Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-06 / 234. szám

• MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2004. OKTÓBER 6. Amit gyártunk és megeszünk A tésztakészítésben használható enzimektől a magyar baromfiipar helyzetén át a táplálékaink kívánatos zsírtartalmáig sok, a hétköznapjainkat is meghatározó témáról lesz szó egy szegedi élelmiszer-tudományi konferencián. MUNKATÁRSUNKTÓL Általában Budapesten tartja tudományos előadásait és az új eredményekről szóló vitáit a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet - tájékoztatott Hajós Gyöngyi tudományos osztályvezető -, de tekintettel a szegedi kutatások sokrétűségére ezúttal az Alföld tudásközpontjában szervezik meg a soros konferenciát. Az október 7-én a Szegcdi Tudományegyetem (SZTE) Dugonics téri központi épületében tervezett fórumon ennek megfelelően több szegcdi kutató is szerepel. Elsőként éppen az SZTE rektora, Szabó Gábor, akinek egy speciális szárítási technikáról szóló előadása az élelmiszerek kiálakításával és vizsgálatával kapcsolatos új technikákat ismertető blokkba illeszkedik. Az SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Karán oktat és kutat Lendvai Edina, aki a baromfiipar helyzetének országos áttekintésérc vállalkozott. A hazai gabonanemesítés egyik fellegvára, az ugyancsak szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. munkatársai egy génkezelt búzafajtát mutatnak be élelmiszer-biztonsági szempontból. Az élelmiszerek, a táplálkozás és az orvostudomány összefüggéseinek a fölmutatására is kiváló példa a konferencia ugyancsak szegcdi kutatók által prezentált záró előadása: néhai Farkas Tibor akadémikusnak, a Szegedi Biológiai Központ kiváló tudósának kutatásait is folytatja Penke Botond akadémikus (SZTE, Orvosi Kémiai Intézet), amikor arra keresi a választ, milyen szerepe van a táplálkozás minőségének a telítetlen zsírsavaknak - az idegsejt-megbetegedések megakadályozásában. Saját költségükön tovább keresik a búvárok a római kori oltárköveket a Tiszában Pengeváltás dereglyeügyben Félretájékoztatta a közvéleményt a Szegednél 1723-ban elsüllyedt sószállító dereglye roncsai után kutató Octopus egyesület - állítja lapunkhoz eljuttatott levelében a feltárás régészeti vezetője, Tóth J. Attila. Az egyesület elnöke, az expedíció vezetője, Szalóky K. Attila szerint Tóth valótlanságokat állít. Lapunkban folyamatosan nyomon követtük azt az expedíciót, amelyet még tavasszal indítottak azzal a céllal, hogy feltárják a Szegednél 1723-ban elsüllyedt, római kori oltárköveket szállító sószállító dereglye roncsait. Az eredmény ismeretes: a kutatást végző Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület tagjai májusban a Bertalan híd lábától mintegy kétszáz méterre egy feje tetején fekvő dereglyére bukkantak. - A vizsgálatok azt mutatják, hogy a roncs egy úgynevezett bőgőshajó volt. A 18 méter hosszú és a mindössze két és fél méter széles dereglyéről felhozott leletek alapján feltételezhető, hogy a hajó valamikor az 1770-es évek környékén készülhetett. Noha nem az 1723-ban elsüllyedt dereglyére bukkantunk, a hajózás története szempontjából komoly és egyedülálló régészeti anyagot fedeztünk fel nyilatkozta lapunknak júliusban Szalóky K. Attila expedícióvezető, az Octopus egyesület elnöke. Ebben a cikkben szerepelt, Speciális eszközökkel keresik a dereglyét Fotó: Schmidt Andrea hogy a kutatást 2005 végén egy Szegeden megrendezett nemzetközi víz alatti régészeti kiállítással és konferenciával zárnák le. Ezen nem csupán az elsüllyedt tiszai dereglye replikáját (korábban úgy volt, hogy kiemelik, később azonban úgy határoztak, inkább eredeti méretben megépítik a hajót), de a Titanicon talált tárgyakat is megtekinthetnék a látogatók. A konferenciára pedig meghívnák Róbert Ballardot, aki 1985-ben felfedezte az óceán mélyén, több mint három kilométeres mélységben nyugvó Titanic roncsát. Minderről Kása Zsigmond, a Tisza Volán Rt. felügyelőbizottságának elnöke, az expedíció védnöke tájékoztatta lapunkat. „A kutatást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és az Octopus egyesület végezte, egy együttműködési megállapodás alapján. A régészeti kutatás vezetője én voltam (KÖH). Minden hatósági engedély Tóth J. Attila és a KÖH nevére szól" - írta egyebek mellett a szerkesztőségünknek nemrégiben eljuttatott levelében az örökségvédelmi hivatal főosztályvezetője. Tóth J. Attila egyebek mellett azt állította, hogy a kérdéses hajó nem 1 770-es évek környékén készült. „A Magyar Dendrokronológiai Laboratórium évgyűrű alapú keltezése szerint legkorábban 1848-ban vágták ki a fát, amiből az egyik borda készült. Ettől még fontos forrás a hajóépítészethez, de nem 18. századi! A jó állapotban fennmaradt hajó nem bőgőshajó, mivel azok oldalpalánkja magasabb, a test pedig szélesebb" - olvasható a levélben. A főosztályvezető biztos abban, hogy Szeged határában több más, esetleg korábbi roncs nyugszik a Interneten is elérhetők a megyei tervek Száz javaslat a területrendezésről MUNKATÁRSUNKTÓL Március óta várja a véleményeket a VÁTI Kht. a megye területrendezési tervének egyeztetési anyagához, amely az interneten is elérhető a www.csongrad-megye.hu oldalon. A téma az önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók, civil és szakmai érdekképviseleti szervek mellett érdekes lehet a beruházásokat tervező vállalkozások számára is. Eddig összesen nyolcvankét írásos vélemény érkezett be, ezek több száz javaslatot tartalmaznak. A leveleket a Csongrád Megyei Önkormányzat továbbította a tervezőnek. Most annak érdekében, hogy a majdan elkészülő terv a lehető legtöbb beépíthető szempontot tartalmazza - közzéteszik a megye weboldalán az összes beérkezett írásos véleményt, s az ezekre adott tervezői válaszokat is. A lapon ez az információ a tartalom - területrendezés - megyei területrendezési terv útvonalon érhető el. Ugyanitt megtekinthető még a tervezet, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény is. Bálint László uszályon született -ma a Mathias Rexet kormányozza A hajóvezető szívderítő magánya Három ha jővezető dolgozik a Tiszán, egyikük Bálint László, aki a Mathias Rcxct kormányozza. Uszályon született, éjjel-nappal a kapitányi tülkében tartózkodik, hajótörésről nem tud beszámolni, de egyszer majdnem megfeneklett a járműve az alacsony vízállás miatt. Csongrádról indul a százötven személyes kirándulóhajó egy verőfényes szeptemberi napon. A vízi közlekedés szabályai szerint szól a kürt, a hajóvezető felelőssége teljes tudatában kormányoz, egész Szegedig. Nem olyan kalandos feladat a Tiszán hajót vezetni, a figyelem mégis elengedhetetlen. Az elhárításra váró akadálytik között szerepelnek az uszadékok, ezeket ugyanis a hajócsavar nem igazán szereti -. magyarázza a vezető, Bálint László. A közlekedés szabályai szerint minden beláthatatlan kanyar előtt illik megszólalnia a kürtnek, mert baleset lehet, ha szembejön egy másik hajó. A mindszenti komp előtt pedig rádión fel kell venni a kapcsolatot a révésszel, aki leengedi a kompkötelet, hadd menjen a Mathias Rex. A százötven személyes kirándulóhajó orosz vizeken kezdett - meséli Bálint László -, s legalább huszonötévcs. Előbb Budapestnél, a Dunán állomásozott, a honosítás után kapott magyar folyókhoz illő nevet. BáRex, mióta Szegeden elérhető. Több évtizede sokkal többet lehetett a Tiszán hajózni - meséli -, ma már elég drágák a jegyek. A hajót most már bérelni lehet egy-egy alkalomra, s ha a megrendelő óhajtja, Szolnokig is utazhat. Am ebben az esetben Kiskörénél meg kell nyitni a zsilipeket a megfelelő vízállás biztosítása érdekében. Amíg Csongrádnál nem épül duzzasztó, addig csak így nyílik erre lehetőség, ennek pedig ára van. A Mathias Rex legénysége mindössze két fő: Balázs Csaba másodgéptiszt a motorok működésére ügyel. A sétahajózás a Tiszán teljesen veszélytelennek látszik. Hajótörésről a kapitány nem tud beszámolni, bár egyszer Csanyteleknél majdnem megfeneklett. Nagyon alacsony volt a vízállás, a hajófenék megakadt, de szerencsésen tovasiklott. Ez volt az utóbbi tíz évben az egyetlen számottevő eset. B. G. Bálint László mindig hajós akart lenni Fotó: Blahó Gabriella lint Lászlónak mindössze két kollégája van: Kerekes Albert Tiszaesegén és Kónya Béla Tokajban, utóbbi vízibuszt vezet, mert arrafelé a Bodrogon is hajóznak. A Tisza a hajós szavai szerint leírhatatlanul szép, olyannyira, hogy nem érti, hogyan is lehet ezt megkérdezni. Számára a folyó olyan közeg, mint bárki más számára a város. Tavasztól őszig a hajón tartózkodik, a kapitányi fülkében alszik, el ne lopják a járgányt. Ez lehet az oka annak, hogy nem házasodott még meg. Nem talált ugyanis olyan aszszonyra, aki az ő folytonos távollétét tolerálná. Tíz éve vezet, de ő is matrózként kezdett. Természetes, hogy hajózni akart, mert élete példaképe a nagyapja, aki uszálykormányos volt, s ő maga is egy uszályon született. Nem tervezi, hogy változtasson a pályáján, s nagyon örül annak, hogy egyre népszerűbb a Mathias TEMPÓ Folyásiránnyal szemben óránként 16-18 kilométert tesz meg a hajó, lefelé pedig húszszal halad. Séta közben tehát az utazó eltelhet a látvánnyal, mely valóban semmihez sem hasonlítható. folyóban. „A Titanic „kutatása" erkölcsileg nem biztos, hogy támogatható. Ballard szerepe pedig mindebben kissé kétes" - írta a 2005-re tervezett kiállítás kapcsán. - A levelet én is megkaptam. Kisebb gondnak tartom, hogy Tóth (. Attila inkorrekt volt velünk szemben, a nagyobb probléma az, hogy az általa mondottak nem fedik a valóságot - nyilatkozta tegnap lapunknak a román fővárosban tartózkodó Szalóky K. Attila. Az Octopus elnöke elmondta: azért utazott Bukarestbe, hogy aláírja azt a szerződést, ami alapján a Fekete-tengeren kutatnak majd három, tengerbe süllyedt görög-római település után. Szalóky közölte, hazautazása után hajlandó hosszabban is cáfolni a Tóth által mondottakat. Megjegyezte, a római kori oltárköveket saját költségükön keresik tovább a Tiszában. SZ. C. SZ. SZABÁLYOZOTT KINCSKERESES Magyarországon jelenleg csak a jogszabályban megjelölt intézményeknek, illetve megfelelő végzettséggel rendelkező régészeknek van joguk régészeti kutatásra. Ezt a szabályozást a kulturális örökség védelme, a kincskeresés megakadályozása indokolja. Tóth J. Attila tudomása szerint az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesületnek nincs régész tagja. Szerinte Szalóky K. Attila is csak a feltárás technikai vezetője volt a szegedi expedícióban. // Őrölnek a múzeum malmai A szélmalmok mellett a Tiszán nagy számban használt hajómalmokat is bemutat legújabb kiállításán a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A látogatók maguk is őrölhetnek a várban rendezett tárlaton. Kipróbálhatják a molnárok mesterségét a szegedi vár új kiállításának látogatói: egy malomszerkezetben valóban maguk is őrölhetnek gabonát. A Móra Ferenc Múzeum tárlatán szél- és hajómalmokkal, a hajdani molnárok munkájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás a Szegedet 1879-ben elpusztító nagy árvíz 125. évfordulójára rendezett programsorozathoz kapcsolódik. A malomkövek, helyszínrajzok, térképek és légi felvételek mellett bemutatnak egy török időkből maradt malomalkatrészt is, valamint azt a szerkezetet, amelyet a múzeum korábbi igazgatója, Móra Ferenc vásárolt Horgoson - tudtuk meg Ozsváth Gábor néprajzkutatótól, a kiállítás rendezőjétől. A gépezetet egy ottani férfi ásta ki a homokbányából, s némi ügyességgel működésbe is hozta, sőt: jó pénzért még őrlést is vállalt. Valamikor a Dél-Alföldön működött a magyarországi malmok háromnegyede, s az ország malomipari nagyhatalomnak számított. Ma Csongrád megyében tizenöt malmot tartanak számon, közülük tizenhárom jó állapotban maradt fönt. A kiállításon a hajómalmok működését is megismerhetjük: a szerkezet a hajómalmon dolgozott, annak köves őrlőszékét a szomszédos tombáchajóhoz rögzített vízkerék forgatta meg. A Hagyományos malmok a Dél-Alföldön című kiállítás október 6-án, 18 óra 30 perckor nyílik. A tárlatot Selmeczi-Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum főtanácsosa, a néprajztudomány doktora nyitja meg. NY. P.