Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2004. NOVEMBER 24. POLGÁRI ESTÉK KOLTAYVAL A Hajrá Magyarok Polgári Szövetség által rendezett Polgári Esték következő vendége Koltay Gábor lesz. A neves filmrendező előadásának címe: Trianon után, kettős állampolgárság előtt. A rendezvény november 25-én este hét órakor kezdődik a Katolikus Házban. POLGÁRŐR-KONFERENCIA A társadalmi bűnmegelőzés tapasztalatai, az együttműködés lehetőségei Közép-Kelet Európában címmel rendez nemzetközi konferenciát Budapesten az Országos rendőr-főkapitányság Teve utcai székházában az Országos Polgárőr Szövetség november 27-én, szombaton. SZÁMÍTÓGÉPEK ACSILLAGBA Ismét számítógépeket és más elektronikai eszközöket kapott ajándékba a Szegedi Csillag Fegyház és Börtön holland testvérintézetéből, a Vught-i Börtönből. Az ajándékot tegnap délután ünnepélyes keretek között adták át a hollandiai intézet képviselői. TÓBIÁS-TÁRLAT Tizenkét hónap - tizenkét angyal címmel Szegheő József piarista házfőnök nyitja meg Tóbiás Klára tűzzománcművész kiállítását csütörtökön 18 órakor a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium aulájában. Közel kétezer tétellel gazdagodott a Móra Ferenc Múzeum, gyűjteménye, mert az intézménybe került a két évvel ezelőtt elhunyt Varga Mátyás díszlettervező hagyatéka. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi múzeum munkatársai megkezdték annak a páratlan színháztörténeti anyagnak a nyilvántartásba vételét, amely Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőnek, Szeged város díszpolgárának hagyatékából került az intézményhez. A legendás színházi alkotó, aki 2002 októberében, 92 éves korában hunyt el, pályafutása során színpadi és filmes díszletek százait tervezte. Saját költségén alakította ki a múzeum egyik részlegeként működő színháztörténeti kiállítóházat a Bécsi körúton. Végakarata szerint hagyatéka is ebbe a gyűjteménybe került. A Szegedi Szabadtéri Játékok egykori igazgatóhelyettese, Kovács Ágnes színháztörténeti kutató vezetésével eddig több mint 450 díszlettervet leltároztak be. A teljes hagyaték rendszerezése jövő év tavaszára fejeződik be. A látványterveken, rajzokon túl a gyűjtemény részét képzik Varga Mátyás kerámiái, grafikái és metszetei is. A múzeum birtokába került például az a festőállvány is, amelyen a mester még halála előtt nem sokkal is alkotott. Az országosan is egyedülálló anyag nemcsak a tudományos munkát végző kutatók, hanem az új darabjaikat megálmodó rendezők számára is igazi kincsesbánya lehet. Varga Mátyás idős korában is olyan fiatalosan és korszerűen alkotott, hogy - amint a művészt személyesen is jól ismerő színháztörténeti kutató fogalmaz - egyszerűen ma sem lehet újszerűbbet kitalálni. Matyi bácsi 1936-tól 1996-ig dolgozott a szabadtérin, több verzióban is megtervezte például Az ember tragédiáját, az Aidát és A trubadúrt. Hosszan sorolhatnám a filmes munkáit is, köztük a Liliomfit, a Pacsirtát, a Bakaruhábant vagy a Névtelen várat. Páratlanul gazdag életműve példaadó az utókor számára, ezért meg kell becsülnie a városnak - mondja Kovács Ágnes. A legendás díszlettervező születésének 94. évfordulóján, december l-jén 10 órától a város, a színház és a múzeum vezetői koszorúznak Varga Mátyás sírjánál a belvárosi temetőben, 18 órától pedig Azok a régi szabadtérik címmel rendeznek kávéházi estet, ahol barátai, munkatársai és tisztelői emlékeznek rá a színháztörténeti kiállítóházban. Tavaly óta felére csökkent a nézők száma Megszűnhet a mindszenti mozi is Felére csökkent tavaly óta a mindszenti mozi látogatóinak száma. Érdeklődés hiánya miatt az idén tervezett 46 előadásból 20 maradt el. A művelődési házban működő filmszínházhoz eddig ragaszkodott az intézmény vezetője, ám most már ő is úgy látja: el kell gondolkodni a mozi jövőjéről. Bizonytalan a mindszenti Tisza Művelődési Házban évtizedek óta működő mozi sorsa. Az önkormányzat az intézmények vezetőit a forráshiány enyhítése miatt takarékosságra sarkallja. A nadrágszíj szorosabbra húzása pedig a művelődési házat is érinti. Nem új keletű a mozi esetleges bezárásának gondolata, azonban eddig a közművelődési intézmény vezetője, Fekete Emil mindig kiállt a filmvetítések fönntartása mellett. Most azonban már ő is úgy véli, erősen el kell gondolkodni: továbbra is érdemes-e fenntartani a filmszínházat? „ - Már az 50-es években is működött mozi Mindszenten, mely 1965-ben a művelődési ház felépülését követően költözött a jelenlegi helyére - magyarázta Fekete Emil. - Az évek során a filmszínház látogatottsága egyre inkább csökkent, míg tavaly mintegy 1200 néző ült be egy-egy vetítésre, addig az idén már csupán 600-an váltottak jegyet Mindszenten. Érdeklődés hiányában a tervezett 46 előadás fele elmaradt. Tíz látogató alatt ugyanis nem tartjuk meg a vetítést. Míg a nézők száma csökkent, a kiadások egyre inkább növekedtek. Egy film levetítése például télen - a fűtés miatt - több mint tízezer forintba kerül a művelődési háznak, a mozirajongók által fizetett 300 forintos belépőjegyből viszont ezt nem mindig lehet kigazdálkodni. Évente pedig mintegy félmillió forintot emészt fel a filmszínház üzemeltetése. - Nem beszélve arról, hogy 30-40 éves vetítőkkel dolgozunk, melyek bizony már igen elavultak - sorolja Fekete Emil. - A legújabb alkotások megjelenítésére már nem is igazán alkalmasak. Főként akkor, ha január elsejétől új, hangcsíkokkal ellátott filmek kerülnek forgalomba. A vetítők felújítására pedig ugyancsak több mint 100 ezer forintot kellene áldozni. Persze a mozi jövőbeni sorsát illetően még nem dőlt el semmi, végül a képviselő-testület határoz majd arról, hogy lesz-e vetítés a kisvárosban. T.A. Fekete Emil szerint el kell gondolkodni azon: érdemes-e tovább üzemeltetni a mindszenti mozit Fotó: TésikAttila Idén már nem, de jövőre összevonhatják a színházi és a szimfonikus zenekart Filharmonikusokként egyesülnének A múzeumba került Varga Mátyás kétezer darabos hagyatéka A Liliomfitól a Tragédiáig Az utolsó felvételek egyike Varga Mátyásról: 2002 októberében Makk Károly filmrendezővel a múzeum előcsarnokában Fotó: Hollósi Zsolt Többször felmerült már az elmúlt évtizedben, hogy össze kellene vonni a szegedi szimfonikusokat és a színházi zenekart. A kérdés ismét napirendre került, az elemzések szerint a párhuzamosságok megszüntetésével körülbelül évi 50 millió forintot takaríthatna meg a város. A muzsikusok vitatják, hogy szakmai szempontból is indokolt lenne a lépés. - Nem az a fó célunk, hogy minél több pénzt vegyünk el, hanem az: racionálisabban működjön a város zenei élete. Világosan látszik: a színházi zenekar nem tudja teljesíteni az előírt éves 308 szolgálatszámot, miközben az évek során 24 főről 42-rc emelkedett az együttes létszáma érvel PásztiÁgnes humánpolitikai tanácsnok, aki szerint ebben az évadban már semmihez sem nyúlnak hozzá, de a következő szezonban egy körülbelül százfős nagyzenekarrá vonnák össze Szegedi Filharmonikusok néven a színházi és a szimfonikus együttest. Ennek a színház valamennyi opera-, operett- és musicalprodukciójának kíséretét el kellene látnia - lényegesen hatékonyabban működve, így nem fordulhatna elö például az, hogy miközben a szimfonikusok szabadok, a színházi zenekar pluszpénzért kisegítőket hív. Pászti Ágnes szerint az átszervezésből a zeneszerető közönség semmit sem vehet észre. Sokan kifogásolták, hogy az elmúlt évtizedben a színház zenekara épp azokban a hetekben - karácsonytól január végéig járt külföldre pénzt keresni, amikor a szeKctten a színházi zenekarból gedi közönség is szívesen nézett volna zenés darabokat. Nem az egyébként is kevés szolgálatot teljesítő együttes alkalmazkodott az őt eltartó város igényeihez, hanem a teátrum műsorát alakították úgy, hogy a muzsikusoknak jó legyen. Mi lenne, ha más közalkalmazottak, például az orvosok vagy a tanárok is megtehetnék ugyanezt? - fogalmazódott meg a kérdés. - Ha egy kézben lévő zenekara lenne a városnak, csak úgy mehetne turnézni az együttes egyik része, ha közben a másik az alapfeladatát, azaz a színház kiszolgálását fennakadás nélkül ellátná - mondja Pászti Ágnes, aki szerint az összevonás révén a Fotó: Miskolczi Róbert racionálisabb, feszesebb zenekari működéssel körülbelül évi 50 millió forintot takaríthatna meg a város. - A szerkezetváltás igénye nem szakmai, hanem elsősorban gazdasági okok miatt merült fel, ezért előbb objektíven meg kellene vizsgálni, lehet-e a sokszínű szegedi zenés színházi és hangversenyéletet a közönség által elvárt színvonalon működtetni egyetlen nagyzenekarral is. Az ördög a részletekben rejtőzik. Semmiféle modellváltást nem tartok eleve elfogadhatatlannak - mondja Gyüdi Sándor, a szimfonikusok egyelőre várakozó állásponton lévő igazgató-karnagya. - Ha a két zenekarból egyet csinálnak, annak biztosan kevesebb tagja lesz majd, mint jelenleg a két együttesnek van. Elsősorban a nyugdíjasokat, a vállalkozókat és az éves szerződéssel rendelkező kollégáinkat érintheti a leépítés. Most mindenki az állását félti - véli Lajos István, a színházi zenekar titkára, aki szerint évi 50 millió forintot akár úgy is meg lehetne spórolni, ha az együttes, amely bizonyította már alkalmasságát, a fizetéséért ellátná az öszszes operaszolgálatot is, így nem kellene az önkormányzatnak a színházon keresztül havonta 7-8 millió forintot fizetnie ezért a szimfonikusoknak. - A kisszínház átadása után egy két színháztermes, zenés dominanciájú műsorpolitikával rendelkező teátrum kiszolgálását csak saját zenekarral látom biztosíthatónak - mondja Székhelyi József, aki határozottan ellenzi az összevonást, ami lehetetlenné tenné a rugalmas működést. Szerinte a szimfonikusok nagy karmesterekkel igényes szakmai műhelymunkát folytatnak, így nehezen lehet elképzelni, hogy közben a színházban is folyamatosan próbálnának, zenés vígjátékokat és operetteket is játszanának nagy szériában. Ráadásul a direktor szeretné, ha a jövőben a teátrum minden zenés előadása élő kísérettel menne, ami sokkal több feladatot jelent. Ezért úgy döntött: a színház zenekara ebben az évadban indulhat utoljára újévi németországi turnéra. A muzsikusok a jövőben csak a nyári szünetben vállalhatnak három-négy hetes vendégszerepléseket. HOLLÓSI ZSOLT