Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-15 / 266. szám

12 •KAPCSOLATOK« HÉTFŐ, 2004. NOVEMBER 15. MEGKERDEZTÜKAZOLVASOT Szeretne-e 100 évig élni í H0R0SZK0P QP KOS: Rosszalkodó egészsége miatt A!nagyon valószínű, hogy táppénzre kell mennie. Ne legyen lelkiismeret furdalása! Kollégái elfogadják hiányzását. ^pi BIKA: Új kollégájával legyen ked* íves, segítőkész! Vezesse be őt a munkahelyi életbe! Ne felejtse el, hogy ön is járt már ebben a cipőben! IKREK: Vásároljon lakberendezési 'tárgyakat! Változtassa meg. dobja fel otthonát! Jó ízlésével és képzelőerő segítségével egy délután alatt Is csodákat művelhet. ^¿J RÁK: Kellemetlen élmény, beszél^^Igetés vár önre. Ha üzletfele viselkedik undorítóan, nem hagyhatja faképnél. Leplezze undorát, és gyorsan fejezze be a tárgyalást! 0^ OROSZLÁN: Viselkedjen elnézően, *^iha mások Ingadozó hangulatban vannak! Különösen tolerálja családtagjai esetleges dühkitöréseit! Nézzen mélyen a, mielőtt kritizálna! SZÚZ: A pénzügyek kerülnek előtérbe. Gondoljon anyagi helyzetére és cselekedjen aszerint a mindennapokban! Tervezzen előre! /y\ MÉRLEG:Napja tele lehet apró UWI szerencsétlenségekkel, sikertelenségekkel. A csillagok nem a Mérlegnek kedveznek. Kénytelen elviselni, átvészelni a jelenlegi helyzetet. W SKORPIÓ: Érdekes projektbe vonI hatják bele. Rengeteget tanulhat a nagyoktól, szakmai tudása rohamosan nőhet. Ne sajnálja hát az ide fordítandó időt és energiát! Jx • NYILAS: Kedve nem a legjobb, leP* I vert, fáradt, érzi az Idő változását. Negatív hozzáállásával másokat is lehangol. Próbálja el ezt elkerülni, mert rontja a közhangulatot! fö BAK: Hódolójával több közös voná'-Mk 1 suk van, mint gondolná! Ne írja le az Illetőt, mert éppen stresszes az élete! Adjon egy esélyt neki! VÍZÖNTŐ: Ne siessen el semmit! I Lendületével. vehemenségével könnyen bajba sodorhatja magát! Gondolkodjon, mielőtt a tettek mezejére lép, vagy véleményt nyilvánít! HALAK: Az ellentétes nem képvii selőlvel hihetetlenül jó viszonyt képes ma kialakítani. Addig üsse a vasat, míg meleg, kedves Halak! Estéje bizonyára elfoglalt lesz! TISZTELT OLVASÓINK! Szerkesztőségünk továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket esetenként rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az Írások olvasóink nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A jövőben leveleiket csak teljes névvel, lakcímmelAelefonszámmal fogadjuk. A lapban ezentúl azon levelek, e-mail üzenetek jelennek meg, amelyeknek írói nem kérik anonimitásukat. Kéziratot továbbra sem őrzünk meg és nem adunk vissza. IMHJHRp BENEANDREA iparművész: - Nagyon nehéz kérdés, még soha nem gondolkodtam róla. A 100 éves kor szépsége talán az, hogy az ember láthatja az ükunokáit, a fájdalmas része pedig az, hogy meg kell élni, hogy az ember barátai, rokonai, szerettei elmennek. KATONA ANGÉLA tanuló: - Nem szeretnék 100 évig élni. Most még, fiatalon úgy látom, nem lenne jó. Az időseknél az a baj, hogy nem igazán tudnak már mit csinálni, ha nagyon öregek. Ezért nem vágyom arra, hogy megérjem a 100. születésnapomat. DR. GEMES GÁBOR ügyvéd: - Igen, persze, szeretném megérni a századik születésnapomat, annál is inkább, mert nagyon szüretem az életet. Természetesen csak akkor lenne jó sokáig élni, ha egészséges az ember és ott vannak körülötte a szerettei is. BANFI ATTILA tanuló: - Attól függ, hogyan. Nélkülözésektől mentesen és nem feltétlenül ágyban, tehetetlenül szeretném megélni a 100. születésnapomat. Ha tevékeny tudok maradni, akkor szívesen élnék tovább, mint a magyar átlagéletkor. POSTABONTAS „Az ostort fel kellett volna emelnem Kedves kis barátnőm! Amikor utoljára beszélgettünk, szóba került, milyen volt az élet az én fiatal koromban, ennek kapcsán kértél, beszéljek arról, hogyan éltem meg az 56-os népfelkelést. Igen, tudatosan nevezem így az akkor történteket, mert valóban felkelt a magyar nép, fegyvert fogott és megmutatta erejét elnyomóinak! Én sajnos, mint fiatal parasztasszony, nem sokat tehettem, nem vettem részt sem a felkelésben, sem annak előkészítésében. így inkább arról beszélek, mi vezetett ahhoz, hogy ez a forradalom kitörjön. Amikor a szovjetek megszállták hazánkat 10 éves voltam. De ma is pontosan emlékszem a háború borzalmaira. Hogy mit tettek velünk a ránk törő szovjet katonák, ma sem tudok róla könnyek nélkül beszélni, csak azt mondhatom, teljesen kifosztva, megalázva, testileg, lelkileg összetörve maradtunk! De hát közismerten kitartó, konok nép a magyar. Túlélte az évszázadokon át rátörő ellenséges hadak támadásait, a tatárdúlástól, a törükhódoltságon át a Habsburg-uralom megtorlásait a 48-as szabadságharc leverése után. Kiheverte az első világháború borzalmait, átvészelte Trianon igazságtalan ítéletét, és megfogyva, ámde veszve nem, mindig talpra állt! így történt ez akkor is, amikor a szovjet elfoglalta hazánkat. A magyar nép volt az, amelyik a Rákosi-korszak zsarnoksága ellenére, romiaiból újjáépítette az országot. Nagyon nehéz évek voltak azok, hiszen nemcsak az újjáépítés terhe nyomott bennünket, de fizetni kellett az úgynevezett jóvátételt a szovjeteknek. Dolgoztunk éjt nappá téve, nélkülöztünk, sokszor bizony éheztünk! Az ötvenes években napokig nem volt kenyér az asztalon! Biztosan hallottál róla, ez volt az a padlássöprögetős világ. De azok a városi, igazi magyar munkások, bányászok, hivatalnokok, akik nem lettek kommunisták, nem tolták az elnyomók szekerét, szintén éhbérért dolgoztak. Közben a haza árulói fényűzésben éltek. Kevés olyan pártonkívüli fiatal tudott egyetemen vagy főiskolán tanulni, aki tehetséges volt. Csak az boldogult, aki sokszor meggyőződése ellenére, a felemelkedés, a siker reményében párttag lett. A pedagógusok zöme is ehhez a módszerhez folyamodott. De szerencsére sokan voltunk, akik nem álltunk be a sorba, inkább vállaltuk a nélkülözést, a megaláztatást. Persze, lelkünk mélyén lázadoztunk, volt, aki nyíltan szembe helyezkedett az elnyomó hatalommal, de ezek az emberek hamarosan a börtönbe, vagy az internáló táborban találták magukat. De hát ezt gondolom, Te is tudod, kedves kis barátnőm, hiszen a Te családodban is voltak áldozatok! Ezek a tarthatatlan körülmények váltották ki, hogy szinte az egész ország összefogjon és az utcára vonulva követelje az oroszok kivonulását és az ország függetlenségét! Nem mentegetni akarom magam, amiért én sajnos nem vettem rész a felkelésben, hiszen 22 éves parasztasszony voltam, két pici gyermekkel és a férjemmel egy határ menti kis tanyán éltem. Csak egy kis fülhallgatős rádión hallgattuk a híreket, ami hol szólt, hol nem, attól függően, volt-e pénzünk elemet venni. Ha vásárolni mentünk a faluba, akkor vettünk egy újságot, de abban is csak Rákosi dicsőségéről esett szó, meg arról, mennyi kárt tesznek a népi demokráciának a „kulákok", meg az iparosok, akik szabotálják a munkát! Én is csak az asztalfióknak írtam egy-egy elkeseredett hangú verset, ezeknek elenyésző része maradt meg, amit ismersz a három éve kiadott verseimből. Most mégis megírom Neked, kedves kis barátnőm, hogyan éltem meg az 56-os forradalmat. 1956. október 22-én reggel a férjem cukorrépát vitt Mezőhegyesre, a cukorgyárba: Hazafelé tartva, vett egy újságot, azt hiszem Hétfői Hírlap volt a címe. Abból olvastunk arról, hogy a fővárosi újság megmozdulást szervez, a vasút sztrájkot hirdet. Este próbáltuk hallgatni a rádiót, de szinte semmit nem értettünk a zavaró adók miatt. Másnap délután, átjött a tanyaszomszédunk, mondta a férjemnek, este fáklyás felvonulást terveznek a faluban, mert kitört az országban a forradalom. Hívott minket is, menjünk be mi is a felvonulásra. Mondtam a páromnak, menjen, de azt mondta, nem hagy egyedül a két picivel, meg hát úgy beszélték meg édesapámmal, hogy vetni megyünk. Még aznap délután átmentünk a szüleimhez. Édesapám, azt mondta: „Gyerekeim, ne menjetek, amíg a ruszki az országban van, semmi esélyünk nincs, az pedig itt nem hagyja a terített asztalt! Kevesen vagyunk ahhoz, hogy győzni tudjunk, külső segítséget meg nincs kitől várni." Mi megfogadtuk a tanácsát és másnap reggel a gyerekeket édesanyámra hagytuk és elindultunk a falu túloldalán fekvő földünkre vetni. Olyan 10 óra lehetett, amikor a községházánál összegyűlt tömeg megállított minket. Én rögtön leugrottam a kocsiról, úgy ahogy voltam, gumicsizmásán, elnyűtt ruhában, kezemben a lóhajtó ostorral befurakodtam az egybegyűltek közé. Az erkélyen éppen egy régi osztálytársam szavalta Petőfi versét. Él a magyarok istene, hangzott csengő hangja az őszi napsütésben. Meghatottan, boldogan tapsoltam a vers végén. Végre, mégis győzni fog a forradalom, nem lesz igaza apámnak, gondoltam, és örömkönnyek hulltak a szememből! A tapsvihar közepette körülnéztem, baráti arcokat keresve. Akkor láttam, hogy azok az emberek állnak ott és tapsolnak legjobban, akik eddig Rákosinak verték a tenyerüket, közöttük az a tanítóm is aki egykor osztályidegennek, kulákcsemetének hívott. Az első gondolatom az volt, szétverek köztük az ostorommal, megkérdezve, mit keresnek ott? Aztán eszembe jutott édesapám intő szava. A családomra gondolva, talán gyáván, megfordultam, felültem a szekérre és elindultam vetni. Estig sírva mentem a vetőgép után. Úgy éreztem, ez a felkelés nem lehet az enyém, nem győzhet az a nép, aki megtűri maga mellett az árulókat! Később, amikor már megtudtam, hogy hány ember adta az életét ebben a felkelésben, hány fiatal került akasztófára a megtorlás éveiben, sokszor elöntött a szégyen, úgy éreztem, legalább azt az ostort fel kellett volna emelnem! Hát ennyit tudtam írni azokról az időkről, kedves kis barátnőm! így történt, semmit nem hallgattam el. Próbálj engem megérteni, és gondolj arra, az a forradalom még ma sem győzött, most is köztünk élnek a Rákosinak tapsolók, és bár megfordították a köpönyegüket, sokat nem változtak! Én már megfáradt öregasszonyként csak annyit tudtam tenni, hogy őszintén leírtam élményeimet. Most rajtatok, fiatalokon a felelősség. Remélem, bátrabbak vagytok nálam! Ölel, öreg barátnőd: NÉMETINÉ K. ERZSÉBET, CSANÁDPALOTÁRÓL Földönfutás, vagyröptiben ropit ropogtatni Gyakran lehet látni Szeged közútjain egy különös autót, melynek a hátsó részén egy közismert, angyalcsináló (szárnyakat ad!) energiaital óriási méretű doboza látható. Tudom, ez nem mérvadó, de ezt a járművet én meg soha sem láttam az anyaföldtől eltávolodni. Ennyit a reklámok szavahihetőségéről! Pedig nem sokon múlott, hogy ezt a terméket én is kipróbáljam, mert valljuk be, ki ne szeretne röptiben ropit ropogtatni? MÉHES JÁNOS, SZEGED CSÖRÖG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, tapasztalataikat N. Rácz Judit újságíróval, a Kapcsolatok oldal szerkesztőjével oszthatják meg, aki - hétfőtől péntekig - 9 és 12 óra között hívható a 30/218-111 l-es mobiltelefonszámon, amelyen SMS-üzeneteiket is fogadjuk. E-mailt á kapcsolatok@delmagyar.hu címre küldhetnek. EGESZSEGUGY A 30/915-8624-es telefonról szegedi olvasónk úgy véli: ha az egészségügyiek sztrájkja nem vezet eredményre, össze kellene fogni a lakosságnak és aláírásgyűjtéssel felhívni a figyelmet a betegellátás gondjaira. KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL Ábrahám Bertalan '56-os szegedi elítélt egyetért Gyurcsány Ferenccel abban, hogy a kettős állampolgárság kérdése lényegében politikai csapda. CSALÁDI PÓTLÉK Papp Éva szegedi kisgyermekes anyuka nem érti, hogy ha a Fidesz-kormány ideje alatt megkaphatták minden hónap 4-éig a családi pótlékot, akkor most miért nem érkezik az meg még 12-én sem? DÓM TÉRI VÁSÁR A 30/517-9291-ről küldött SMS írója egyetért dr. Sipka Róbert véleményével, hogy semmiképpen sem kellene megszüntetni a Dóm téri karácsonyi vásárt. TÁPÉ Tóth Gáborné panaszolta, hogy Tápén a Kikötő és Berettyó utca járhatatlan. A 73-as busz vonalán pedig nincs kiírva, hogy az útjavítás miatt hol áll meg a busz, ezért lemaradtak róla. NÉPSZAVAZÁS Szalay Irén szegcdi olvasónk úgy véli, a kettős állampolgárság megszavazásával segíthetnénk a határon kívül élő magyarokon. A SPORTRÓL Radics Lajos szegedi sportember véleménye szerint Kővárinak nincs szüksége karrierépítésre, már bizonyított azzal, amit tett Szeged sportjáért. A város viszont anyagi támogatásával jobban segíthetné a sportsikerek elérését. TÁBLA Szaulik Ágota szegedi olvasónk szerint jó lenne, ha a Moszkvai körúton tábla jelezné a kamionosoknak, hogy merre található a vámudvar. BANKAUTOMATA A 30/976-9577-ről hiányolta a telefonáló, hogy a Bartók tér közelében nincs OTP bankautomata. Lestárné Szikszai Julianna, az OTP Szegedi Igazgatóságának megbízott igazgatója elmondta: a Skála Áruházon belül lehet kártyával pénzt felvenni, ha valaki nem akar a Mars térig elmenni. Egyébként Szegeden 25 működő automata van, de továbbiak telepítését is tervezik. SZENTES Szabó István panaszolta, hogy Szentesen a Pipacs utcában négy hónapja a csatornázok felásták az utcát, majd betemették, utána ismét felbontották. A nagy köveken felakadnak az autók, az árokpart meg van süllyedve. Ezt már soknak tartják az ott lakók. Jó lenne, ha hozzáértőkkel végeztetnék a munkát. MAKÓ A 30/333-6396-os telefonról érkezett SMS küldője szerint nagyszerű, hogy Makó kapott pénzt játszótér-felújításra. így talán jut valamennyi a Csipkesor mögötti játszótér rendbetételére is, mert 11 éve senki sem törődik vele. Mára kérdeztük; Szeretne-e 100 évig élni? Következő kérdésünk: Vált-e kőtelező felelősségbiztositót? 50 Küldje el válaszát jj|: •• a kérdés napján 17 óráig, m ilj£,JN ™ Nm SMS-ben! (IGEN vagy NEM) ! Az SMS számlázása normál tarja szerint tőrtérik. 06-30/30-30-921 Vagy szavazhat az interneten is: www.delmagyar.hu ORVOSI ÜGYELETEK BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTEL Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az SZTE Traumatológiai Klinika (az új klinikai tömbben, Semmelweis u. 6. szám) veszi fel és látja el, sebészeti (nem baleseti!!) és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Kálvária sgt. 57.) tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik. FELNŐTT KÖZPONTI SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET Rendelési idő: hétköznap 16 órától másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 7.30 órától másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth L. sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Telefonszám: 62/474-374, vagy 104. GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÜGYELET Hétköznap 16 órától másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig reggel 7.30 órától másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth L. sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Telefonszám: 62/474-374. vagy 104. S. 0. s. LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT A telefonszám díjmentesen hívható a megye egész területéről: 06-80-820-111 és (nem díjmentes) 62/548-294. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT VÁSÁRHELYEN A telefonszám díjmentesen hívható 16 órától 02 óráig: 62/249-529. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT MAKÓN A telefonszám díjmentesen hívható 16 órától 02 óráig: 62/212-515. GYÓGYSZERTÁR Kígyó gyógyszertár, Szeged, Klauzál tér 3., este 10 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! Tel.: 62/547-174.