Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-15 / 266. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2004. november 15., hétfő EXKLUZÍV GÁLAMŰSOR AZ ÚJSZEGEDI SPORTCSARNOKBAN Csütörtökön adják át a Presztízs Díjakat Kiemelkedően színvonalas pá­lyázatok érkeztek a lapunk ál­tal meghirdetett Délmagyaror­szág Presztízs Díjra, amelyet öt kategóriában ünnepélyes külsőségek között adnak át ezen a héten csütörtökön az újszegedi sportcsarnokban. A gálát exkluzív koncertműsor kíséri. MUNKATÁRSUNKTÓL A Délmagyarország és a Dél­világ október elején hirdette meg a megye vállalkozásainak a Presztízs Díjat azzal a szán­dékkal, hogy nyilvánosságot biztosítson a régió sikeres, példamutató gazdasági sze­replőinek, s egyúttal az elis­merés által ösztönözve hoz­zájáruljon az üzleti élet fel­lendítéséhez. Lapunk kiadó­ján kívül a díj alapítói között van az Allianz Hungária Rt., a Masterfoods Hungary Kft., a KÉSZ Kft. és a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara. Pap Klára kiadóigazgató el­mondta, hogy a mind az öt kategóriában - az év vállal­kozása, az év kisvállalkozása, az év üzletembere, üzleti in­nováció, az év környezetvé­delmi díja - kiemelkedően színvonalas pályázatok érkez­tek, így nehéz dolga volt az egyetemi szakemberekből álló zsűrinek, amely a kategórián­kénti három-három jelöltet választott ki. A jelöltekről vi­deoklipeket forgatnak, ame­lyeket a csütörtöki díjátadó gálán vetítenek le. S az is itt derül ki, hogy az egyes ka­tegóriákban végül ki nyeri el a Presztízs Díjat. A kiadóigazgató elmondta még, hogy az alapítók egy kü­löndíjat is átadnak „munka­erő-fejlesztés" kategóriában, amelyet a Nemzeti Felnőtt­képzési Intézet támogatásával az a vállalkozás nyerhet el, amely dolgozói munkaerő-pi­aci helyzetének javításában jeleskedik, képzési, átképzési programjai keretében. A díjátadó gálára a pályá­zókon és az alapítókon kívül meghívást kaptak a megye gazdasági-üzleti életének jeles képviselői, polgármesterek, közéleti személyiségek. A fe­Kiónozták az OTP ügyfélportálját Egy osztrák szerverhez futnak be azok az ügyfélinfor­mációk, amelyeket az OTP Bank kiónozott ügyfélportálján keresztül próbálnak ismeretien tettesek megszerezni. Ed­dig egyetlen egy ügyfél esetében jártak sikerrel, de kár nem történt, a bank ismeretien tettes ellen feljelentést tett - mondta Juhász Róbert, az OTP Bank Rt. Elekt­ronikus Bank Igazgatóságának főosztályvezetője. BUDAPEST (MTI) Az OTP Bank ügyfélportálján, a házi bank belépő képernyőjén is közzétette ügyfelei számára szóló figyelmeztetését, és 110 ezer mobilszerződéssel rendelkező ügyfelét SMS-üzenetben is fi­gyelmezteti a csalásra. Az OTP semmilyen adatkérő e-mail üzenetet nem küldött, az ügyfeleiket arra kérik ilyen kérésnek ne tegyenek eleget s csakis a megszokott úton lépjenek be a bank rendszerébe. Juhász Róbert elmondta, egy - mellesleg számítástechni­kai szakember - ügyfelük jelentette be múlt csütörtök este, hogy a banktól e-mailt kapott, amelyben arra szólítják fel, hogy mivel régóta nem használja az OTP Bank internetes szolgáltatását, ha nem akarja, hogy a szolgáltatást töröljék a listáról, egy általuk megadott, a laikus ügyfél számára OTP Bankos portálnak tűnő címre jelentkezzen be, s közölje ada­tait. Az OTP Bank szakemberei kiderítették, a bank portálját leklónozták s az információk egy osztrák szerverhez jutnak el. A pénzintézet ezért pénteken délelőtt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. Az eddigi információk szerint kár sem az ügyfeleket, sem a bankot nem érte, ennek ellenére veszélyes jelenségről van szó, amit a banknak komolyan kell vennie - hangsúlyozta Ju­hász Róbert. Az OTP Bank 310 ezer internetes banki ügyfelé­vel meghatározó ezen a piacon Magyarországon, az elektro­nikus szolgáltatásokat igénybe vevők 88 százaléka lakossági ügyfél. EU-TÁMOGATÁSOK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEKRE |q fj A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkanura és az IT Informáci­ós Társadalom Kht. egy közösen szervezett rendezvény keretében kí­ván segítséget nyújtani a sikeres pályázatok elkészítéséhez a GVOP programjainak részle­tes bemutatásával és a pályázatokat kezelő kht. tapasztalatainak közreadásával. Az előadásokat követően workshopok megrendezésére kerül sor, melyeken a pályázatírás­sal kapcsolatos gyakorlati tudnivalóktól adnak tájékoztatást az IT Kht. szakértői. A rendezvény időpontja: 2004. november 24., szerda, 10 órától 12.40-ig. Helyszíne: Szeged, Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24.) A részvétel minden érdeklődő számára ingyenes. Kérjük, hogy részvételi szándékát novem­ber 18-ig szíveskedjen jelezni a 76/509-551 -es telefonszámon, vagy az istvan.lakatosi itkhr.hu e-mail elmen. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információ ugyanitt kapható. A Délmagyarország Presztízs Díj lejthetetlen hangulatról az exkluzív közös koncertet adó Emilio, Charlie és Roy, vala­mint a Budapest Jazz Orchest­ra és Pusztai Antal gitármű­vész gondoskodik. Több lesz a hulladék BUDAPEST (MTI) A képződő hulladék mennyi­ségének növekedését idézi elő a jövőre módosuló termék­díj-szabályozás az alkohol­mentes italokat gyártó cégek szerint. Kiss Gáborné, a Ma­gyarországi Üdítőital-, Gyü­mölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) főtitkára elmondta, hogy a módosított törvény a kormány szándéka ellenére azért ösztönzi a gyár­tókat a csomagolások kibocsá­tásának fokozására, mert a ter­mékdíj tételeket az italok ki­szerelési méretével arányosan szabták meg. A főtitkár példa­ként a műanyag palackban forgalmazott üdítőitalokat em­lítette, amelyeknél a másfél li­teres űrtartalmú palackok ter­mékdíja 10 forint, a kétíiteresé pedig annak duplája. Bill Gates a legbefolyásosabb ember A Financial Times összeállítot­ta a világ legbefolyásosabb embereinek listáját. Ennek élén Bili Gates, a Microsoft alapítója áll. Soros György magyar származású üzletem­ber a harmadik. A számítástechnika és a média biztosítja a legnagyobb befo­lyást - legalább is ez derül ki abból a listából, amit a Finan­cial Times (FT) állított össze a világ legbefolyásosabb embe­reiről. Az Origó internetes por­tálon ismertett lista lényege, hogy csak az kerülhetett fel rá, aki nemcsak gazdag, de jelen­tős hatása van sokak életére is. A felsorolás önkényes: az FT újságírói és külföldi tudósítói jelölhettek embereket a világ minden tájáról. Az újság is elismeri, hogy a szereplők sze­mélye és a sorrend vitatható. Azonban - mint írják - ahhoz kétség sem férhet, hogy a lis­tán szereplő emberek, akár jó, akár rossz irányban, de je­lentős hatással voltak és lesz­nek rengeteg ember életére. A lista első helyezettje Bili Gates. Az FT szerint a bírák vi­tatkoztak róla, hogy Gates vagy az Intel-alapító Gordon Moore szamít-e befolyáso­sabbnak: Gates, a Microsoft vezetője a világ leggazdagabb embere, de az Intel alkotta meg az új generációs procesz­szorokat, amelyek nélkül el­képzelhetetlen lenne az egy­szerű, kompakt és felhaszná­lóbarát számítástechnika. Vé­gül azonban mégis Gates mel­let döntöttek, mivel - érvel az FT - az ő tevékenysége tette a számítástechnikát mindenna­pi életünk részévé, ráadásul a legelterjedtebb operációs rendszer a Windiows. A 49 éves amerikai üzletember mellet szólt az is, hogy az AIDS, a malária és a hepati­tis-vírusok ellen harcra is ren­geteg pénzt áldoz. Vagyonát 46,6 milliárd dollárra (8680 milliárd forintra) becsülik. A második helyezett Rupert Murdoch ausztrál származású amerikai médiamágnás. Az ő tulajdona a The Sun és a The Times című napilap, de az övé a Fox tévécsatorna és a 20th Cen­tury Fox filmgyár is. Vagyonát 6,9 milliárd dollárra becsülik. Előkelő helyét annak köszönhe­ti, hogy az FT érvelése szerint ő az egyik legjelentősebb média­tulajdonos egy olyan korban, amelyben a médiának jelentős hatalma és befolyása van. A lista harmadik helyezettje a magyar származású üzlet­ember, Soros György, akinek becsült vagyona 7,2 milliárd dollár. A 74 éves Soros a közép­és kelet-európai egykor kom­munista országok fellendítésé­hez nyújtott támogatásainak köszönheti a dobogós helyet. Épp csak lecsúszott a bronz­éremről Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és üzletember. Berlusconi építőipari, média, bank, sport és egyéb érdekelt­ségeinek köszönhetően Olasz­ország leggazdagabb embere, közel 10 milliárd dolláros va­gyonával. Az ötödik a már em­lített Intel-alapító Gordon Moore, akit egy másik szá­mítástechnikai cég, az Apple alapítója, Steve Jobs követ. A lista első 25 helyén feltűnik még a világ drágakőpiacának közel felét birtokló család tag­ja, Nicholas Frank Oppen­heimer, a szintén a média­üzletből meggazdagodott New York-i polgármester, Mic­hael Bloomberg, vagy az indiai Bili Gatesnek nevezett Azim Premji. Az első 25-be került Ingvar Kamprad IKEA-alapító, a leggazdagab ázsiai üzletem­ber, Li Ka-shing, az eBay ki­találója, Pierre Omidyar és egy szaúdi herceg is. Az első nő a 12. helyen álló Oprah Winfrey műsorvezető, akiről egyszerű­en csak annyit ír az FT: meg­változtatta az amerikaiak gon­dolkodásmódját. Munkaerő-piaci változások az unióban Európai uniós csatlakozásunkkal előtérbe kerültek a tagállamok által kínált kü­lönböző munkavállalási lehetőségek is. A felmérések szerint azonban a magyar ál­lampolgárok csak nagyon kis része gon­dolkodik azon, hogy rövidebb vagy hosz­szabb időre elhagyja az országot. Napjainkban egyre többekben merül fel a kérdés: munkavállalóként, vagy az ok­tatásban résztvevőként minek is lettünk a tagjai idén május l-jével? Az európai uniós csatlakozásunkkal foglalkozó re­gionális elemzések azt mutatják, hogy a szabad áramlás elve 10 éves időtartam alatt átlagosan évi 220 ezer embert fog megmozgatni, ami a fejlettségi szintünk­nek megfelelően úgy 40-50 ezer érintetett jelent esetünkben. Ez a magyar lakosság körülbelül 0,5 százalékát teszi ki. Szociális, gazdasági árkok Területileg valamennyi magyar állampol­gár egy 25 országból álló szövetség 462 mil­lió lakosa egyikének mondhatja magát, mégis az egy főre jutó nemzeti össztermék itt csak a fele az Egyesült Államokénak. Ezen belül még jókora különbség van a régi 15 és az idén belépett 10 állam között is, bár az EU jelentős megelőző intézkedéseket tett a szociális és gazdasági árkok feltöltésére, hogy a fejlődés az elveknek megfelelően hosszú távon fenntartható legyen. A hatá­rok megszűnése a szabad mozgás, kereske­delem és befektetés lehetőségét biztosítja az állampolgároknak, megkülönböztetések nélkül. Papíron. Gyakorlatilag a hosszú távú válságok kiküszöbölése mint mellékfeladat jelentkezik elsősorban, amit már a terve­zéskor is figyelembe kellett venni, hogy ne legyen túlzott áramlás a jobb területek felé. Ezt szolgálta és szolgálja 2004-2006-ig az el­ső, majd 2007-2013-ig a második Nemzeti fejlesztési terv (ez utóbbi az Európa-terv), amely az uniós kohéziós alapból és struktu­rális alapokból áramoltat többletforrásokat a meghatározott területekre, de a hasonló támogatásokkal ellentétben itt évről évre növekvő mennyiségben. Protekcionista intézkedések A „fokozatosság elve" alapján a korábbi tagországok mindenféle protekcionista intézkedéseket alkalmaznak a 10 új taggal szemben. Írország nyitotta ki a kapuit egyedül olyan szélesre, hogy még mi is beférjünk rajta. A többiek jószerivel rés­nyire tették csak, és még azt is fél lábbal kitámasztva. Dánia és az Egyesült Ki­rályság tb-korlátozásokat alkalmaz, Hol­landia létszámstoppot (22 ezer fő/év), a többiek pedig jórészt kétéves átmeneti időszakot, hogy a jól képzett és olcsó munkaerőt kívül tartsák. Mint az Európai Unió 11. legnagyobb lakosságú országa, gazdasági erőnket te­kintve csak a 20. helyet foglaljuk el. Cip­rust leszámítva minden új tagország gondokba ütközött a szabad mozgás be­tartási feltételeinek vizsgálatakor. Ennek legkényesebb részei a szabad kereskede­lem, a határon átnyúló szolgáltatások és a szakmai képzés kölcsönös elismerése. Legfontosabb korlát a nyelv Itthon a szociális háló reformja lassú fo­lyamatként ugyan, de elindult 2002­2003-ban, és egy 10 éves időszakra tervez­ték az átállást. Ellenben az önkéntesen vá­lasztható lehetőségek további pénzeket vonnak ki a központi szervezetektől, ami ­főként az idősebb szakemberek körében ­erősíti azt a nyomást, hogy a nyugdíj biz­tonsága érdekében külföldön vállaljanak munkát, és a megtakarításokat később itt­hon éljék fel. Ehhez hozzájárul még az a hektikus adó- és szociálisprogram-rend­szer is, ami választási ciklusonként is je­lentősen változik, és ezért nélkülözi a hosszú távú irányvonalat. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a ma­gyar szakképzés magas színvonala miatt az egyik legfontosabb korlát a nyelvtudás lesz. Á felsőoktatásban jelenleg részt vevő emberek számára követelmény a dip­loma megszerzéséhez, hogy egy-két uni­ós nyelvet beszéljenek, viszont a hazai diplomák jó részét nem ismerik el egyet­len másik tagországban sem. Számukra a kiköltözésnek csak családi, szociális hát­ránya van, amit az életkor rugalmassága könnyen kiegyensúlyozhat. MÉHES KRISZTIÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom