Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-15 / 292. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 15. • AKTUÁLIS" 5 A helyi ebtenyésztők szerint a gazdik is felelősek Vizsgálják a vásárhelyi kutyák lelövésének körülményeit Szegediek is tüntettek az egyházi iskolákért Szegedi tanárok, diákok és Gyulay Endre megyés püspök is részt vett tegnap azon a békés demonstráción, amin az egyházi iskolákat hátrányosan érintő jogszabályváltozások ellen tiltakoztak. MUNKATÁRSUNKTÓL Ezrek, köztük szegedi tanárok és diákok is részt vettek azon a békés demonstráción, amit a Budai Margitosok Baráti Köre rendezett tegnap délután az Oktatási Minisztérium előtt. A kezdeményezést a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is támogatta, számos püspök is részt vett a tüntetésen. Gyulay Endre szeged-csanádi püspöktől megtudtuk: tegnap ő is demonstrálók között volt. Mint ismeretes, havonta akár több mint negyvenhétezer forintos normatívakieséssel is számolhatnak az egyházi fenntartású iskolák, ha jogerőre emelkedik a tervezett költségvetés. A bizonytalan helyzet ellen táblákkal, magyar zászlókkal és égő gyertyával tiltakoztak a tanulók, oktatók, egyházi tisztviselők. A szervezők az esemény kezdetekor köszöntötték a történelmi egyházak képviselőit és hangsúlyozták: a megmozdulás nem politikai esemény. Benyik Györgynek, a szeged-csanádi egyházmegye sajtóreferensének lapunkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint bizonyos kiegészítő hozzájárulásokat nem kapnának az egyházi iskolák, ami iskolatípustól függően diákonként 10-47 ezer forintos kiesést jelent. Csak a kötelező oktatási feladatokra kapnának kiegészítő támogatást: az OM szerint nem kötelező feladat az ingyenes tankönyv biztosítása, a kedvezményes étkeztetés, a művészeti oktatás, a kollégiumi ellátás, a bejáró diákok ellátása és a lista bármikor bővíthető. Az egyházi iskolák alkalmazottait a jövőben nem a közalkalmazotti bértábla szerint kellene fizetni, a közalkalmazotti bérkiegészítést nem kapnák meg az intézmények. Megtudtuk: a püspöki konferencia jelenleg is tárgyal a kormánnyal, amely a diszkrimináció egy részének megszüntetésére tett ígéretet. Csakhogy az elmúlt hetek parlamenti munkája során ezeket az ígéreteket sem váltották be - közölték a tegnapi demonstráció szervezői. Gyertyák a Móriczért Állatkínzás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség a vásárhelyi gyepmester ellen. A történteket a város és az érintett munkáltatója is vizsgálja. MUNKATÁRSUNKTÓL Állatkínzás bűntettének alapos gyanúja miatt indult rendőrségi eljárás a vásárhelyi gyepmester ügyében, aki ellen - mint arról beszámoltunk - a Konrád Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület tett feljelentést hétfőn, két kóbor kutya lelövése miatt. Az ügyben hamarosan meghallgatják a gyepmestert és a tanúkat is. A gyanúba fogott Rózsa lános se hétfőn, se kedden nem kívánt nyilatkozni az ügyről, főnökéhez, Magyar Józsefhez, a Városellátó Kht. vezetőjéhez irányított, Lázár is támogatja Szirbikék utas-előterjesztését Nem pénzt, tervet kérnek Gyertyafényes demonstrációt szervezett az újszegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola eladása elleni tiltakozásul Szabó László ellenzéki képviselő. A polgármesteri hivatal kabinetfőnöke viszont arra emlékeztetett, hogy az iskola bezárásáról az előző önkormányzat döntött. Égő gyertyákkal kezükben alkottak élőláncot az újszegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola eladása ellen tüntetők tegnap este. Az iskola előtt rendezett megmozdulásra Szabó László ellenzéki önkormányzati képviselő (az MDF-frakció tagja) hívta mindazokat, akik nem értenek egyet az iskola bezárásával és azzal, hogy a város el akarja adni az ingatlant. A képviselő sajtóközleményében kifejtette, hogy a Klebelsberg Kunó segítségével alapított hajdani egyházi iskolára a fejlődő Újszegednek a jövőben is szüksége lesz. Szabó László szerint helyi védelem alá kell helyezni az épületet, mert ezzel megakadályozhatják, hogy az új tulajdonos egy oda nem illő házat emeljen a telekre. Kiemelte, hogy Észak-Újszeged tízezer lakójának jelenleg nincs saját iskolája. A városatya több mint ezer aláírást is gyűjtött az iskola lebontása ellen, és az oktatás újraindítása mellett. Solymos László, a polgármesteri hivatal kabinetfőnöke emlékeztetett rá, hogy a Móricz-iskola bezárásáról és eladásáról az előző (fideszes vezetésű) önkormányzat döntött. Hozzátette, hogy a gyermekek száma évről évre csökken Szegeden: idén 462-vel kevesebb gyerek iratkozott be az általános iskolákba. NY. P. SZEMKÖZT A BIZTONSÁGPOLITIKÁRÓL Minden héten szerdán este fél nyolckor látható a Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. A mai adásban este'fél 8-tól Márok Tamás televíziós szerkesztő-riporter és Oláh Zoltán, lapunk főmunkatársa Tóth László ezredest, biztonságpolitikai szakértőt kérdezi az ügynöktörvény lehetséges változásáról és hazánk biztonságpolitikai helyzetéről. A beszélgetés szerkesztett változatát szombati lapunkban olvashatják. TROGMAYER OTTÓ bálint sándorról A Múzeumi beszélgetések Bálint Sándorról című sorozatban ma délután fél 5-től Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgatóval, A legszögedibb szögedi című dokumentumfilm riporterével Juhász Antal egyetemi tanár, néprajzkutató beszélget a múzeum I. emeleti termében. Egymilliót nyert a Szabó-Nagy Zoltán családja Baj után szerencse Mágocson Szabó-Nagy Zoltán idén nyáron vasúti balesetet szenvedett, mindkét lábát amputálni kellett. A négygyermekes családfő hiába keresett munkát. Felesége eközben részt vett egy országos nyereményakción, s a szerencse nekik kedvezett: egymilliót nyertek. A nagymágocsi Szabó-Nagy család élete gyökeres fordulatot vett, amikor baleset érte az apát. Vasúti balesetben olyan súlyosan roncsolódott mindkét lába, hogy amputálni kellett. A család kapott némi segítséget karitatív szervezetektől, az önkormányzattól, ám munkát nem találtak a bútorasztalos Zoltán számára. Megváltozott munkaképessége miatt a lakást is gyorsan át kellett volna alakítani számára is élhető környezetté, pénz hiányában ez sem valósulhatott meg. Most azonban enyhülnek a család gondjai: a Coop és a Gyermelyi tészta országos nyereményakcióján egymillió forintot nyertek. Szabóné Marikától megtudtuk, hogy három csomag tésztát vásárolt, mellétüzve a falu élelmiszerboltjában kapott blokkot. Mint mondta, egyébként nem szokta eltenni a blokkokat, hiszen mi haszna is volna belőle. De talán valami sugallatra gyűjtögette őket egyenként. Be is küldte a borítékot, csak egyet. Akkor lepődött meg igazán, amikor a postaládában talált egy levelet, benne az értesítővel. Azt hitte, nem jól lát. Megszámolta a nullákat. A férje éppen az egyik kisfiúval társasjátékozott odabenn, s először ő sem akarta elhinni, hogy szerencséjük volt. Marika azt mondja, most érzi csak, hogy valóban egymillió forint tulajdonosai lettek, amikor már átvette a kártyát, melynek fedezete az összeg. Harmati Albert, a Coop helyi ügyvezetője büszke arra, hogy az egyetlen magyar tőkével rendelkező áruházláncnál éppen azoknak kedvezett a szerencse, akiknek a legnagyobb szüksége van rá. A pénzből Szabóék az apa igényei szerint átalakítják a lakást, kicserélik az ablakokat és beköttetik a gázt. Vásárolnak a növekvő gyermekeknek néhány új bútort, tudásuk fejlesztésére számítógépet. A négy fiatalnak új és egyre nagyobb ruhákra is szükségük van, terveik szerint az összeg egyik felét elteszik nehezebb időkre. A család azonban idén gazdagon ünnepelheti a karácsonyt. B. G. akitől megtudtuk: jelenleg is folyik a Városellátó, illetve az önkormányzat közös vizsgálata. Több ok miatt is felháborítónak tartotta a történteket Benkő István, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Hódmezővásárhelyi Szervezetének elnöke. Mint elmondta: nagyon sok felelőtlen ember, miután megunta kedvenc kutyáját, egyszerűen kiveri az utcára. - A közterületre került, gazdátlanná vált állatokon Vásárhelyen a Konrád Lorenz egyesület segít, saját állatmenhelyén nem kevés anyagi terhet és munkát vállalva látja el az állatokat, erről magam is meggyőződtem. Az is felháborít, ha valaki úgy bánik el akár hivatalból a kóbor ebekkel, ahogy azt az állatvédők gyanítják. A kóbor kutyákat ugyanis a jogszabály szerint 14 napig a gyepmesteri telepen kell tartani, gondozni és ellátni. A szerencsétlenség után jól jött a szerencse a nagymágocsi Szabó-Nagy családnak Foto: Tésik Attila Szentes és Orosháza MSZP-s polgármestere nyújtotta be, de Vásárhely fideszes vezetője is támogatja azt az előterjesztést, amely gyorsforgalmi utak építéséről szól. A javaslat a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésére készült arról, hogy a jogszabály módosításával kerüljön az ország és az Európai Unió fejlesztési térképeire a belső gyűrű kiépítése Szekszárdtól Debrecenig, illetve a Salgótarján és Szeged közötti gyorsforgalmi út megvalósítása. Az újszegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola előtt az épület megtartását követelték Fotó: Schmidt Andrea Orosháza szocialista párti polgármesterével, Fetser Jánossal készített közös előterjesztést az ugyancsak MSZP-es Szirbik Imre szentesi polgármester a gyorsforgalmi úthálózatnak az Alföldet érintő fejlesztéséről. A Kurca-parti település vezetője tegnapi tájékoztatóján elmondta: indítványukat a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz nyújtották be, a grémium a jövő héten dönt a beadványukról. Az utolsó percben vannak - fogalmazott Szirbik, hozzátéve: a jogszabály módosításával azt kellene elérni, hogy a gyorsforgalmi úthálózat hazai és uniós térképére minél hamarabb kerüljön fel a Szekszárd és Debrecen közötti belső gyűrű, valamint Salgótarjántól Szegedig a gyorsforgalmi út. E két nyomvonal elfogadtatására azért van szükség, hogy ezeket figyelembe vegyék az Európai Unió 2007-2012-es pénzügyi tervének elkészítésekor. A regionális fejlesztési tanács egyébként a jövő héten dönt Szirbikék beadványáról. Elhangzott: Szeged nem támadja az előterjesztést, hallgatóJogszabályt is kell módosítani, hogy zöld utat kapjon a gyorsforgalmi úthálózat terve Illusztráció. Tésik Attila lagosan elfogadja azt. A hódmezővásárhelyi fideszes .politikus, Lázár ]ános viszont támogatásáról biztosította Szentes vezetőjét. A dunántúliak példáját kellene követni, hiszen ők közös kiállással elérték, hogy megépüljön a Sopron és Szekszárd közötti félkörgyűrű, az M9-es, kész az új híd is a Dunán, s e gyűrű keleti oldalának a térképre kerüléséért kellene most lobbizni. A Szekszárd és Debrecen között tervezett út Arad és Temesvár térségét kötné össze az osztrák fővárossal, Béccsel úgy, hogy Budapestet nem érintené. Ez a körgyűrű egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia idejében létezett, valójában csak korszerűsíteni kellene. A szentesi polgármester meggyőződése: a tőkeerős befektetők nem az autópályák mellett telepednek le, hanem az utak kereszteződésében. E kelet-nyugati körgyűrű pedig keresztezné az M5-öst Kisteleknél. Elhangzott továbbá: nem pénzt kérnek az előterjesztők, hanem azt, hogy az indítványuk alapján módosítsák a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervét. Csak akkor juthatnak tudniillik uniós forrásokhoz az elképzelés megvalósításához, ha a szakma is egyetért az indítvánnyal. Szirbik Imre hozzátette: ez nem dél-alföldi ügy, hanem nemzeti ügy. Lapunk kérdésére, miszerint Szekszárd és Debrecen között hány kilométernek kellene elkészülnie, azt a választ kaptuk: a teljes hossz 150-180 kilométer, de vannak kész szakaszok is. Szükség lenne ellenben egy új átkelőhelyre a Tiszán, a mindszenti komp környékén. Szentes hosszú távú érdeke az, hogy megépüljön ez az út. Ha elkerülik ugyanis a várost a főközlekedési utak, akkor nem települnek le a térség jövőjét megalapozó befektetők. BALÁZSI IRÉN