Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-03 / 256. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 3. « H I R D E T É S 5 Uniós pénzből újulhat meg a szegedi városrész Élhetőbb lehet Tarján Már csak néhány klinikán sztrájkolnak Ma tartják heti sztrájkjukat az egészségügyi dolgozók. Ez az ötödik hete tartó demonstráció Csongrád megyében már csak a Szegedi lüdományegyetem néhány klinikáját érinti. A szakszervezet e héten országos sztrájkbizottsági ülést tart, amelyen egy központi demonstrációról is döntenek. Már csak a Szegedi Tudományegyetem öt klinikája, és ott is mindöszsze 52 dolgozó vesz részt a mai nyolcórás sztrájkban. Csongrád megye egészségügyi intézményei közül az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetben tizenhatan, az ortopédiai klinikán hárman, a sebészeti klinikán tizenketten, az idegsebészeti klinika és központi műtőben kilencen, a traumatológiai klinikán pedig tizenketten függesztik fel a munkát. A megye többi kilenc egészségügyi intézményében úgy döntöttek, nem csatlakoznak az immár ötödik hete zajló sztrájkhoz. - Nem az egészségügyi dolgozók lelkesedésével van a probléma, inkább azzal, hogy egyre kevesebben tudják vállalni, hogy a sztrájk miatt egynapi bérükről lemondjanak - véli Ágoston Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kar EDDSZ sztrájkbizottságának elnöke ezzel együtt sem nevezte aggasztónak, hogy a megyéből ma már csak a klinikák demonstrálnak, hiszen - mint mondta - az a lényege a stafétasztrájknak, hogy minden intézmény mérlegelje, adott napon részt vesz-e a megmozdulásban. Ágoston Zsuzsannától megtudtuk: a héten az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos sztrájkbizottsági ülést tart. Itt értékelik majd a kialakult helyzetet, vagyis hogy bár október 13-án az egészségügyi minisztert kijelölték tárgyalópartnernek, azóta sem történt előrelépés az ügyben. Mint ismeretes, a szakszervezet magasabb béreket, jobb munkakörülményeket és az egészségügyből hiányzó milliárdok visszapótlását követeli, ám ezt az öt hete ismétlődő sztrájkokkal sem sikerült még elérnie. Szó lesz egy központi demonstráció megtartásáról is, amelynek helyszínét és időpontját valószínűleg az EDDSZ ezen ülésén határozzák meg. T. K. Tovább csiszolnák a menetrendet Tarján megújulásra kijelölt részének 30 játszótere közül mindegyik elavult, elhanyagolt Futó: Kamuk Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Új, az utazóközönség igényeit jobban figyelembe vevő közösségi közlekedés-menetrendet kellene kialakítani Szegeden. Ennek lehetőségeiről volt szó tegnap a Fidesz-irodában tartott fórumon, ahová Makrai László, a menetrendügyekben illetékes városüzemeltetési környezetvédelmi víz- és csatornabizottság elnöke, frakcióvezető-helyettes a Tisza Volán képviselőjét is meghívta. Makrai László lapunknak elmondta: a Tisza Lajos körút felújítása miatt a közösségi közlekedés rendje többször változott, s a módosulásról a közönség nem mindig kapott tájékoztatást a Tisza Volán Rt.-tői. Ezen változtatni kellene, és a menetrendet úgy alakítani tovább, hogy az jobban alkalmazkodjék a megváltozott helyzethez. A menetrend-módosításoknál figyelembe kell venni az utazóközönség véleményét is. Heintz Ferenc, a Tisza Volán Rt. osztályvezetője ennek kapcsán hangsúlyozta: az rt. igyekszik szakmai szempontok figyelembevételével javaslatokat hozni a menetrenddel kapcsolatban, úgy, hogy ezek, egyébként elvárt, kilométer-megtakarítást is eredményezzenek, de a végeredmény nem mindig az, amit a Volán javasol. Szerinte a jelenleginél nagyobb önállóságot kellene kapnia menetrendkialakítás-ügyben a Tisza Volánnak, a törvény biztosította lehetőségen belül. Több mint egy milliárd forintért megújulhat 2006 végére Szeged Tarján városrészének a József Attila sugárút-Budapesti körút-Lugas utca és a körtöltés által határolt területe: a csatornahálózat mellett a zöldterületeket fejlesztik, új játszótereket építenek. Növeli majd a lakások értékét is a Tarján városrészben tervezett környezetrehabilitáció: a szegedi önkormányzat uniós pályázatot nyújt be a körtöltés és a Budapesti körút között egykor beépített, a József Attila sugárút és a Lugas utca által batárolt rész megújítására. A palacsintás marad A többnyire panel, illetve kisebb részben téglablokkos építésű telepen vannak "Tarján legrégebbi házai: 1965-ben indult a kivitelezés és 1972-ben fejezték be az utolsó épületeket - az egykori Horthy Miklós-telep helyén, a fózsef Attila sugárút és a Budapesti körút találkozásánál. A városrész központjait - az Olajbányász teret, a józsef Attila sugárút és a Budapesti körút sarkán lévő területet, a Csillag teret és a Zápor-tó környékét - rendbe teszik. Ez sajnos nem jelenti, hogy lebontják a házgyári építkezések óta meglévő, különböző funkciójú barakkokat. - Megkérdeztük a lakókat és az volt az egyöntetű vélemény, hogy a barakkokban működő különféle árudák olcsó szolgáltatásaira továbbra is szükség van - mondta Miskolczi Ferenc, a szegedi polgármesteri hivatal fejlesztési iroda pályázati csoportjának vezetője. - A lángossütő, a, csirkebolt, a zöldséges, a palacsintás és a többiek, az asztalitenisz-centrum, a környezetgazdálkodási kht. által használt barakk tovább működik, mert az önkormányzat nem tud jelenleg új szolgáltató központot építeni. Az EU-s pályázat kifejezetten környezetrehabilitációra szól, nem fér bele épület építése. Csatorna, fű, fa, játék Lehetőséget ad viszont a projekt arra, hogy kicseréljék a csatornarendszer elhasználódott elemeit, az ivó-, a csapadék- és a szennyvíz elvezetőket, fölöttük pedig a térburkolatot. Mivel a városrészben elhanyagoltak a zöldterületek - túlburjánzanak a cserjék, ráhajoltak a házakra a fák -, ezek teljes rekonstrukcióját tervezik. A területen jelenleg összesen 30 játszótér van, mindegyik elavult, elhanyagolt. Ezeket fölszámolják. Bár a lakótelepen egyre kevesebb a gyerek, építenek három európai színvonalú új játszóteret, 15 kisebbet pedig korszerű eszközökkel szerelnek fel. A megújult zöldterületeken ivókutakat, padokat, más térbútorokat helyeznek el. Megvalósul a közintézmények akadálymentesítése is: az orvosi rendelő, a gyógyszertár, az iskola, az óvoda a mozgássérültek számára is megközelíthető lesz. - Az uniós pályázati kiírás rendkívül szigorú feltételeket tartalmaz - mondta Takács Máté mérnök, a megvalósíthatósági tanulmány készítője. - Minimálisan ötezer ember lakóhelyét kell érintenie a rekonstrukciónak - Tarjánnak ezen a területén jelenleg 7300-an élnek -, s még az életkori megoszlásról is vannak előírások. Az épületekre egyáltalán nem, kifejezetten a környezet rekonstrukciójára lehet költeni az elnyert pénzt. Pénz és menetrend Az összesen 1,1 milliárd forintos tervezett beruházáshoz 990 millió forintos uniós támogatást lehet nyerni, 110 milliós önrészről szavazott a legutóbbi közgyűlés, ám a belügyminisztériumi, úgynevezett saját forrás kiegészítő pályázaton ehhez is lehet nyerni 66 milliót. Ha tehát mindegyik pályázat sikeres lesz, a szegedi önkormányzat mindössze 44 milliós városi befektetéssel valósíthatja meg az 1,1 milliárdos rekonstrukciót. A november 5-i határidejű EU-s pályázatról jövő év elején várható döntés. A közbeszerzési eljárás után, 2005 szeptemberében kezdenék a tarjáni munkálatokat és 2006 végén be is fejeznék. Azt lehet remélni, hogy a környezet rendbetételével fölértékelődik a városrész, a lakások forgalmi értéke megnő és előbb-utóbb lehetőség lesz maguknak az épületeknek a rekonstrukciójára is. S. E. PANELEK ES KEMENYEK jj A helyi pályázat lebonyolítása után összesen 34 szegedi társasház gyűjtőkéményeinek a felújítására pályáznak a Belügyminisztériumhoz: 47 millió forintot lehet ezen nyerni, az önkormányzat önrésze 35 millió, a tulajdonosoknak pedig 44 millióba kerül a kémények korszerűsítése. A szintén belügyminisztériumi panelrekonstrukciós pályázat 22 szegedi társasházat érint - különböző mértékben. Van olyan ház, ahol tetőszigetelést terveznek, máshol teljes homlokzatfelújítást, vagy a nyílászárók cseréjét. Összesen 98 milliót lehet várni a BM-től, az önkormányzat ugyanennyivel támogatja a lakóknak összesen 103 milliós önrészt kell produkálniuk. A lakossági saját erőt a kémény- és a panelházi rekonstrukció esetében is megelőlegezik a bankok: a társasházak a megemelt felújítási alapból fizethetik vissza törlesztőrészleteket. Meghibásodott egy szegedi bankautomata Tizedét adta ki a gép, de az egészet levonta Szűkmarkúnak bizonyult a Kereskedelmi és Hitelbank egyik szegedi automatája: 130 ezer forint helyett csak annak tizedét, 13 ezret adott ki egy olvasónknak, viszont a tranzakció végén az egész összeg levonódott a lakossági számlájáról. MUNKATÁRSUNKTÓL Kétségbeesve mesélte szerkesztőségünkbe telefonálva Kabókné Hermann Alexandra, hogy kedden délben a szegedi Dugonics tér és Kárász utca sarkán lévő bankjegykiadó-automatából a férjével együtt 130 ezer forintot szeretett volna kivenni. A tranzakció végeztével azonban megdöbbenve tapasztalta, hogy a gép csak a kért összeg tizedét, azaz 13 ezer forintot adott ki. - A férjemmel felhívtuk a gépen lévő számot, a telefonvonal túlsó végén lévő nő a Klauzál téri K&H bankba irányított. Előttünk is többen álltak sorba hasonló panasszal, de még utánunk is érkeztek olyanok, akiket becsapott a bankautomata. Az ügyfélszolgálaton fél órán keresztül telefonálgattak, de az összeget nem kaptuk vissza. Most itt állunk pénz nélkül - tette hozzá az asszony. Kabókné úgy véli, elképzelhető, hogy az ATM automatában felcserélték a pénzes kazettákat, így aki ezer, vagy kétezer forintot akart kivenni, az 10, illetve 20 ezreseket kapott. Az esettel kapcsolatban megkerestük a K&H bank budapesti központját. Mivel a bankjegykiadókat számítógép vezérli, sajnos előfordulnak ilyen esetek - közölte Andok Ágnes, a sajtóosztály munkatársa. - Amint tudomást szereztünk a panaszról, azonnal leállítottuk a gépet. Folyik a vizsgálat. Azt még nem tudom megmondani, mi okozta a meghibásodást. A K&H bank saját ügyfelei mindenképpen jelezzék hasonló panaszukat a Telecenter 1/300-0000-ás számán, más bank ügyfelei pedig saját pénzintézetüknél szóljanak - tanácsolta Andok Ágnes. A sajtóreferens megnyugtatta a K&H bank ügyfeleit: legkésőbb péntekig mindenki megkapja a pénzét. Állami támogatással épül a szennyvízelvezető hálózat Csatornázási munkák Röszkén Háromszázötvenmillió forintba kerül a csatornázás Röszkén. A beruházást állami céltámogatásból, valamint lakossági hozzájárulásból finanszírozzák. MUNKATÁRSUNKTÓL A röszkei önkormányzat a szennyvízcsatornák megépítésére 350 millió forintot nyert állami céltámogatásból, de ugyanekkora értékű a sikerhez szükséges önerő. A beruházás, mely 600 ingatlant érint, a lakosság hozzájárulásából épülhet meg, ezért ingatlanonként 150 ezer forintot kell fizetniük a röszkeieknek. Az önkormányzat beadott még egy pályázatot a területfejlesztési tanácshoz. Ha ez nyer, további 150 millió forinttal tudnának hozzájárulni a csatornázási munkálatokhoz. Ha a pályázat nem lesz sikeres, akkor hosszít lejáratú fejlesztési hitelből tudják finanszírozni a beruházást. A közbeszerzési pályázatot a Hídépítő Rt. nyerte. A röszkei polgármester, Magyari László a mérnökökkel együtt járja végig az ingatlanokat, hogy megbeszélje a tulajdonosokkal, hova kérik a szennyvíz elvezetését. A részvénytársaság a falu több pontján dolgozik egyszerre, a szerződésben az áll, hogy 2005. május 31-éig kell befejezni a csatornázást Röszkén. Futó: Schmidt Andrea A munka jól halad, a település több pontján épül a csatornahálózat