Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-04 / 257. szám
10 BIZALMASAN 2004. november 4., csütörtök Kis hazánkba eme manapság meglehetősen trendi kifejezés beszivárgása talán egy időpontra tehető a Szex és New York című, minden kétséget kizáróan találó szinglisorozat megjelenésével. És persze ne feledkezzünk meg a szinglibibliák megszenvedöiröl, Bridget Jonesról és a már-már hungaricumnak számító Terézanyuról sem. Nos, a kérdésre a válasz most nem abban keresendő, hogy rabok legyünk vagy szabadok. Bár kétségtelen, hogy pontosan erről lenne szó, tehát ez egy választott életforma, nem pedig kényszerhelyzet. Tehát jó lenne most már tisztázni, hogy mi is a szó pontos jelentése, és könyörgöm, ne aggassuk mindenkire rá, aki épp egyedülálló, vagy két gyerekkel a háta mögött épp hatodszorra vált el. Kis hazánkba eme manapság meglehetősen trendi kifejezés beszivárgása talán egy időpontra tehető a Szex és New York című, minden kétséget kizáróan találó szinglisorozat megjelenésével. És persze ne feledkezzünk meg a szinglibibliák megszenvedöiröl, Bridget Jonesról és a már-már hungaricumnak számító Terézanyuról sem. A szingliség tehát üzlet lett, ami komplett életérzést kíván nyújtani a kedves vásárlóknak. És persze ki ne akarna hasonlítani a sikeres, csinos és jó humorú Carrie Bradshaw-ra, a szabadság és a szabadosság megtestesítőjére, aki manapság már divatikon is lett. Eddig egészen érdekes módon csak egyedülállónak, hajadonnak, rosszabb esetben vénlánynak neveztük az életüket éppen nem párban tengető, húszas-harmincas éveikben járó női egyedeket. Manapság pedig már boldog-boldogtalan szingli, és azáltal, hogy ilyen hangzatosra kereszteltük, néhányan már kifejezetten érdemnek tartják, hogy sikerült megőrizniük függetlenségüket. Amivel persze nem is lenne semmi baj, csakhogy véleményem szerint az igazi szinglik nem épp facérak vagy komoly lelki válságot élnek, hanem tudatosan választották ezt az életformát. És a lényeg, hogy ők jól érzik magukat, és nem nézik könynyes szemmel a Nagy Ő-t, és nem álmodnak romantikus esküvőről sem. És persze hogy az egyedüllét kínálta lehetőségeket maradéktalanul ki is tudják élvezni, nem másodlagos a minimum hat számjegyű fizetés. A társasági élettel kapcsolatban pedig csak annyit, hogy nem mindenkinek van közel harmincévesen olyan szerencséje, hogy kapásból három szintén zenész barátnője is akad. Hiszen modern kor ide vagy oda, még mindig sokan kötnek házasságot, vagy legalábbis élnek élettársi viszonyban. Tehát, amikor is a szinglinek szórakozásra támad kedve, lehet, hogy a legjobb barátnője akkor éppen többre értékeli az édes kettest élete párjával. Ugye már nem is vagyunk olyan vidámak? De félreértés ne essék, senkit nem akartam eltántorítani eme életformától, sőt igenis lehet pasi nélkül boldogan élni, hiszen annyi minden más öröm van még az életben, például egy pohár bor társaságában péntek este bebújni az ágyba, és a focimeccs helyett megnézni a Szex és New York következő részét. Szóval kedves „bridzsitdzsonszok", ha jobban érezzük magunkat a szingli meghatározás hallatán a facér vagy egyedülálló jelzőkkel ellentétben, hát legyen! De nem hiszem, hogy ettől valami is megváltozna, hiszen a mi igazi életünket párban vagy anélkül nekünk kell élni és boldoggá tenni! S. P. Hennareneszánsz A magyarországi bioboltokban is megjelentek a külföldön már oly népszerű hennaalapú hajfestékek és más hajápoló szerek, amelyek természetes alapanyaguknál fogva színezik és egyben ápolják a frizurát. Bár egyelőre még eléggé borsos árúak, de újra kezdenek divatba jönni a természetes alapú kozmetikumok. A borsos ár egyik oka, hogy a vegyszer alapú kozmetikumok olcsóbbak, míg a valódi kamillából, diólevélből vagy éppen hennából készültekhez sok kézimunka szükséges. Ráadásul ez utóbbi szépítőszerek mind importból származnak. Az egyik budapesti bioboltban már kapható a hennaalapú hajápolók teljes családja, a sampontól a pakolásig. A hajfestékeket a feketétől a világosszőkéig minden színárnyalatban, köztük a legdivatosabb rézvörösben is be lehet már szerezni. Ennek az allergiások örülnek a legjobban, hiszen Magyarországon is sokezren bőrpanaszokkal reagálnak a vegyszeres hajfestékekre. Újabban Magyarországon is kezd elterjedni, hogy nyáron a kamillát, ősszel a dióhéjat gyűjtik össze a bioéletmód hívei, hogy ezek főzetével fényesítsék a hajukat, illetve erősítsék annak szőke vagy sötétbarna árnyalatát. A hennafestéket egyébként a fiatalok sokszor tetoválás helyett használják: a henna hamarabb kopik, de nem roncsolja a bőrt. A liliom MTI A Holland Virágiroda őszi trendje szerint nagy divatját éli a liliom, amely az utóbbi években óriási népszerűségre tett szert, ezért a termelők világszerte új fajták és új színek után kutatnak. A legdivatosabb liliom az okker, a halvány rózsaszínű és a rózsaszínnel finoman erezett fehér fajta. A liliom sokak szerint önmagában is gyönyörű, három-öt liliom pedig együtt még szebb. Más virágokkal együtt, csokorban is mutatós: nagy, hegyes, mélyzöld levelek illenek hozzá, mint az újabban ismét divatba jött kukoricalevél. A modernebb virágkötők fatálon rendezik el a kompozíciót, amely modem, kissé borzas hatást kelt. A virágokat természetesen vizes oázishabba tűzik. A liliomot a perzsák a tisztaság szimbólumaként tisztelték. A görögök és a római művészek ráfestették a virágot a mindennapi használati tárgyakra is. MÁS VALAMIT MEGÉLNI, S MÁS RÓLA OLVASNI A szerelmes füzetek világa Szilvia, Bianca, Tiffany, Rontana, Júlia és társai. A szerelmes füzetek az újságospavilonok elválaszthatatlan tartozékai. Hiánycikké vált az érzelem korunkban, főként a nők körében, olyannyira, hogy érdemes lett rá egész regénycsaládot alapítani mondja Balogh Tibor szegedi pszichológus professzor a lektűrirodalom hatásmechanizmusát elemezve. A lektűrirodalom - mondja Balogh Tibor, pszichológiát, filozófiát egyaránt oktat az SZTE-n - menekülés a kiszámíthatatlan valóság elől, de egyéb lehetőségekhez képest viszonylag színvonalas menekülés. Olyan világot találnak az olvasók e füzetek lapjain, melyben könnyű kiigazodni, van jó és rossz, e kettő egymástól élesen elkülönül, fekete, illetve fehér, a cselekmény követhető, kellő mérvű izgalmakat hordoz, minden jó, ha a vége jó. E kötetek által „olcsón lehet a boldogsághoz és a boldogtalansághoz jutni". Az illúzió varázsa FOTÓ: KARNOK CSABA Romantikaigény És miért a nők jelentik az olvasóközönséget? A nőkre jellemzőbb az érzelmesség, a romantika, ezt pedig a mai világ nem nagyon tudja számukra nyújtani. Romantikát sem a férjüktől, sem más férfiaktól nemigen kapnak, ezt a hiányt ki kell tölteni. Egyébként az érzelmi igény teljességgel valós igény, az ember nemcsak racionális, hanem érzelmi lény is. Ma is az, ám - kivált, ha nem negatív érzelmekről van szó - elnyomja magában. Miután az igény elnyomása nem jelenti az igény megszűnését, kialakult a lektűrirodalom. Hatásait összesítve egyfajta könynyebbséget ad - nem véletlenül hívják „könnyű műfaj"-nak -, s erre a könnyebbségre a jelek szerint kereslet is van. F.CS. Más valamit megélni, s más róla olvasni. Ha olvasmányunk a könnyű műfajba tartozik, kiváltképp más: egyfajta félig stilizált világban találja magát az olvasó. Ez ahhoz kellően valóságos világnak tűnik, hogy hitelt adjon neki, ám ahhoz eléggé mese, hogy azért túlságosan mégse adjon hitelt. Mintegy jelzi az olvasmány: ilyen is lehetne a világ. Milyen? Kockázatos, de átlátható, aki betartja a szabályokat, az, ha veszélyeken át is, végül révbe ér. Aki a „rossz" oldalt képviseli, megbűnhődik. A mese műfaji sajátosságai észlelhetők itt, a valóság köntösébe burkoltan. Azt a tragédiatömeget, ami a valós világot jellemzi, illetve a vele foglalkozó „igazi irodalom" számára alapanyagot jelent, a lektűrirodalom nem „kezeli", hanem nem vesz róla tudomást. Pusztán azzal, hogy van, és a valóság részét képezve nem létezőnek tekinti a szintén létező valóság egy másik részét, olyan illúziót teremt, mintha utóbbit ki lehetne kerülni. S tényleg: miközben az olvasó lektűrirodalmat olvas, nem tesz A szerelmes füzetek egyetlen újságospavilonból sem hiányoznak mást, mint kikerüli az életet magát át- meg átszövő, attól elkülöníthetetlen, rossz valóságdarabokat „megfeledkezik a valóságról". A baj csak az, hogy abban a pillanatban, mikor becsukja a füzetet, a rossz valóságdarabok azonnal visszaugranak a helyükre - véget ér a kábítószer hatása, lejárt a „film". Ártatlan idill Az igazi irodalom igyekszik tudatosítani e szerkesztetlen, nyers valóság létezését, és ha megoldást nem is tud adni, a küzdelmet valamiképp az esztétikum világába emeli. Ám a lektűrirodalom képviselte álvalóság mégis valósággá válhat, legalábbis lehet némi valóságalakító szerepe: az olvasó, akarva-akaratlan, megpróbálja az ott talált idilli viszonyokat átültetni a sokkal kevésbé idilli igazi világba. Mint a kertész, amikor a vad csemetébe nemes növényt olt. Ennek az oltványnak a „nemességét" semmiképp sem szabad túlértékelni, de az embereket a kíméletlenségbe belehajszoló, a világ „elromlása" irányába ható valóságshow-khoz képest a lektűrirodalom üde és ártatlan. A valóságshow-k azt szuggerálják, hogy nem jónak kell lenni - vesd össze ezt Móricz Légy jó mindhalálig című művével -, hanem minden eszközzel érdekesnek maradni. Ugyanakkor - hívja föl a figyelmet Balogh Tibor - a művészet arisztotelészi értelemben vett embernemesítő mivoltával kapcsolatban komoly aggályok merülnek föl, köztudomású, hogy a hitleri haláltáborok vezetői közül sokan nagyon művelt egyéniségek voltak, s Beethovent hallgattak, miközben szállt a füst.