Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

16 OKTATÁS 2004. november 24., szerda A KÖZÉPSZINTŰ MATÚRA ELEGENDŐ A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEJUTÁSHOZ Új érettségi vizsgarend májustól 2005-től a kétszintű érettségi kiváltja a felsőoktatási felvételi vizsgát. A diákoknak a sikeres érettségi egyben belépőt jelent a felsőoktatási intézményekbe. Ez a változás - tudtuk meg Sípos János közoktatási helyettes államtitkártól - megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása, így nincs szükség önköltséges, drága érettségi előkészítőkre. ERETTSEGI OSZTÁLYZATOK özépszini emeli szint 80%-100%= 5 (60%-100%= 5 60%-/9% = 4 : 47%-59% =4 40°/ -59% = 3 n *> 33%-46% = 3 20' 0-39% = 2 20%-32% = 2 . P%-19% = * w 0%-19% = 1 és visszajelzéseicet kapjunk. Nemsokára elkészül az elemzés, amit azok is megkapnak, akik a jövő év éi attségi feladatait összeállítjuk. A másik cél már teljesült: látják a tanulók és a pedagógusok, hogy az új követelmények mennyire mások, mint a régiek, milyen jól tudnak teljesíteni. Ingyenes nyelvvizsgák - 2006-tól az állami nyelvvizsga nem számítható be az érettségi eredménybe, nem váltható ki vele az érettségi. Gondolom, nagy kormányzati lobbival sikerült ezt a módosítást elérniük... - Valóban szűkült az új érettségi rendszer bevezetésével a a nyelvvizsgaközpontok piaci lehetősége, hiszen az ott letett vizsgák jelentős részben okafogyottá válnak. Akár nem végzősként is, előrehozott érettségivel ingyenesen hozzájuthatnak a diákok az állami nyelvvizsgához. A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60 százaléktól középfokú, 40-59 százalék között alapfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít. A szülők és a diákok érdeke azt kívánja, hogy ingyenesen lehessen hozzájutni a nyelvvizsgához. - Kompenzálják valamilyen módon a nyelvvizsgaközpontokat? - Zajlik most egy jogszabály-módosítás, várhatóan nyártól feloldódik a nyelvvizsgadíjak összegének a korlátja. - A minisztériumban nincs némi vizsgadrukk, hiszen önök is most fognak először vizsgázni az új rendszerű érettségivel? - Azokban az iskolákban, ahol felelősségteljesen gondolkodnak, régen megszerezték az információkat és megnyugtatóan felkészültek. Mindig vannak olyanok, akik az „ej, ráérünk" elv szerint halogatnak. Mindenütt az igazgató felelőssége, hogy a diákok, a szülők, pedagógusok valamennyi információ tudatában dönthessenek és készüljenek a májusi vizsgákra. Én bízom a kollégák felelősségérzetében. WERNER KRISZTINA Testnevelés - osztályzat nélkül - Hallani olyan hangokat, hogy az iskoláknak, pedagógusoknak nincs elég információjuk az új érettségi rendszerről. Volt idejük felkészülni az intézményeknek? - 1996-ban a közoktatási törvénymódosításban, majd az 1997-es kormányrendeletben egyértelművé vált az új érettségi. 1998-ban az iskoláknak úgy kellett pedagógiai programot készíteniük, hogy a tanulókat hogyan fogják majd felkészíteni a 11., 12. évfolyamon a középszintű vagy emelt szintű érettségire. 2001-ben a kerettantervek kötelező bevezetésekor át kellett dolgozni a pedagógiai programot, nyilatkozni kellett, milyen lehetőségeik lesznek a diákoknak, hogy felkészüljenek az új rendszerű érettségikre. Tavasz óta a pedagógusok külön tfzezer forintos állami normatívát vehetnek igénybe, hogy részt vegyenek felkészítő kurzusokon. A tanárok folyamatosan készülnek az új típusú követelményekre és vizsgarendre. Ha az iskola nem akar élni ezekkel a lehetőségekkel és el akarja zárni magát az információktól, akkor olyan helyzetbe Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a jövő tanévtől megszűnik a testnevelés tantárgy érdemjeggyel való értékelése. A teljesítménykényszer helyett a diákokat a rendszeres testmozgásra kívánják ösztönözni. MUNKATÁRSUNKTÓL A testnevelés tantárgy esetében a tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének a helyébe a tanulók fizikai állapotának mérésével is alátámasztott és az egyéni fejlődést bemutató félévi és év végi tájékoztatás lép a jövőben. Kivételt jelent ez alól az emelt szintű oktatás (de ott sem kötelező az osztályozás). A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a tanuló kérésére meg kell teremteni az iskolai feltételeket ahhoz, hogy az évközi értékelés és az év végi mi©M Oktatási Minisztérium Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült kerülhet, hogy nem tudja tájékoztatni a szülőket, diákokat. Ha egy intézmény nem tud kellő tájékoztatást adni, akkor ott érdemes tudnia az igazgatónak, hogy az intézmény jogszerű működtetése az ö felelőssége. 2004 májusában valamennyi, akkor tizenegyedikes diáknak küldött a minisztérium egy színes leporellót, ami az új típusú érettségi és felvételi rendszert mutatta be. Ezt minden diák kezébe oda kellett adni. Döntés február 15-ig - Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az emelt szintű érettségi kötelező a felvételizőknek... - Az emelt szintű érettségi nem kötelező, egyedüli kivétel ez alól a bölcsész 2-es szakcsoport, ahol a bejutáshoz előírás az emelt szintű érettségi vizsga letétele még a nyelvvizsgával rendelkezőknek is. A többi szakcsoportban nincs előírva kötelezően az emelt szintű érettségi. Középszintű érettségivel is el lehet jutni a 120 felvételi pontig. nősítés az érintett és ezt igénylő tanulók esetében a hagyományos érdemjegyekkel és osztályozással valósulhasson meg. Magyarországon az emberek születéskor várható átlagéletkora 5-7 évvel kevesebb, mint a nyugat-európai országokban. A különbség döntően az eltérő életmódra vezethető vissza. Magyarország vezető helyen szerepel a nemzetközi statisztikákban az alkoholfo-' gyasztás és a dohányzás tekintetében. A helyzetet tovább súlyosbítja a magyar emberek többségének helytelen táplálkozási szokása és a mozgásszegény életmód. A következmények ismertek: elhízás, magas koleszterinszint, szívinfarktus. Sipos János közoktatási helyettes államtitkár - Egy tizenhét éves gyerek hogyan tudja felelősségteljesen eldönteni február 15-ig, hogy melyik típusú érettségit válassza? Milyen érveket érdemes átgondolnia? - Először is el kell döntenie, hogy milyen irányba szeretne továbbtanulni. Ha ezt kiválasztotta, érdemes megnézni, az előző években mekkora túljelentkezés volt azon a szakon, mennyi volt a ponthatár. Ezek ismeretében kell döntenie, hogy emelt vagy középszintű érettségit tesz. Miután az emelt szintű érettségi nem kötelező és a 120 pont a középszintű érettségivel is megszerezhető, ez garancia arra, hogy gyakorlatilag bármelyik főiskolára és szinte minden egyetem szinte minden szakára be lehet jutni a középszintű érettségivel is. Attól, hogy más a pontszámítási rendszer, hirtelenjében azok a helyek, ahová A jelenlegi rendszer gyakran arra kényszeríti a testnevelő tanárokat, hogy az általános teljesítménykényszer miatt háttérbe szorítsák a rendszeres testmozgás megszerettetését. A gyerekeknek nem arra van szükségük, hogy képességeiktől függetlenül osztályozzák őket kö72-80 ponttal be lehetett jutni, nem fognak 125-ös ponthatárt kihozni, mert a gyerekcsapat felkészültsége és motivációja nem változik ekkorát. Azokra a szakokra, ahová felvették a 3-as, 4-es tanulókat, fölösleges az emelt szintű érettségi, mert nem garancia, hogy a közepes tanulók emelt szinten nagyon jól fognak teljesíteni és akkor a befektetett energia pontszámokban nem fog megtérülni. Az emelt szintű érettségit az adott tantárgyból azoknak érdemes választaniuk, akik jól felkészültek és nagy presztízsű egyetem nagyon keresett szakán kívánnak továbbtanulni, amelyekre eddig 110 pont fölötti pontszámmal lehetett bejutni. Ott várhatóan jól jöhet az emelt szintű érettségiért kapott plusz hét pont. - A tavalyi bejutási pontszámok várhatók idén? - Nem, némi emelkedés várható. Más a pontszámítási rendszer, nyelvvizsgával akár 17 pluszpont is szerezhető, szemben az eddigi 3-4-gyel, és ez várhatóan növelni fogja a ponthatárokat. Próbaérettségi - A tavalyi tanévben a tizenegyedikes diákok próbaérettségit tettek egy kötelező és - önkéntes alapon - választható tantárgyakból, ezzel szimulálták az idei vizsgákat. Milyen tapasztalatokkal zárult a próbaérettségi? -A próbaérettségivel az egyik célunk az volt, hogy magunk számára teszteljük a rendszert télmászásból, szekrényugrásból és kislabdadobásból. Sokkal inkább arra van szükségük, hogy elsajátítsanak, megismerjenek több olyan mozgáskultúrát, sportágat, amely mindennapi életük részévé válik. Ehhez az kell, hogy az iskolai testnevelésórai erőnléti fejlesztések mellett elsősorban a mozgás örömét éljék át a gyerekek. A cél elérése érdekében módosítják a közoktatási törvényt. A testnevelés-oktatás reformjának első lépéseként 2005 szeptemberétől megszüntetik a kötelező osztályzást a testnevelésórákon. Az osztályzás helyett a szülők félévi és év végi tájékoztatást kapnak gyermekük állóképességéről, fizikai fejlődéséről. Ez a tájékoztatás különböző mérési eredményeket tartalmaz, melyek nem befolyásolják a gyermek tanulmányi eredményeit. A szabály alól kivételt jelenthet az emelt szintű oktatás. Ugyancsak osztályozható a testnevelés a 11. és 12. évfolyamon, ha azt a tanuló kéri. Az Oktatási Minisztériumban nem tartják megalapozottnak azt az aggodalmat, hogy az osztályzás megszüntetése csökkentené a testnevelésórák „presztízsét" és megnehezítené a pedagógusok munkáját. Az oktatási reform szellemiségéből és a közoktatási törvényből egyértelműen következik, hogy az osztályzás nem tekinthető fegyelmező eszköznek. A következő félév folyamán a Sulinet Digitális Tudásbázis részeként mindenki számára hozzáférhetővé teszik a szakmai konszenzuson alapuló mérési módszereket. A tervezetet parlamenti elfogadása előtt a legfontosabb szakmai fórumok is megtárgyalják. SZÜLŐI VÉLEMÉNYEK Nagy Péterné lánya most végzi a szakközépiskola harmadik osztályát: „Nem értem, hogy miért kell a kamasz lányokkal kötelet és rudat mászatni. És azt se csodálom, hogy utálják a fekvőtámaszt. Értelmesebb és hasznosabb dolgokat Is ki lehetne találni. Ha jól tudom, az nem követelmény, hogy úszni megtanítsák a gyerekeket, viszont nem mindegy, hogy milyen messzire ugrik bele a homokba. Nekem nem fog hiányozni az osztályzás. Nem a testnevelésjegytől függ a továbbtanulás. Sokkai fontosabbnak tartanám, hogy minden iskolában legyen tornaterem, mert a lányoméknak például a folyosón tartják az órákat. Ez a mostani intézkedés nem kerül egy fillérbe se..." Tóth László véleménye szerint már előbb meg kellett volna hozni ezt az Intézkedést és reméli, hogy a többi készségtárgyból Is bevezetik: „Gyermekem most nyolcadikos és imádja a focit. Ezzel sok fiúgyerek így van, mégis elvétve vannak olyan testnevelésóráik, amikor játszhatnak. Annyira túl vannak szabályozva a gyerekek az iskolában, hogy legalább testnevelésórákon kellene megengedni nekik, hogy azt csinálják, amit szeretnek. Az pedig régen rossz, ha egy tanár csak az osztályzással tud tekintélyt teremteni. Ha az osztályzás eltörlésével elkezdődik valami reform, akkor mindenképp örvendetes kezdeményezés." Az oktatási tárca nem tartja megalapozottnak azt az aggodalmat, hogy az osztályzás megszüntetése csökkentené a testnevelésórák „presztízsét" ILLUSZTRÁCIÓ: GYENES KÁLMÁN A PSZICHOLÓGUS RanschburgJenő pszichológus szakmailag megalapozottnak tartja a tervezett intézkedést: „Nagyon örülök és fontos dolognak tartom az érdemjegy eltörlését, miközben el vagyok keseredve, hogy azt hallom a testnevelő tanároktól, hogy tiltakoznak. Beépült a köztudatba, hogy a pedagógus tekintélye az osztályzaton múlik. Az lenne az Ideális, ha minden tantárgyból a gyerekek kíváncsiságára építenének és az osztályzás nem a fegyelmezés eszköze lenne."