Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-11 / 289. szám

SZOMBAT, 2004. DECEMBER 11. •AKTUÁLIS* 3 Az Atikövizig már értesítette a szerbia-montenegrói vízügyet Pillepalacktömeg a Tiszán Példátlan mennyiségű kommunális hulladék jelent meg tegnap a Tisza Csongrád megyei szakaszán. A legnagyobbrészt műanyagflakonokból álló szemét érkezéséről semmiféle előzetes értesítést nem kapott az Atikövizig. A Tisza menti települések lakói döbbenten állnak a parton, nézik a szenynyet hordozó vizet. Soha nem jelent meg a Tiszán még csak megközelítőleg sem ennyi kommunális hulladék - főleg pillepalack mint ami tegnap váratlanul belépett a megye területére, s már Szegedet is elérte. A Közép-Tisza-vidéki vízügy nem jelezte a hulladéktömeg érkezését az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak. A Kárpátaljáról egy hónapja a Tiszába került, nagy mennyiségű kommunális hulladék maradéka úszik a Tiszán tudtuk meg Frank Szabolcs árvízvédelmi osztályvezetőtől. Hogy ez a maradék mennyi, tegnap óta fogalmat alkothatnak, akik kimennek a Tisza-partra: folyamatosan úszik az összefüggő szemétszőnyeg a vízen. Annak idején a Felső-Tiszán úszó zárral ugyan felfogták a határon túlról érkező hulladék jó részét, a maradék azonban fölhalmozódott a kiskörei duzzasztóműnél, s a tározó téli vízeresztésekor megnyílt számára az út az alsó szakasz felé. A több tíz kilométer hosszú „szemétuszály" felső vége tegnap már elhagyta Szolnokot, úgy tűnik, megszűnt az utánpótlás, de azért így is beletelhet két napba, mire levonul a pillepalacktömeg - mondja az osztályvezető. Az igazgatóság - mely folyamatos ügyeletet tart az ügyben - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, s a szerbia-montenegrói vízügyi szervezetet is értesítette a szennyezésről. A szeméttömeget zárral felfogni, eltávolítani nem lehet a jelenlegi, 3-4 méteres áradás és a felgyorsult sodrás miatt. A legközelebbi, erre alkalmas hely Törökbecse, ahol a duzzasztómű alatt ugyanúgy feltorlódhat a hulladék, mint Kiskörénél. Molnár Gyula szegedi képviselő, terrnéÚszik a határ felé az óriási mennyiségű kommunális hulladék a Tiszán Fotó: Frank Yvette szetvédő felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban: a folyó felső szakaszán, ahol erre lehetőség lett volna, nem távolították el a szeméttömeget. Egyébként - teszi hozzá Magyarországon is rengeteg kommunális hulladék kerül a folyóba. Ezt - teszi hozzá a képviselő - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja és a Csemete tanúsíthatja, mely többször szervezett gyűjtő akciót a szegedi hullámtéren, rengeteg hulladékot távolítva el. ECS. Üzenet a palackban FARKAS CSABA A Tiszán tegnap óta váltakozó intenzitással úszó pillepalacktömeg ugyan feladó nélküli - a palackokon már nincs címzés -, de legnagyobb része Ukrajnából származik a szakemberek szerint. Nagy ország, sok hulladék, lehet mondani a példa nélküli szeméttömeg láttán, ezt azonban rögtön ki kell egészíteni azzal: kis ország, szintén sok hulladék. Hogy pontosan mennyi, például azok a szegedi környezetvédők tudnák elmondani, akik évekkel ezelőtt szabadidős hulladékgyűjtést végeztek a Tisza szegedi hullámterében, és észlelték: az összeszedett mennyiséget, köztük a pillepalackokat, bővítetten termeli újra a víz. Azaz termelik újra a fogyasztók, többek közt némely kirándulók, akik a palackot, tartalmának elfogyasztása után, elhajítják a parton. Mondván: „a víz úgyis elviszi". Most láthatjuk, mi van ott, ahová viszi. Még szerencse, a műanyagnak nincs káros hatása, legalábbis a palacknak. Ugyanakkor a vízpartokon általában található, öszszességében számtalan folyamkilométernyi, elhajított horgászzsinór rengeteg élőlény halálát okozza. Madarak elhordják a fészkükbe a gubanccsomókat, a fiókák belegabalyodnak, s nyomorultul elpusztulnak. Az angyalhajként is nevezett, úgynevezett üveggyapot - karácsonyfadíszként használják - szintén sok bajt okoz: a madárszülők elhordják fészekbélésként, és az e célra kezdetben oly alkalmasnak tűnő, valójában merev-szúrós anyag öszszevissza törik, a fiókákat véresre sebzi. Még a közönséges papírhulladék is eredményezhet bajt: amikor a madárszülők, fészekanyagként, összegyűjtik, száraz, aztán jön az eső, átázik, csurom víz lesz, s a fiókáknak annyi. Horgász meséli: fogott olyan márnát a Tiszán - folyóvízi hal -, melynek testére még kis korában rászorult egy vízbe dobott befőttesgumi (hogy kibújjék belőle, úszói megakadályozták), s ahogyan a hal nőtt, testén a gumi úgy lett egyre feszesebb, és mikor a márna horogra került, több centi mélyen bele volt húsába vágódva. A horgász ollóval elvágta a hal számára iszonyú gyötrelmeket jelentő gumit, és a márnát visszaeresztette a vízbe. Sörösüveg-cserép - melybe az őz belelép, csülkét véresre sebzi, az elfertőződik, s az állat elpusztul - ezzel még nem végezte be föladatát: összegyűjtve a napsugarakat, erdőtüzet is okozhat. És ezek mind-mind „ártalmatlanként" számon tartott anyagok, lelkiismeret furdalástól mentesen hajítják el őket amúgy általában - az emberek. Üzenet a palackban - mondhatnánk, de a vízen úszó pillepalack-áradat semmiféle üzenetet nem tartalmaz. A palacktömeg az üzenet. Nem sok jót ígér. Határon túli pedagógusok a népszavazásról „Nem akarunk új Trianont" Halász Ferenc Varga Anikó Gyivánovics Róbert A Magyar anyanyelvű oktatás a Bánátban és a Vajdaságban című, december 10. és 12. között Szegeden zajló konferencia határon túli résztvevői közül három pedagógus véleményét kérdeztük a népszavazás eredményéről. Halász Ferenc, Temesváron élő tanár: - Nem kellett volna népszavazásra bocsátani a kettős állampolgárság ügyét, mert Horvátország és Románia sem bízta a népre a döntést. A szavazás eredménye azt sugallja, amit sok ember érez, hogy a határon túli és az anyaországban élő magyarok nem alkotnak egy testet. Eddig ezt akkor tapasztaltuk, amikor az anyaországban lerománozták az erdélyieket, vagy azon csodálkoztak, hogy milyen jól beszélünk magyarul. Most nemzeti szinten derült ki, hogy összetartozás gondolatával baj van. Varga Anikó, szabadkai iskolaigazgató: - A Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium tavaly nyílt meg, előtte 50 évig nem létezett Szabadkán magyar nyelvű gimnázium. Tanulóink a Vajdaság minden területéről érkeznek. Fájdalmas számomra a népszavazás eredménye, mert bár nem olyan mértékben, mint Erdélyben, de az emberek nálunk is csalódottak, elkeseredettek. Ennek ellenére nem tudjuk, és nem akarjuk újabb Trianonként értékelni a történteket. Ezt az is bizonyítja, hogy hétfőn folytatódik a kapcsolat kiépítése budapesti testvériskolánkkal. Csalódottak vagyunk, de folytatjuk, amit elkezdtünk. Gyivánovics Róbert, a Szabadkai Diákotthon igazgatója: - Nagy reményt fűztünk a népszavazáshoz. Most inkább az érdekel, mi az oka annak, hogy ilyen eredmény született. Az érdektelenség, az indifferencia, a tájékozatlanság? Vagy egyszerűen a félelem attól, hogy a távoli rokonokat az így is kevés étel mellé engedjük? Talán ez az oka, de akkor a nép nem elég tájékozott. Meg kellene érteniük, hogy a határon túli magyarok nem elvennék az ételt, hanem új ételekkel gazdagítanák az asztalt. Segít az ITDH Összesen 164 rendezvény keretében nyújtott különféle formában segítséget 2630 magyarországi és 15 ezer 621 romániai (ebből 5126 erdélyi) cégnek, befektetőnek az idén a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózata. Mindenekelőtt a kereskedelemfejlesztési ügyekben, a romániai, illetve magyarországi tőkebefektetések, valamint az operatív ügyintézés területén. A megyéért lobbiznak A megyei lobbikerekasztal résztvevői bíznak a térség képzett emberfőinek vonzerejében. A GKM szegedi helyettes államtitkára szerint Szeged versenyképes Temesvárral. MUNKATÁRSUNKTÓL A tavasszal megalakult Csongrád megyei lobbikerekasztal újabb konzultációt tartott tegnap Szegeden. A szerveződés feladta az, hogy összehangolja a megye gazdasági és versenyképességi pozícióit javító intézkedéseket. A megbeszélésen előadást tartott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) frissen kinevezett helyettes államtitkára, a szegedi egyetemen oktató Garamhegyi Ábel is. A még esküjét le nem tett fiatal tisztségviselő elmondta: a tudásalapú gazdaság fejlesztését tűzte ki célul a szaktárca, és ebben Szegednek és a térségnek nagy szerepe lehet. Nem érzi úgy, hogy a befektetőket Románia jobb lehetőségekkel kecsegtetné, hiszen azokban az ágazatokban, amelyeknek letelepedését Szegeden célul tűzték ki, Temesvár és környezete nem versenyképes. Magyarországra már nem az alacsony munkaerő-költségre építő befektetők érkeznek, hiszen a tőke globálisan vizsgálja ezeket a kérdéseket. Magyarország ebben nem tud Indiával vagy Kínával versenyezni. A magyarországi, ezen belül pedig a Csongrád megyei munkaerő és infrastruktúra által biztosított ár-érték arány azonban a tudásintenzív ágazatokban versenyelőnyt biztosít, ehhez hozzájárul a Szegedi Tudományegyetem oktatási és tudományos potenciálja. Decemberi adóhatáridő Decemberben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XC1I. törvény mellékletében meghatározott 12-i befizetési határidő vasárnapra esik, így 13-ig kell a munkáltatóknak és a kifizetőknek az előző havi kifizetéseik utáni személyi jövedelemadó, jövedelemadó-előleg, osztalékadó, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, baleseti járulék, egészségügyi hozzájárulás, illetőleg a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségüket teljesíteni. Az egyéni vállalkozóknál a december 13. természetesen csak az általuk magánszemélyek részére történt kifizetésekből levont szja és járulékok tekintetében befizetési határidő. Saját személyi jövedelemadó-előlegüket, illetve saját járulékukat negyedéves gyakorisággal kell megfizetniük. A zöldség- és gyümölcsárak már felzárkóztak az unióhoz A földről árult vitamin még olcsó A zöldségek és gyümölcsfélék ára a csatlakozás óta felzárkózott az uniós szinthez, sőt külföldön járva azt tapasztalni, akár olcsóbban is megvehetnénk a napi vitaminszükségletünket. Manapság nem csak a déli országokban tapasztalja azt a turista, hogy kevesebb pénzt költhetne el a piacon, ha ott élne, hanem Nyugat-Európában is. Narancsot, mandarint, banánt, szőlőt már az uniós csatlakozást megelőzően is olcsóbban lehetett kapni a legtöbb európai országban, mint idehaza, jelenleg pedig már a szegény ember kenyere, a krumpli sem kerül sokkal többe másutt. Persze, azt is meg kell nézni, hol vásárol az ember: külföldön sem a kilós csomagolású, válogatott gyümölcs vagy zöldség számít a legjobb árfekvésűnek, és természetesen ott sem a belvárosi élelmiszer-áruházak árai az irányadók. Mint ahogy itthon is az utcai árus ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSÁRAK (Ft/kg) Magyarország Európai Unió Paradicsom 400-420 350-400 Burgonya 2S-30 30-40 Alma 70-100 100-120 Sárgarépa 30-40 40-50 Szőlő 300-400 200-300 Forrás: DM gyűjtés földről kínált portékájával kímélhetjük a leginkább a pénztárcánkat. Szakértők szerint a mezőgazdasági árak kiegyenlítődése nem baj, mert ez azt is jelzi, hogy a hazai termelő érvényesíteni tudta megnövekedett költségeit az árakban. Nemcsak idehaza, hanem az egységes uniós piacon is. S mivel egyre DM-grafika inkább kiegyenlítődnek az árak, nem fenyegetheti a magyar gazdákat az a veszély sem, hogy néhány terméket leszámítva olcsóbb szlovák, avagy görög termékek árasztják el a piacot. Míg például az év első felében nőtt az agrárimport értéke, a folyamat az utolsó hónapokra lelassult. (Táblázatunk a budapesti és ELELMISZERARAK: MÁSUTT DRÁGÁBBAK A magyar fogyasztói élelmiszerárak a termelői árakhoz képest lényegesen alacsonyabbak az EU-átlagnál. Persze nem mindegyik: kenyérben még mindig Magyarország az egyik legolcsóbb állam, ugyanez azonban a húsról már nem mondható el. Az élelmiszerárak majd a vásárlóerővel növekedhetnek mondta Orbánné Nagy Mária, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa. A magyarországi jövedelmek, illetve az élelmiszerárak kiegyenlítődése azonban nem várható belátható időn belül. néhány európai város nagybani piaci árainak összehasonlítása alapján készült.) EK.