Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-14 / 291. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLÉKLETEK GYOGY-IR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL VARJUK megitatjuk mindenkinek! 06-30/30-30-443 tnmvsdelfliagyar.hu / Kérjük, írja meg «evét és lakhelyét! .hhakni meftjetmU'tjük.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kéén! Oltu6! A «líjjflmMie! < beküldő egjolérféién kuni i képen lílkité ueipél) (kiskátéknál a torsén»« képmeffl hoiréjérttlása srásépes. MLttttXUURSMC A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG WDifcMi kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Pari ner H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu kttnywüruhüz ISVÁSÁRLÓI KÁRTV 7% KEDVEZMÉNY! e-mail: fokusz.szeged@lira.hu TÖRZSVÁSÁRLÓ. KÁRTYÁRA SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2004. DECEMBER 14. WWW.DELMAGYAR.HU lógiai öregedésének folyama­A FIATALOK MEG AKARJÁK ELŐZNI SZÜLEIK VESZEKEDÉSÉT A békés karácsonyért A stressz öregít Felgyorsítja a szervezet bio­tát a nagy dózisú stressz ­állapították meg amerikai tu­dósok súlyos lelki terhelésnek kitett nők immunsejtjeinek vi­selkedése alapján. A gyerekek karácsonya leginkább olyan, mint a szüleiké Karácsony ma is az egyik legveszélyesebb időszak, s nemcsak a magányosok szá­mára, hanem azoknak is, akik nem azok. Akik egyedül töltik az ünnepet, ekkor döb­bennek rá, mennyire elviselhetetlen a ma­gány, akik pedig családjukban karácso­nyoznak, azok számára megnehezíti a helyzetet, hogy ilyenkor nekik is, és az ünnep többi résztvevőjének is fokozottan érzékeny a lelkiállapota. De a helyzet mindkét változatát lehet kezelni. - Harminc éve vagyok a szakmában, és az egyik legelső megrázó élményem volt, mikor ta­pasztaltam: minél régebb óta tartózkodik kór­házban valaki, annál biztosabb, hogy senki nem viszi haza karácsonyra, senki nem tart rá igényt - emlékszik vissza dr. Betikö Katalin pszichiáter, gyermekpszichiáter, a Szegedi If­júsági Ideggondozó főorvosa. Ez nemcsák a felnőttosztályon volt így, hanem a gyermekek esetében is. Az orvosok kénytelenek voltak levelet írni a szülőknek, nevelőszülőknek, hoz­zátartozóknak: a gyermek nincs annyira rosz­szul, hogy ne lehessen hazavinni az ünne­pekre. Ez rávilágít arra: az emberek meg­próbálnak kilazulni karácsonykor, s igyekez­nek minden nemkívánatos tényezőt kiiktatni ebből a pár napból - köztük az idős vagy beteg hozzátartozót is. A helyzet azóta a társadalom, a család atomi­zálódásával tovább romlott, már nem is külö­nösebben téma az idősek, a betegek, a magá­nyosok karácsonyi helyzete. Régebben sokkal többször lehetett véleményeket olvasni, me­lyek arról szóltak, hogy a szeretet ajándékkal ,való megváltása nem azonos a szeretettel, és ez többeket elgondolkodtathatott, mára ilyen nézetekkel elvétve találkozni. Az idős vagy be­teg hozzátartozók megkapják az ajándékot, s a néhány perces udvariassági látogatást, egy nappal az ünnep előtt vagy után aztán, sok esetben, egyedül maradnak - tapasztalja a ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA szakember. Hozzátéve: akik magukra marad­tak az ünnepen, azoknak a legtöbb esetben azért van három-négy olyan ismerősük, akik valamelyikét meg lehet hívni karácsonyestére, vagy akihez el lehet menni - sokszor ugyan­ilyen helyzettel küzd ő is, vagy ha nem, család­ja örülne a magányos embernek, akin segít; jót tenni öröm - csak épp nem gondolunk rá. Le­het, csupán a szomszédba kellene átkopogni, vagy felhívni azt a rokont, akivel évek óta nem beszéltünk, s ezzel egyszersmind egy régi el­lentét szűnne meg - hívja föl a figyelmet dr. Benkő Katalin. Hozzáteszi: a karitatív szerve­zetek, a telefonos lelkisegély-szolgálat is óriási szerepet töltenek be karácsonykor - ha a „ka­rácsonyi öngyilkosságok" száma csökken, nagyrészt ezek működésének köszönhetően csökken szinte izzanak a vonalak. Nemcsak a idézhet elő öngyilkosságot, ha egyedül vagyunk karácsonykor, hanem az is, ha nem vagyunk egyedül. Egészen pici oka is lehet ennek, néha az is elég, ha a megajándékozott vagy megajándékozottak nem úgy reagál (reagálnak) az ajándékra, mint ahogyan az ajándékozó várta, semmibe vész az esetleg többhetes hajsza eredménye, s bár ténysze­rűen nincs egyedül az ajándékozó, hirtelen ugyanolyan űrt érez, mint aki egyedül van. Más esetben pedig, mert a pár nap ünnepnappal hirtelen „szétestek a hétköznapi keretek" ­amelyek, ha kényszerűen is, de meghatározták az ember mindennapjait, és egyszerűen nem hagytak időt, energiát a régi sérelmek ápo­lására -, rég elfeledettnek hitt ügyek kerülnek hirtelen elő, s következik be rokoni leszámolás az alkoholtól még ziláltabb lelkiállapotává lett résztvevők között. örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években új jelenség terjed: gyerekek, fiatalok kérdezik a szakembert, miképp akadályozhatják meg ők, hogy a szülők egymás hajának essenek. Apró praktikák segíthetik a megoldást, például a gyermek eltávolítja apja keze ügyéből a bo­rosüveget, anyunak ad egy puszit, vagy épp akkor adja oda ajándékait a szülőnek, ha a családi hangvétel már-már kezd kritikus lenni ­mondja dr. Benkő Katalin. F.CS. A kivi védi a szívet A kivi rendszeres fogyasztása megvédhet az infraktustól - állítják norvég kutatók, jókora csapást mérve mindazokra, akik e csodatévő hatást az aszpirintől remélték. Ha minden nap elfogyasztunk két-három kivit, akkor ezzel ugyanazt a kedvező hatást érjük el a szívbetegségek megelőzése terén, mint az aszpirin rendszeres, naponkénti sze­désével - állítják a kutatók. A Platelets című tudományos folyóirat be­számolója szerint az oslói orvostudományi egyetem kutatói úgy látják: a kiviben lévő hatóanyagok ugyanúgy akadályozzák a vér­rögök képződését, mint az aszpirin vegyüle­tei, s így ez a gyümölcs hasznos lehet a szív­és érrendszeri betegségek elleni küzdelem terén. Egyelőre azonban még további kutatá­sokat tartanak szükségesnek, így a betegek­nél, a szív- és érrendszeri problémákkal küz­dő embereknél még nem javasolják, hogy egészségüket erre a délszaki gyümölcsre bíz­zák. MTI A kaliforniai Stanford egyetem kutatói 58 - 20-50 év közötti ­nőnél vizsgálták meg, milyen elváltozást mutatnak immun­sejtjeik kiélezetten stresszes helyzet, illetve stresszmentes körülmények hatására. A vizsgálat az immunsejtek kromoszómáinak vastagsá­gát vette górcső alá, mint­hogy a kromoszómák szélei - a telemerek - a test bioló­giai korának mércéjéül szol­gálnak. Valahányszor újra­termelődnek az immunsej­tek, a kromoszómák széle - a A felvételi vizsgán is nagy dózisú a stressz ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA telemer - elvékonyodik, s ha az elvékonyodás elér egy mi­nimumot, az immunsejtek többé nem regenerálódnak. A Science című amerikai tudományos folyóirat leg­frissebb számában közzétett tanulmány szerint a vizsgá­latba bevont 58 nő közül 39, folyamatos és nagy stressz­nek kitett nő immunsejtjei 10 évvel idősebbnek mutat­koztak, mint a velük egyko­rú, de normális, átlagos lelki megterhelést elviselő nőké. A biológiailag „elöregedett" 39 nő súlyosan beteg gyer­mekeket nevel, míg a 19, sa­ját korának megfelelő álla­potú asszony egészséges, ki­egyensúlyozott gyermek(ek) anyja. A hajdina Felnőtt már egy-két gene­ráció nálunk, amelynek tagjai csak hírből ismerik a hajdinát. Pedig ez a gabonaféle fontos népélelmezési cikknek számí­tott nagyanyáink idejéig, s számos előnyös tulajdonságá­ért ma is a reformkonyhák fontos alapanyaga. Szerves része volt az étrend­nek, és egyes területeken az még ma is. Magját fogyaszt­hatjuk nyersen vagy pörkölve, egészben, lisztté és darává őrölve is. Az egész magból ké­szülhet lepény, őrleményéből sokféle hajdinakása, lisztjéből péksütemény, palacsinta, sőt akár torta is. A mag igen gaz­dag szénhidrátokban (73 szá­zalék), fehérjékben (11,7 szá­zalék) és növényi olajokban (2,4 százalék). Ásványi­anyag-tartalmát tekintve kalci­um- és magnéziumértékével jeleskedik, de kálium-, fosz­for-, nátrium- és vastartalma is jelentős. Dietetikusok táplál­kozás-élettani jellemzőit, gaz­dag rosttartalmát dicsérik. Álomenciklopédia A közelmúltban jelent meg Richárd Graze gazdagon il­lusztrált álomenciklopédiája az Athenaeum 2000 Kiadó gondozásában. Az álmokat évezredek óta titok lengi körül. Vajon léteznek-e olyan álmok, amelyek megjó­solják a jövőt, vajon pihenő agyunk az álomban a múlt egyes eseményeinek egyvelegét játssza-e vissza, vagy a tudat­alattink bombáz bennünket lét­fontosságú üzenetekkel, ame­lyeket érdemes megfogadnunk, még mielőtt bajunk esne? Miért olyan bonyolultak az ál­mok? Ezek a kérdések már ötezer éve foglalkoztatják a tudósokat és a filozófusokat, és talán most közelebb jutunk a válaszokhoz, főleg olyan alapkérdésekben, hogyan is keletkezhetnek álma­ink, és milyen összefüggésben állnak a valósággal. Az álomenciklopédia az ál­modás témakörét tárgyalva át­tekinti a különböző korok álomról alkotott nézeteit a su­mérokétól kezdve egészen a manapság divatos nézetekig. Megvizsgálja, hogy a pszicho­analízis, szorosabban Freud és Jung munkássága mennyi­ben járult hozzá az álmok megértéséhez, és hogy az álomterápia, illetve az alvás­kutatás miként keresi a vá­laszt az alapkérdésre: miért álmodunk egyáltalán. Az első fejezetben szó esik még az éber álmokról, az álom archetípusairól, a rémálmokról, az álombeli tájakról és az álom­dramaturgiáról, miközben hasz­nos tanácsokat kapunk álmaink rögzítésére és befolyásolására. A kötet második fele igazi álomlexikon, amelynek segítsé­gével megfejthetjük saját álma­inkat, legyenek azok erotikus álmok, rémálmok, visszatérő ál­mok, fájdalmat vagy veszteséget feldolgozó álmok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom