Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-15 / 292. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR« SZERDA, 2004. DECEMBER 15. Több mint ezerkétszázán közhasznú munkát végeztek A támogatást egy évig adják Parkgondozás, csatornatisztítás, hócltakarítás, betegápolás - le­hetőségek a közhasznú munkára, esély azoknak, akik a mun­kaerőpiacon hátrányos helyzetben vannak. A köztudatban közmunka néven él a bíróság által büntetésként ki­szabott utcasöprés, a munkaügyi központtól támogatott parktakarí­tás, a szociális segélyre jogosultak hólapátolása, a közmunkában való erdőtelepítés, vagy az árterek karbantartása. Holott négy különböző munkatípust kell megkülönböztetnünk. Közcélú munkára szociális segélyre jogosultak rendelhetők, közér­dekű munkát bírói döntés alapján, büntetésből végeznek. Közmun­kát a Közmunka Tanács által kiírt pályázatok nyertesei szervezhet­nek. A közhasznú munka regisztrált munkanélküliek számára lehe­tőség, akik nehezen tudnak elhelyezkedni. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ebben az évben 370 millió forintos keretét felhasználva 1226 munkanélkülinek biztosította a köz­hasznú munka lehetőségét. Szegeden ez a keret 70 millió forint, s ebből 225 fő támogatására volt lehetőség - tudtuk meg Orvosné Bánvölgyi Évától. a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetőjétől. A támogatást valójában a munkaügyi központ nem a dolgozónak adja, hanem segítségével foglalkoztatásra ösztönöz. Az a munkaadó, aki a lakosságot vagy települést érintő közfeladat ellátása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélkülit alkalmaz, megkapja a foglalkoztatásból eredő költségek 70, egyes esetekben 90 százalékát. A legjellemzőbb „közmunkakörök" a kommunális jellegű felada­tok, például a park- és közterület-gondozás. De ide tartozhat a sze­méttelepőr, a szabadidő-szervező, az ápoló és segédápoló is. Sőt a tele­házak is foglalkoztatnak munkatársakat, itt projektfelelős is lehet egy-egy közmunkás. A támogatás időtartama legfeljebb egy év. Természetesen e szabály alól is van kivétel, aki 45 év feletti dolgozót alkalmaz, illetve cigány szervezetek közreműködését élvezi, akár két évre is megszerezheti a támogatást. G. ZS. A karácsonyi Tiszatáj A stílus maga az ember Csongrád ntegye legtöbb településének közelében tűzifa is kapható - egyenesen a kitermelés helyéről, az erdőből. A Dél-alföldi Erdészeti Rt. közvetlenül a lakosságnak értékesíti a fát - már csak ezért is ez a legolcsóbb. Bizonyos ágátmérő alatt szinte jelképes összegért, illetve ingyen is elvihető a fa. A tűzifa-fölhasználás, az egyéb energiahordozók árának növekedése óta, növekszik. Az erdőgazdaságtól beszerezve a legolcsóbb Nemes Nagy Ágnes kiadatlan kisregényének részletével, Szék­helyi-interjúval és gazdag szép­irodalmi, művészeti összeállí­tással jelent meg a Tiszatáj kará­csonyi száma. Nagy Gáspár, Báger Gusztáv, Fenyvesi Ottó, Faludy György, Gömöry György, Kovács András Ferenc és Veress Miklós versei ol­vashatók a szegedi irodalmi fo­lyóirat decemberi számában. A magyar irodalomtörténet új re­gényíróval gazdagodik a fiatal szegedi írónak, irodalomtörté­nésznek, Balogh Tamásnak kö­szönhetően, aki Nemes Nagy Ágnes 1981-ben készült interjú­ja nyomán elindulva fedezte fel a Kossuth-díjas költő kiadatlan re­gényét, Az öt fenyőt. A kalandre­gény, a krimi és a művészregény sajátos elegyének tekinthető 78 gépelt oldalas írás jövőre jelenik meg a Tiszatáj kiadásában, és a karácsonyi szám hosszabb ízelí­tőt közöl belőle. „A stílus maga az ember - én is olyan pasas vagyok, mint az írásaim. Számomra az írás ki­egészítő sport, noha azt gondo­lom, néhány munkám irodalmi értéket is képvisel, és nem pusztán árnyalja egy színházi muki furcsa személyiségét, ha­nem önmagában is érvényes. Ki tudja, egyszer talán még írok valami egészen meglepőt. Szín­igazgatóként is szeretném, ha összetéveszthetetlen lenne, hogy azokat a szövegeket akkor és ott én mondtam" - ezt már Székhelyi József szegedi szín­igazgató mondja, akivel „A Ti­sza-parton mit keresek?" soro­zatban készült beszélgetés. A tanulmány rovatban Kovács András Ferenc írásművészetét Fried István, Fürth Eszter, Zanin Éva és Kolozsi Orsolya elemzi, a kritika rovatban pedig Nagy Gás­pár, Elek Tibor, Tamás Attila és Bokor Levente kötetéről olvasha­tunk recenziót. Schéner Mihály megtartó-megváltó művészeté­ről Olasz Sándor és Bajnai István ír. A diákmellékletben Cserjési Katalin Hajnóczy Péter Pókfonál című novelláját elemzi. A de­cemberi lapszámot Schéner Mi­hály munkái illusztrálják. A fa újratermelődő energiaforrás Nincs olyan területe a megyé­nek, amelynek közelében ne folyna erdészeti tevékenység, és ennek részeként - szeptember elejétől a következő év február végéig - fakitermelés. Ezek hely­színéről a lakosság -saját szerve­zésben vásárolja meg az erdé­szettől, s szállítja el a tűzifát ­mondja Vass Sándor vezérigazga­tó. Az éves fahasználati terv a 13-14 ezer hektárnyi területről mintegy ötvenezer köbméter fa kitermelését engedélyezi a Da­lerd számára. Ebből 22 ezer köb­méter az idei esztendőre vonat­kozó mennyiség, melyből 19 ez­ret tűzifaként már értékesítettek, a fönnmaradó mennyiség még vevőre vár; januártól folytatódik a kitermelés. (Kétmegyés cég a Dalerd, Békés megyével együtt az említett számok duplája érvé­nyes.) Úgynevezett lágy tűzifát ­fűz, nyár - éppúgy értékesít, mint keményet, tölgyet, kőrist, akácot. - Legolcsóbban a Dalcrdtől szerezhet be a lakosság tűzifát. Ennek oka: közvetítők nélkül, egyenesen a fölhasználóhoz ke­rül a fa. Igaz, felpakolásáról, el­szállításáról magának kell gon­doskodnia a vevőnek, ám sok­szor még így is megéri. Kistele­püléseken egyébként a kereske­dések sincsenek közelebb, mint a kitermelés helye, oda is utazni kellene - mondja Vass Sándor. Nyolc centinél vékonyabb ágak­ból álló fát (ágfát) jelképes össze­gért is vehet a lakosság, az ennél is vékonyabbat (gallyfa) ingyen is elviheti. Mindkét esetben doku­mentumot kap, mellyel adott esetben bizonyítani tudja: legális eredetű a szállítmány. Karitatív szervezeteknek, szociális intéz­ményeknek szintén juttat ingyen tűzifát az erdőgazdaság. Ilyenkor, télvíz idején, sok eset­ben körülményes bejutni a kiter­melés területére, kivált hullámte­rek esetében, de tűzifát venni nemcsak most lehet, hanem pél­dául nyáron is, amikor nincs sár. Az egyéb energiahordozók árá­nak emelkedése óta évről évre nő Fotó: Karnok Csaba a fával tüzelők száma, a fölhasz­nált mennyiség. Szakszerű erdő­gazdálkodással évről évre újra­termeli a Dalerd a fölhasználha­tó tüzelőanyagot. F.CS. A FŰTŐÉRTÉK ARA H| A Dalerd Rt. nem mázsára, hanem Köbméterre adja a fát. Egy Köbméter Kemény tűzifa az erdőgazdaságtól 8500 forintba Kerül, a lágy 3500-ba (plusz áfa); az árak bizonyos fokig a fűtőértéket is jelzik. „Ágfából" egy teherautónyi szállítmány, mintegy öt Köbméter, Körülbelül Kétezer forint Egy szegedi Tüzép-telepen a vegyes tölgy és büKK mázsája 1700, az aká­cé 1900 forintba Kerül. Utóbbi, bár Kissé gyöngébb fűtőértékű, mint a vegyes, mégis sokan Keresik: az Al­földön ezt a fafajtat szokták meg az emberek. Takarékos a fénycső a lakásban is Nyolcezer forintos beruházással 40 ezer forintot spórolhatunk, ha kompakt fény­csövekkel világítunk - hívta fel az ener­giatakarékosságra fogékonyak figyelmét a Csemete egyesület. A „Kevesebb is elég lehet" mottóval energia­hatékonysági programot létrehozó civil szer­vezet elméleti és gyakorlati segítséget ad a ta­karékoskodáshoz. Energiabrigádjaik az ajtók, ablakok szigetelésében segítenek ott, ahol er­re szükség van. Bemutatják a technológiát, részt vesznek a munkában, gyártói áron biz­tosítják a szükséges anyagokat. Legutóbb az egyesület munkatársai a kerm­pakt fénycsövek előnyére hívták fel a figyel­met. Családonként 40 ezer forintot is megtaka­ríthatunk, ha a sokat használt helyiségekben ezzel világítunk. A kamrában, pincében, ga­rázsban nem érdemes váltani a hagyomá­nyos izzóról, ott ugyanis lassan térülne meg a befektetés. Egy fénycső nem olcsó - körülbe­lül ezer forintba kerül -, viszont az ára 2000 órányi használat után megtérül, s ezentúl fo­lyamatosan pénzt takarít meg - derült ki az egyesület számításaiból. Mivel egy háztartás­ban körülbelül 5 olyan lámpatest van, ahol érdemes kicserélni a hagyományos égőket ­konyha, nappali-étkező, gyerekszoba, olvasó­lámpa -, a megtakarítás elérheti a 40 ezer fo­rintot is. Üzletekben, iskolákban, közintézmények­ben gyakran találkozunk fénycsövekkel, de sokan félnek ezzel világítani otthonukban, mert attól tartanak, hogy károsítja a szemet. Ez a fénycső azonban nem az a fénycső. A ne­oncső valóban szemrontó volt a villogása mi­att, a kompakt fénycső viszont többgeneráci­ós fejlesztésen ment keresztül, nem jellemző rá az emberi szem által érzékelhető vibrálás. A gyártók azokra is gondolnak, akiknek a fénycsőalak nem elég dizájnos: hagyomá­nyos és gyertyaégő formában is elérhetők a fénycsövek. Tetőket rongált meg a szél november végén A csanádpalotai károsultaknak gyűjtenek A pusztító szélvihar novemberben a Gerle utcában okozta a legtöbb kárt Fotó: Gyenes Kálmán Az egyik helybeli alapítvány gyűjtést indított, a települési önkormányzat pedig pályázatot nyúj­tott be a november végi szélvihar károsultjainak megsegítésére Csanádpalotán. A kárelhárítás összköltsége meghaladja a 3,7 millió forintot. Mint annak idején lapunkban beszámoltunk róla, november 19-én olyan szélvihar tombolt Csongrád megyében, amilyenre a legidősebbek sem emlékez­tek. Makó térségében egyetlen faluban pusztított az orkán: a 3300 lelkes Csanádpalotán, ahol több mint hatvan házat rongált meg kisebb-nagyobb mértékben. A szél erejére jellemző, hogy fákat, ka­pukat döntött ki, megemelt egy beton itatóvályút és tönkretett nagyon sok tetőt - tudtuk meg Kolo­zsi Józseftől, az önkormányzat műszaki csoportjá­nak vezetőjétől. A legnagyobb kárt a tetőszerkeze­tek szenvedték el: még az új építésű, jól lezárt tetők cserepeit is feltépte és szanaszét szórta az udvaro­kon, utcákon a szél, amely két házat teljesen lecsu­paszított. A vihar egyébként a falu északkeleti ré­szén, egy két-háromszáz méteres sávban pusztí­tott, és érdekes, hogy a környező falvakban semmi­lyen kárt nem tett - mondta el Kolozsi József. A palotaiak már a vihar napján összefogtak: éj­szakára minden megrongált ház tetőzetét fólia bo­rította, azóta pedig nagyrészt a cserepeket is pótol­ták. A vihar azonban sok családnak több­tízezres, néhánynak pedig többszázezres nagyság­rendű kárt okozott. A Tisztelet az Eveknek Csa­nádpalotai Szociális Segítők Alapítványa a napok­ban az ő megsegítésükre nyitott elkülönített szám­lát a Szék-kutas és Vidéke Takarékszövetkezetnél (számlaszám: 57300100-11038566). Az erről szó­ló jótékonysági felhívást egyelőre a helyi újságban tették közzé, a napokban megjelent hírre máris összegyűlt huszonnégyezer forint - értesültünk az alapítvány elnökétől, Mihaleczki Mihálynétól. A felajánlásokat december 31-éig várják, a befolyt összeg szétosztásáról rászorultsági alapon dönte­nek majd. A károsultak támogatására az önkormányzat is gondolt: a polgármesteri hivatal felmérése sze­rint a kárelhárítás több mint 3,7 millió forintba került az érintett lakosoknak, ezért •*- tekintettel arra, hogy többségük ezt önerőből fedezni nem képes - pályázatot nyújtott be a megyei terület­fejlesztési tanács vis maior alapjához. Mint Per­neki László polgármester elmondta, reményei szerint a pályázat sorsáról még a héten döntés születik. SZABÓ IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom