Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-02 / 255. szám

KEDD, 2004. NOVEMBER 2. «AKTUÁLIS* 5 A dolgozók sorsáért aggódik az ellenzék Az egyetem átveszi a gyermekkórházat Önkormányzati tulajdonban marad a gyermekkórház épü­lete, azonban az intézményt jö­vőre már az egyetem orvoscent­ruma üzemelteti tovább. Az in­tézményben rehabilitációs köz­pont jön létre, az egyetem a dolgozókat átveszi. Az egészségügyi intézmények összevonásának terve nagy vi­tát váltott ki a pénteki szegedi városi közgyűlésben, a városi gyermekkórház, valamint az egyetemi gyermekklinika ösz­szeolvasztása ellen keményen tiltakozott a Fidesz-frakció. Hűvös László (Fidesz) négy pontba foglalta legfőbb követe­léseiket. Eszerint az ellátó rendszer gazdagodjon, maga­sabb színvonalon működjön az összevonás nyomán. Másod­szor: egyetlen dolgozó munka­helye se szűnjön meg. Harmad­szor: fejlesszék az intézménye­ket, és negyedszer: a kórház épülete maradjon önkormány­zati tulajdonban. Botka László polgármester erre azt válaszol­ta, hogy valójában Hűvös négy pontja köré épül az előterjesz­tés. Ványai Éva (MDF) az egészségügyi bizottság elnöke szerint a szakdolgozókra ez­után is szükség lesz, az ellátás bővül, új tevékenységként gyer­mekrehabilitációval is foglal­koznak majd. Hűvös szerint azonban elha­markodott dolog az új rehabilitá­ciós központról beszélni, amely most még egy pályázat része. Az előterjesztés nem mondja ki, az egyetem mennyi időre veszi át az ott dolgozókat - vélekedett a fi­deszes képviselő. Az ellenzék megemlítette, hogy a dolgozók ­az érdekképviselet szerint - ret­tegnek a kórházban. Kijelentet­ték: nem azért nem támogatják az összevonást, mert ellene van­nak az egyetemi és a városi kapa­citás összefésülésének. A Fidesz képviselőit az zavarta leginkább - mint Molnár Zoltán megfogal­mazta -, hogy a szerződő felek, az egyetem és a város később akar számos részletkérdést ren­dezni. A frakció több tagja is az előterjesztés előkészítetlenségét kifogásolta. Szót kapott Tráser Ferenc az egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója is, aki hangsúlyozta: kapacitás átvételről és átadásról, a párhuzamosságok kiszűrésé­ről, az ellátási biztonság növelé­séről van szó. A dolgozók státusa megmarad, egy stabil intézmény veszi át a feladatokat és a dolgo­zókat. Az egyre hevesebb vitában a polgármester kijelentette: „Ne tessenek reménykedni, nem lesz Szegeden egészségügyi privatizáció!". Az ülés utáni saj­tótájékoztatón Botka nyomaté­kosította, hogy a város vezetése már tavaly megállapodott az egyetemmel arról, hogy a haté­konyabb működés érdekében egységes szakmai struktúrát hoznak létre, a folyamat tehát nem előkészítetlen. A közgyűlés végül a szavazott, s elfogadta az előterjesztést. m. b. i. K0RHAZIGA2GAT0 KERESTETIK Pályázatot ír ki a város a kórház főigazgatói posztjának betöltésé­re. Nárai György lemondása októ­ber 31-én vált hatályossá, az in­tézményt jelenleg megbízottként Pajor László vezeti. A közalkalma­zotti térvény kimondja, a posztra pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívás szövege elkészült. Botka László polgármester hangsúlyoz­ta: a kiírásban a törvényben előírt minimális feltételeket fogalmazták meg, így nem érheti az a vád a vá­ros vezetését, hogy az személyre lenne szabva. Az új igazgató 2005. februárjától ét évre kap megbí­zást. Lángolt a biztonsági őr bódéja Mese volt a szurkálás Egy férfi azt állította, megkéselték, és rágyújtották az őrbódét Kiskundorozsmán. A rendőrök kiderítették, az egészet csak ki­találta a zavarodott ember. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elsődleges információk szerint megkéseltek egy biztonsági őrt, majd rágyújtották a lakóbódét vasárnap este a dorozsmai piac mö­gött. A szegedi tűzoltókat a dorozsmai piac mögötti területre, a Ket­tőshatár útra, az egykori sertéstelephez riasztották, ahol égett egy la­kóbódé. A lángokat a tűzoltók eloltották. A 48 éves péceli férfi azt állította, két férfi a közelben megfenye­gette és megkéselte, ő pedig félelmében öngyilkos akart lenni, ezért magára gyújtotta az őrbódét. A rendőrök azonnal megkezd­ték a helyszínen az adatgyűjtést. Hamar kiderült, a zavart férfi csak kitalálta az egész történetet. A férfi testfelületének közel a fe­le megégett, súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba. Mivel bűncselekmény gyanúja nem merült fel, az ügyben nem indult büntetőeljárás. A rendőrség államigazgatási eljárás keretében vizsgálja az különös eset körülményeit. Gyertyafényben úszott a temető Alsóvároson Csendes találkozások Az alsóvárosi temető is népes volt mindenszentekkor, ma, halottak napján is sokan látogatnak ki Fotó: Gyertes Kálmán Színlett-fénylett, világított mindenszentek napján az al­sóvárosi temető. S forgalmas volt, nem elhagyatott. Egy­re-másra érkeztek az emberek, hozták a virágot, koszorút, a mécsest elhunyt hozzátartozó­ik sírjára. Együtt voltak a csa­ládok újra - az elhunytakat is megidézte az emlékezés. Mozdulatlan állnak a mécsesbe zárt lángok, libegnek a gyertyafé­nyek. Mindenszenteknek napja, késő délután. Erdélyi Antalné a férje sírjára hozott koszorút, vi­rágot. Ugyané nap délelőttjén Vásárhelyen is járt, a katolikus temetőben, szülei sírjánál. Az ember csak nézi, nézi az idősödő asszonyt, akinek szülei is meg­haltak már, férje szintén, és egyes-egyedül tesz-vesz a sírok között - s hirtelen megérti a né­zelődő, mi is a legszívszoronga­tóbb magány. - Ide volt cementezve tizenegy szál piros selyemrózsa. Kiskala­páccsal letörték - mondja a néni. És tisztogatja, szépíti egyre a sírt. VIRAGTOLVAJOK ELLEN A városó'rség emberei is dolgoztak mindenszentekkor és halottak napján. Virágh István és Imre István az alsóvárosi temetőben elmondta: mindent megtesznek azért, hogy ami koszorú, csokor, mécses egyszer már kijutott a temetőbe, ott is maradjon - sőt: ugyanazon a síron. - A szüleimhez jöttünk, sógo­raimhoz, nagyszüleimhez mondja Tombácz József, aki csa­ládjával, gyermekekkel, unokák­kal látogatott ki a temetőbe. Já­roli fenő, aki feleségével együtt jött a temetőbe, autóbalesetben elhunyt 23 éves fiának sírjára is hozott koszorút, virágot. Felesé­ge szülei sírjára szintén; a követ­kező napon mentek a Dugonics temetőbe, ahol felesége bátyja nyugszik. A koszorú- és virágtol­vajok nekik is sok keserűséget okoznak, de mintha tevékenysé­gük, köszönhetően az ellenőrzé­seknek, kezdene alábbhagyni. - Régebben előfordult, hogy ki­jöttünk, hoztuk a virágot, s mire visszafelé mentünk, már üres volt a sír. Ilyesmi az idén nem fordult elő - halljuk Jároli Jenö­nét. Azt is mondja: rengeteg az idén a virág, és csodálatosak, nem volt még fagy, ami megfo­gyatkoztatta volna őket. Egy nagymama, Ménesi Lász­lóné, s az unoka, Tümtürk Ayhm Cynthia, elgondolkozva igazgatja a vázába kitett virágot. - Elmélkedünk, gondolkozunk édesanyámról, aki Cynthia szá­mára a dédmama - mondja Mé­nesi Lászlóné. Mire figyelmeztet­nek minket az elhunytak? - Arra, hogy mi, élők nem is tudjuk: má­sodperc az élet - mondja a nagy­mama. - Ha körülnézünk a világ­ban, elképesztő dolgokat látunk, melyeket egymással művelnek az emberek, pedig ezt a néhány, visz­sza nem térő pillanatként eliram­Sírgyalázók Apám halála óta, huszonkét éve próbálom meg­érteni azokat, akik sírokról lopnak el vázákat, mécseseket, virágokat, koszorúkat. Nem állí­tom, hogy a majd' negyedszázad alatt megszok­tam, hogy a sírgyalázó tolvajok miatt rendszere­sen pótolnom kell a vázástól ellopott virágokat, koszorúkat, hisz' minden alkalommal, amikor ilyen történik, mélységesen felháborít, és má­sokkal együtt én sem értem, mi vihet rá valakit arra, hogy temetőből, sírokról lopjon. De tudo­másul veszem, mert gyakran hallom, ilyen a vi­lág. Szombaton ismét elloptak egy koszorút anyám és apám sírjáról. Különböző, fehér színű virágokkal teli szép mohakoszorút. Szombat délután pár suhancnál találtak virágokat, talán köztük a miénket is. A lefoglalt bűnjelek azon­ban eltűntek. Más körülmények között önma­gában már ez döbbenetes lenne, de amit egy rendőrtiszt barátom mondott, az még inkább. Ő tudja, hogy a tolvajok nem azért lopnak a teme­tőkben, mert hazaviszik a begyűjtött virágokat, koszorúkat, hanem eladják. Es kiknek adják el1 Fél áron egyes virágárusoknak, akik utána kicsit átalakítva továbbadják neked, másnak. A virág­tolvajok a kereslet miatt lopnak. Ha nem tud­nák eladni a lopott árut, értelmetlen lenne ne­kik virágot lopni. Ezek szerint nem is az elkapott és az el nem fogott tolvajok, hanem ők, az egyes virágárusok az igazi sírgyalázók. o.z. A kóbor kutyák puskavégre kerülhetnek A vadászati törvény módosításával újra agyonlőhetik azokat a gazdátlan kutyá­kat, amelyek embereket vagy vadakat támadnak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Kóbor kutya tépett szét egy őzet a közel­múltban egy Csongrád megyei tanya ud­varán. Az eset kapcsán ismét fölmerült a kérdés: ki és mikor jogosult lelőni a meg­fékezhetetlen, tomboló állatot. Szél Ist­ván, az FVM Csongrád Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vadászati és halászati osz­tályvezetője tájékoztatása szerint napo­kon belül életbe lép a vadászati törvény módosítása, amely szerint a vadászok ha­sonló esetben ismét használhatják fegyve­rüket a támadó kutyák vagy macskák el­len. A változtatást felemás átmeneti időszak EVI 5-10 ESET A földművelődésügyi hivatal tájékoztatása szerint Csongrád megyében évente 5-10 közvetlenül embert támadó kutyát kell ártalmatlanná tenni. Lakott területen az FVM-hivatal illetékese, vala­mint a rendőrség hozzájárulásával lőhetnek ki veszélyesnek látszó kóbor kutyát. előzte meg. Az 1997-től érvényes vadásza­ti törvény szerint a vadászatra jogosult va­dásztársaság, vagy más, hasonló jogosít­ványokkal rendelkező szervezet a terüle­tén elpusztíthatta a vadra támadó kutyát, vagy macskát, ha azt gazdája már nem tudta megfékezni, vagy ha az állat 200 méternél távolabbra került a legközelebbi lakott területtől. Az Alkotmánybíróság 2003 decembe­rében, „tiltott megkülönböztetés", vala­mint „a tulajdonhoz való jog sérelme" miatt hatályon kívül helyezte a vadásza­ti törvény azon paragrafusát, mely kó­bor kutya és macska lelövésére vonatko­zott. A testület nem tért ki a mezei őr­szolgálatról szóló törvényre, mely az át­meneti időszakban lehetővé tette, hogy szükség esetén sörétes fegyverrel elejtse a kóbor kutyát. Hivatásos és sportvadá­szok tehát nem léphettek közbe hasonló esetben. A rendelkezés másik visszássá­ga az volt, hogy az alkotmánybírák sem humán-, sem állategészségügyi szem­pontból nem vizsgálták a kóbor kutyák és macskák kilövésének kérdését, pedig beteg állatok esetében fönnállhat a fer­tőzés lehetősége. A korlátozás idején több kutyatámadás­ról is hírt adtak a médiumok. Szél István saját esetével illusztrálta az éles helyzet gyors megoldásának szükségességét. Né­hány éve Ásotthalmon egy nagy testű ku­tya megharapott egy kisfiút, a gyerek kór­házba került. Szél Istvánt az orvos hívta segítségül: így lőtte le a kutyát. Az élet kikényszerítette az újabb változ­tatást: 2004. november 3-ától ismét hasz­nálhatják fegyvereiket a vadászok is, ha kóbor kutya támadása fenyeget. A Magyar Közlöny 2004. október 19-i számában megjelent szabály szerint, a vadász a fenn­hatósága alá tartozó területen elejtheti vagy elfoghatja a vadat űző kutyát-macs­kát, ha a támadás vagy fertőzés veszélye másképp nem kerülhető el, s ha a támadó állat gazdáját nem lehet előkeríteni. ló évtizedet, amennyi időt itt töl­tünk a földön, értelmesebb dol­gokkal is ki lehetne tölteni. Egyéb­ként a virágok, melyeket hoztak, részint a kertben termettek, ré­szint ismerős virágostól származ­nak. Nyolcvanéves édesapám már volt itt, két testvérem szintén, két további pedig ezután jön - halljuk a nagymamától. Szomorú, hogy szinte bárkivel beszélünk, fölme­rül a viráglopás témaköre. Ménesi Lászlóné azt mondja: sokszor volt úgy, hogy ami virágot édesapja, aki gyakran jár a temetőbe, kihoz, másnapra nem leli. Koraestbe hajlik már a késő dél­után, félszürkület van már, érkez­nek a varjak, mindinkább élednek a fények Toppantó Tiborné és a nyolcéves Klaudia épp a mécsese­ket helyezi a sírra, melyben az asszony férje nyugszik. - Minden héten jövünk - mond­ja Toppantó Tiborné, szemében könnyek. Bodó ]enő feleségével, Gyöngyi asszonnyal, s három gyermekükkel - Banka, Gergő, Andris és további rokonokkal érkezik a nagyszülők sírjához. - Ha nem feledkezünk meg el­hunyt szeretteinkről, akkor, még ha meghaltak is, közöttünk él­nek - mondja Bodó Jenőné Gyöngyi. - Úgy érezzük, együtt vagyunk velük, együtt a család. ­Közben besötétedett. Elnéptele­nedik a temető lassan, libeg-lo­bog a sok-sokszáz gyertyaláng. f.cs. SLÁGER A ROZSA Az alsóvárosi temető közvetlen szomszédságában, a sarkon lévő virágüzlet még jóval sötétedés után is nyitva tartott mindenszen­tekkor - ma, halottak napján is korán reggel kinyit, amikor még ködben úszik a világ. Grániczné Bakos Éva gonddal kötötte a ko­szorúkat, készítette a csokrokat. Tavaly a szegfű volt a sláger az örök krizantém mellett, idén a ró­zsa. HÍREK A SZAVAZAS RENDJE A szegedi közgyűlések munkarendje az előző önkormányzati ciklusban igazodott a parlamentből ismert szokásokhoz. Vagyis - a szombati számunkban szereplő állítással ellentétben - a fideszes városvezetés vezette be, hogy a közgyűlésen a képviselők az előterjesztett, vagy fölvetett témakörök vitáját követően, az ülés végén, egy blokkban szavaznak és döntenek. A pontatlanság miatt elnézést kérünk. LEVÉL A MINISZTERHEZ Lamperth Mónikához fordulnak a polgári oldal makói önkormányzati képviselői, hogy megoldást találjanak a közalkalmazottak elmaradt hatszázalékos keresetemelésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom