Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-13 / 240. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 13. • MEGYEI TŰKOR* 7 Több mint kétezer fácán repül Kirepülnek az árpádhalmi vadgazdaságban nevelt fácánok a következő napokban. A kétezer-ötszáz madarat már helybéli vadászatra tenyésztette a gazdaság - tavasz óta több ezer szárnyast értékesítettek. A területre idén nem várnak olasz vadászokat. Az árpádhalmi Szendreimajorban kétezer-ötszáz fácán várja, hogy eredeti környezetébe visszatérjen. A vadgazdaság vezetőjétől, Csontos Kálmánnétól megtudtuk, hogy tavasztól folyamatosan neveltek több ezer fácánt a telepen, de ezeket már értékesítették. A gazdaság területére az idény kezdetével bérvadászokat várnak, főként Szegedről és Derekegyházról. A külföldi vendégek egyre ritkábban keresik fel a magyar vadászterületeket, hiszen a szomszédos Romániában és Szerbiában jóval olcsóbban hódolhatnak a szenvedélyüknek. A vadgazdaságban mindöszsze három szakember dolgozik, akik az erdőt járva az állatok élelméről gondoskodnak. Munkájuk díjazásaként jutalomvadászaton is részt vehetnek. A gazdaság vezetője a műfajban szokatlan módon egy hölgy: Csontos Kálmánná, Márta azt mondja, soha eszébe nem jutott, hogy fegyvert vegyen a kezébe, viszont a vadhús elkészítésében az eltelt évek alatt kellő gyakorlatra tett szert. Megértően tud nyilatkozni tehát azokról, akik szeretik a fácánt. Szervezi a munkát egy olyan helyen, ahol idényen kívül valóban csak a madár jár. A természetes környezet nem természetvédelmi terület, az árpádhalmi erdők mégis „zengnek". Legközelebb Székkutason túl, a Fehér-tó partján látni védett szárnyasokat. B. G. Egymagánszemély támogatja a szegedi tehetséges biológusokat Sófi József alapítványt tett Sófi József nem gazdag ember. A közepes vagyoni helyzetűek közé sorolja magát. Néhány év alatt mégis milliókat áldozott az egyetemi oktatás és kutatás támogatására. - Több mint egy évtizede jutott először eszembe: ha egyszer megtehetem, alapítványt teszek - meséli Sófi fózsef. Három és fél évvel ezelőtt jött el az idő - alapítványt tett „a szegedi tehetséges biológusokért". Maga is biológus hallgató volt a szegedi egyetemen. Vissza az alma materhez - Alighanem közepes tehetségű voltam, nagy szorgalommal. Elnyertem egy akkori állami ösztöndíjat - mégsem lettem biológus. A szüleim megbetegedtek, viszonylag jól fizető foglalkozás után kellett néznem, nem maradhattam itt kutatónak. Sófi József szülővárosában, Mátészalkán, egy barátja révén beszállt az üzleti életbe, élelmiszer- és vegyi áru kereskedelemmel foglalkozott. Egy évtized eltelte után, 2001 januárjában az üzleti haszon egy részéből közhasznú alapítványt tett. A legjobb tanulmányi és kutatási eredményt elérő szegedi biológus hallgatók először a 2002-2003-as tanévben vehették észre, hogy támogatójuk támadt: az országos diákköri konferencia szegedi győzteseit 30-30 ezer forintos jutalomban részesítette a magánalapítvány. Sófi József ezután ösztöndíjpályázatot hirdetett, ennek 200-200 ezer forintját 24 pályázó közül az ötödéves Dobszay Márton, illetve a PhD hallgató Maróti Gergely nyerte el. Az első ösztöndíjasok: Maróti Gergely és Dobszay Márton Fotó: Miskolczi Róbert Az európai utasok - Persze, hogy jól jött a pénz neveti el magát Maróti Gergely. Az SZBK előcsarnokában beszélgetünk, a fiatal kutató azt igyekszik elmagyarázni, hogy mi a jelentősége a hidrogenáz enzimek vizsgálatának baktériumokban. A hidrogéntermelő baktériumok kutatása az SZTE Kovács Kornél vezette Biotechnológiai Tanszékén folyik, Gergely - úgy tervezi - még 2006 nyaráig veszi ki ebből a részét, aztán irány egy jól megválasztott külföldi kutatócsoport. - Muszáj - fogja rövidre. - Manapság mindenkinek szüksége van a külföldi gyakorlatra, ha idővel itthon akar kutatói állásra pályázni. Dobszay Márton már hallgató korában eljutott a világhírű stockholmi Karolinska Intézetbe, az agykérgi interneuronok a kutatási témája. - Jelentkeztem PhD-re, de időközben fölvettem a tanár szakot is, sose lehet tudni - magyarázza. - Bár azt láttam eddigi életem során, hogy a legjobb kutatók a pedagógia tanulása nélkül is rendelkeznek magas szintű pedagógiai kultúrával. Az első biológusbörze - Hallgató korban sok minden eldől - vallja Sófi úr. - Ezért is rendezzük meg október 19-én az első szegedi tudományos diákköri börzét, itt, az SZBK-ban. Öszszesen 33 jeles biológus tart előadást a hallgatóknak, akik így megismerhetik a kutatási területek széles skáláját és eldönthetik, melyik felel meg leginkább az érdeklődésüknek. Tudomásom szerint ilyet még sohasem rendeztek, sem Szegeden, sem az országban. Pedig a jó témaválasztás és a megfelelő kapcsolat kutatók és hallgatók között meghatározó a fiatalok további pályájára. Keserű csalódásoktól kímélheti meg magát mindkét fél, ha nem véletlenszerűen, hanem kellő ismeretek alapján választanak kutatási témát a diákok. A tudománytámogató üzletember jelenleg ismét Szegeden él, időközben váltott, az ingatlanüzlet a terepe. Vagy még mindig-biológus? S. E. A TEHETŐSEK EMÁZSA A börze megrendezése mellett a „Sófi József a szegedi tehetséges biológusokért" alapítvány a jövő tavasszal is kioszt két ösztöndíjat, immár fejenként 250 ezer forintot. Az alapító nagyon szívesen venné, ha mások - akár cégek, akár magánszemélyek - is csatlakoznának. Az alaptőke jelenleg 8 millió forint. Az alapító saját vagyonából évi egymillióval szeretné növelni és mielőbb elérni, hogy 400 ezer forintos ösztöndíjakat ítélhessenek oda az SZTE biológiai tanszékeit képviselő kurátorok. Sófi úr abban reménykedik, hogy nálunk is honosodik a fejlett országokban bevett szisztéma: az oktatást, a kutatást is támogatják magánalapítványok, ez természetes eleme a gazdasági szereplők imázsának. Meggyőződése, hogy a molekuláris biológiai kutatás és a rá épülő csúcstechnológiai ipar a 21. század húzóágazata. Külön szerencse, mondja, hogy Szeged ebben igen erős. Ez lehet a város jövője. Magyarország kedvenc cirkusza világszínvonalon! szegedem m mvm Körös-kultúra a Kurca partján Újkőkori halottak a csatornában Legyen a Délmagyarország vendége! A Délmagyarország 1 ©ÖO db előfizetői között soSSK az október 20-án, 18 órától kezdődő előadásra! Színhely: 15.00 és 18.00 fiTm/fil? 15.00 és 18.00 M*»*«¡»alva Előadások: október 21 18.00 október 22 október 23 október 24. * 15.00 - - ¿te-« -á. ~ - — «......«-.—......—¿n „ - ». ». .f|§-. - - «-.uSi1 Amennyiben Ön részt szeretne venni a cirkuszelőadásra szóló jegyek sorsolásán, kérjük kitöltve küldje vissza az itt látható kupont! Milyen állat szerepel az Eötvös Cirkusz műsorában? f~j kutya Q farkas Q víziló »Igényelt belépő: db »Név:. •Cím: •Tel.: • Előfizető-azonosító: .............. Nyolcezer évvel ezelőtti sírokat bontottak ki a szentesi Koszta József Múzeum munkatársai a Boros Sámuel utcai csatornaárokban. A Körös-kultúra szokásai szerint zsugorított testhelyzetben temették el halottaikat a civilizáció kezdetén az emberek. Kora újkőkori nyughelyekre leltek a megelőző régészeti feltárás során a szentesi Koszta József Múzeum munkatársai. A csatornaépítők a Boros Sámuel utcában dolgoztak, amikor egy ház előtt több mint egy méter mélyen egy sír került elő. A 8 ezer évvel ezelőtti Körös-kultúra egyik ismérve, hogy az akkori népességnek még nem voltak temetőik, hanem a lakóépületük körül temették el zsugorított testhelyzetben a halottaikat. A kibontott sírban is ezt lehetett látni, a bal oldalára fordítva kuporgott az elhunyt, aki valószínűsíthetően fiatal lehetett. Erre abból következtettek a szakemberek, hogy a bölcsességfoga éppen csak kijött, alul pedig mind a tizenhat megvolt. Hasonló testhelyzetbe temették el hozzátartozójukat a szomszédos háznál a kora újkőkori emberek. Bár a halott itt a hátán feküdt, de a lába erőteljesen zsugorított. Ennél a sírnál mást is találtak: egy oldalra billent, öblös hasú díszített fazék volt a csontváz mellett. A kor szokásának megfelelően ezt az égetett agyagból készített, egykoron étellel teli edényt Szabó János fózsef régész-igazgató elmondása szerint azért tették elhunyt szerettük mellé, hogy útban a túlvilágra vagy a túlvilágon ne éhezzen. A szomját pedig itallal szándékozták oltani. Ezt tanúsítják a í 1 r hj* f jn ; m ** j-p.,. .......J / •<. ji -T r *. tv. i Zsugorított testhelyzetben temették el halottaikat az újkőkori emberek Fotó: Balázsi Irén szimmetrikus bordákkal díszített kis csészék, a felfüggesztésre szolgáló fülekkel, amelyek szintén a halott közelében kerültek elő. A 450 éve született Balassi Bálintra emlékezik az októberi Tiszatáj „Hogy eddig is éltem, ki-ki csudálja" Egy előfizető maximum 4 jegyet igényelhet. Beküldési határidő: 2004. október 14. Cím: Délmagyarország Kiadó 6720 Szeged Stefánia 10. A borítékra kérjük írja rá: Cirkusz. A nyertesek névsorát október 18-án közöljük a Délmagyarországban Nagy Gáspár és Lászlóffy Aladár költeményével, Tőzsér Árpád, Gömöri György, Ötvös Péter, Szilasi László, Vadai István, Pap Balázs és Fazekas Sándor tanulmányával emlékezik a „Hogy eddig is éltem, ki-ki csudálja" mottóval megjelent októberi számában a Tiszatáj a 450 éve született költőre, Balassi Bálintra. Gergely Ágnes, Kukorelly Endre, Karácsony Zsolt és Marsall László versei, valamint Bánki Eva prózája szerepel még a lap szépirodalmi összeállításában. Monostori Imre írásával köszöntik 70. születésnapján a folyóirat egykori főszerkesztőjét, Vörös László irodalomtörténészt, akinek Szigorúan ellenőrzött mondatok címmel nemrégiben kiadott kötetéről lapunkban is beszámoltunk. A kritika rovatban Csíki László A szótolvaj, Parti Nagy Lajos Grafitnesz és Simái Mihály jel/ölhetetlen jel/ölhető című kötetéről olvashatunk. A képíró emlékezete címmel Tandi Lajos Zoltán fy István festőművész életművét méltatja, aki 60 éves lenne, ha 1988-ban tragikus autóbalesetben nem vesztette volna életét. A diákmelléklctben Alföldy Jenő Weöres Sándor öregkori főművét, a Psychét elemzi. A Tiszatáj októberi számát 17. századi Balassi-kiadások és Zoltánfy-képek illusztrálják.