Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-06 / 259. szám
6 -MEGYEI TÜKÖRSZOMBAT, 2004. NOVEMBER 6. A magyar tudomány napját ünnepelték a szegedi kutatók Versenyezni a tudáspiacon A vidék-Magyarország városai és régiói közül kiemelkedik Szeged és a Dél-Alföld: itt a legnagyobb az akadémiai szféra, itt dolgozik a legtöbb kutató. A szellemi termékek azonban csekély mértékben hasznosulnak, akárcsak az egész országban. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged és a dél-alföldi régió kitüntetett helyzetben van: itt működik a Magyar Hidományos Akadémia legnagyobb területi bizottsága, itt dolgozik a legtöbb kutató (összesen 13 szakmai bizottságban). A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) minden más hazai felsőoktatási intézményt megelőzve szerepel a világ legjobb 300 és Európa legjobb 120 egyeteme között, az MTA Szegedi Biológiai Központ ja elnyerte az európai „kiválósági központ" címet. A város tudományossága összefogott, regionális tudásközpont szerepre pályáznak az élet- és az anyagtudományok területén. A magyar tudomány ünnepe alkalmából a föntiek többször is elhangzottak a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) tegnap megtartott ülésén, amelyen a tudomány kiválóságait köszöntötte Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke, Botka László, Szeged polgármestere és Szabó Gábor, az SZTE rektora. S bár mindhárman soroltak a föntiek mellett egyéb eredményeket, érdemeket is, Telegdy professzor a GDP kutatás-fejlesztésre fordított hányadát kevesellte, a polgármester a politikusok rövidlátó szemlélete, a jövőt felélő gyakorlat miatt volt önkritikus. Hogy a kutatás-fejlesztés hazai jelene nem túl rózsás, egyértelműen kiderült az MTA főtitkárhelyettesének, Meskó Attilának az előadásából, a tennivalók sokasága pedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökének szavaiból. Boda Miklós szerint az innovációs bajokon, azon, hogy Magyarországon túl kevés kutatási eredmény hasznosul talán a több pénz önmagában nem is segítene. Másképpen kell gondolkodni és cselekedni, mint megszokott. Nem divat az együttműködés, nem tudunk csoportban, egymást támogatva-segítve dolgozni. Nem bevett az ígéretes termékre koncentrálni, az eredménnyel kecsegtető kutatást és fejlesztést-gyártást kiemelten támogatni. Az elnök felsorolt néhány területet, amelyen a hazai kutatásfejlesztés versenyképes lehetne a világpiacon: a szoftverfejlesztést, a gyógyszeripart, a genomikát-biotechnológiát és a járművezérlést. A lehetőségeket megnövelheti majd az innovációs törvény, továbbá a regionális tudásközpontok létrehozása. Sulyok Erzsébet új kötete A magyar tudomány ünnepen, tegnap mutatták be Sulyok Erzsébet Aranymosás 2 című kötetét az MTA Szegedi Térülcti Bizottságának székházában. Lapunk akadémiai díjas főmunkatársa azokkal a szegedi tudósokkal, kutatókkal készített interjúkat, akik 1995 óta lettek akadémikusok. A Tandi Lajos által szerkesztett kötet a Bába Kiadónál jelent meg. Sulyok Erzsébet Csörgő Sándor matematikussal és Meskó Attilával, az MTA főtitkárhelyettesével beszélget a könyvpremieren Fotó: Gyenes Kálmán Nacsa Imre városa történetét is beleírta a kötetbe Az atlétikáról írt könyvet a makói díszpolgár Könyvet írt a makói atlétika történetéről a város díszpolgára, az egykor élsportolóként, majd edzőként és testnevelő tanárként, később sportvezetőként is ismert Nacsa Imre. A kötet megjelenését - mások mellett - lapunk is támogatta. A ma hetvenegy esztendős Nacsa Imre tizennégy évesen lett az atlétika szerelmese. Hogy egy életre elkötelezte magát a sport mellett, az egy kiváló, református lelkészből lett pedagógusnak, Mágori Sándornak köszönhető. A könyv megírásába mindenekelőtt azért kezdett, hogy emléket állítson neki és a hozzá hasonló nagyszerű sportembereknek. Nacsa Imre karrierje egyébként hazai és nemzetközi szinten is jegyzett versenyatlétaként indult, majd testnevelő tanárként folytatódott szülővárosában. Oktatott a József Attila Gimnáziumban és a Juhász Gyula Szakközépiskolában, közben pedig atlétika- és kézilabdaedzőként is tevékenykedett. Máig büszke arra, hogy több száz fiatallal kedveltette meg a mozgást, az egészséges életmódot, közülük nem egy élsportolóvá vált. Később helyi, majd megyei sportszervezőként dolgozott. Számos városi, iskolai sportlétesítmény építése köthető a nevéhez. A makói atlétika története című könyv a József Attila Múzeum kiadványaként látott napvilágot, bemutatóját is az intézményben tartották a napokban. Nacsa Imre a kötet megírásához három évvel ezelőtt látott, az adatgyűjtést azonban már jóval korábban elkezdte. Mint mondSokévi szorgos munka eredménye a Nacsa Imre tollából most megjelent, igényes lüvitelű kötet Fotó: Szabó Imre ta, nem pusztán személyes emlékeit írta le: átnézte a korabeli sajtót, az akkori egyesületi jegyzőkönyveket, a versenyek dokumentációit, így nagyon gazdag, informatív és fotókkal is bőségesen illusztrált anyag született. A szerző a könyvet nem csupán a sportrajongóknak szánja. Úgy fogalmazott, az atlétika történetében egy kicsit benne van a város is, hiszen a sportág igazán eredményes korszakai nem csak egy-egy tehetséges edző vagy versenyző felbukkanásához köthetők: nagyon sok múlt azon, mennyi pénzt áldoztak a sportra, milyen volt az adott időszakban a városvezetés szemlélete. SZABÓ IMRE „Mi visszük Önöknek a Délmagyarországot m 1 es kornyékén" M ár a kezdetek, azaz 1998 óta erősíti a Délmagyarország szegedi kézbesítői gárdáját. Nagy kiterjedésű és nehéz területet kapott Újszegeden, ennek ellenére reklamációk nélkül dolgozik már több mint 6 éve, és körzetében mindig időben kapják a lapot olvasóink. Ebben sem a téli hó, sem a tavaszi-őszi sár nem gátolhatja, és sikerrel oldotta meg a csatornázási munkák miatt néhol szinte járhatatlan utak által okozott problémákat is. Munkáját mégis a körzetében stabilan emelkedő példányszám minősíti legjobban. Szeged ANDIRKÖ KRISZTIÁN Szeged Szeged GERA JÁNOS Szeged HOMOLYA PETER Szeged Szeged HORNY AK JÁNOS Szeged HORVÁTH FERENC Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged DÉLMAGYARORSZAG i ' Szefeá és a m.*\ v ^vttáktttít« refic-T»» téridpre ... Hétvégére megteltek a szállok V
