Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-10 / 288. szám

SZOMBAT, 2004. DECEMBER 11. •AKTUÁLIS* 3 NYOLC ÉV TÖRTÉNETE 1996: A magyar felsőoktatási reformprogram kere­tében tervkoncepció készült a szegedi egyetem könyvtár- és oktatási infrastruktúra fejlesztésére 2001. január: az építési tervpályázatot Miké László és Szántó Tibor építészirodája, valamint a Középülettervező Rt. nyeri el, a beruházást világ­banki kölcsönből kívánják finanszírozni. 2001 nyara: kormánydöntés születik a beruházás állami finanszírozásáról. 2002. március 23.: a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának (TIK) ün­nepélyes alapkőletétele az intézmény volt sportpá­lyáinak helyén, az Ady téren. 2002. május 2.: újraindul a kezdés után nem sok­kal leállt építkezés; a késedelem oka: az épületet át­tervezték, mert Szeged város egy kongresszusi köz­pont építésére elnyert állami támogatását átadta az egyetemi beruházásnak, közös hasznosítású konfe­rencia-központ céljára. 2004. május 31-éről 2004 júniusára módosul az átadási határidő. 2004. február: az építkezés ismét leáll, finanszí­rozási problémák miatt. A beruházó Oktatási Mi­nisztérium többféle pénzügyi megoldással próbálko­zik, hogy folytatni lehessen a takarékossági Intézke­dések következtében félbemaradt beruházást, végül további állami finanszírozásról dönt a kormány és a beruházás 2004 nyarán folytatódhat. Az átadási ha­táridő 2004 novemberére módosul. 2004. november 30.: A TIK műszaki átadása be­fejeződik. 2004. december 9.: Ünnepélyes megnyitó. SULYOK ERZSÉBET Elismerés a tervezőknek, az építőknek és az egyetem polgárainak A műalkotás dicsérete Él az új szív Ünnepi egyetemi tanácsülés az új épület kongresszusi termében Fotó: Karnok Csaba fó volt tegnap szegedinek lenni. Mert az egész napot egy kívül-be­lül imponálóan egyszerű és nagyszerű, új épületben lehetett töl­teni. Az egyetem tanulmányi és információs központjában, az Ady téren. (Mellesleg régi szegedieknek önmagában is örömtelien elképesztő, hogy az egykori sivár kerítéses egyetemi sportpályák helye - ripsz-ropsz néhány év alatt - korábban elképzelhetetlen átalakuláson esett át.) A méreteivel és az építészeti megoldásai­val, a hatalmas, üvegtetős belső udvarban adódó látvány-változa­tossággal lenyűgöző új épületben pedig - láss csodát - csupa bol­dog-mosolyos és büszke emberrel lehetett találkozni. Igen, boldog és büszke. Tegnap csupa olyan ember mozgott eb­ben az örökmozgásra csábító, mert minden tartózkodási ponton a szemnek-szívnek új szépséget felfedő épületben, akiknek az áb­rázatát a ki volt írva - valami szép. Emberies. Olyas dolog, mint Széchenyi kulcsművének ajánlása, ami az egyik gyönyörű átriu­mi díszzászlón olvasható. A legnagyobb magyar, az ország grandi­ózus modernizálását megcélzó, legprogresszívebb kor emblema­tikus személyisége nem átallotta így ajánlani Hitelét: „Honunk szebblelkű asszonyainak". Az átrium üvegtetejéről sejtelmesen aláhulló textildíszen a legszebb múltunk üzen az alkotás és a sze­relem együtteséről, a szerelmes Széchenyi titkos-nyílt kapcsola­táról Crescance-szal. Az áttetsző-lebbenő múlt alatt pedig ott mo­zognak a 21. századiak, és orcájukra - ha nem is a jellegzetes re­formkori talpas betűkkel - a „megcsináltuk, nem is akárhogyan " emberies öntudata, szinte gyerekes büszkesége, egyszerre páto­szos és szemérmes-titkos öröme van ráírva. Például ezekre a zászlókra a különböző (könyv) történeti korok írásképeit a Szeged-szerte ismert-becsült tudós könyvtáros, Ko­kas Károly válogatta. Es még ezer nevet lehetne ideírni, akik a szakértelmük mellett a szívüket adták évekig, hogy meglegyen most ez az új könyvtár, a 21. századi. Alkottak. Es bizonyára sze­rettek is. Másképpen hogyan lehetne ennyi öröm most rajtuk? Ha valaki egész nap ott mozgott közöttük az új épületben, elhi­hette, hogy hasonlít ez a mi 21. századelőnk ama 19. századelő­höz. Miben 1 Hát az alkotásban. A szerelemben. Az emberi lényeg változatlanságában. Jó volt látni tegnap őket. Magunkat. Ott, az egyetem szívében, az értékeket korszerű szakszerűséggel és eltökélt ragaszkodással őrző, jelent-jövőt szolgáló könyvtárban - az embereket. És az új szív elkezdett működni. Ünnepi kitüntetések Az egyetemi tanulmányi és in­formációs központ létrehozói­nak kiváló teljesítményét elis­merő díjakat, okleveleket Sza­bó Gábor rektor adta át az ün­nepi tanácsülésen. Poszthumusz díjban részesült Szecső Béla, melyet a Baucont Rt. - a kivitelező konzorcium egyik tagja - elnöke, Szecső Atti­la Csaba vett át. Az elismerő kü­löndíj kitüntetettjei: dr. Cseresz­nyés László, az Oktatási Minisz­térium főosztályvezetője, dr. Ro­vó István az SZTE műszaki fő­igazgató-helyettese, Hézső Ká­roly, a Baucont Rt. vezérigazga­tó-helyettese, a tervezők, Mikó László és Szántó Tibor építész, Szendefy Zsolt, a Magyar Építő Rt. - a konzorcium másik tagja ­létesítményi főmérnöke. Elismerő oklevelet vehetett át: Aranyi Zoltán tájékoztató könyvtáros, Áment Gábor a VIV Rt. termelési igazgatóhelyettese, dr. Bakonyiné dr. Ficzkó Ildikó a könyvtár osztályvezetője, Bán Attila István a könyvtár informa­tikus csoportvezetője, Batóné dr. Kaczúr Ágnes szakolvasótéri könyvtáros, Borvendég Béla Kos­suth-díjas építész, Börcsök Ró­bert a Baucont Rt. építésvezető­je, Budai Imre az egyetem építész műszaki ellenőre, Csősz László a gyulai FaFém Bútor Rt. kereske­delmi igazgatója, Dén Gábor a Kész Kft. építésvezetője, Dobozi Miklós a Középülettervező Rt. lé­tesítményfelelőse, Domaházi Edit a könyvtár osztályvezetője, Horváth Zsolt a VIV Rt. építésve­zetője, Kasza Sándor a Magyar Építő Rt. építésvezetője, Katona Imréné a tanárképző főiskolai kar könyvtárvezetője, dr. Keve­házi Katalin az egyetemi könyv­tár osztályvezetője, dr. Kormá­nyos András szakolvasótéri könyvtáros, Kovács Péter a Ma­gyar Építő Rt. műszaki előkészí­tője, Lajos Ferenc az egyetem elektromos műszaki ellenőre, Lengyel Imre a Hírös-Ép Kft. épí­tésvezetője, Molnár Andrea a könyvtár csoportvezetője, Mol­nár Ferenc tanácsadó (Világban­ki Programiroda), dr. Németh Je­nőné szakolvasótéri könyvtáros, Pálfy Anna a könyvtár csoportve­zetője, Pintér Tibor szakolvasóté­ri könyvtáros, Puskás Nikoletta tájékoztató könyvtáros, Radics János az Alufe Kft. vállalkozásve­zetője, Sándor Ákos a könyvtár automatizálás fejlesztési osztály­vezetője, Szekeresné Páldi Rita szakreferens könyvtáros, Szeró­vay István a Magyar Építő Rt. lé­tesítményi főmérnöke, Szűcs Ist­ván az egyetem gépész műszaki ellenőre, Tóthné dr. Kazai Mag­dolna feldolgozó könyvtáros, Tóth-Vas István a KÉSZ Kft. léte­sítményfelelőse, Vassné Pálfi Má­ria a Világbanki Programiroda gazdasági vezetője, Waitz Erika a könyvtár osztályvezetője. Vélemények a tanulmányi központról Általános elismerést váltott ki a most átadott épület leendő legfőbb használó­iból. Négy egyetemi polgár; három ok­tató és egy diák véleményét közöljük. Bernáth Árpád, a Bölcsészettudományi Kar Germán Filológiai Intézet Német Irodalomtudományi Tanszék vezetője, egyetemi tanár: - Háromszor futottak neki, hogy legyen az egyetemnek méltó könyvtára, végre sikerült, ez természete­sen nagyon nagy öröm. Egy jó könyvtár véleményem szerint az egyetem sikeré­nek a záloga. így most csak azt tudom mondani rá: nagyszerű, hogy elkészült. Dux László, az Általános Orvostudo­mányi Kar Biokémiai Intézetének tan­székvezető egyetemi tanára: - Fontos előrelépés az egyetem életében az új kon­ferencia-központ és könyvtár elkészülte. Az orvoskar mindennapjai szempontjá­ból azért kisebb a jelentősége, mert az in­tézeti könyvtárak nagyrészt helyükön maradtak. Hallgatóinknak azonban fon­tos találkozó- és munkahely. Dombi fózsefné Kemény Erzsébet, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Ének-Zene Tanszékének főiskolai taná­ra: - Csodálatos, otthonos az épület, szeretem a modern építészetet, szere­tem az új épületek formáit. Itt voltam az alapkő letételénél, emlékszem, sütött a nap, majd hirtelen esett a hó. Most pe­dig már elkészült, remélem, rövid időn belül „ideszoknak" a hallgatók. Zsilkina Lívia, angol-kommunikáció szakos egyetemi hallgató: - Kívülről nem annyira tetszik, mert egy üveg­monstrum, de bclíil nagyon kellemes. Azt liittem, a BTK épületétől nagyon el­üt majd, de illeszkednek a tömbök egy­máshoz. A szolgáltatások itt sokkal job­bak, már kinéztük a tanulóhelyünket, nagyon szimpatikus. Jó a felszereltség, ide valóban kedvvel jövök majd. Ez az épület a szó minden értelmében műalkotás - jelentette ki Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az Egye­temi Tanácsnak a TIK megnyitónapján ren­dezett ünnepi ülésén. A tanulmányi és információs központ (TIK) ta­lán leginkább reprezentatív, esztétikus, ugyan­akkor minden 21. századi technikai vívmány­nyal felszerelt kongresszusi termében az egye­tem rektora ünnepi beszédében elmondta: az épület megjelenése, lenyűgöző formái, méretei méltán vívtak ki elismerést a tervezők és az épí­tők számára. Ugyanakkor funkciója, jövendő működése, szelleme azokat az alkotó elméket dicséri, akik sok-sok év tapasztalatát felhal­mozva, a 21. század kihívásait érzékelve terem­tettek lehetőséget a korszerű működésre. Olyan alkotás született, amely méltó arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem első közös alkotása legyen - utalt a rektor arra, hogy az integrált egyetemnek ez az első létesítménye. - Ez a ház részese lesz száz és száz sikere­sen elhelyezkedő diák, kitüntetett oktató, publikáló kutató és - reményeim szerint ­akár egy új magyar Nobel-díjas tudós elisme­résének - mondta Szabó Gábor. Négy focipálya elférne benne, majdnem 30 ezer négyzetméter a TIK alapterülete. A könyvtár négy szabadpolcos olvasótermi szintjén tematikus elrendezésben 350 ezer kötet közvetlenül hozzáférhető. További 1,5 millió könyvet a raktárakban helyeztek el. 300 extra gyors internetkapcsolattal rendel­kező gép szolgálja a hallgatókat és a kutató­kat. A nyilvános könyvtári terület 6500 négyzetméternyi, hasonló méret, mint a nagy bevásárlóközpontok eladótere. A könyvtári összterület majdnem 16 ezer négy­zetméter - akkora, mint a Dóm tér a temp­lommal együtt. Magyarország és Közép-Eu­rópa egyik legnagyobb és legkorszerűbb egye­temi könyvtára nyílt meg tegnap Szegeden. A konferencia-központban 1300 férőhely áll rendelkezésre hat teremben és a 700-as befogadóképességű kongresszusi teremben, ahol a konferenciákon kívül koncertek és egyéb kulturális események megrendezésé­hez is adott minden technikai föltétel. Az egyetemi videokonferencia-terem, valamint 200 négyzetméternyi kiállítóhely csatlakozik a konferenciarészleghez. Az épületben működnek a diákszolgáltatá­solckal foglalkozó egységek. Hatalmas ruha­tár, zárható csomagmegőrző és egyetemi ká­vézó mellett alagsori parkoló is szolgál. SULYOK ERZSÉBET A kormányfő szerint ez egészen káprázatos zóinak teljesítményét méltatta, de felelős egyetemvezetőként az ünnepen sem feled­kezett meg a hétköznapokról: azt mondta, a neheze most következik, az új egyetemi központot működtetni, ezt pedig finanszí­rozni kell. „Hát, ez valami egészen káprázatos!" ­fejezte ki elragadtatását a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc ezután az egyetem könyvtárának múltat, jelent, jövőt össze­kötő funkciójáról beszélt, majd az egyete­mistákhoz fordult: azt mondta, legyenek merészek! Legyen merszük új kérdéseket föltenni, ezekre újszerű válaszokat adni, megváltoztatni, ami volt. Merjenek saját, új utakat keresni és - ne tiszteljék a földi hatalmakat. Mintha példát mutatna, ki­fejtette, hogy az új épületért nem illeti há­la a magyar kormányokat, hiszen az a pol­gárok jövedelméből épült. „Szeged elvette a járandóságát - még ha néha meg is kel­lett küzdeni érte" - mondta a kormányfő. Az oktatási miniszter arról beszélt, milyen hihetetlen kihívások és lehetőségek előtt áll a hazai felsőoktatás. Magyar Báhnt azt is kiemelte, hogy a szegedi felsőoktatás a továbbiakban is részesedik az infrastruk­turális fejlesztésekből, hogy végre elnyerje méltó környezetét az itt összpontosuló szellemi, tudományós erő. Botka László polgármester szerint Szeged jövőjének szimbolikus beruházása készült el, amely európai környezetet teremt végre a város legnagyobb értékét jelentő tudásközpont­nak. Az emberiség legősibb információs intézménye a könyvtár - mondta Mader Béla. Az egyetemi könyvtár főigazgatója az ünnepségen megígérte, hogy a mai könyv­tárosok-informatikusok a tudástársada­lom e 21. századi alapintézményét jól fog­ják működtetni. A megnyitón Szabó Gábor, az SZTE rek­tora a Magyar Felsőoktatásért Érdemérem kitüntetést vehette át az oktatási minisz­tertől. S. E. Nem vágunk szalagot, „csak" emléke­zetessé tesszük ezt a napot - fogalmazott némileg talányosan Szabó Gábor rektor a TIK hivatalos megnyitóünnepségén. Nem sokkal ezután (majdnem egyszer­re) minden lepel lehullott az épület mo­numentális átriumában a könyvtári kin­csek jellegzetes betűtípusaiból építkező díszítésekről. A fákkal, sok más zöld növénnyel, az üveg-fém-kombinációs tetőről lehulló művészi díszzászlókkal felöltöztetett, minden pontjáról más-más impozáns lát­ványt nyújtó átriumban összegyűlt egye­temi polgárok és vendégeik kifejezetten jó hangulatban ünnepeltek a tegnapi meg­nyitón. Szabó Gábor rektor a TIK létreho­Botka László, Gyurcsány Ferenc, Ma­gyar Bálint és Szabó Gábor a megnyi­tón Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom