Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

Szombat, 2004. november 27. SZIESZTA 11 A TÉLI UTAZÁSOK KEDVELT CÉLPONTJA KUBA Szivar, rum és ^ SZEMKÖZT Kozma József bizalmi állásban Havannai látkép. A hőmérséklet egész évben 25-32 Celsius-fok között mozog Szerdán esténként látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyaror­szág közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Kozma József sze­gedi szocialista országgyűlési kép­viselőt faggatta Balog József és Sza­bó C. Szilárd arról, hogy milyen mun­kát végez a miniszterelnök külpo­litikai tanácsadójaként. ,.. • MUNKATÁRSUNKTÓL Kozma József várospolitikai alpolgár­mester, szegedi szocialista országgyű­lési képviselő a közelmúltban lett a mi­niszterelnök kül- és biztonságpolitikai tanácsadó testületének a tagja. Kozma elmondta, hogy a feladatra Gyurcsány Ferenc kérte fel. Megalakulása óta há­romszor ült össze a grémium, és ho­zott stratégiai döntéseket - így például az iraki kérdésben is adtak már taná­csot a kormányfőnek. A szocialista po­litikus kulisszatitkokat is elárult a tes­tület munkájáról. Elmondta, hogy ko­rán reggel, fél 8-kor vagy 8 órakor kez­dődik a megbeszélés a miniszterek ta­nácskozótermében. Minden témának megvan a referense, aki elővezeti az aktuális ügyet, amiről a miniszterel­nök kikéri a tanácsadók véleményét. Ezután Gyurcsány összegzi az elhang­zottakat. Arra a kérdésre, hogy adott-e már olyan tanácsot, amit később visz­szahallott a miniszterelnöktől, igennel válaszolt, megjegyezve: többet nem mondhat erről, mert a tanácsadói poszt bizalmi állásnak számít. Magyarország kül- és biztonságpoli­tikájáról szólva megjegyezte: differen­ciáltan kell megközelíteni a kérdést, mert egészen más a helyzet Romániá­ban, Szlovákiában és Szerbiában. Sze­rinte nem véletíen, hogy beválasztot­ták a testületbe, ugyanis a kormány különös jelentőséget tulajdonít a déli régiónak. Közölte: várhatóan a Romá­niában élők néhány éven belül ugyan­azt a státuszt kapják meg, foglalják el az Európai Unióban, mint hazánk. ­Az elmúlt években nagyon sok válto­zás - köztük drámai átalakulás is - tör­tént a magyar politikában, amelyek kihatással voltak a külpolitikánkra is. Csatlakozásunkkal a külpolitika uniós politika lett, így aztán figyelnünk kell arra, milyen kapcsolatot alakítunk ki szomszédainkkal - hangsúlyozta a szocialista politikus. Arra a kérdésre, milyen kép él ró­lunk az unióban, és nem veszítünk-e sokat a belpolitikai adok-kapok mi­att, azt válaszolta: noha az uniós tagországok politikusai nem szólnak bele Magyarország belpolitikájába, sok esetben látni lehet a tekinte­tükből, nem értik, miért ilyen ve­szekedős nép a magyar. Dél-alföldi X-akták Mindennapi életünk során folyama­tosan különféle sugárzásoknak, energiahatásoknak vagyunk kitéve. Ha napsütésben sétálunk, ha mo­biltelefonunkat, tévénket, számító­gépünket használjuk, ha röntgendi­agnosztikai vizsgálaton veszünk részt, már jól ismert energiafajtákról beszélhetünk. De vajon hányféle olyan energianyaláb, ismeretlen ha­tás érhet bennünket nap mint nap, amelyet még nem ismerünk? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a vasárnap este 7 órakor a Telin Televízióban jelent­kező Negyedik Dimenzió magazin­műsor. A téma fontosságára nemrég a dél-alföldi tanyavilágban történt ismeretlen eredetű energiahatások okozta égési sérülések, ájulások hív­ták fel a figyelmet, melyekre a tu­domány képviselői még nem találtak magyarázatot. A téli nyaralások egyik kedvelt cél­pontja Kuba, ahol novembertől má­jusig bármikor kitűnő időjárás fo­gadja a turistát. A tengerben szám­talan lehetőség nyílik búvárkodásra, vagy vízi sportokra. De felejthetetlen élményeket szerezhetünk egy füstös havannai dzsesszklub koncertjén vagy egy salsaesten is. A Fidel Castro által irányított szo­cialista állam, Kuba egyik fő bevé­teli forrása a turizmus, ezért állami monopóliumként ügyel az ágazat minden területére. A taxi, a hotel, a szobakiadás és a vendéglátás mind-mind olyan terület, amelyek­nél a piacra lépés erősen korláto­zott. Az állami monopólium mel­lett megjelentek a vegyesvállalatok is, szembetűnő például a spanyol szállodaláncok (Sol, Melia) előretö­rése. A magánszféra legális részvé­tele az idegenforgalomban egyelő­re erősen korlátozott. A szobaki­adás 1993 óta legális, de nagyon szigorú adminisztrációs és adófize­tési kötelezettség mellett engedé­lyezett, amely magas kihasználtsá­got követel meg. Azok a magánsze­mélyek, akik ezt nem tudják bizto­sítani és nem képesek az engedély fejében megszabott havi fix össze­get kifizetni, véglegesen elvesztik azt. Novembertől májusig bármikor kitűnő időjárás fogad bennünket Kubában. Ekkor már elkerüljük a májusi esőket, a júliusi, augusztu­si meleget és a nyár végi hurri­kánt. A hőmérséklet amúgy egész évben 25-32 Celsius-fok között mozog. Egyedül drágább Az első nagy kérdés, amelyet el kell döntenie a látogatónak, hogy egy „resort holiday" résztvevője lesz, vagy csak egy repülőjeggyel indul neki Kuba felfedezésének. Egyértelműen az első nyújt kedve­zőbb árú és kényelmesebb időtöl­tést, hiszen a megnyílt nagy turis­takomplexumok repülőjeggyel együtt kínálnak kedvező lehetősé­geket, kitűnő és sokszor all-inclusi­ve ellátással. Ezeknél 200 ezer fo­rint/fő ár jelent jó ajánlatot egy hétre és fő célpont a fővárostól 80 kilométerre fekvő Varadero. Ha ilyen útra fizetünk be, akkor sem kell teljesen lemondanunk a sziget felfedezéséről és apróbb kirándulá­sokról, de a magánutak által kínált szabadság és többnapos kalando­zások így nem érhetők el. Ameny­nyiben csak repülőjeggyel érke­zünk a szigetre, akkor lényegesen több pénzből jövünk ki és keve­sebb luxussal találkozunk, de cse­rébe több és reálisabb élménnyel gazdagodunk. A magasabb költség abból adódik, hogy a repülőjegy mellett a szigeten belüli utazás és a Che Guevara portréja egy házfalon. Tisztelettel beszélnek róla szállás, valamint a vendéglátás árai is magasak, és egyénileg nem tu­dunk olyan kedvezményeket igény­be venni, mint csoportos utazta­táskor. Teljes biztonságban A kettős árrendszer miatt esé­lyünk sincs pesóért vásárolni. Első pillantásra látják rajtunk, hogy nem vagyunk helyiek, és a legtöbb helyi szemében ilyenkor automati­kusan két dollárjel jelenik meg. Ritka kivételt képez a telefonkár­tya, amely széles körben használt ­főként helyi hívásokra -, és a kije­lölt állami üzletekben pesóért is megvehető. A nemzetközi hívások és az internet nagyon költséges, a mobiltelefonok pedig csak a fővá­rosban működnek. Másik fontos ismeret a pénztárcájukra is ügyelő nyaralók számára a helyi vegyes­boltok, ahol alapvető élelmiszere­ket (és természetesen a Havanna Club rumot) nagyon baráti áron szerezhetünk be. A vendéglők és a magántulajdonú bisztrók (paladar) már költsége­sebb megoldást kínálnak az éhes utazóknak. 7-10 dollár alatt nem nagyon úszunk meg egy ebédet vagy vacsorát. Ha magánlakásnál szállunk meg, általában örömmel vállalkoznak egy kiadós lakoma el­készítésére, amely ugyanezen az ár­szinten mozog, de egy reggelit már 1-2 dolláros áron kialkudhatunk. Az italok 1 dollár körül vannak, füg­getlenül attól, hogy egy mojitót vagy a helyi sört, a Bucanerót kor­tyolgatjuk. A limonádé csak néhány centtel olcsóbb, ezért aki nem el­lensége a koktéloknak, annak köny­nyű a választás. A többi karibi országgal ellentét­ben itt teljes biztonságban va­gyunk és az állami korrupció na­gyon alacsony. Itt minden a turis­tákról szól, ezért a rendőrség nem minket akar lehúzni és jól meg­büntetni, hanem megóvni minden kényelmetlenségtől, így akár már egy gyanúsabb kubait is könnyen az őrszobára kísérnek. Itt akár késő éjjel is teljes biztonságérzetben sé­tálgathatunk, a bűnözés nagyon alacsony szintű, ellentétben a rendőri jelenléttel. Koktélok és tenger A koktélok, ezek a nem krémes, inkább lime alapú italok tökéletesen illeszkednek a sziget éghajlatához és méltán lettek híresek szerte a vi­lágban. A legismertebb klasszikusok a Cuba libre, amelyet 1902 óta fo­gyasztanak, a gyümölcsös daiquiri, amelyet Ernest Hemingway is sokat méltatott és a frissítő mojito, amely hazánkban is az egyik kedvencnek számít. A tenger csodálatos. Egyszerűen tökéletes mind a látvány, mind az érzet, ráadásul az év szinte teljes egészében. Mind a búvárkodásra, mind a vízi sportokra számtalan lehetőség nyílik. A tengerpartokon gombamód szaporodnak a szebb­nél szebb komplexumok, amelyek világviszonylatban is megfelelő színvonalat képviselnek. Ez az ország lehet bármennyire is szegény, a forró éjszakákon szinte tapintható, miként van a vérükben a tánc és a zene. A Bue­na Vista-hangulatról megannyi kis zenekar gondoskodik. A kubaiak életének fontos része az éjszaka, mindenki lehetőségeihez mérten kiszépíti magát és irány a mulato­zás. Egy füstös havannai dzsessz­klub koncertje vagy egy salsaest felejthetetlen élmény a látogató­nak. A legismertebb persze a fővá­rosi Tropicana Show, aki azonban sajnálja erre az 50 dolláros belé­pőt, az nyugodtan menjen le egy klubba 5 dollárért és egy kis sze­rencsével hasonló látványban lesz része. Che Guevara a sztár Kuba útjain vándorolva a látvá­nyosságok között említést érdemel az is, amit nem látunk. Ez így első hallásra furán hangzik, és nem is azonnal tudatosul bennünk. De egy idő után mégis hiányérzetünk támad, valami egészen más itt, mint Európában. Aztán egy óriási Che Guevara-emlékmű rádöbbent minket arra, hogy itt bizony hiába keressük a kapitalista vállalatok óriásplakátjait és reklámjait. Nincsenek neonfények, nincse­nek lépten-nyomon hirdetőtáb­lák, és ezért sokkal több látszik a tájból, a fákból és az emberekből. Helyette van Havanna Club rum és a Bucanero sör ernyőkön és épületeken, meg persze a szocia­lista államot éltető feliratok. Kü­lön említést érdemel az argentin származású orvos-mártír, Che Gu­evara, aki kétségkívül a legna­gyobb sztár az országban, póló­kon, képeken, bélyegeken és min­den elképzelhető helyen visszakö­szön az arcképe, és mindenki a legnagyobb szeretettel és tiszte­lettel beszél róla. PETHŐ BENCE Készül a kubai szivar

Next

/
Oldalképek
Tartalom