vagyis nem a szerencsén múlik, hogy még nincs társam. Csak még nem találtam meg azt, akit elképzelek ma­gam mellé. TÍMÁR KRISZTA Gianni Annoni, a TV 2 akcentussal beszélő „olasz macsó" műsorveze­tője nemrégiben receptkönyvet jelen­tetett meg. A szegedi dedikáláson beszélt a magyar és az olasz kultúra különbözőségeiről, a nőkkel való kapcsolatáról, valamint arról, mi­lyennek látja a magyarokat. - Mostanában egyre többen adnak ki szakácskönyvet, mondhatni, most ez a legiijabb divat, ön miért döntött emellett? - Ez nemcsak egyszerű szakács­könyv, kicsit útikönyvként is mű­ködik. A recepteken keresztül ismer­tetem meg a magyarokkal Olaszor­szágot és annak minden tartomá­nyát. És persze az is kiderül belőle, hogy a lasagnén, a pennén, a pizzán és a tésztán kívül is ismernek ételeket a hazámban. - Egy női magazinban is állandó rovata van a receptjeinek. Úgy tű­nik, most a főzés mellett kötelezte el magát. De ugye jól tudom, hogy nincs szakács végzettsége? - Nincs, de imádok főzni. Szerin­tem a főzés mindenkié, és bárki lehet séf. Hiszen az ételkészítés célja, hogy örömet okozzunk. Azt pedig otthon készített étellel is lehet. - Magyar ételeket tiui készíteni? - Imádom a magyar konyhát. A kakaspörkölt például isteni. IJgy gondolom viszont, hogy a legfino­mabb mindig a hagyományos, nem­zeti étel, amit még a nagymamáink főztek nekünk gyerekkorunkban. Ép­pen ezért általában olaszt készítek, de azt is csak ha van kinek. Egyéb­ként kevesen tudják, de az olasz és, a magyar konyha között sok a hason­lóság. Nekünk is van például gu­lyásunk, csak rozmaringgal és ba­bérral készítjük, és paradicsomszósz az alapja. - látszik, hogy nagyon szereti szü­lőföldjét. Mikor volt utoljára ott­hon? Gianni Annoni: pozitív ember vagyok - Már egy éve nem mentem haza, pedig ott töltődök fel igazán. - Mi az, ami itt hiányzik? - Például a kiabálás. Ha például most egy olasz áruházban len­FOTÓ:1V2 nénk, biztos nem hallanánk egy­mást a nagy zajban, itt meg még a rádiót is tisztán ki lehet venni a háttérben. Meg egyébként is: nem tudom, mi van itt az emberekkel. OLVASÓSAROK A sovány hölgyek sokkal jobban keresnek Adventtől karácsonyig képzettségű, kétkezi munkát végző vagy önálló foglalkozá­sú nők esetében nem volt fi­zetést befolyásoló elem a fel­mérés szerint. Ugyancsak nem számít a súlyfelesleg az erősebb néme képviselőinél, bármilyen képzettségű és fog­lalkozású férfiakról is van szó. A kövérség tehát társadal­mi-gazdasági szempontból a nők számára sokkal megbé­lyegzőbb, mint a férfiak szá­mára. A kutatók eddig nem talál­tak magyarázatot a jelenség­re. Nem világos, hogy a munkáltatóknak a nőkkel szembeni elvárásai követnek ennyire rigorózusan bizo­nyos női szépségideállal kapcsolatos normákat vagy az érintett nők a súlyfelesle­güktől feszélyezve szakmai­lag is gyengébb teljesít­ményt nyújtanak saját ké­pességeiknél. A vizsgálat ed­digi eredményei alapján a társadalomkutatók csupán egyetlen dolgot állapíthattak meg: mai világunkban a leg­magasabb társadalmi-gaz­dasági státusú nőkre nehe­zedik a legnagyobb nyomás Az elhízottság a jövedelemre is Kihat. Legalábbis a magas képzettségű nők esetében. Ezt nem árt tudniuk a dip­lomás hölgyeknek. De vajon miért csak náluk mutatkozik meg az anyagiakban a súlyfelesleg? A férfiaknál miért nem? Finn kutatók megállapítása szerint a testsúly, azaz a test­súlyfelesleg az anyagi helyze­tet befolyásoló tényező a dip­lomás nők esetében. Az egye­temet végzett, szakmai szem­pontból igényes állásokban dolgozó nők közül az elhízot­tak átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint az ugyanolyan vagy ha­sonló képzettségű, normális testsúlyű vagy sovány társaik. Az elhízottság az alacsony az elhízás elkerülése, illetve a súlyfeleslegtől való meg­szabadulás érdekében. Nem igazán értem; miért tö­rik hiába a kutatók a fejüket. A statisztikát nélkülöző tapasz­talat is azt mutatja, hogy fér­fiaknál nem számít egy kis háj, a nőknél viszont a báj annál jobban. A hölgyektől - mióta világ a világ - többet vártak az okosságnál, a tudásnál, a szor­galomnál. Nekik pluszt is kell adniuk a munkahelyeiken, ha már maguk közé engedték őket az urak. Kedvességet, kompromisszumkészséget és hangulatjavító, kellemes kiné­zetet. Ezért a nőknek az ér­vényesüléshez ez is kell. Azt pedig már más felmérések is bizonyították, hogy napjaink­ban egyre nagyobb hatalmat jelent a szépség. A statisztikák szerint két egyforma végzett­ségű, képességű álláskereső közül a munkaadók többnyire azt választják, akire jobb rá­nézni. Sőt még a buszon is szívesebben ülünk egy csino­sabb embertársunk mellé. Legalábbis a vizsgálatok sze­rint. RIMÁNYI ZITA A közelmúltban jelent meg Csörgő Anikó és Pető Zsuzsa Adventtől karácsonyig című könyve a Csodaország Könyvkiadó gondozásában, melyben az ünnepi előkészületekhez pazar tálalásban, gazdagon illusztrálva dekorációkat, díszeket, re­ceptek találhat az olvasó. Legszebb és legszentebb ke­resztény ünnepünk a kará­csony. Minden évben lázasan készülünk rá, hogy az ünnep mindannyiunk örömére szép és boldog legyen. Csörgő Ani­kó és Pető Zsuzsa kötetében számos ötletet talál az olvasó, hogy ez sikerüljön. A fotókkal gazdagon illusztrált könyvben nemcsak a lakásdíszítésre ta­lálunk ötleteket, hanem a ko­szorúkészítés kulisszatitkaiba is bevezetik az olvasókat. Meg­mutatják, hogy milyen ajándé­kokat lehet már előre elkészí­teni. Ha kevés időnk marad ar­ra, hogy széppé tegyük kör­nyezetünket, ötleteket adnak, hogyan lehet percek alatt ka­rácsonyt varázsolni a lakásba. Sütnek, főznek, ünnepi italo­kat kevernek, fát díszítenek, és még számtalan dolgot csinál­nak, ami az ünnephez hozzá­tartozik. A pazar kivitelezésű kötet nemcsak az ünnepi készülő­désben látja el hasznos és esztétikus tanácsokkal az ol­vasót, hanem karácsonyi aján­déknak sem utolsó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom