Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-18 / 269. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS RÁCZ BÉLA DÍJA AZ EGYETEM FEJLESZTESEERT Az új könyvtár mint stratégia Az egyetem fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemeiért Pro Universitate-díjat kapott dr. Rácz Béla profeszszor (képünkön), az SZTE stratégiai rektorhelyettese. - Mikor jött divatba az egyetemi stratégia? -A hosszú távra szóló egyetemi tervezés kilenc évvel ezelőtt vált különös jelentőségűvé. A Bokros-csomag első lépcsőben egyetemi leépítéseket jelentett és második lépcsőjeként egyéb szörnyűségek is be voltak ígérve - amennyiben a felsőoktatás nem lesz képes megreformálni önmagát. Az újszerű működés fontos eleme volt a hosszú távra szóló tervezés. - Mi volt az első gondolata a távlatokról? - Minden gondolkodáshoz szükség van adatokra. Legelőször megnéztük a demográfiai mutatókat és azt láttuk, hogy az 1972-74-es évi születésszám 1996-ra a felére csökkent. Ebből az következett, hogy mikorra ez a generáció az egyetemre érkezik - valamit csinálni kell. A nevezetes pénzügyi csomag idején azért is volt baj a felsőoktatással, mert az egy főre jutó nemzeti össztermék másfélszeresét költöttük el egyetlen hallgatóra. A nemzetközi standard arányszám: 60 százalék. El kellett dönteni: nem csinálunk ezzel semmit? Lecsökkentjük a ráfordítást? Azonos költséggel növeljük a hallgatói létszámot? Mint azóta ismert, az utóbbi történt meg, a létszám az akkorinak a kétszerese - az egyetemnek pedig új feladatokkal kellett szembesülnie. A legfontosabbak: olyan tudással kibocsátani a diplomásokat, amire valóban szükség van; a létszámnövekedéssel együttjáró minőségi romlást viszont csak az egyéni tanulás szerepének növelésével lehet megoldani. Bizonyos tanítási órákat „ki kell váltani" könyvtári egyéni tanulással. Ehhez viszont háromszor akkora és korszerű könyvtári kapacitásra van szükség, mint amennyi a rendelkezésünkre állt. És végre nemcsak ábrándozhattunk, hanem a '98-as világbanki szerződéssel reális esélyünk lett az építkezésre. A beruházó minisztérium és a Világbank felé - Mader Bélával, aki szintén most kapta meg a Pro Universitate-díjat, valamint Borvendég Béla építésszel együtt - képviseltem az egyetem érdekeit a beruházás előkészítésében és folyamatában. - Mikuláskor átvehetik az Ady téri Tanulmányi és Információs Központot. Munka nélkül marad? - Szó sincs erről. A többlépcsős képzés és az új felsőoktatási törvény egyaránt hosszú távon meghatározza az egyetemi létet, nem mindegy, hogyan alapozzuk meg ezek bevezetését. A stratégiai rektorhelyettes dolga a mindenkori politikai megfontolások mögé látni. A gazdaság versenyképessége ötíetgazdag, jól képzett fiatalokon és innovációbarát környezeten múlik ezt kell szem előtt tartani. S ha elfelejtette volna: oktatok és kutatok az optikai és kvantumelektronikai tanszéken. S.E. KÜLFÖLDÖN BŐVÜLHET A HALLGATOK LÁTÓKÖRE ES ISMERETE Diákcsere az egyetemek közt Különböző kultúrák, szokások megismerésének, a látókör bővítésének egyik módja, ha külföldön tanul az ember. A Szegedi Tudományegyetem diákjai 1998 óta vesznek részt olyan programokban, melyek lehetővé teszik a más országok felsőoktatási intézményeiben való tanulást. Az SZTE-n a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága koordinálja az Erasmus- és CEEPUS-programokat. A cserediákoskodás az egyetemisták körében annyira, hogy film is készült arról a különleges élményről - konkrétan az Erasmus-programról -, melyet a sokféle nemzet együttélése jelent. Az Erasmus a Socrates-keretprogram része, létrejöttét és működését az Európai Unió támogatja. A kifejezetten a felsőoktatásra irányuló Erasmusban 1998 óta vesz részt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogi, bölcsészettudományi, természettudományi és tanárképző főiskolai kara, s idővel több kar is csatlakozott. Míg 1998-ban csupán 29 Erasmus-szerződést kötött az egyetem, addig a 2004/2005-ös tanévben már 158-at - tájékoztatott Balogné Molnár Gabriella, a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója. A 2003/2004-es tanévben 41 diákot fogadott Szeged, és 188-at utaztatott külföldre, elsősorban a bölcsészettudományi karról. A legtöbben, a 188 hallgatóból 50-en Németországba utaztak, 46-an Olaszországba, 22-en ilÜi^ÉMl M Mft . 1 ' " • JtÉ m á Wá 1 • V ' m f _ A ji-Mfe : 4 „ ^ ' j Ép4» 3 • 5 * * n ¥ mam - w NI A MM Kp * 11 ( ír ¡Á MSá^t ' ••> lilik pp % Nk mom Az Erasmus-program keretében Szegeden tanuló külföldi diákok rendszeresen találkoznak a JATE-klubban FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Spanyolországba. Hollandiában egy magyar hallgató tanult Erasmus-program keretében. Hozzánk Olaszországból érkezett a legtöbb, 10 hallgató. A kiutazó egyetemisták 893, a hozzánk érkezők 200 hónapot töltöttek összesen a másik ország felsőoktatási intézményeiben az előző tanévben. Az 1998/1999-es tanévtől a 2003/2004-es tanévvel bezárólag összesen 777 hallgató utazott külföldre, és 187 volt a bejövő tanulók száma az Erasmus-programnak köszönhetően. Az eltöltött időt összeszámolva a kiutazó egyetemisták összesen 3761 hónapot töltöttek el a hat év alatt más országban, míg Szegeden 1019 hónapig voltak a külföldiek. Kiemelkedő évnek számított a 2000/200l-es, ekkor maradtak nálunk legtovább más országok tanulói, összesen 252 hónapig. Az előző program mellett a CEEPUS, tehát a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram is lehetőséget ad a külföldi részképzésre. Megvalósulását a CEÉPUS-országok kormányai támogatják. A résztevő államok: Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Horvátország, Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Az SZTE is része a programnak, a 2003/2004-es tanévben 8 résztvevő ország 35 partneregyeteme közül választhattak a diákok. Az szegedi karokon működő CEEPUS-hálózatok száma a BTK-n a legnagyobb, itt öt hálózat működik. A program segítségével 33 szegedi hallgató utazott, és 28 külföldi hallgató érkezett hozzánk. Az SZTE hallgatói 59 hónapot töltöttek más országok egyetemein, a beutazók ugyanennyit nálunk. A kimenő hallgatók legtöbbje a természettudományi karon tanult, a bejövök leginkább a BTK-n vettek fel órákat. Ausztria számított a legkedveltebb üti célnak, 18 diák folytatta tanulmányait osztrák egyetemen, Horvátországba és Csehországba például 2-2 fő utazott. Hozzánk Romániából érkeztek a legtöbben, 14-en. Lengyelországból egy diákot fogadtunk. GONDA ZSUZSANNA TISZTELETBELI SZENÁTORRÁ FOGADTAK A VILÁGHÍRŰ IR0T ES RENDEZŐT Kitüntették Giorgio Pressburgert MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora tegnap ünnepi tanácsülés keretében oktató- és kultúraközvetítő tevékenységéért az egyetem tiszteletbeli szenátorává fogadta az Olaszországban élő nemzetközi hírű írót, rendezőt, Giorgio Pressburgert. Az olasz és az összehasonlító irodalomtudományi tanszék javaslatára az SZTE tanácsa június végi ülésén egyhangú szavazással ítélte oda az egyetem által adható legmagasabb kitüntetést, a Senator Honoris Causa diplomát Giorgio Pressburgernek, aki a budapesti Olasz Kultűrintézet igazgatójaként az elmúlt években öt szemeszteren át minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül magas színvonalú drámaelméleti előadásokat és szemináriumi foglalkozásokat tartott a szegedi bölcsészkaron. Az ő kitartó szervezőmunkájának eredményeképpen jött létre a Szegedi Olasz Kulturális Központ, amely működésének három éve alatt máris fontos szereplője lett a város kulturális életének. Pál József professzor, az SZTE BTK olasz nyelvi és irodalmi tanszékének vezetője méltatta az ünnepelt szerteágazó írói, rendezői, drámapedagógiai, kultúrdiplomáciai pályafutását, különös tekintettel a szegedi vonatkozásokra, majd Giorgio Pressburger előadást tartott olasz nyelven Dante Isteni színjátékáról, pontosabban a Paradicsom tizenhetedik énekéről. Az ünnepi tanácsülés zárásaként a rektor átnyújtotta az írónak az egyetem tiszteletbeli szenátorává fogadásáról szóló díszes diplomát. Giorgio Pressburger az egyetem rektorától, Szabó Gábortól vette át a díszes diplomát FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Kis országok az unióban A kis és közepes méretű országok mozgástere az európai integrációban címmel nemzetközi konferenciát szervez a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja november 25-én, délelőtt 9 órától a Dugonics téri aulában. A rendezvényt Szabó Gábor rektor nyitja meg, ezt követően számos neves szakember tart előadást. Az érdeklődők hallhatják például Martonyi János volt külügyminisztert, egyetemi tanárt, aki az európai hatalompolitka kérdéseit vázolja fel. Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke, államminiszter a kis és közepes méretű országok mozgásterének politikai és jogi kereteiről beszél. Itt lesz Christian Philip, a Lyon III. Egyetem Európa Tanulmányok Intézetének oktatója, francia nemzetgyűlési képviselő, aki arról tart előadást, mi lehet a szerepe a kis és közepes méretű országoknak az európai integrációban. Felszólal még Trócsányi László és Paczolay Péter egyetemi tanár, és Belgiumból, Csehországból is érkeznek egyetemi oktatók. Délután pedig Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az Európai Néppárt alelnöke beszél az utóbbi szervezet politikaformáló erejéről. TOBB MINT 31 EZREN JARNAK AZ EGYETEMRE Az itt tanuló diákok kétharmada nő Több mint 31 ezer hallgatója van jelenleg a Szegedi Tudományegyetemnek - derül ki az intézményben készült statisztikából. Ebből az is megtudható, hogy az összlétszám majdnem kétharmadát a nők teszik ki. MUNKATÁRSUNKTÓL Ebben a tanulmányi félévben 6820 új diák iratkozott be a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE). Az elsőévesek körülbelül fele (3676 fő) főiskolai szintű képzésben részesül, mintegy negyven százalék (2842 fő) pedig egyetemi szakon tanul. A többiek felsőfokú szakképzésben, illetve PhD-, DLA-képzésben vesznek részt. Az elsőévesekkel együtt most 31 ezer 478-an tanulnak az egyetem tizenegy karán. Ötvenöt százalékuk (17 ezer 555 hallgató) nappali tagozatra jár, a levelező tagozatosok az összlétszám kétötödét (13 ezer 18 fő) teszik ki, a távoktatási tagozatot 739-en, az estit pedig 166-an választották. Az összes hallgatónak alig több mint fele (16 ezer 211 diák) vesz részt államilag finanszírozott oktatásban, a többiek valamennyien költségtérítést fizetnek. Az egyetemen készült statisztikából az is kiderül, hogy a hallgatók majdnem kétharmada (19 ezer 619 fő) nő, míg a külföldi diákok aránya közel négy százalék (1223 fő). A számokból az is megtudható, hogy a nappali tagozatosok egyötödének (3527 tanulónak) jut kollégiumi hely.