Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-23 / 273. szám

KEDD, 2004. NOVEMBER 23. • AKTUÁLIS" 3 Kémény, gázkazán, szagelszívó, kandalló is okozhat tragédiát Füstmérgezések évadja Szegeden a kémények több mint fele hibás, hetente egy-kct esetben pedig a gázszolgáltatásból is ki kell zárni az életveszélyes kürtő tulajdonosát. A kémények rendszeres fölülvizsgálatával megelőzhető a baj, a szén-monoxid-jelző készülék pedig időben figyelmeztet a veszélyre. A szeles időben ugrásszerűen megszaporodó szén-monoxidmérgezések ismét a kémények és a fűtőberendezések ellenőrzésére irányították a figyelmet. Országszerte szinte naponta érkezett híradás újabb és újabb füstmérgezésről, amelyek közül a legutóbbi kettős tragédiával végződött. Nemrégiben pedig Hódmezővásárhely közelében, egy kopáncsi tanyán áramlott vissza a házba a füst - az ott lakóknak szerencséjük volt, időben megtalálták őket. Sokkal több veszélyforrás létezik, mintsem gondolnánk: az eldugult kürtők mellett a rossz szigetelés, a gázkazánnal egy légtérben működő kandalló és páraelSZEN-MONOXIDVÉSZJELZŐ A szagtalan szén-monoxidot sípolással jelző készülékek a kéményseprőknél és az áruházakban is kaphatók. A legolcsóbbak 5-6 ezer forintba kerülnek, Igaz, ezek a cigarettafüstre és a meghajtógázzal működő illatszerekre is érzékenyek. A drágábbak (15-25 ezer forintért) már kiválasztják a szén-monoxidot, s csak indokolt esetben riasztanak. A memóriával ellátott készülékek arról is tudósítják a házigazdát, ha annak távollétében szivárgott a szén-monoxid. Ellenőrzött kémény még nem okozott tragédiát Fotó: Gyenes Kálmán szívó, de még a túlságosan jól záródó ajtó-ablak is oka lehet a füstmérgezésnek. Szenkovszlcy István, a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. igazgatója elöljáróban megjegyezte, hogy a hazai háztartások nagy többségében nyitott gázkészülékek működnek, olyanok, amelyekkel „egy levegőt szívunk", azaz: a kazánok a lakás légteréből kapják az oxigént - ezek okozhatnak mérgezést. (A zárt, ezért veszélytelen rendszerek kívülről kapják a levegőt, s ventillátor fújja ki az égésterméket. | Baj akkor történik, ha a kéményből visszafordul a füst. Ennek sok oka lehet: gyakori, hogy egy lehulló tégla, a málló és lerakódó vakolat, vagy egy darázsfészek tömíti el a kürtőt. Másfél évtizede Szőregen éppen a kémény hajlatában megtapadó vakolat miatt halt meg két ember. A házigazda korábban nem engedte be a kéményseprőt, mert megnyugtatta, hogy kéménye szépen füstöl. Későn derült ki, hogy a bodor füst fele visszafordult a beszűkült kürtőből. Dorozsmán két éve csaknem halálos áldozatot követelt a szigetelés nélkül, szabálytalanul bekötött kémény: a hideg levegő visszanyomta a parázs füstjét. A kéményseprők ezért nem javasolják az egyébként vastagon szigetelt, különálló kémények használatát sem: a cső belseje éjszaka lehűl, így visszafordulhat a füst. A túlterhelt kémény, amelybe több kazánt vagy vízmelegítőt kötnek, mint amennyit elbír, ugyancsak veszélyes, akárcsak a rosszul záró, vagy helyéről kifordult kéménytisztító ajtó. A kazánok hőcserélőjét négy-öt évnél tovább nem szabad használni, mert a szennyeződés eltömíti a csövet. A Hóbiárt basa utcában az okozott kis híján tragédiát, hogy a kazán - szabálytalanul - egy légtérben működött a nyílt tűzterű kandallóval: utóbbi elszívta a levegőt a kazántól, amelyből visszafordult a füst. Hasonló bajt okozhatnak a szagés páraelszívók, vagy a légmentesen záró ajtók-ablakok: a kazánnak állandó levegő-utánpótlás kell. Szeged mintegy 50 ezer kéményét tíz kéményseprő évente egyszer ellenőrzi, s 30 ezer kürtőben találnak kisebb-nagyobb hibákat. Ha a tulajdonos fölszólításra sem végzi el a javítást, a polgármesteri hivatal intézkedik. Ha ez is eredménytelen, s a kémény állapota tovább romlik, a gázszolgáltató kikapcsolja a fogyasztó-berendezéseket. Hetente egykét kéményt nyilvánítanak életveszélyessé. Ellenőrzött kémény még nem okozott tragédiát. NY. P. Indul a szemestermény-szállítás a Tiszán Tengerre megy a magyar tengeri Megkezdődött a gabonaszállítási szezon a Tiszán. Kimagasló volt az idei termés, így minden idők legnagyobb szemestermény-mennyiségét kell eljuttatni a tengerre, s onnan tovább. Egy-egy évben átlag 4-500 ezer tonna áru fordul meg a folyón, az áruszállítás legnagyobb részét a Tiszaport Kft. végzi. E cég lendítette föl újra az évtizedekig pangó tiszai áruszállítást. Harminc hajója van a három éve létrejött, magyar tulajdonban lévő cégnek, a Tiszaport Kft.-nek - mondja Orosz Tibor ügyvezető igazgató. A fő szállítási irány a konstancai kikötő, onnan továbbmegy az áru a levantei, azaz közel-keleti országokba, és most már a déli uniós államokba is, Görögországtól Spanyolországig. Három-hat bárkából álló karavánok viszik az árut a Fekete-tengerre, három-három egymás mellé rögzítve, mögöttük tolóhajó. Egy-egy bárkába 800-1000 tonna áru fér, egy-egy, 15 ezer tonnát vivő karaván öt vasúti irányszerelvényt vagy 200-250 kamiont jelentene szárazföldi szállítás esetén. - Ha kamionokkal kellene levinni a magyar gabonát a tengerig, ez oly mértékben megemelt fuvardíjat jelentene, hogy gabonánk a világtőzsdén piacképtelenné válna - mondja az ügyvezető igazgató. Zúdul a kukorica a bárkába a medencés kikötőben az egymást követő teherautókról, s hiába: nem és nem akar telni - látszólag legalábbis - az irdatlan tárolótér. Száz-százötven kilométeres távolságból érkezik - a megyéből például Szentes környékéről. Négyméteres vízen áll a beton partfal mentén a bálnányi szállítóeszköz. Hét végén indul, tíz nap múlva ér a konstancai kikötőbe, a tengerre a tengeri. A Tisza alsó szakaszán, a becsei zsilipnél ugyan szét kell bontani a karavánt - egyszerre nem férne át a zsilipkapun - az Al-Dunán, a Vaskapu két zsilipjén, a Djerdap I. és II.-n (Gyerdáp) egyben átcsúszik. Az Enikő tolóhajó - lengyel gyártmányú, úgynevezett boxer juttatja célba, lapos orrával tolva. És ezek után hónapokig jönnek-mennek a karavánok Szeged és a tenger között. Szezon van. Rakodás a szegedi medencés kikötőben Fotó: Karnok Csaba A szegedi medencés kikötő nagyobb forgalmat is elbírna, kivált, ha bejáratát gyakrabban kotornák - a Tisza itt, a folyó és az állóvá vált víz határán sok hordalékot rak le. Kis víznél kérdéses, miként sikerülne kivinni a telt bárkákat a Tiszára. Most épp nagy víz van, legalábbis pillanatnyilag árad, sietni kell a pakolással. Alacsony szint esetén a boszorkány-szigeti rakodónak van nagyobb szerepe. - Évekkel ezelőtt, mikor elkezdtük a tiszai szállításokat, nem jósoltak az ügynek nagy jövőt, mondván: hajózhatatlan a Tisza. Öt év alatt ötszázezer-egymillió tonna gabona hagyta el az országot a folyón, bebizonyítottuk, érdemes csinálni. Ezzel elősegítettük a kelet-magyarországi gabonatermelést és a gabonapiac élénkülését: korábban mindig a Duna közeli területek szemes terménye jutott először vevőhöz, ma már az alföldit is viszik, s a korábbinál magasabb áron - halljuk az ügyvezető igazgatótól. Mennyire kihasználtak a hajók? Gabonás időszakban teljes mértékben; nem lehetetlen, a mostani szemestermény-szállító szezon összeolvad a jövő évivel, akkora lett a termés,- persze, attól is függ a szállítási igény, hogy az uniós közraktárak mennyi magyar gabonát tudnak fölvenni. -Milyen a tiszai vízi szállítás jövője? Nemzetköziesíteni kellene a folyót, tovább élénkülne a kereskedelem - mondja az ügyvezető igazgató. Az EU-nak elvárása, ne csak szerb-montenegrói és magyar hajók vehessék igénybe a tiszai kikötőket, hanem más is. Magyar részről ennek semmi akadálya, Szerbia-Montenegró azt akarja, hogy uniós források is támogassák a Tisza alsó szakaszán a hajózhatóság megőrzését. Kérdés, mivel nem uniós ország, ilyen támogatáshoz hozzájuthat-e. F.CS. A TISZA HAJÓZHATÓ Hajózhatatlan a Tisza, legalábbis az áruszállítás számára - tartja a legenda lépten-nyomon megfeneklenek a telt szállítójárművek. Kétségtelen, kisvlzes időszakokban vigyázni kell a zátonyokra - időnként s helyenként, például a kikötőbejáratnál, kotrásra is szükség van -, de ez másutt sincs másképp. Hogyan alakult ki a legenda? A vízi emberek azt mondják: egy évtizedekkel ezelőtti hajépark-átalakítás olyan eredménnyel járt, hogy aztán a hajék húsz centi híján nem fértek át a zsilipen. Ezt hivatalos helyen nem lehetett hangoztatni, megszületett az álláspont: a Tisza nem hajózható. Le is épült az áruszállítás a folyón. Aztán jött a Tiszapart, és bebizonyította: a Tisza a továbbiakban is - mint tanultuk földrajzérán - jelentés vízi országút. Füstpánik NYILAS PETER Kitört a riadalom az országon végigsöprő példátlan füstmérgezés-sorozat hatására. Azt mondják a gáz- és fűtésszerelők, annyi hívást kapnak, hogy alig győzik a munkát. Az emberek félnek bizonyára okuk van rá. A pénztelenség és a felelőtlenség miatt háztartások ezreiben lehet házilagosan bekötött vízmelegítő, ablakon kivezetett kályhacső, évek óta kéményseprőt nem látott kürtő, tisztítatlan gázkazán, málladozó kémény. A pánikhangulat nem alaptalan. Mindössze egyetlen hét alatt tizenheten kerültek kórházba szén-monoxid-mérgezés miatt. Csak vasárnap a budapesti XVIII. kerületben eszméletlenül találtak rá egy negyvenéves nőre és tizenöt éves lányára. Gödöllőn egy felnőttet és két gyermeket láttak el füstmérgezés miatt a mentők, pénteken pedig Vasmegyeren heten lettek rosszul szén-monoxidtól. Nekik szerencséjük volt: időben megtalálták őket, amint a Csongrád megyei, Vásárhely közelében fekvő Kopáncs egyik tanyáján élőket is. Egy fiatal páron azonban már nem tudtak segíteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírpazonyban. A hírek szerint az átalakítás alatt álló házban a kéményt visszabontották, de hideg volt, begyújtottak - reggelre pedig megfojtotta őket a szén-monoxid. Legutóbb Gyöngyössolymoson halt meg egy harminchat éves nő és tizennégy éves fia. A lista félelmetes, pedig ennél jóval több füstmérgezés történt az idén, és még csak november közepén vagyunk túl. Olyan házban még nem történt baj, ahol évente legalább egyszer ellenőrizték a kürtőket - állítják a kéményseprők. Csakhogy a fekete egyenruhás szakembereket sokan be sem engedik a lakásukba: e szempontból a kéményseprők munkájának hatékonysága 95 százalékos. A maradék 5 százalék Szegeden 2500 kéményt jelent. És hány embert vajon ? A kéményseprő, ha kétszer hiába csönget, harmadjára a lakó választotta időpontban jön. Az ellenőrzés kéményenként mindössze nyolcszáz forint. Ennyit igazán megér. Ügydöntő népszavazás az egészségügyről Magánosítás: érvek és ellenérvek December ötödikén - a kettős állampolgárság mellett - arról is szavazhatunk, folytatódjon-e az egészségügy privatizálása. Megkérdeztünk néhány Csongrád megyei, egészségügyi szakembert, hogyan vélekednek a kérdésről. Akad olyan egészségügyi szakember, így például a makói kórház igazgatónője, aki maga sem érti, tulajdonképpen miről szavazunk majd december ötödikén az egészségügyi privatizálással kapcsolatban. „Már van kórháztörvényünk, ami engedi a privatizációt" - mondta Tóth Edit. Ezért egyelőre még nem is döntötte el, leadja-e voksát, de hozzátette: véleménye szerint minden privatizált intézmény jobban működik, mint a többi - a költségvetés és a betegellátás szempontjából egyaránt. Az egészségügyben dolgozók többségének azonban markáns véleménye alakult ki a kérdésről, hiszen őket érinti leginkább a referendum. Borsi Éva háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei háziorvosi szekció elnöke egyetért a szervezet állásfoglalásával, vagyis a magánosítás leállításával. Ezért igennel szavaz majd december ötödikén. „Szívesen látjuk a befektetőket: építsenek a saját pénzükön szép kórházakat vagy rendelőket, és nyújtsanak ott magas szintű szolgáltatást azoknak, akik ezt megfizetik. A közvagyonból felépített intézményeket azonban ne adjuk nekik oda" - mondta. Hangsúlyozta: ezen a népszavazáson a tulajdonlásról lesz szó, vagyis az a kérdés, hogy állami tulajdonban maradjon-e az egészségügy. Az természetesen már más kérdés, hogy ki a működtető: például a háziorvosok döntő többsége is magánosította praxisát. „Azokat a kórházakat, amelyek szüleink járulékaiból épültek, ne használják fel profitszerzésre" fogalmazott Timár Péter, az Egészségügyi és szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Csongrád megyei elnöke. Véleménye szerint a magánosítás után a munkavállalók sem lennének biztonságban, hiszen amíg közalkalmazottak, védettek, de ha kényszervállalkozóvá válnak, kiszolgáltatják magukat a befektetőnek. D0NT0 KERDES jjH A december 5-ére kiírt országos, ügydöntő népszavazás egyik kérdése - a Munkáspárt kezdeményezése alapján -: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" „A privát tőke bevonása a jelenlegi helyzetben a szükséges és elkerülhetetlen körülmény" - fogalmazott Hajnal Ferenc. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke szerint félő, hogy ezzel azok a területek járnak majd rosszul, amelyek kevésbé vonzóak, ha úgy tetszik, olcsóbb ellátók. Mivel az ő érdekérvényesítő képességük kisebb lesz, elképzelhető, hogy a magántőke előnybe helyezése miatt kevesebb jut majd nekik a kasszából. Ha már magánosítani kell, akkor a kormány dolgozzon ki egy hosszú távú stratégiát, mely biztosítja, hogy ha majd a profitot kiveszik a tulajdonosok, a rendszer akkor is működőképes maradjon. TIMÁR KRISZTA Reformokról Szegeden MUNKATÁRSUNKTÓL Európai Unió és regionalizmus, önkormányzatiság és intézményi reformok címmel egyhetes kurzus kezdődött tegnap a Szegedi Biztonságpolitikai Központban. A rendezvényt a norvég és a magyar kormány is támogatja. A hétfőn kezdődött program szervesen illeszkedik ahhoz a már sokat emlegetett szegedi folyamathoz, amelynek célja a délkelet-európai térség stabilitásának és demokratizá lódásának elősegítése.