Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-08 / 260. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2004. november 8., hétfő LUXEMBURGBAN FIZETIK A LEGTÖBBET Minimálbér az unióban A jövő évre kötelező minimálbérről még nincs megállapodás TAKAREKOSSAGI VILAGNAP Az OTP öt év alatt felújítja bankfiókjait A takarékossági világnap alkalmából az OTP Bank Dél-alföldi Régiójának vezetése minden évben sajtótájékoztatón számol be legújabb termékeiről, szolgáltatásairól, fejlesztéseiről. A pénzintézet arra törekszik, hogy az ügyfelek 90 százalékánál tíz perc alatti várakozási időt éljen el a bankfiókokban. A huszonöt tagú Európai Unióban idén január l-jén a minimálbérek összege 121 euró (Lettországi és 1403 euró (Luxemburg) között változott. A tagjelölt országok közül Bulgáriában havonta 61 euró, Romániában 69 euró, Törökországban pedig 240 euró volt a minimális kereset, míg Magyarországon alig valamivel több mint 200 eurót ér az 53 ezer forintos minimálbér - derül ki a foglalkoztatási tárca honlapján olvasható összesítésből. BUDAPEST (MTI) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél az Eurostatra hivatkozva közli: jelenleg az Európai Unió 25 tagállamából 18-ban létezik törvény által előírt, hivatalos havi minimálbér. így Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovákiában és Szlovéniában. Minimálbért kötelező fizetni a három tagjelölt országban, azaz Bulgáriában, Romániában és Törökországban is. Több tagországban, mint például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák. összehasonlításul a tájékoztató megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) gazdasági és társadalmi földrajzi tanszékének munkatársai válogatást jelentettek meg csaknem fél évszázad, Szeged fejlődését elemző publikációiból. Mészáros Rezső, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE volt rektora szerkesztőként ajánlja az olvasók figyelmébe azt a nemrégiben kiadott kötetet, amely a földrajztudomány módszertanával és minimálbér 727 eurónak felel meg, az államok egy részében viszont a munkavállalókat ennél magasabb havi minimum illeti meg. A vizsgált országok többségében a minimálbér kevesebb mint 50 százaléka a bruttó átlagkeresetnek. Magyarországon nettó összehasonlításban az átlagbér 48 százalékát teszi ki az 53 ezer forintos minimálbér. Ezt az arányt Magyarországon is közelíteni kellene az európai 60 százalékos célkitűzéshez - hangsúlyozta a kormányzati oldal a minimálbéremelésről folytatott eddigi viták során. Az 53 ezer forint heti bérnél 12 ezer 200 forintot, napi bérnél 2440 forintot, órabérnél 305 forintot jelent. A minimálbér összege 2002-ben és 2003-ban 50 ezer forint volt. A 2003-ra vonatszemléletével elemzi Szeged fejlődését. A „Szeged társadalom-földrajzi szempontból" című válogatás a gazdasági és társadalmi földrajzi tanszék munkatársainak az utolsó ötven évben megjelent publikációit tartalmazza történeti és tematikus szerkesztésben. A kötet összeállításával az a cél vezérelte a kutatókat, hogy a nagy árvíz 125. évfordulóján néhány jelenséget, jellemző folyamatot bemutassanak. A város a kozó változatlan összeget azért fogadták el a szakszervezetek, mert az adójóváírás révén ez nettó értékben többet jelentett a munkavállalóknak. Az 50 ezer forintos minimálbér 2002-ben bruttó összegben 600 ezer forintot, a személyi jövedelemadó kifizetése után nettóban 477 ezer forintot jelentett. Az ugyancsak 50 ezer forintos és bruttóban 600 ezer forintos legkisebb bér nettóban az adójóváírás révén 525 ezer forintot ért 2003-ban. A minimálbér 2001-ben nőtt jelentős mértékben, akkor a 25 ezer 500 forintos legkisebb bért 40 ezer forintra emelték kormánydöntéssel, mert az országos érdekegyeztető fórumon a munkavállalói és munkaadói képviseletek nem tudtak megegyezni az emelés mértékéről. korábbi évszázadokban is európai és Európában ismert volt, az uniós csatlakozással azonban Szeged pozíciója - már csak földrajzi fekvése miatt is - kategóriákkal értékelődött fel - állítják a kutatók. A kötet szerzői: Abonyiné Palotás Jolán, Becsei József, Juray Tünde, Kiss László, Krajkó Gyula, Mészáros Rezső, Pénzes István, Rudi József, Szónokyné Ancsin Gabnella és Tóth József. F. K. ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE A Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok kiadványban közölt táblázat szerint a magyarországi 50 ezer forintos minimálbér 210 eurónak felelt meg. Akkor Hollandiában például 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban 1009 euró volt a minimálbér. A jövő évre kötelező minimálbérről közeledett a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek véleménye, de az összegről még nem sikerült megegyezni a múlt héten szerda éjjelig tartó egyeztetésen. A jelenlegi 53 ezer forintot 57 ezerre emelte volna a munkáltatói oldal, a szakszervezetek viszont nem engedtek az 57 ezer 500 forintból. A tárgyalást ezen a héten pénteken folytatják. BUDAPEST (MTI) Európa több országában is bírálják a munkáltatók a 35 órás munkahetet, s néhol sikerült megállapodást kötniük annak meghosszabbításáról a szakszervezetekkel - olvasható a munkaügyi minisztérium internetes oldalán. Magyarország még távol van a 35 órától, a szakszervezetek által szorgalmazott 38 órás munkahét bevezetéséről is kiderült: ennek pillanatnyilag nincsenek meg a gazdasági feltételei. MUNKATÁRSUNKTÓL A takarékossági világnapon az 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi pénzügyi konferencia állásfoglalására és ajánlására emlékeznek világszerte - mondta az évforduló alkalmából az OTP Bank Rt. Dél-alföldi Régiója központjában, Kecskeméten Windheim József ügyvezető igazgató. Nyolcvan évvel ezelőtt a pénzintézetek működésének tapasztalatairól, céljairól, terveiről tanácskoztak, valamint arról, hogyan lehet a betétesek érdekeit, jogait fokozottabban védeni. A milánói tanácskozás felhívása értelmében azóta október utolsó munkanapját minden évben a takarékosság világnapjaként ünneplik meg. Magyarországon a takarékossági világnap hagyományosan az OTP Bankhoz kötődik, a pénzintézet ugyanis 1964-ben csatlakozott a milánói konferencia felhívásához. Ebből az alkalomból Fáy András-díjjal ismeri el azok munkáját, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárulnak az OTP Bank céljainak megvalósulásához. A legnagyobb hazai hitelintézetet 2004-ben az Emerging Markets című kiadvány az EU-hoz csatlakozó országok bankjai közül összesítésben, kereskedelemfinanszírozásban és projektfinanszírozásban is a legjobbnak tartotta. Ugyancsak idén a brit Euromoney az utóbbi évekhez hasonlóan ismét a legjobb magyarországi banknak választotta az OTP Bankot. A Global Fináncé rangos amerikai pénzügyi szaklap Magyarország legjobb bankja, a The Banker pedig az Év bankja címet adományozta a pénzintézet számára. A bank 2004. évi egyik vezérterméke a szabad felhasználású, kedvező kamatozású személyi kölcsön. Az igényelhető összeg akár 5 millió forint is lehet, de maximum az igénylő nettó jövedelmének tízszerese. Az OTP Bank idén bővítette hitelkártyái körét az OTP Komfort bevezetésével. A kártyához 120 ezer forintos hitelkeret tartozik, s tulajdonosa ezt akár 45 napig kamatmentesen használhatja. Az OTP Bank egyik új célkitűzése, hogy az ügyfelek 90 százalékánál 10 perc alatti várakozási időt érjen el a bankfiókokban. Az OTP-direkt mobiltelefonos szolgáltatás fejlesztése révén intézhetők átutalások, lekötések, egyéb pénzmozgások már SMS-sel is, mobiltelefonon keresztül. Az OTP Bank a tervek szerint három-öt éven belül felújítja, átépíti, vagy új épületbe költözteti bankfiókjait. A dél-alföldi régióban 2004-ben új fiókot adnak át Kisteleken és Békésen, novemberben nyílik az új gyulai, s épül a kecskeméti üzleti fiók is. Megszűnhet az új lakások áfa-visszatérítése Az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemüek az adóterheik csökkenésére, a nyugdíjasok 6,25 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak jövőre, ha elfogadja a parlament a költségvetési törvény tervezetét. Az adótörvények módosítása és a költségvetés elfogadása esetén az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők a kétkulcsos adótábla bevezetésével a személyi jövedelemadó-terhek csökkenésére számíthatnak - írja az Origó internetes oldal. A minimálbér - az adójóváírás folytán - 2005-ben is adómentes lesz. Emelkedik ugyanakkor az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa az átlagjövedelmek adóterheivel való harmonizáció jegyében. Az adókedvezmények közül egyetlen jogcím megszűnésére sem kell számítani, korlátozódhat azonban az igénybevétel lehetősége. Számos változás várható az egyéb adók, így a helyi iparűzési adó, a környezetterhelési díj, a társasági adó (fejlesztési adókedvezmény), egészségügyi hozzájárulás, jövedéki adó és az adóigazgatás tekintetében is. A helyi önkormányzatokat az állandó lakosaik által bevallott személyi jövedelemadó 40 százaléka illeti meg. A gépjárműadó és a termőföld bérbeadása után fizetendő adó 100 százaléka az önkormányzatokhoz kerül. A nyugdíjkiadások jövő évi előirányzata tartalmazza a 13. havi nyugdíj 3 heti összegének a fedezetét. A nyugdíjemelés számításánál 8 százalékos országos nettó átlagkereset-növekedést és 4,5 százalékos Szeged földrajzi fejlődése fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni, így a januári nyugdíjemelés 6,25 százalék lesz. A jövő évben elindul a fészekrakó program, amelynek keretében állami garanciavállalással olyan fiatalok is lakáshoz juthatnak, akik nem rendelkeznek minimális önerővel. A törvényjavaslat elfogadása esetén a tervezett 7 milliárd forintos előirányzatból a fiatal gyermekes családok használt lakás vásárláshoz viszsza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek. A szociálisan rászorultak részére 3,4 milliárd forint állhat rendelkezésre lakbértámogatásra. A költségvetés indokolása szerint a fenti juttatások fedezetének biztosítása indokolja az adó-visszatérítési támogatás (áfa-visszatérítés) 2005-ös megszüntetését. 35 órás munkahét m w i KAMARAI HÍREK ¡01 INfOCEN-RÍ KOMMUNIKÁCIÓS ÉS REKLÁMKLUB A CSMKIK Kommunikációs és rcklámklubja, valamint Marketing klubja szakmai délutánt szervez, melynek témája: „e-Szeged: Az internetes megoldások gyakorlata a határ menti kis- és középvállalkozások marketingjében". Meghívott vendégek: Vedelek latnát OnlineWeb Kft. ügyvezető igazgató Antal Attila RITEK Rt. (E-Szcged konzorcium) szoftverfejlesztő Időpontja: 2004. november 11. (csütörtök), 14.00 óra Helyszíne: Novotel Szeged (6720 Szeged, Maros u. 1.) Részvételi szándékát kérjük mielőbb jelezze a CSMKIK Szilágyi utcai új címén, telefon-, illetve faxszámán, vagy e-mail útján. (Tel.: 62/426-512, fax: 62/426-149, e-mail: info@csmkik.hu) MAGYAR-ROMÁN ÜZLETI TALÁLKOZÓ TEMESVÁRON A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Phare CBC kisprojekt keretében — együttműködve a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamarával - üzleti találkozót szervez, kis- és középvállalkozások részére Temesváron 2004. december 3-án. Az üzleti találkozó tematikája általános, így várjuk azon vállalkozások jelentkezését, melyek üzleti kapcsolat kialakításában, meglévő kapcsolataik kiterjesztésében érdekeltek. A beérkezett üzleti partnerigényekre a Temes megyei kamara kutatja fel a potenciális román partnereket. A részvétel ingyenes, a kiutazás szervezetten, külön busz biztosításával történik. A találkozó idején Temesváron ajándékvásár zajlik, így annak megtekintésére, esetleges további potenciális üzleti partnerekkel való találkozásra is lehetőség nyílik. Ebben a tekintetben számítunk kézműves vállalkozások érdeklődésére is. Részvételi szándékot Horváth Mónika kereskedelemfejlesztési munkatárs részére kérjük jelezni 2004. november 11-ig. (Tel.: 62/486-987/194 m., e-mail: horvath.monika@csmkik.hu) i