Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-18 / 269. szám

10 BIZALMASAN 2004. november 18., csütörtök A kitüntetettek A közgyűlés Szeged ifjú tehet­sége-, illetve Szeged ifjú tehetsé­géért-dijjal tüntette ki Halmai Bi­ankát és tanárát, Baranyai György­nét (Király-König Péter Zeneiskola), Hingyi Kristófot és tanárát, Juhász Károlynét (Fodor József Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szakis­kola), Somogyi Pétert és tanárát, Szabó József Kristófot (Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola), vala­mint Szügyi Dánielt és tanárát, Do­hány Gabriellát (Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakkö­zépiskola). Sikeres tanár, karnagy és családanya nemzetközi versenyeken is bizo­nyított már. Mesterei, köztük Mi­hálka György hatására 20. századi zenét is gyakran választ, szinte minden tanévben tart kortárs be­mutatót. - Állandó lelkiismeret-furdalással próbálok a különböző szerepeimnek megfelelni, hiszen otthon család­anyaként is helyt kell állnom. Meg­könnyíti a dolgom, hogy férjem, Tan­di Lajos örömmel és kitűnően főz. A lányaink már nagyok, Laura a Ságvá­ri két tannyelvű francia képzésére jár, mellette zongorista a konzervatóri­umban, most tett felsőfokú nyelv­vizsgát, és készül az érettségire. Flóra másodikos gimnazista, ő is szépen halad a maga útján. Büszke vagyok rájuk. Ugyanezzel a korosztállyal fog­lalkozom a gimnáziumban is, így né­ha egészen tanárosan tudok otthon is megszólalni, ha túl rövid a póló, ami­ben iskolába indulnak. A diákjaim­mal sokkal toleránsabb vagyok - me­séli a tanárnő, aki azt is elárulja: szá­mára a legkellemesebb kikapcsoló­dás, ha egy csésze teával kedvenc fo­teljében több órára belefeledkezhet egy jó könyvbe. Színházban, koncer­ten, kiállításon is mindennapos ven­dég, úgy véli, vidéki ember annál töb­bet nem akarhat, mint amit ezen a téren Szeged nyújtani tud. HOLLÓSI ZSOLT Ha újrakezdené, akkor is ezt a pályát választaná - mondja Do­hány Gabriella, a Tömörkény Ist­ván Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola magyar-ének szakos tanára, akit Szeged ifjú tehetségéért-díjjal tüntetett ki a közgyűlés. A diákjai körében rop­pant népszerű kiváló karnagy kó­rusával nemzetközi versenyeken is eredményesen szerepel. - Családunkban többen is a peda­gógus pályát választották, a hajnalig tartó dolgozatjavítások akár elriasztó példaként is állhattak volna előttem. Szerencsére az általános iskolában olyan csodálatos magyartanárunk volt, aki zseniális pedagógusként kö­zel vitt bennünket az irodalomhoz. Rendszeresen felolvasott a Nagyvilág írásaiból, vagy abból a regényből, ami az éjjeli szekrényén hevert. A falusi iskolában is naprakészen tá­jékozottak voltunk, és megszerettük az irodalmat. Követendő példát je­lentett számomra. Ikertestvérem­mel, Edittel, aki egyben kollégám is az iskolában, már negyedikes ko­runkban referátumok formájában valóságos irodalomórákat tartottunk József Attiláról - mondja pályavá­lasztása indítékairól Dohány Gab­riella, aki már gyerekkorában szo­rosan kötődött a zenéhez: hegedült, majd a debreceni zeneművészeti fő­iskola karvezetés szakán tanult. - Balassa Péter járt hozzánk Bu­dapestről esztétikát tanítani, aki rá­döbbentett bennünket, hogy a böl­cseleti kérdések is roppant fonto­sak. Amikor elkezdtem éneket taní­tani, az ő hatására iratkoztam be a bölcsészkarra, magyar szakra. Alma materemtől, a Tömörkény gimná­ziumtól csak a felsőoktatásban töl­tött évek alatt voltam távol. Soha­sem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam, ha újra kellene kez­denem, akkor is tanár lennék. A Tö­Dohány Gabriella a Tömörkény gimnázium tanári szobájában mörkény humán tagozatos iskola­ként kedvező klímát teremt a szín­vonalas magyar- és énektanításhoz. A hozzánk járó tehetséges diákokat öröm tanítani. A közgyűlés díja is páros kitüntetés: egyszerre kaptam meg kedves diákommal, a tizen­egyedikes, ének tagozatos Szügyi Dániellel, akinek az éneket és a ma­gyart is én tanítom. Mivel kellő idő­ben mutált, nagyon szép hangja van és gyönyörűen olvas szöveget, FOTÓ: DM/DV adódott, hogy felkészítsem az or­szágos Kazinczy-versenyre, ahol si­került megszereznie a Kazinczy-ér­met. Dohány Gabriella karnagyi munkáját is elismerik, leánykara A Holt-tenger melletti divat A világ forró, sivatagos tájain a nők és a férfiak viseletének különös eleganciája szembeötlő. Mert a kövek és a vége­láthatatlan homok foltjai azok a ruhák, melyeket Jordániában a beduinok népviseleteként neveznek az ott élő arabok. A nők természetesen csadorban járnak a sivatagi utak mentén lévő apró falvakban és a városok nyüzsgő utcáin: a nőkről nagyon keveset lehet tudni, hiszen a ruha mindent takar. Az üzletekben csadort nem lehet vásárolni, viszont a színes, kézzel hímzett selyemkendők látványa és érintése félreismerhetetlen. A se­A jorárín nőkön a ruha mindent takar FOTÓ: MTI lyemkendő úgy simul viselőjéhez, hogy a teljes természetesség érzetét kelti: mintha az eredendőnek nőnek volna teremtve. A férfiak a téli huszonöt-harminc fokban is a nyári ötven-hatvan fokos melegben indokolt kétféle szabású darabot hordják, melynek neve sidsed. A bokáig érő, könnyű vászonból vagy selyemből készült sidsedet a sivatag színeivel festik, de a fehér viselet túlfűti a fekete férfiak eredeti formáját is: a bőr és a viselet színe kellemes kontrasztot teremt. A fejre és a nyakra ezerféle módon kötött kendő mind a férfiak, mind a nők esetében indokolt, a külföldiek a helyszínen meggyőződhetnek róla, hogy a szél és a por ellen véd. Az európai vagy amerikai öltözködés jellemzői alig vannak jelen a Vörös-tenger partján, bár a hivatalokban, bankokban lehet látni frissen vasalt inggallérral rendelkező ügyintézőket és hölgyeket, akik nagyon visszafogott szoknyát és blúzt viselnek. Ók va­lamelyest sminkelik is magukat, míg a vidék őslakosai egészen másként szépítkeznek. A beduin nők a sivatag vörös homokjával pirosítják arcukat - ez viszont a kívülálló számára láthatatlan, hiszen a csadort csak otthonukban, férjük társaságában veszik le magukról. A Holt-tenger közelében és a fővárosban lévő előkelő üzletekben több százezer forintnak megfelelő összegért lehet vásárolni gyöngyökkel gazdagon és színpompásan dí­szített, ugyanakkor egyszerűen szabott ruhákat: hercegnőnek járó viseletek ezek. Az Arab-félszigeten fogható számtalan tévécsatornán szereplő zenei előadók ellenben egyértelműen igyekeznek követni az amerikai trendet, néhány különbséggel. A rockzenébe ágyazott folklór kellemes romantikus hangzást kölcsönöz a daloknak, me­lyeket darázsderekú szőkeségek helyett teltségükben tetszetős, sötét bőrű hölgyek adnak elő, akik nyilván táncolnak is a muzsi­kára. Harmonikusan izgalmas mozgásuk azonban félreérthetet­lenül elárulja: a hastánc mélységesen szép tudása eredendően az övék. Jordániában a divat két fő iránya jellemzi az ország múltjá­hoz való ragaszkodást és jövőjének irányát egyaránt. B. G. A magyar nők fele betartja ígéreteit A magyar nők nem sokban különböznek Bridget Jonestól, ők is állandóan fogadkoznak, tíz közül legalább kilenc tett már valamilyen fogadalmat az életében, s a fo­gadkozók több mint fele tartja is, amit ígért - állapította meg a Sunsilk Fogadalomkutatás. MTI A közelmúltban elkészült fel­mérés elemzéséből kitűnik, hogy a fogadalmak végigkí­sérik az életünket, különösen a gyengébb nem képviselőiét. A válaszadó hölgyek 92 szá­zaléka tett már valamilyen ígéretet élete folyamán, míg ugyanez a férfiak 62 száza­lékáról mondható el. A foga­dalomtevők egyharmada nem köti semmilyen feltételhez fo­gadalmai betartását, és ez egy­formán alakul mindkét nem esetében. A nők többsége úgy tartja, hogy egy-egy ígéret teljesítése valójában csak saját magukon múlik, és semmilyen külső té­nyező nem játszik szerepet. Ha valakinek nem sikerül egy-egy fogadalom teljesítése, akkor a hibát többnyire ma­gában keresi. Csupán 22 szá­zalékuk mondta azt, hogy kül­ső okok miatt nem tudta be­tartani az elhatározását. A ku­tatás legérdekesebb, legmeg­lepőbb eredménye talán az, hogy a válaszadók 58 száza­léka általában teljesíti foga­dalmait. A fogadalmak többsége az egészséggel és a táplálkozás­sal függ össze. A válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tett már mértékletessé­gi fogadalmat. Érdekes, hogy a dohányzásról való leszo­kást elsősorban a férfiak em­lítették (a megkérdezettek fe­le), ez az arány a nők köré­ben csupán 27 százalékos volt. A pénzkérdés csak ez után következik: a vizsgálat­ban részt vevők fele ígérte már meg korábban, hogy igyekszik félretenni a pénzé­ből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom