Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

8 •MEGYEI TŰKOR­SZERDA, 2004. NOVEMBER 24. Kis szegedi beruházástörténelem, avagy hogyan kell hibát hibára halmozni Közösségi építkezések nyelték a pénzünket Egyetemi tanulmányi és információs központ - a szegénység pazarlása Nem voltak sikertörténetek az utóbbi évek legnagyobb szegedi állami, ön­kormányzati épületberuházásai. Négyet tekintünk át, a teljesség igénye nélkül. E sajátos, lehetőségeink szerinti áttekintésből is egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzével nem bánnak kellő felelősséggel a közösségi építkezéseken. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem új, Ady té­ri könyvtára - hivatalos nevén Tanulmá­nyi és Információs Központ (TIK) - álla­mi beruházásban, az Oktatási Miniszté­rium |OM] finanszírozásában épült. Amikor csak az orrunkig látunk A beruházás vázlatos történetéből az olvasható ki, hogy itt „a szegénység pa­zarlása" elnevezésű hazai kór tipikus tü­netei mutathatók ki. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ezúttal sem a beruhá­zó, sem a kivitelező - Magyar Építő, Baucont Kkt. - nem hibáztatható abban, hogy a könyvtár a tervezettnél később, következésképpen a tervezettnél drágáb­ban készül el (a műszaki átadás folya­matát ennek a hónapnak a végére, 2004. november 30-ra fejezik be). A csúszásnak alapvetően két oka volt. Először menet közben változtatni kel­lett a terven: a szegedi önkormányzat egy saját beruházású konferencia-köz­pontot szeretett volna fölépíteni, ám időközben be kellett látni, hogy az ehhez kapott állami támogatás túl kevés a nagy ívű álom megvalósításához. Ezért a város „átengedte" a majdnem egymilli­árdos állami pénzt, cserébe használhatja - megállapodás szerint - az űj egyetemi épületben kialakított konferenciater­met. Másodszor azért kényszerült leáll­ni a kivitelező, mert a beruházó OM fej­lesztési pénzeit zárolta a Pénzügymi­nisztérium, nem tudott fizetni az elvég­zett munkákért. A Draskovics-csomag­ként emlegetett kormányzati takarékos­sági program mechanikusnak mondha­tó intézkedése egyáltalán nem takaré­kosságot eredményezett, hanem ellen­kezőleg: többletköltséget okozott. Egy idő múlva mintha ezt maga a pénzügy­miniszter is belátta volna, mert feloldot­ta az OM fejlesztési pénzfelhasználásá­nak tilalmát. Köd előtte, köd utána Szeged első parkolóházának építéstör­ténete ennél sokkal bonyodalmasabb. Már a beruházó kilétének megállapítása is gondot okoz a hétköznapi halandó­nak. Mert bár a szegedi közgyűlés 2000 tavaszán döntött arról, hogy a városban két parkolóház is épüljön, időközben alig követhető át- és kiszervezési láz lett úrrá az önkormányzati cégek háza tá­ján, aminek következtében igen bonyo­lulttá váltak a tulajdonviszonyok. A közterületi, fizető parkolási rendszert üzemeltető cég, a Szepark Kft. 45 száza­léka volt a 100 százalékban önkormány­zati tulajdonú közlekedési társaságé (SZKT), 55 százaléka pedig a Vivaép Kft.-é. A Vivaép felerészben szintén az SZKT-é volt, másik fele viszont magán­befektető érdekeltsége. A hatalomvál­táskor a szocialista-szabad demokrata többségű önkormányzat ki- vagy vissza­vásárolta a magánérdekeltséget, hogy a parkolóházzal kiegészülő fizető parkolá­si rendszer várható haszna ne a magán­érdekeltséget, hanem az önkormányza­tot illesse. Csakhogy az Arany János utcában épülő első szegedi parkolóház kivitelezé­sével is bajok akadtak. A teljesítési ha­táridőt többször módosították, a beru­házás költsége 730-ról közel 900 millió forintra emelkedett, ráadásul nem ka­pott használatbavételi engedélyt, mert a rendszer szoftverje és automatikája mű­ködésképtelen volt. Mindennek a tetejé­be eltűnt a svéd fővállalkozó, anélkül, hogy kifizette volna az alvállalkozókat, vagyis a pénzzel együtt. A városnak, il­letve parkolási cégének kötbérköveteié­Szegedi parkolóház - sok-sok kérdőjellel se van, amit peres úton próbálnak érvé­nyesíteni. A szeretet és az ő hiánya Utólag világos, hogy akárcsak a parko­lóháznál, a Radnóti gimnázium torna­Fotó. Miskolczi Róbert csarnokánál is már a kivitelező kiválasz­tását elhibázták. Ez utóbbi, a budapesti székhelyű Maszer képviselője ugyan úgy nyilatkozott, hogy csak azért „nem sze­retik őket Szegeden", mert 2001-től túl sok munkát nyertek el a térségben, ám Fotók: Schmidt Andrea » az utólag rekonstruálható tények sze­rint egyáltalán nem csak az üzleti félté­kenység okolható a „szeretethiányért". A Radnóti esetében nem egyszer még azt is megspórolták, hogy legalább meg­okolják a határidőcsúszásokat, nem fi­zettek az alvállalkozóknak, baj volt az elvégzett munkák minőségével. 160 millió forintnyi kötbért érvényesítene a céggel szemben - peres úton - az önkor­mányzat. Az Anna-fürdő története tűnik a leg­cifrábbnak, hiszen ez esetben már a be­ruházás előkészítése idején dúlt a pénz­ügyi nagyvonalúság, ami aztán végigkí­sérte az építkezést. A Fürdővizek Szeged Kft. jogelődje, a Dóra Vízhasznosító Kft. 2001-2002-ben úgy kötött 114 millió forint értékben szerződéseket az előké­szítő munkákra, hogy csak 25 milliós fedezete volt. A kezdeti fedezetlen hiány folyamatosan nőtt, mert: a Záév Rt.-vei aláírt vállalkozási szerződésben a fürdő vállalat ügyvezető igazgatója majdnem 22 millió forinttal nagyobb kötelezettsé­get vállalt, mint amennyi a Széchenyi­terv támogatási szerződése szerint a rendelkezésére állt; bizonyos várható ki­adási tételek egyszerűen kifelejtődtek a beruházás költségvetéséből. Már az in­duláskor több mint 151 millió forint hiányzott. A kivitelező engedélyek nél­kül kezdett el dolgozni. Időközben a Fürdő-vezért a közgyűlés fölmentette, az új vezetés pedig leállítot­ta az építkezést (2002. december 18.) ­engedélyek hiányára, illetve súlyos biz­tonsági szabálytalanságokra hivatkoz­tak, de hamarosan kiderült, hogy a für­dőcég gazdálkodásával, pénzügyeivel is bajok vannak, ráadásul a Széchenyi-ter­ves pályázatot is rosszul készítették el ­mellesleg több mint 10 millió forintért. Új kiviteli tervek készültek, módosítot­ták a kivitelezői szerződést, az önkor­mányzat kényszerűen megemelte a für­dő tőkéjét, 2003 márciusában folytató­dott az építkezés. Az Anna-fürdő 1,4 milliárd helyett végül 1,7 milliárd fo­rintba került. Az Anna-fürdő története tűnik a legcifrábbnak Szegeden a Pannon GSM ügyfelei már mobilon keresztül is megvásárolhatják parkolószelvényü­cet, amit egy újabb SMS elküldésével meg is hosszabbíthatnak. Nem kell mást tenniük, mint el­küldeni gépkocsijuk rendszámát és a kívánt jegy típusát. SMS parkolójegy PANNON QSM Ax élvonal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom