Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-03 / 256. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 3. « H I R D E T É S 7 Az új megyei főjegyzőt a szakmai kihívás vonzotta Siket Judit nem tart a politikusoktól Mehmet Bayir azt mondja, Törökország vendégei voltunk Özlem fogadó az út szélén Szegedtől 35 kilométerre, a fő­város felé, az út szélén, egy pa­rányi Törökországba csöppen, aki betér az Özlem fogadóba. Zászlók, feliratok, ételek, ita­lok, a műsor a tévében, min­den „török". A felszolgálók is törökök, és a vendégek többsé­ge is az. Utóbbiak kamionsofő­rök, Törökországból valame­lyik nyugat-európai ország fe­lé, vagy onnan visszafelé tartva mindig betérnek, hogy rövid időre otthon érezzék magukat. Az E75-ÖS úton, a megyehatár­nál, a 130-as „kilométerkőnél" a hatalmas parkoló háromnegyed­ét kamionok foglalják el. Sze­mélyautó egy sincs, illetve egyet alaposabban körbe nézve mégis megpillantunk: a bejárat bal ol­dalánál, a bokrok között egy ki­mustrált, rendszámnélküli Tra­bant várja a teljes megsemmisü­lést. A tizenkilenc kamion közül egy bulgár, a többi török. A hatal­mas teherautók eltakarják az ét­termet és a kamionmosót. Két jármű között araszolva jutunk az Özlem fogadóhoz. A terasz előtt jobbra és baba, mintha őrök len­nének, egy-egy telefonfülke. A te­raszon asztalok, padok. Jó idő van, néhány férfi teát szürcsöl­get. Egy csepp Törökország A küszöböt átlépve egy csapás­ra Törökországba érkezünk. A falakon török zászlók, török fel­iratok, az étlapon török ételek, a tévében török csatornán törökül mondja egy rövid fekete hajú nő a híreket, az asztaloknál török emberek, a pult mögött egy csi­nos török nő és egy török férfi. Mintha Törökországba csöppen­tünk volna. A török felszolgálóról kiderül, a tulajdonos unokaöccse, ő veze­ti az üzletet. - A „restaurantot" 1996-ban nyitotta Babaiban Ökkes és Ba­baiban Abdulkadir - mondja az utóbbi unokaöccse, akinek a ne­ve ugyancsak Babaiban Abdulka­dir. A fiatal férfi, látva csodálko­zásomat, tört magyarsággal mo­solyogva teszi hozzá: a névazo­nosság egy török családon belül nem ritka. Amikor meghallja, hogy írni szeretnék erről a pará­nyi Törökországról, a sok vendég ellenére kijön a pult mögül. A te­raszon ülünk le. - A török embereknek mások az étkezési szokásaik, mint az európaiaknak. Szükség van az ilyen éttermekre, ahol egy kicsit, néhány órára, egy éjszakára ott­hon érezhetik magukat. Itt meg­fürödhetnek, ehetnek, ihatnak, beszélgethetnek, megpihenhet­nek. A nagy nemzetközi utak mentén számos török restaurant várja honfitársaimat, itt az Öz­A kamionosok kedvelt pihenőhelye az Özlem fogadó lem 1, Mosonmagyaróvárnál az Özlem 2. - avat be részletekbe a fiatal férfi. Babaiban Abdulkadir elmond­ja, sokszor fordulnak hozzájuk segítségért. Ha például valami­lyen baj, akár közlekedési baleset vagy más éri a török sofőröket, turistákat, a „police" őket kéri fel tolmácsnak. De segítenek eliga­zodni abban is, hogy Magyaror­szágon milyen SIM-kártyát ve­gyenek. Mert minden sofőrnél annyi féle SIM-kártya van, ahány országon keresztül halad­nak át. Tfea, minden mennyiségben - Nehogy azt higgye, hogy csak török ételeket kínálunk, tudunk adni gulyást is - jegyzi meg, lát­va, hogy az étlapot mustrálom. Kérek tőle egy doboz cigarettát és egy igazi törökös kávét, de csak a fejét csóválja. Kiderül, dohányfé­leséget nem árusítanak, törökös kávét pedig nem főznek. - Teát. Igyon teát. Mindenki azt issza - mondja. Eltűnik, kisvártatva két stampedli teá­val és egy porcelán cukortartó­val a kezében tér vissza. Leteszi elénk, és kéri, kóstoljuk meg. Közben mellénk telepszik két kamionos. Egyikük, Mehmet Bayir Isztambulból Budapestre tart, rakományától a főváros­ban szabadul meg, majd üresen tovább megy Franciaországba. Nehezen, de sikerül neki leraj­zolnom, elmagyaráznom, ho­gyan jut el legrövidebb úton Zuglóba, a Nagy Lajos király úti vámhivatalhoz. A másik, Mehmet Duran már hazafelé tart. Azt mondják, állandóan úton vannak, 25-30 naponta látják családjukat, már meg­szokták, ők is és a család is. - Itt tudják, mit ehet egy török ember, és mit nem. Itt nem ka­punk disznóhúst marhaként tá­lalva. A ramadán alatt egyébként nappal nem ehetnénk húsfélesé­geket, de hát mi éjjel nappal dol­gozunk, ezért ezt a tilalmat néha megszegjük - árulja el egy har­madik sofőr Babaiban Abdulka­dir tolmácsolásával. Prostik kitiltva - Román gyerek vagyok, Gyuri vagyok! Ezekkel a szavakkal huppan le mellénk egy 25-30 év körüli férfi. Gyuri elmondja, öt éve dolgozik itt, beszél románul, törökül, bolgárul és magyarul is egy kicsit, amit azzal egészít ki, hogy a magyar megtanulhatat­lan. Ő az egyik őr, társával fel­váltva vigyáz a kamionokra, mia­latt a sofőrök esznek, isznak, für­denek, pihennek. Ha kell, lemos­sák a hatalmas járműveket is, de feladatuk elsősorban az őrzés. Babaiban Abdulkadir két tá­Fotó: Frank Yvette nyárral a kezében lép újra az asz­talunkhoz, egy-egy szelet süte­ményt tesz elénk. Néhány falat után kolléganőmmel egyetértés­ben megjegyezzük: édes, de na­gyon finom. A tea már elfogyott, ásványvizet kérünk. Talán ez az egyetlen magyar áru az étterem­ben. - A török ember teát, sört és rachit iszik. Mivel rachi nincs, úzóval helyettesítik. Az is megte­szi itt - kacsint Gyuri. Naponta 200-300 kamion tér be az Özlem fogadóba. De na­gyobb ünnepek, vagy a hétvégi kamionstopok idején ezer is. - Nem, ide prostituáltak nem tehetik be a lábukat, nem enged­jük be őket - tiltakozik Babaiban Abdulkadir a felvetés ellen, hogy a sok férfi valószínűleg nőket is akar. - Magukkal hoznák a bűnt, ami nem hiányzik. Közben teljesen besötétedett. Gyuri felpattan, azt mondja, dol­ga van, mennie kell. Mehmet Ba­yir és Mehmet Duran is szede­lőzködik. Mi is felállunk, beme­gyünk, rendezni akarjuk a szám­lát. Észre sem vettük, hogy az ét­terem szinte megtelt. Minden asztalnál falatozó törökök ülnek. Néhányan a képernyőt figyelve hallgatják az otthoni híreket. Mehmet Bayirt nem fogad el pénzt. Azt mondja, mi ma Tö­rökország vendégei voltunk. OLÁH ZOLTÁN Meddig jár a rendelkezési állományba vett ehthivatalnoknak a bruttó 429 ezer forint? Próbapert fontolgatnak a főtisztviselők LENGYEL LEMONDOTT, BOSNYÁKOVITS DOLGOZIK, BAL0GHRÓL NINCS HÍR jjj Az Orbán-kormány alatt kinevezett megyei főtisztviselők közül Lengyel Györgyi egykori sze­gedi kancellár tavaly decemberben lemondott címéről. A szegedi önkormányzat volt egész­ségügyi és tudományos tanácsadója, Bosnyákovits Tünde jelenleg az OEP tanácsadójaként dolgozik. Balogh Zoltán volt szegedi rendőrkapitányról nincs hírünk. A főtiszti kar tagja ko­rábban úgy nyilatkozott lapunknak: ha leszerel a rendőrségtől, távozik az elitalakulatból. A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után ötről két évre csökkentette a rendelkezési állo­mány időtartamát. Ez idő alatt a hivatalnokelitbe bekerült, de rendelkezési állományba vett főtisztviselőt vagy főtisztet megilleti a mindenkori illetményalap 13-szorosa, ami jelenleg bruttó 429 ezer forint. Információink szerint az Orbán-kor­mány alatt kinevezett főtisztviselők közül többen próbaper indítását ter­vezik a Miniszterelnöki Hivatal ellen, mert szerintük a Medgyessy-kormány jogtalanul csökkentette ötről két évre a rendelkezési állomány időtartamát. A Csongrád megyei főtisztviselők nem kívánnak munkaügyi bírósághoz for­dulni. 2002 márciusában a háromszáz fős fő­tisztviselői karba öt, a százötven fős fő­tiszti karba pedig egy személy került be Csongrád megyéből. Kiss Imre az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) térségi egészségügyi szakmai főkoordi­nátoraként kapta meg a főtisztviselői cí­met. Kiss ez év június közepéig vezette a Csongrád megyei Egészségbiztosítási Pénztár hódmezővásárhelyi kirendeltsé­gét. „Ekkor szóltak, hogy összevonják a vásárhelyi és szentesi kirendeltség veze­tését, amelynek munkáját már nem én irányítom. A felmentésem után rendel­kezési állományba kerültem, s 2006 jú­niusáig itt maradok, ha nem tartanak igényt a munkámra. Ha viszont nem fo­gadom el az új feladatot, akkor azonnali hatállyal megszűnik a munkaviszo­nyom" - mondta Kiss Imre, aki nagyon sajnálja, hogy felmentették, mert szeret­te a munkáját. Tudomása szerint a 2002-es országgyűlési választások óta több mint száz főtisztviselőt mentett már fel a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Kiss hallott arról, hogy néhá­nyan próbapert fontolgatnak a MeH el­len, mert szerintük a Medgyessy-kor­mány jogtalanul csökkentette ötről két évre a rendelkezési állomány időtarta­mát. Kiss nem kíván ez ügyben munka­ügyi bírósághoz fordulni. Orbán Viktor egykori biztonságpoüti­kai főtanácsadóját, Póda Jenőt kinevezé­se után nem sokkal, 2002 októberében vették rendelkezési állományba. Póda nemrégiben került ki a rendelkezési ál­lományból. Az egykori tanácsadó jelen­leg a MeH köztisztviselőjeként hat hó­napos felmentési idejét tölti. Póda hal­lott ugyan azokról a főtisztviselőkről, akik próbaper indítását fontolgatják a MeH ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Úgy tudja, hogy budapesti fő­tisztviselők akarják beperelni az álla­mot, olyanok, akik már kikerültek a rendelkezési állományból. Póda nem tervezi, hogy munkaügyi bírósághoz for­dul. Szűcs Gábor 2002-ben a hódmező­vásárhelyi polgármesteri hivatal főta­nácsadója volt, amikor kinevezték fő­tisztviselőnek. Szűcs tavaly januárban jelezte, hogy nem kíván tovább a hiva­talban dolgozni. Március elején átke­rült az OEP-hez, majd 2003 áprilisá­ban a MeH rendelkezési állományba vette. Szűcs nem hallott arról, hogy volt főtisztviselők bírósághoz akarnak fordulni, de szerinte megnyerhetik a munkaügyi pert. „A bíróságtól még nem kaptunk hiva­talos értesítést arról, hogy a főtisztvise­lők közül valaki is keresetet nyújtott volna be a Miniszterelnöki Hivatal el­len" - kaptuk a tájékoztatást tegnap a MeH-ből. Elmondták: az elitalakulat felállása óta mintegy nyolcvan főtisztvi­selő mondott le címéről, szüntette meg közszolgálati jogviszonyát, illetve került rendelkezési állományba. sz. c. sz. Egy állami intézmény vezetői posztját hagyja ott a megyei po­litikai harcok kereszttüzébe ke­rült főjegyzői állás kedvéért dr. Siket Judit. Az ok: szereti az önkormányzati munkát. Az új főjegyzőt nem feszélyezi, hogy politikusokkal kell majd együtt dolgoznia. Úgy látja, ha az em­ber a szakmára figyel, és igyek­szik minden problémát alapo­san megbeszélni, nem lehet baj. E héten kezdi meg munkáját a Megyei Önkormányzat Hivatala élén az új főjegyző, dr. Siket Ju­dit. A jogász és közgazdász vég­zettségű szakember dolgát a múlt héten még megnehezítet­te, hogy a közalkalmazotti lét­szám csökkentése jelenlegi munkahelyét is érinti. A Ma­gyar Államkincstár területi igaz­gatóságán tizenkét munkatársa álláshelyéről volt szó. így most nem tűnik annyira életszerű­nek, jogosnak a kérdés, mint akkor, amikor megválasztották: vajon érdemes-e otthagyni egy állami intézmény vezetői poszt­ját egy önkormányzatért. - Döntésemben jelentős szere­pe volt annak, hogy én korábban, 1989-től tizenegy éven át a sze­gedi önkormányzatnál dolgoz­tam - feleli Siket Judit. - Előbb az igazgatási iroda hatósági ügyin­tézője voltam, majd a közgyűlés Siket Judit a megyei közgyűlés előtt. A szakma iránti szeretet vezette vissza az ön­kormányzatok világába Fotó: Schmidt Andrea elé kerülő előterjesztéseket ellen­őriztem, véleményeztem, törvé­nyességi szempontból. Szeret­tem ezt a munkát, ezt a közeget. Négy évvel ezelőtt jöttem át a kincstárhoz, akkor még TÁ­KlSZ-nak nevezték. Am itt is el­sősorban az önkormányzatok­hoz, a közigazgatáshoz fűződő kapcsolatok területén igyekez­tem hasznosítani magam. Bár részt vettem egy posztgraduális közgazdasági képzésben, ma is a jogi föladatok állnak közel a szí­vemhez. Egy államigazgatási szervnél pedig ilyen egyéni ügye­ket nehéz találni. Más a helyzet, amikor az ember főjegyzőként képviseli a törvényességet. Pályázata arról is szólt, hogy mennyire fontos a belső ellenőr­zés kialakítása. Ezt - mint hang­súlyozta - nem azért írta le, mert a főjegyzőváltás előtt az Állami Számvevőszék ellenőrizte a me­gyét, s az ellenőrzés eredményé­nek később visszhangja és követ­kezménye is lett. Hanem azért, mert a tavaly életbe lépett ren­delkezések nyomán a korábbiak­tól eltérő belső ellenőrzési rend­szert kell kialakítani mindenütt. Minden folyamat minden állo­mását számon tartó, kockázat­elemző rendszert kell kiépíteni, ez az uniós csatlakozás egyik kö­vetkezménye a hivatalokban. Siket Judit első munkanapját november másodikán értekezlet­tel kezdte. Itt mutat­kozott be, s arra kér­te leendő kollégáit, ők is mutassák be munkájukat, mind­azt, amivel foglal­koznak, s ami prob­lémát jelent nekik. Am nemcsak a hiva­tallal, hanem a kép­viselőkkel is együtt kell majd működnie. A megyei közgyűlés ülései pedig az utób­bi években meglehe­tősen izgalmasak. Én korábban hosszú időn keresz­tül dolgoztam együtt politikusokkal mondja az új főjegy­ző. - Úgy gondolom, ha az ember a szak­mát szereti, tiszte­letben tartja, akkor nem lehetnek prob­lémái senkivel. Mindhárom frakció­val jó kapcsolatot fo­gok tartani, és min­den fölvetődő prob­lémát szeretnék mi­nél alaposabban megbeszélni. Remé­lem, ez a hozzáállás megfelelő lesz. B.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom