Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-22 / 272. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS 2004. NOVEMBER 22. WWW.DELMAGYAR.HU A szennyező fizet - vagy mégsem? Elfogadhatatlannak tartja a Csemete és a HuMusz a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény módosítását. Úgy vélik, a módosítás elfogadásával a környezet állapota tovább romolhat. A környezetvédelmi tárca a kormány elé vitte a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény módosítását. A Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) által válaszul kiadott közlemény szerint azonban a jogszabályt annyira megváltoztatták, hogy nem szolgálja a környezetvédelmet. A szövetség tagszervezeteként a szegedi Csemete is aggasztónak találja a törvénymódosítást - mondta Szemerédi Álmos, a Csemete munkatársa. Az előkészített tervezet a jelenleg hatályos előírásoknál lényegesen lazább környezetvédelmi elvárásokat támaszt, ezért bevezetése súlyos következményekkel járHatalmas problémát jelent az el nem bomló hulladék hat, a környezet állapota tovább romolhat. A hasznosítást koordináló szervezetek jogosítványainak, kedvezményeinek kiterjesztése, a velük szemben támasztott lazább teljesítési elvárások, az egyszerűsített ellenőrzés korántsem versenysemleges nézőpontot tükröz - áll a HuMusz kiadványában. Hatalmas társadalmi problémát jelent az el nem bomló hulladék, melyre az ipar által egyre többet emlegetett újrahasznosítás nem jelent végleges megoldást. A lakosság körében ugyanis még mindig nagyon alacsony a szelektív hulladékgyűjtési kedv, pedig a legtöbb csomagolási szemét náluk keletkezik. Ennek ellenére semmi nem ösztönzi őket a szelektív hulladékgyűjtésre. A környezetvédő szervezetek nem értettek mindenben egyet a környezetvédelmi tárca által javasolt darabalapű termékdíj bevezetésével, de támogatták azt. A kormány végül elutasította a javaslatot, így nem tudni, hogyan kívánja ösztönözni a betétdíjas csomagolások elterjedését. A szervezet aggodalmát fejezte ki, hogy a módosítás nem lesz alkalmas az uniós, a „szennyező fizet" elv érvényesítésére, és Magyarország nem lesz képes teljesíteni az EU által előírt kötelező hasznosítási arányokat. Az HuMusz utalt rá, véleményükkel nincsenek egyedül, hiszen több parlamenti bizottság is leszavazta a tervezetet. G.ZS. LAPSZEMLE Milliárdos károkat okoz a kalózkodás A hazai filmipar hat-, a zeneipar hárommilliárd forintra becsüli a tulajdonjogok megsértéséből évente jelentkező károkat. Szakértők szerint egy új illegális iparág is kibontakozóban van: az emelt díjas SMS-ekért általában jogsértő tartalmakat tölthetnek le a fogyasztók. Becslések szerint a teljes világkereskedelem 3-9 százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelmi forgalma - írja a Világgazdaság. Magyarország és az Európai Unió gazdaságának is óriási károkat okoz a szellemi tulajdonjogok megsértésének terjedése és a kalózkiadványok növekvő száma. Az unió külső határain elfogott hamisítványok száma 1998 és 2002 között 800 százalékkal nőtt, és az ehhez kapcsolódó feketekereskedelem már meghaladja a 2 milliárd eurót. Nemzetközi szervezetek becslése szerint a teljes világkereskedelem 3-9 százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelmi forgalma, ami mintegy 120-370 milliárd eurót jelent éves szinten. Egy 1997-es felmérés szerint a szellemi tulajdonjogok bitorlása mintegy 200 ezer munkahely elvesztésével járt Európában. A vám- és pénzügyőrség szerint egyre több hamis ruházati termék készül Magyarországon is; idén már több százmillió forint értékben foglaltak le Ilyen hamisítványokat. A magyar filmipar a becslések szerint 6 milliárd forint forgalomtól esik el az illegális filmek internetről való letöltése és azok terjesztése miatt. A mintegy 8 milliárd forint forgalmat bonyolító magyar zeneiparnak pedig mintegy 3 milliárd forint kárt okoztak tavaly a hamis zenei CD-k készítői - derül ki a Mahasz becsléséből. A csengőhang-értékesítésnél - emelt díjas SMS-ben - a bevételen a telefontársaság és a szolgáltatást nyújtó tartalomszolgáltató megosztozik, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak a profitból többnyire egyáltalán nem részesednek. Partner megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms@deimagyar.liu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjuhlxikttt megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! K«á»« Otaó! 6 5j«3jí!«é5ls8! a beküldő ígíílőriéjés kiwi a »ipsa lállialé Mái» (kiikartakMl»ióné«?«! kápiiíslő) taíijáfiilősa ttőkíég« Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János PRESZTÍZS DÍJ Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Metrimed Orvosi 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Műszergyártó Kft. 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év környezetvédelmi díja Az év vállalkozása-díj Biopetrol Főszer-Elektroprofil Kft. Környezettechnikai Kft. Az év kisvállalkozása-díj Díj a munkaerő-fejlesztésért Úszótanoda Bt. Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ - AZ. ÉV ÜZLETEMBERE: OLÁH JÁNOS » A siker biztosítéka a hit, a család és a szaktudás DÉLMAGVAKORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mottte Rt. T - »Mobile A lapunk kezdeményezésére alapított, s a gazdasági szférában elért sikert elismerő Délmagyarország Presztízs Díjat hat kategóriában osztottuk ki Csongrád megye vállalkozásai és üzletemberei között. A díjazottakat A pénz beszél mellékletben sorban bemutatjuk olvasóinknak. Az év üzletembere kategória nyertese, dr. Oláh János a díjátadás óta eltelt napokban rengeteg gratulációt kapott telefonon, SMS-ben, e-mailen és személyesen is. A Hansa Kruger Rt. 50 éves elnök-vezérigazgatója annak idején még régi vágású kereskedőktől tanulta a szakmát. Vezércsillagai: a család, a hit és a munka szeretete. A munka szeretetét a református neveltetésű üzletember a szüleitől tanulta, még ma is meghatottan emlegeti édesanyja szavait: aki akar és szeret dolgozni, az tud is, s ha Isten áldása van a munkáján, akkor az meghozza gyümölcsét. A debreceni középiskolás évek után a pécsi egyetem közgazdasági karán tanult, ma is szeretettel említi Zinhuber Ferenc professzort, aki elindította a pályán, támogatta abban, hogy országos tanulmányi versenyeken vegyen részt. Annak idején első helyet nyert az OTDK-n, ennél csak az szerzett neki nagyobb örömet, amikor tanítványai - a Szegedi Tudományegyetemen oktat szintén az első helyen végeztek ugyanezen a versenyen, 1997-ben. Dr. Oláh János a Dunabank fiókvezetőjeként dolgozott négy évig, itt Debreczeny Pál volt a mentora, akinek nagyon sokat köszönhet, hiszen ő bátorította arra, hogy pályázza meg a Hansa vezetői posztját. A bankvilág után tehát a privát szférába került, s Oláh János úgy véli, a sors kegyeltje, mert olyan munkatársai voltak és vannak, akik ugyanúgy szeretnek dolgozni, mint ő. S miért vállalta a bátor lépést, hogy vállalkozóként keresse kenyerét? Erre egyszerű a válasza: nem állt távol tőle a terület, s mindig is érdekelte, hogy pénzügyi ismereteit miként tudná a privát szférában alkalmazni. 1993-ban egymás után alakultak meg a zálogházak Magyarországon. Oláh János megjegyzi, a Presztízs Díj Simon Jánosnak és Pálvölgyi Imrének is szól - tőlük nagyon sokat tanult. Ez volt a pénzügyi szolgáltatások liberalizálásának éve, s lehetőség nyílt arra, hogy magánvállalkozások a bankok ügynökeként végezzenek záloghitelezési tevékenységet. Oláh János akkor már tapasztalta, hogy a hitelhez jutás a bankoknál nehézkes és hosszadalmas - bár akkoriban jóval könnyebb volt, mint manapság -, és az embereknek vannak olyan likviditási gondjaik, amelyek nem várhatnak. Úgy gondolta tehát, hogy a záloghitelezésre lenne igény, annál is inkább, mert a viszonylag nagy számú roma lakosság a bankoktól nem tudott hitelhez jutni. Az első, Szegeden megnyílt zálogházuk mellett az országban még hatot nyitottak, s csatlakozott hozzájuk még három egység. Aztán elérte őket is a XX. század végének egyik legjellemzőbb gazdasági mozzanata: a vállalkozásfelvásárlás, a fűzió. Zálogházaik egy részét értékesítették, a cégnél maradt kollégákkal űj szervezeti formában működő, másik hálózatot hoztak létre, amelyik csatlakozott ahhoz a holdinghoz, melyet a Hansa Kruger Rt. testesít meg. Oláh János, ahogyan a legtöbb sikeres üzletember, több vállalkozásban érdekelt, feleségével, Szántó Máriával 14 évvel ezelőtt alapított egy kft.-t, amely ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Társasházakat építenek, s Oláh János biztos abban, hogy a most épülő ház megérdemelne egy építőipari díjat. Feleségével három gyermeket nevelnek, Zsófia Budapesten művészettörténet-magyar szakon tanul, Annamária, a család „énekesmadara" 17 éves, idén végez a Deák gimnáziumban, a 12 éves János pedig igen tehetséges sakkozó. Oláh János vásárol is: porcelánt, szőnyeget, festményt, bármit, ami megérinti. Fontos számára, hogy az alkotásban érezze az alkotó lelkét. Ajándékozni is szeret: néhány évvel ezelőtt egy roma barátjától vásárolt egy cimbalmot. Amikor a férfi meghalt, ügy gondolta, nem adja el a hangszert. Egyszer azonban találkozott Lukács Miklóssal, hallotta cimbalmon játszani, s már tudta: a hangszer nála lesz a legjobb kezekben. Áz év üzletemberének ars poeticája így fogalmazható meg: minden munkához szívesen kezd hozzá, szeretettel végzi, és bízik benne, hogy a munkán rajta lesz Isten áldása. NYEMCSOK ÉVA Minden munkát szeretettel végzek, és bízom benne, hogy rajta lesz Isten áldása - vallja Oláh János FOTÓ: SCHMIDT ANDREA