Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-30 / 279. szám

HÉTFŐ, 2004. NOVEMBER 5. «AKTUÁLIS* 5 E héten jönnek a szerelők „Megzenésítik'7 a toronyórát A nyári próbaüzem után hamarosan végleg fölszerelik a városházi óra „zenélő dobozát" Fotó: Miskolczi Róbert Decemberben kapcsolják be a szegedi városháza toronyórájához kapcsolt zenélő berendezést. A gépből óránként hangzik majd föl a muzsika. MUNKATÁRSUNKTÓL Decemberben már rendszeresen muzsikál majd a szegedi városházi toronyóra. Arról nyáron már tájékoztattuk olvasóinkat, próbaképpen elektronikus vezérlésű, programozható zenélő szerkezetet szereltek föl az időmérőre; a gép egész óra előtt néhány perccel ismert motívumokat játszott. A próbaüzemet a közelmúltban szerződéskötés követte tudtuk meg Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestertől. A berendezést egy budapesti vállalkozó szállítja. A gépet mintegy ötvenféle muzsikára lehet majd beállítani. A program természetesen arra is alkalmas, hogy éjszakára vagy rendezvények idején kikapcsolja a zenét. A beruházás bruttó 2 millió forintba kerül. A terv szerint e héten fölszerelik a berendezést. Badó Attila a HÖK-ről Egyetért a hallgatói önkormányzati választások ismételt kiírásával a Szegedi Tudományegyetem két karán az intézmény hallgatói rektorhelyettese. Badó Attila az egyetemi diákháborúról szóló, lapunk szombati számában megjelent írás kapcsán fogalmazott nyilatkozatában hangsúlyozza: „A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) Szervezeti és Működési Szabályzata szerint kari hallgatói önkormányzati választást az EHÖK elnöke írhat ki. Az SZTE vezetése teljes mértékben egyetért az EHÖK elnökének és felügyelőbizottságának döntésével, mely szerint az érintett Bölcsészettudományi, illetve Természettudományi Karon új hallgatói önkormányzati választásokat írtak ki. Az egyetem vezetése a döntést jogszerűnek és demokratikusnak tartja, hiszen az új választásokkal lehetőség nyílik arra, hogy a szóban forgó ügyben a hallgatói akarat érvényesüljön." A képviselők közül többen bruttó 300 ezer forint felett keresnek A városatyák dolga, pénze Folytatás az 1. oldalról A legtöbb határozatot a tulajdonosi és a pénzügyi, a legkevesebbet pedig a kulturális és oktatási bizottság hozta. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert az élen álló bizottságoknak feladatkörüknél fogva nagyon sok ügyben kell dönteniük. A-bizottsági ülésekről Mécs László (MDF), Szabó László (független) és Török Csaba (Fidesz) hiányzott a legtöbbet. A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője a pénzügyi bizottság tagjaként 14 ülésből csak ötön vett részt. Mécs az előző időszakban is vezette a hiányzók listáját, akkor 21 ülésből csak négyen vett részt. A képviselők minden esetben igazoltan maradtak távol. Természetesen többen is akadtak, akik egyetlenegy ülésről sem hiányoztak. KÜLSŐ SZAKÉRTŐK Az állandó közgyűlési bizottságokba a pártok külső szakértőket is delegáltak, akik ugyanúgy havi bruttó 51 ezer 600 forint honoráriumot kapnak a munkájukért, mint az adott bizottság tagjaként dolgozó önkormányzati képviselők. Közülük a pénzügyi bizottságba delegált Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági főigazgatója, a tulajdonosi bizottság külső tagja, Bene István ügyvéd, valamint a kulturális bizottságba delegált Németh József operaénekes hiányzott a legtöbbet: csak minden második ülésre mentek el. NEM JAR LEVONASSAL A HIÁNYZÁS Az önkormányzatnál nincs szankció, nem jár pénzmegvonással az igazolt, illetve igazolatlan hiányzás. Az is felveheti a tiszteletdíj teljes összegét, aki csak minden második bizottsági ülésen vett részt. Mózes Ervin jegyző elmondta: a szervezeti és működési szabályzat szerint ha a képviselő vagy külső szakértő sorozatosan, indokolatlanul távol marad a bizottsági ülésekről, úgy a bizottság javaslatára a közgyűlés dönthet a képviselő vagy külső szakértő bizottsági tagságának megszüntetéséről. Az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény szerint megszűnik a képviselő megbízatása, ha egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésein. A korábbi ciklusban készült ugyan egy rendelettervezet, amely komolyan büntette volna a képviselőket igazolatlan hiányzás esetén, de azt végül nem fogadta el a közgyűlés. Egy bizottsági tagságért bruttó 51 ezer 600, kettőért 83 ezer 850 forintot kapnak havonta a városatyák. Kilenc képviselő két bizottságnak is tagja. Közülük négyen - Szőke Péter (MSZP), Havránné Mohácsi Ildikó (MSZP) aki november 29-i hatállyal lemondott mandátumáról - a szerk. -, Szöllősi Béla (Fidesz) és Iványi Aurél (MSZP) - nem csupán egyszerű tagok, hanem alelnöki tisztséget is betöltenek. Ez a díjazásukban nem játszik szerepet, hiszen ugyanúgy bruttó 83 ezer 850 forintot vehetnek fel, mint az úgynevezett mezei bizottsági tagok. Ugyanakkor ha egy képviselő csak egy bizottságban dolgozik, de ott alelnöki funkciót tölt be - ilyen például Hekáné Szondi Ildikó (MSZP), Tóth Károly (MSZP), Kalmár Ferenc (MKDSZ) és Katona Gyula (független) -, úgy 64 ezer 500 forinttal honorálják a munkáját. Az elnöki tisztség ellátásáért, valamint a tanácsnoki munkáért 129 ezer forint jár. Beck Zoltán (MSZDP) a vagyongazdálkodásért, Pászti Ágnes (Centrum) pedig a humánpolitikáért felel tanácsnokként. Az önkormányzati képviselők alapbérként havonta bruttó 150 ezer 500 forintot vehetnek fel. Mindemellett 10 és 100 ezer forint közötti tiszteletdíjat kapnak havonta azok a képviselők, akik felügyelőbizottsági (fb) elnökként, illetve tagként ellenőrzik a városi cégek gazdasági működését. Az általános politikai gyakorlatnak megfelelően a várost irányító pártkoalíció adja a legtöbb képviselőt a felügyelő-bizottságokba: a huszonegy fb-elnökből, illetve -tagból 14 az MSZF) három pedig a Centrum frakció tagja. Felügyelőbizottságba delegált még a közgyűlés három független és egy MDF-es képviselőt. A Fidesz és az SZDSZ nem jelölt képviselőket a felügyelőbizottságokba. A nagyobb ellenzéki és a kisebb kormánypárt az önkormányzati képviselők helyett párttagokat, illetve szakembereket delegált a városi cégekbe. sz. c. sz. HÍREK JATEKOKAT GYŰJTENEK Használt, de jó állapotban lévő játékokat gyűjtenek a szegedi, Dugonics téri karácsonyi kézművesvásáron. A rendezvényszervező Ördögszekér Bt. tavaly könyveket, tavalyelőtt pedig ruhákat gyűjtött a rászorulóknak. December 22-éig várják a játékokat, amelyeket a szegedi gyermekintézmények és a gyermekklinika lakói kapnak meg. KANIZSAIAK SZEGEDEN Az „Ötágú Síp" Kulturális Egyesület meghívására Szegeden tart előadást a Délvidéki Magyarkanizsai Udvar Kamarszínház. A délvidéki művészek Siposhegyi Péter „Halottak napjától virágvasárnapig" című színdarabját adják elő a piarista gimnáziumban december 1 -jén 19.30 órakor A BETEGCSERE ANATÓMIÁJA Szent-Györgyi Albert és Szeged címmel Marton János könyvtárigazgató, A betegcsere anatómiája címmel pedig Pajor László egyetemi tanár, a szegedi városi kórház megbízott főigazgatója tart ma előadást este 6 órakor a városháza dísztermében a Dugonics Társaság elnöksége és orvostudományi szakosztálya szervezésében. Korzikai gesztenyeszüret, kockázatokkal Itt a püspökkenyérszezon A gesztenyesütő pultok télen is mediterrán hangulatúvá varázsolják Szegedet Fotó: Miskolczi Róbert Műsorral, vetélkedővel, játékkal készültek Bálint Sándor nevét vette fel a domaszéki iskola Nevet választott a huszonhét esztendős domaszéki általános iskola. Az intézményt a neves néprajzkutatóról, Bálint Sándorról nevezték el. Az ünnepségsorozat tegnap kezdődött, s szerdán ér véget. MUNKATÁRSUNKTÓL A neves néprajzkutató, Bálint Sándor halálának századik évfordulója alkalmából névadó ünnepséget rendeztek tegnap a domaszéki általános iskolában. Felavatták az intézmény új névtábláját, valamint a kutató bronz emléktábláját. - Az iskola huszonhét éve épült. Bálint Sándor nevét egy éve vettük fel, de az ünnepséggel megvártuk a jubileumot - mondta Kisvárdai László igazgató. A hatvanas években Bálint Sándor kutatómunkát végzett Domaszéken és környékén. Innen ered az ötlet, hogy róla nevezzék el az iskolát. Az alsóvárosi paprikatermelö családból származó Bálint Sándor nem csupán régi használati tárgyakat, hanem népdalokat is gyűjtött a térségben. Az iskolában állandó kiállítás is nyílt, mely bemutatja a névadó életét, munkásságát, valamint a Domaszéken fellelt tárgyakat. Többek között kiállítják azt a kecskebőrből készített dudát, melyet még Börcsök Lajos polgármester édesapja adott a néprajzkutatónak. A hangszert csak a kiállítás nyitva tartásának időszakában nézhetik meg az érdeklődők Domaszéken, mert azt követően a tárgyak visszakerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. A jubileumi ünnepség háromnapos. Az eseményeken részt vesz Bálint Péter, a névadó fogadott fia, valamint ifjabb Lele fózsef néprajzkutató. Az ismert folklorista ma délelőtt kilenc órától diavetítéssel egybekötött ismertetőt tart a diákoknak Bálint Sándorról. Nemcsak domaszéki, hanem a környező települések tanulói is beszámolnak arról, mit tudnak az intézmény névadójáról. A diákok Vetélkedő, valamint verses mesemondó verseny keretében mérik össze tudásukat. A rendezvénysorozatról a szórakozás sem hiányozhat. A gyermekek egykori fajátékokat is kipróbálhatnak, valamint a táncházban elsajátíthatják elődeik kedvelt táncainak lépéseit. Mint egy észak-olasz kisváros tere, olyan télen a Dugonics tér. Gesztenyeillat, grillezett mandula-mogyoró-dió aromája érzik a levegőben. A gesztenyét, a grillezett magokat püspökkenyérhez is viszik - mondja Martonosi Róbert, a gesztenyesütő cég alkalmazottja. Nagy Zsuzsanna könyvtáros már gesztenyeszüreten is részt vett, Korzika szigetén. A gesztenyesütést az Édes élet Bt. honosította meg Szegeden, évekkel ezelőtt. Kerekeken gördülő, fémszínű pultjai itt is, ott is jelen vannak a városban. - Sokszor kérdezik a vevők, miként készül a gesztenye, viszik nyersen is, aztán otthon általában nem sikerül a sütés. Mert ahhoz speciális öntöttvas edény kell, beirdaljuk, kicsit abáljuk a gesztenyét, s mikor elpárolgott a víz, sütjük, amíg szét nem nyílik. Közben forgatni kell, hogy ne süljön feketére, meg ne is maradjon nyers árulja elé a műhelytitkokat Martonosi Róbert alkalmazott. A metódus egyszerűnek tűnik, a jelek szerint mégsem az, kevés háztartásban akad öntöttvas edény, vagy római tál (fedővel ellátott cserépedény). Úgyhogy gesztenyét leginkább sülten érdemes venni, mindenki jól jár. Nemcsak utcán, zsebből gesztenyézni visznek az emberek gesztenyét, de az angolszász minta nyomán egyre terjedő karácsonyi, gesztenyével töltött pulykához is, illetőleg szintén karácsonyi püspökkenyérbe. A püspökkenyér: formába öntött sütemény, telve gesztenye-, dió-, mandula-., mogyoró, aszalt gyümölcs-, csokidarabkákkal. Honnan jön a gesztenye Szegedre? Olykor magyarországi termőhelyekről - nálunk főleg Somogyban, Baranyában vannak szelídgesztenye-ligetek -, ám leginkább Olaszországból, s más mediterrán országokból. A gesztenyének a mediterrán országokban kiterjedt kultusza van. Nagy Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár munkatársa a közelmúltban Korzika szigetére szervezett gesztenyeszedő túrán vett részt. Meredek hegyoldalakban - ahová még a tulajdonosok terepjárója sem tud följutni - szedte, több száz éves gesztenyefák alól, a félig-meddig fölnyílt burkú gesztenyét, amit a csacsi- vagy öszvérfogat szállította lc. A gesztenyéből Korzikán gesztenyeleves, -lekvár, -liszt is készül. Utóbbit vízzel, cukorral keverik, gombócokká formázzák, olívaolajon megsütik. - Egyes gesztenyeerdőkben más-más fáknak más-más a tulajdonosuk - mondja Nagy Zsuzsanna. - Amikor egyszer véletlenül más fája alól is összeszedtük a gesztenyét, a szüretszervező hirtelen nagyon izgatott lett, és borzasztóan aggódott. Korzikán könnyen elszabadulnak az indulatok... F.CS. DRAGA CSEMEGE Egy kis adag, pontosabban 12 darab sült gesztenye 300, egy nagy adag, vagyis fél liter, azaz körülbelül 24 szem édes csemege 600 forintba kerül az utcai árusoknál Szegeden. A szakszerű sütésnek tehát ára van.