Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

Szombat, 2004. november 20. SZIESZTA 11 Márkez meg én A világhírű, Nobel-díjas író, Márkez előzetes bejelentés nélkül, inkognitó látogat el Budapestre. Vámos Miklós éppen Mákos Tiborként működik, szakácsmesteri mivoltjában. Kettejük beszámolóiból a regény végére még sok minden kiderül. „Szal aki már olvasta, nehogy elmondja nekem a végét, mer szájba vágom, ha lelövi a poént" - írja naplójában a 100 év magány (sic!) című regényről Mákos Tibor szakácsmester. Ezt a művet ő eddig nem is ismerte, most azonban „lszer, meg még lszer" elolvasta. Az a pasas adta neki oda a könyvet, aki azt írta, hogy Apa csak egy van neki. És az a pasas biztatta arra is, hogy ha már annyira tetszik neki, fogjon egy füzetet és írja bele, amit gondol róla. Mákos Tibor pedig csak írja, ami és ahogyan éppen eszébe jut: szótagelhagyásokkal, gyatra helyesírással, és van úgy, hogy másfél oldalon nem tesz a mondat végére pontot. Aztán egy téli reggelen Tibor arra ébred, hogy ott ül az ágya szélén az imádott könyv alkotója, Márkez. Innentől kezdődik Vámos regényének tulajdonképpeni - illetve, ahogy szakácsunk mondaná: tulképpeni - története. Gábriel, vagyis Gabó és Tibor együtt töltik mindennapjaikat. Aznap például elolvassák együtt a Népszabadságot, megreggeliznek, elmennek a békásmegyeri piacra, majd egy könyvesboltba is betérnek. Es beszélgetnek. Hét fejezetben váltják meg a világot. Szó esik köztük zenéről, nőkről, irodalomról, babonáról, szerencséről, hatalomról, magányról, válásról, félrelépésről, barátságról. Miközben Márkez életéről egyre többet tudunk meg. Elmeséli például, hogy ezerkilencszáz-ötvenhetes magyarországi látogatása során miként ismerkedett meg Juan Kadar főtitkárral, vagy milyen a kapcsolata Fidel Castróval, és hogyan volt a dolog Che Guevarával. Az elbeszélő személy a mű során állandóan változik: hol első, hol második személyben mesél Tibor, később mindkettőjüket kívülről látjuk, megint később Márkez szentel egy fejezetet a magyar olvasóknak. Kicsit töri a nyelvünket, de még így is érdemes elolvasni. (Vámos Miklós: Márkez meg én, Ab Ovo Kiadó, 192 oldal, 2390forint.) P. D. kónyvóruház TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu 9 SZEMKÖZT Közös Szerda esténként jelentkezik a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten Bátyai Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. ügyvezető igazgatóját faggatta Márok Tamás szerkesztő-riporter és Hollósi Zsolt újságíró. MUNKATÁRSUNKTÓL Bátyai Edina az elmúlt öt évben szakmai tapasztalatai birtokában határozottan lobbizott a színház és a szabadtéri összevonása ellen, majd szétválasztásáért. A Szegedi Szabadtéri Játékok önállóan, átláthatóbban működhet, viszszanyerheti lendületét, és közhasznú társaságként tisztábbak lehetnek anyagi és vállalkozási keretei. A két intézmény természetesen a jövőben is egymásra utalva működik még, az ügyvezető igazgató szerint nem érdemes mesterségesen falakat húzni közéjük. A dorozsmai színházi raktárbázis közös fejlesztéséről máris egyeztetéseket kezdtek. Bátyai Edina úgy véli, az idei ünnepi évadénál 160 millióval kevesebb, azaz körülbelül 500 milliós költségvetésből is meg Dorozsmán lehet rendezni a játékokat kevesebb produkciót, nagyobb előadásszámban játszva. Az Újszegedi Szabadtéri Színpadon olyan produkciók prózai előadások, zenés vígjátékok, kamaraoperák - is helyet kaphatnak majd, amelyeket nyáron kvázi előbemutatóként a kőszínházzal közösen állítanak színpadra, ősztől pedig a nagyszínházban láthatja őket a közönség. A Dóm téren továbbra is péntekenként, szombatonként és vasárnaponként tartanának előadásokat, más napokon inkább Újszegedre várnák a közönséget. A szabadtéri arculatát a december elején megválasztandó művészeti vezető határozza meg. Ami máris biztos: megmarad a népszínházi jelleg, amit az ügyvezető igazgató szerint nem kell szégyellni - olyan értéket kell teremteni, ami egyben el is adható. Bátyai Edina azt is elmondta: terveik szerint február 1-től kezdik árulni a 2005 nyarára szóló belépőjegyeket. Aki fel tudja mutatni az eső miatt félbemaradt 2004. július 25-i Nabucco-előadásra szóló jegyét, az Székhelyi József nyári ígéretének megfelelően 50 százalékos kedvezményt kaphat a 2005 nyarán újra műsorra tűzendő operaprodukcióra. JORDÁNIA NÉPSZERŰ A MAGYAR TURISTÁK KÖREBEN köszönnek az arabok » C'í Hajnali köd a sivatagban Hetente háromszáz honfitársunk fordul meg Jordániában, az Arab-félsziget gyorsan fejlődő országa számtalan látnivalóval büszkélkedhet. Novemberben harminc fok van a Vörös-tenger partján, Aqaba város lakói nagyon jól ismernek már bennünket, s nem értik, a magyarok miért csinálnak mindenből ügyet. Az ország azért is különös, mert nőket elvétve lehet látni az utcán. A férfiak pedig pattogó, száraz szenvedéllyel közelítenek az idegenekhez, aminek a végeredménye szívélyes vendéglátás. A Szeged léptékű tengerparti város, Aqaba népszerű lett a magyar turisták körében. Jordánia egyetlen kikötőjében lobog az arab forradalom zászlaja, a hatalmas jelkép a hatalmas szélben méltóságával lenyűgözi az idegent. A büszkeség az arabok sajátja, az öntudat megnyilvánulásával találkoztunk az újságárusnál, akitől hazai kollégáinknak szóló ajándékot vásároltunk. A helyi angol nyelvű napilap, The Jordán Times és az arab nyelvű A1 Rai ottjárttunkkor a George Bush második ciklusából adódó lehetséges konfliktusforrások alakulását elemezte, s mikor az amerikai elnökkel kapcsolatos véleményéről faggattuk az eladót, szótlanul adott vissza ötven piasztert. Az Egyesült Államok nem népszerű Jordániában, s ez érthető, bár az arab térség legbékésebb országa ez, melyet elkerül a terrorizmus. A Vörös-tenger szemközti partján lévő izraeli város szállodájában viszont a múlt héten bomba robbant, ezt Aqabában is hallották. szerint Petrában a fáraó lánya annak adta kezét, aki vizet vezetett a palotájába. A vízmérnök dicsőségét hirdető Petrában az arabok néhány dinárért közlekedési eszközként tevét, lovat és szamarat ajánlanak a látogatóknak, akiket magyarul szólítanak meg. Petra látnivalói között királysírok, ötezer férőhelyes ókori színház, üzletsorok és a híres kincstár szerepel. Az idegenvezetők által ajánlott és programban szereplő helyszínek egyike a kihagyhataüan Holt-tenger, melynek vize valóban fenntart. Húsz percnél tovább nem szabad benne fürödni, iszapjától viszont valóban simább lesz a bőr. A sós víz partján épült ötcsillagos szállodákban elképesztő finomságokat tálalnak fel, melyek között a legkülönfélébb saláták, sütemények, tevehús és a megkedvelt csicseriborsó-mártás szerepel. A Jordániában készített ételek ízharmóniájukban nem különösebben térnek el a hazai konyF0TÓK: BÁRÁNYNÉ RIPSZÁM CINTIA háétól, bár útitársaim közül sokan fogalmaztak úgy: a mártásoknak homokíze van. Aqaba városban éjfélig tartanak nyitva az üzletek, magyar feliratokkal hívják a vásárlókat. Egy bolt kirakatában találkoztunk ezzel a szöveggel: ramadánakció. A ramadánnak elvileg semmi köze a leértékeléshez, a boltos megfogalmazása feltehetően az akkori időszaknak viszont megfelel. Ramadánkor papírforma szerint az élet élvezetes vonásaitól tartózkodni illik, ez még nem gátolta meg az aqabaiakat abban, hogy a késő őszi forró éjszakákon kávéházba járjanak, vízipipát szívjanak és a feketét törökösen fogyasszák. Az oldott hangulatú estéken a városban hatalmas a nyüzsgés. Jól ismernek minket A magyarok jelenléte csak néhány éves az országban, az európaiak közül legtöbben honfitársaink keresik fel Jordániát, hetente legkevesebb háromszázan. Ezért az aqabaiak közvetlen benyomással és nagyfokú ismeretanyaggal rendelkeznek rólunk. A csoportok utaztatásában szerephez jutó arabok úgy látják, hogy mi mindenből ügyet csinálunk, feleslegesen. Meg kellene értenünk végre, hogy mindig minden rendben van, akkor is, ha nincs. A tenger, a végtelen víz látványa és a folyton fújó langyos szél pihenteti a tudatot, a nyaralás valóban kikapcsol. Az itthon megélt hétA sokezer turista jelenlétének eredményeként az arabok valamelyest megtanultak magyarul. Köszönésképpen gyakran hangzik el a „szia", de legkedveltebb szófordulatuk a „csácsumicsá csőtészta", néhányan kiegészítik: „csokoládés palacsinta". Nagyon gyakran használják a „tuti biztos" kifejezést, a sorban természetesen szerepel a „legyen szíves" és a „köszönöm". Kedélyes megfogalmazásként társalgás közben hallottuk azt, hogy „szeretlek is meg nem is". Jordániában az arabok egyébként angolul igyekeznek beszélni, szavakat tesznek egymás mellé és ezt mondatnak nevezik. köznapi csodáinktól eltérő tapasztalatok egy másik világba visznek, az újdonság nagyszerű élményével ajándékozva meg. Királynő, csador nélkül A rendkívüli vérmérséklet megnyilvánulásaként értékelhető az ammani kaland: a helyi járatú autóbusz megállt, mert rajta konfliktus alakult ki. Az arabok leszálltak, a két egymással szembenálló csoport tettleg tett pontot a vita végére, ezt követően visszaszálltak a buszra. A főváros szegénynegyedének kellős közepén lakik rezidenciájában II. Abdullah király. Felesége, Rania királynő nem hord csadort. A róluk készült felvételeken egy rendkívül kellemes, kiegyensúlyozott nő látható, aki láttatni hagyja szép arcát. A példamutató magatartást nagyon kevesen követik Jordániában, a nők szinte mind csadorban járnak. A muzulmán feleségek sanyarú sorsáról szóló értesülések minden bizonnyal igazak, hiszen a társadalmi berendezkedés alapján ma is többen osztoznak egyetlen szeretett férjükön. Aqaba repülőterén az érkezési és az indulási oldal egyelőre egy tér, a közlekedés Magyarország és Jordánia között mégis a levegőben a legkézenfekvőbb. Az éjszakai repülésben a Nílus deltája felett a látvány feledhetetlen kép: mintha hatalmas fekete bársonyon elszórt arany csillagok volnának a városok. Á felszállás máshoz nem hasonlítható, csodálatos érzés, a leszállás nem öröm - szebb volna fenn lenni mindig. BLAHÓ GABRIELLA Irány a sivatag. A forró égövben novemberben huszonöt-harminc fokot mutatnak a hőmérők, a nap fátyolosan süt, eső nem esik. Magyarország mint téma félretéve, irány a sivatag. A végeláthatatlan kőhegyek között dzsipralin vettünk részt, így jutottunk el a Wadi Rum nevű helytől Jabal Rumba, ahol teljes sötétségben láthattuk a sivatagi égboltot, élő planetáriumban a csillagokat. Több száz kilométerre minden életszerű jelenségtől épült város: a legenda L.Já v i ^MrmMffmm 4 V * f* t ige 'I V 1 ¿ ^ * mm WÊxîfÊSÈém/MIi • 1 ' 1 ' A Holt-tenger sós vize valóban fenntart