Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-26 / 276. szám

PÉNTEK, 2004. NOVEMBER 26. • AKTUÁI. IS« 3 f Az M5-ös építői december 10-éig dolgoznak Tovább robog az úthenger Összehangoltan mozognak a súlyos járművek Fotó: Karnok Csaba A tervezett november vége helyett decem­ber 10-ére tették át az M5-ös sztráda Csongrád megyei szakaszának építői a téli leállás időpontját. Az őszi esős időjárás okozta fennakadások miatt kénytelenek az elkövetkező fagyos napokon is aszfaltozni. Van egy határ, aminél jobban már nem lehet felöltözni, a hideg szél mégis csontig hatol. Vacognak az M5-ös építői is: „fent" a sztrá­dán, 2-3 méter magasban nagy a huzat, mi­közben a városban szélcsend van. Tegnap délelőtt 9 óra körül a balástyai határ­ban éppen azt várták az emberek, hogy felen­gedjen a fagy, az aszfalt keveréséhez és leteríté­séhez ugyanis plusz fokok kellenek. Mivel ki­lenckor még mínusz egy fokot mutatott a hő­mérő, az összes gép, úthenger állt - az embe­rekkel együtt. Egy ideje minden munkanap így kezdődik - mondta a tököli Pocsai István mű­vezető, aki az Egut dolgozója. Régi útépítős, az ópusztaszeri ifjúsági szálló forgalmát másik 18 társával együtt növeli, amióta elkezdődött az építés. A szegedi északi csomóponttól a kisteleki felhaj tóig elérő 19 kilométeres sztrádát a DEA konzorcium építi, amelynek tagjai a Debmut és az Egut Rt., valamint az Alterra Kft. A kon­zorcium feladata még az M5-ös és a régi E75-ös út közötti három kilométeres, ma még 430-as összekötő út (a későbbiekben M43-as) megépí­tése is. Piry Tamás, a Debreceni Magas-, Mély­és Útépítő (Debmut) Rt. területi főmérnöke volt a kísérőnk, tehát legálisan mentünk rá a MASFEL HÓNAP ELŐNY A beruházó Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. hivatalos nyilatkozatai szerint lehet, hogy másfél hó­nappal korábban adják át az M5-ös Szeged és Kiskunfélegyháza közötti szakaszát. A tervezett Időpont 2005. december 31-e volt. A DEA konzorcium egyedül a 430-as úton van elmaradásban a közművek ki­váltása miatt, ezen a részen a földmunkák befejezéséig jutnak csak el december 10-ig. A hídépítők egy héttel tovább maradnak, s január első felében újra munkába lendülnek, szemben az útépítőkkel, akik csak március elején térnek vissza. A tervezett szegedi lejáró helyett a balástyai csomópontnál épül meg az autópálya-mérnökség, amelynek alapozása elkezdődött. már leaszfaltozott pályára az áhított balástyai csomópontnál. - A tervek szerint november végén téli álomra vonultak volna az építők - mondta Piry Tamás -, az esős ősz azonban meg­akasztotta a munkákat. Ezért december 10-ig tolták ki a határidőt, mivel a betonra az időjárás viszontagságainak ellenálló egy réteg aszfaltot minden körülmények között rá kell húzni. A meteorológusok fagyos éjszakákat, ám 0 fok feletti nappalokat ígérnek, tehát nem lesz akadálya a munkának. Kiderült, a víz az út­építők legnagyobb ellensége, ezért vízvetőkkel védik a burkolatot, a hó ellen pedig fóliával azokat a részeket, amelyekre nem jut aszfalt. Az aszfaltot a Balástya határában szeptem­berben egy hónap alatt megépült modern to­ronyban keverik, ahol a balástyaiakon kívül az ország minden tájáról érkezett emberek dolgoznak. Varga Sándor például bácsalmási, ami azt jelzi, hogy abban a községben sincse­nek garmadával üres munkahelyek. A torony melletti konténersorban laboratórium mű­ködik, amely minden egyes rakomány aszfalt minőségét ellenőrzi. Ottjártunkkor 10 óra tájban tudtak csak elindulni az első, aszfalt­tal megrakott járművek a sztráda felé. F.K. A megyei önkormányzat is húz a nadrágszíjon Még egyszer átgondolják a díjemelést Nem született meg a megyei közgyűlés tegnapi ülésén az a rendelet, amely előírná, a szociá­lis intézményekben gondozot­taknak jövőre mennyit kell fizet­niük a szolgáltatásért. Az emelés mértékéről december közepéig próbálnak megegyezni. A több­ség elfogadta a megye jövő évi költségvetési koncepcióját; most először kényszerül fejlesztési hi­tel fölvételére az önkormányzat. Napirend előtt kérte Nógrádi Zol­tán a jelenlévőket a tegnapi me­gyei közgyűlésen, szavazzanak igennel december ötödikén a ket­tős állampolgárságra, mert ez olyan gesztus, amely nem kerül pénzbe, mégis nagyon sokat jelent a határon tűi élőknek, akikkel sok település és a megye is ápol kap­csolatokat. A bejelentés után a konzervatív frakció egy-egy nem­zetiszín zászlóval ajándékozta meg az MSZP-SZDSZ- és a térsé­gi frakció tagjait. Az ellenzék szóvá tette: to­vábbra is bizonytalan a makói kórház jövője. Az a kétszázmillió forint, amelyet a megye a megse­gítésre szánt, valószínűleg kevés lesz, a központi finanszírozás elégtelen volta miatt. A legnagyobb vitát az az előter­jesztés váltotta ki, amelyről la­punk szerdai száma is beszámolt. A szociális intézmények térítési díjainak emelését csak az infláció mértékével megegyezően tartotta elfogadhatónak a konzervatív frak­ció, ez szerepelt Baláspiri Csaba módosító indítványában is. A kor­mánypárti oldal hozzászólói amel­lett érveltek, mégis az eredeti, átla­gosan tízszázalékos emelés tervét célszerű elfogadni. Gazdag János és Frank József elnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei ön­kormányzatnak évek óta egyre na­gyobb arányban kell hozzájárulnia a tíz intézmény működéséhez; Si­micz József arra figyelmeztetett, az önkormányzat felelőssége, hogy az intézmények ne menjenek tönkre, a szolgáltatásnak pedig ára van, mint mindennek. Szűcs Tibor el­mondta, mennyit fordítanak az in­tézmények az ellátottakra, miköz­ben akik családjukban gondozzák idős hozzátartozóikat, nem kap­nak segítséget ehhez. Baláspiri Csaba és Martonosi György ekkor azt mondta, sajnálatos, hogy Szűcs Tibor azt számolgatja, meg­éri-e eltartani hozzátartozóit. Ezt az értelmezést a kormányoldal visszautasította. Marosvári Attila megjegyezte, s számokkal támasz­totta alá: 2000 óta folyamatosan romlik az önkormányzat pozíciója e téren, már az előző kormány is jar ^^Br H ^^Br : r ü / llns' ^^a/Étim Jm •• 1 • <S MfadL '«if'f'wMM - ilia Az ellenzék nemzetiszín zászlót adott az MSZP-SZDSZ- és a térségi frakció tagjainak Fotó: Miskolczi Róbert kevesebbet adott, a hiányt pedig valahonnan pótolni kell. Nógrádi Zoltán végül azt kérte, vegyék le napirendről az ügyet, s kezdjen egyeztetést a két oldal, a konszen­zus reményében. Ezt az ajánlatot Szirbik Imre képviselő javaslatára végül az MSZP—SZDSZ-oldal többsége is elfogadta. így legköze­lebb december 16-án kerül a köz­gyűlés elé a rendelet. Nem született konszenzus a jö­vő évi költségvetési koncepció ügyében. Az ellenzék többek kö­zött a makói kórházra szánt ösz­szeget kereste a tervezetben, amely szerintük túlságosan nagy szabadságot biztosít. A többségi oldal viszont azzal érvelt, hogy amíg a számokat nem ismerik, nem lehet pontosabban tervezni. A többség támogatta a koncepciót. B. A. VITA MIKOLA FÓRUMÁRÓL A Képviselőnek joga van arra, hogy tájékozódjon egy kórházban, ám az nincs rendjén, ha beviszi a politikát oda, ahol gyógyítómunkának kelle­ne folynia - mondta Simicz József. az MSZP-SZDSZ-frakció vezetője Mikola István fideszes országgyű­lési képviselő lapunkban is ismer­tetett makói „kalandja" kapcsán. Az ülés végén reagált a fölvetésre az érintett Martonosi György. Azt mondta, ő időben engedélyt kért a kórház megbízott igazgatójától ar­ra, hogy Mikola Istvánnal ott közös fórumot tartson. Vele még nem for­dult elő, hogy bárhonnan kitiltották volna, tette hozzá. A baloldal azt kérte az elnöktől, vonja meg a szót Martonositól, végül a képviselő mégis elmondta az álláspontját Sztráda, ellenfényben FEKETE KLARA Araszolunk egy hosszú kocsisorban Szeged határában, valahol azon a ponton, ahol a mi régi, ezerszer elátkozott 5-ös utunkat el­éri majd az M5-ös. Budapest felől jövünk, a forgalom lelassul, a 40 kilométeres sebességkorlátozást jelző táblák építkezésre figyel­meztetnek. Ez számunkra AZ építkezés, nagybetűs határozott névelővel. Az éles ellenfényben kirajzolódó földtöltésen messziről játékszernek tűnő gépek mozognak, holott több tonnás rako­mánytól szabadulnak meg éppen. Épül az M5-ÖS, tőlünk karnyújtásnyira. Az aszfalton már akár száguldozni lehetne, a leendő hidaknál cölöpöznek, s kirajzolód­nak a felhajtók kacskaringói. Aki egy toronyból nézne szét a Sze­ged körüli tanyavilágban, a szó szoros értelmében térkép tárulna elé. Vagy autóatlasz. Olyan ez az egész sztrádaépítés, mint amikor lakást újít fel az ember, és az első időszakban nem látja a munka végét, csak a bosszúságokat érzékeli. A rombolást, az otthon, a család szétdú­lását, a rend megbontását. Ugyanez történt a tanyavilágban is, csak nagyban. Fél évvel ezelőtt vonultak fel az első munkagépek a homokon, s nyomukban kő kövön nem maradt. Elpusztult a növényzet, fákat téptek ki tövestől és tanyák oldalába haraptak a markolók. Ma azonban már látszik az építés vége. Ott szalad az út a ta­nyák között, nyílegyenesen, az aszfalt szürkéskéken csillog a téli napsütésben. Vannak, akik kezdenek hozzászokni a gondolathoz, hogy életüket egy sztráda közelében élik le, s próbálják azt meg­látni, mi hasznot hozhat családjuk számára a pálya közelsége. Mások éppen ellenkezőleg, azt mondják: soha. Soha meg nem békélnek a bekövetkezett helyzettel. Ők lesznek azok, akiket az MS-össel kapcsolatban mindig is a veszteséglistán kényszerülünk számontartani. Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnöke adta át Polgári szalonavató Festményekkel, antik bútorokkal rendezték be a Fidesz szegedi irodáját Fotó: Miskolczi Róbert Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ al­elnöke, parlamenti képviselője tegnap délután Szegeden járt. Felavatta a városi szervezet pol­gári szalonját, majd előadást tartott a Szegedi Tűdomány­egyetem által rendezett tudo­mányos konferencián. Schmitt Pál sajtótájékoztatójával nyitották meg tegnap a Fidesz szegedi irodájában kialakított új polgári szalont. A festmények­kel, antik bútorokkal ízlésesen berendezett helyiség a tartalom, a forma az erő és az elegancia összhangját juttatta, az alelnök eszébe. A politikus elsősorban a kö­zelgő népszavazással foglalko­zott a tájékoztatón. Ahogy fo­galmazott, az Európai Unió va­lamennyi országában természe­tes a többes állampolgárság, ér­tetlenséget éppen az okozna, ha a Magyarország nemet monda­na a határokon túl élő magya­roknak. Felháborítónak tartja, hogy vannak akik azt számol­gatják „mennyibe kerül egy da­rab magyar felnőtt vagy egy da­rab magyar gyerek". A Fidesz al­elnöke szerint a népszavazás ar­ról szól, nyújtunk-e segítő job­bot a Trianon miatt határon túlra rekedt magyaroknak vagy sem. Érzelmi és racionális okokra hivatkozva a kétigenes szavazásra buzdított. (A Schmitt Pállal készült inter­júnkat hétfői számunkban olvas­hatják.) Ismeretien Nemes Nagy-regényt jelentet meg a Tiszatáj Szenzáció Az öt fenyő A Kossuth-díjas költőnő, Nemes Nagy Ágnes egyetlen, eddig ismeretlen regényét, Az öt fenyőt tavasszal jelenteti meg a szegedi Tiszatáj Alapítvány. Az öt fenyő című regényét 1945 nyarán írta Nemes Nagy Ágnes. Az 1991-ben elhunyt költőnő férje, Lengyel Balázs a szegedi író, iroda­lomtörténész Balogh Tamás hosszas rábeszélésére járult csak hozzá a fiatal művészettörténészek világában játszódó krimi kiadásához. A keletkezésének 60. évfordulóján megjelenő 78 gépelt oldalas regény valóságos irodalomtörténeti szenzáció, hiszen arról tanúskodik, hogy a lírikusként és esszéistaként ismert Nemes Nagy Ágnes eredetileg prózaírónak készülhetett. „Az öt fenyő egy kezdő műve, de nyelveze­te nagyon finom, megelőlegezi a kései Nemes Nagy Ágnest" - nyilat­kozta Balogh Tamás a regényről, amely Szerb Antal Utas és holdvilág, valamint Ottlik Géza Hajnali háztetők című művének hatását tükrö­zi. A Tiszatáj decemberben két fejezetet és egy bevezető jegyzetet közöl kedvcsinálónak a regényből, ami tavasszal jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom