Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-30 / 254. szám

f NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. OKTÓBER 30. WWW.DELMAGYAR.HU HÁROM NAP MÚLVA ELNÖKÖT VÁLASZTANAK AZ EGYESÜLT ALLAMOKBAN VÁRJUK 06-30/30-30-443 moisi» delmagyai. hu Kéljük, írja meg nevét és lak helyét ! ( hjtfiMntki.il m<'¡¡jeleitIfijük. • Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és KOZZETESSZUK! Mm Qte«t i »tii'littil« trébHt <«<Urtí,« kani! 3 U»> WUH atttíf (lisb.-áibél 3 »ititfii lu¡ijërtlta NYITÁSI AKCIO november 14-ig: MINDEN TERMÉKRE 10% kedvezmény! Partner KÍNAI HONGKONG ÁRUHÁZ Szoros a küzdelem Szeged, Kálvin tér 2-4. • Nyitva: h.-p.: 8.30-18.00, szo.: 8.30-13.00 DÉLWACftJtORSZÁG DtaTLtó , xJftMQ***» A DÉLMÁGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt, A négy évvel ezelőttihez hasonlóan szoros eredmény várható a jövő hét keddi amerikai elnökválasztáson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint George Bush jelenlegi elnök és kihívója, John Kerry fej fej mellett áll a küzdelemben, amelyet könnyen befo­lyásolhatnak az utolsó napok bel- vagy külföldi eseményei. Bush az emberek terrortól való félelmére építi kampá­nyát, Kerty új politikai stílust ígér. George Bush és John Kerry kampányok Majdnem ugyanannyian támogatják a két jelöltet Lehet, hogy még egy JFK költözhet a Fehér.Házba? Az amerikai demokrata párti elnökjelölt, John Forbes Kerry nemcsak nevének kezdőbetűit össze­olvasva emlékeztet az egyébként saját példaképének tekintett John Fitzge­rald Kennedyre, hanem abban is ha­sonlítanak, hogy mindketten Massa­chusetts állam szenátoraként vetet­ték bele magukat az elnöki hivatalért folyó küzdelembe. A most 60 éves Kerry fiátalon találkozott is Kennedy­vel, amikor Jacqueline Kennedy fél­testvérének udvarolt. Bár Kerrynek ez már a második próbálkozása a Fehér Ház elhódítására - négy évvel ezelőtt a demokraták Al Gore-t jelölték he­lyette George Bush ellenfeleként -, ta­valy még úgyszólván senki sem is­merte őt Amerikán kívül. Ma viszont a felmérések szerint neki szurkol az Egyesült Államokkal baráti viszonyt ápoló országok lakosságának többsé­ge. Otthon már nem áll ilyen jól: a vá­lasztás előtt bő egy héttel közzétett amerikai közvélemény-kutatások az 59. életévét taposó George Bush mi­nimális - bár csökkenő tendenciájú ­előnyét mutatják. A hivatalban lévő elnök országos szinten 48 százalékkal vezet Kerry előtt, aki 45 százalékos tá­mogatottsággal bír a Reuter/Zogby felmérése alapján. A Gallup kicsit na­gyobb különbséget, 51-46 százalékos arányt állapított meg Bush javára. Lefagytak a szavazógépek A számok alapján a négy évvel ez­előttihez hasonló szoros eredmény várható. Akkor a választás kimenetele szempontjából döntő szerepet játszó Floridában Bush mindössze 537 sza­vazatnyi többséggel győzött azután, hogy a legfelsőbb szövetségi bíróság leállította a voksok újraszámlálását, amit azért kezdtek el, mert a demok­raták kétségbe vonták a leadott szava­zólapok egy részének érvényességét. Könnyen lehet, hogy most is a bírósá­gon dől el, ki lesz a Fehér Ház gazdája a következő négy évben. Floridában ugyanis máris fennakadások mutat­koznak a szavazásban, amit a novem­ber 2-ára kiírt választás előtt két hét­tel elkezdtek. Az állampolgárok sze­mélyesen, postán, vagy akár másik ember közreműködésével előre lead­hatják voksukat. A szavazóhelyiségek előtt hosszú sorok alakultak ki, emiatt a türelmetlenebbek haza is mentek, s nehézségek adódtak a szavazók ada­tainak ellenőrzésében. Volt olyan kör­zet, ahol lefagytak a szavazólap-lyu­kasztásos módszert felváltó, érintésre reagáló elektronikus gépek. Florida az egyik olyan állam, amely­ben az utolsó pillanatig kampányoltak a jelöltek, hiszen még nem dőlt el, hogy az ott lakók többsége Busht vagy Kerryt választja-e. A választási harc egyik jel­lemző vonása, hogy mindketten bevet­nek féligazságokat a másik ellen. A saj­tó rendszeresen kimutatja a csúsztatá­sokat, a két ellenfél mégis mindig ott folytatja, ahol abbahagyta, mivel az amerikaiak 95 százaléka nem ismeri a részleteket, azokkal csak az újságírók és a politikai elemzők törődnek. Ezt ta­pasztalta nyáron az Egyesült Államok­ban járt Kovács Ágnes Zsófia, a szegedi bölcsészkar angol-amerikai intézeté­nek tanársegéde is. Úgy látta, a válasz­tókat kimerítő magyarázatok helyett inkább frappáns szlogenek puffogtatá­sával próbálják meggyőzni a jelöltek, akik egymással folytatott vitáikban a személyeskedésig is elmennek. Kerry sem vonul ki Irakból A kampány egyik fő témájává vált a külpolitika. Kerry a kezdeti óvatosko­dás után immár élesen bírálja az iraki háborút, katasztrofális tévedésnek ne­vezte, amely elterelte a figyelmet az el­ső számú ellenségről, az al-Kaidáról, Oszama bin Laden terrorhálózatáról. A szenátor ugyan megszavazta az el­nököt az Irak elleni katonai fellépésre felhatalmazó kongresszusi határoza­tot, de úgy véli, hogy az nem biankó csekk volt: Bush rohant a háborúba, nem szerezte meg az ENSZ jóváhagyá­sát, nem kovácsolt össze széles koalíci­ót és nem készült fel a béke megnyeré­sére. Kerry egy gyűlésen kijelentette: az elnök szívesen nevezi magát veze­tőnek, de ha hátranézne, láthatná, hogy senki sem követi őt. Egyúttal azt ígérte, megválasztása esetén Irakban helyre fogja hozni azt, amit Bush el­rontott. Azt azonban ő sem állítja, hogy rövid időn belül kivonná a kato­nákat az arab országból. Már csak ezért sincs érdemi különbség a két je­lölt iraki tervei között. Kerry ezenkívül a társadalombiztosítás privatizálásá­nak és a sorkötelezettség visszaállítá­sának a szándékával vádolja ellenfelét. Bush a félelemre épít Bush azzal vágott vissza, hogy Kerry nem képes felfogni az országra lesel­kedő veszélyt. Emlékeztetett rá, hogy a szenátor folyton változtatgatta ál­láspontját Irak ügyében, de úgy tűnik, ezt már elfelejtette. Az elnök szerint Kerry alkalmatlan arra, hogy kivívja a döntő győzelmet a terrorizmus felett, amitől minden amerikai család biz­tonsága függ. A félelemkeltő kam­pány pedig igen hatásos 2001. szep­tember 1 l-e óta. A magát érző szívű konzervatívnak nevező Busht az amerikaiak egy része olyan rendíthe­tetlen hazafinak tekinti, aki határo­zott vezetőként vívja elszánt harcát az Egyesült Államokért és az egész sza­bad világért a nemzetközi terroriz­mus ellen, mások viszont úgy látják, hogy a konok, hibáiból tanulni képte­len elnök az országot belevitte az ér­telmetlen iraki háborúba, miközben elidegenítette szövetségeseit és rom­bolta az Egyesült Államok tekintélyét. A Bush-kormány legfőbb hibájának róják fel, hogy nem számolt az iraki gerillaháborúval. Olyannyira nem, hogy a hadjárat elindítása előtt ko­molyan felmerült: csempésszenek kis amerikai zászlókat Irakba, hogy a tö­meg azzal integetve köszöntse a fel­szabadítókat. Bush esélyeit rontja, hogy rosszabbnál rosszabb hírek ér­keznek Irakból, miközben egyebek mellett a be nem kalkulált háborús ki­F0TÓ: MTI/AP/PABL0 MARTINEZ, GERALD HERBERT Az Egyesült Államok elnökét négy­évenként, november első keddjén vá­lasztják meg. Ebben az évben ez a nap november 2-ára esik. Mintegy százmillió amerikai polgár adja le sza­vazatát, de nem közvetlenül a jelöltre. Minden államban arról döntenek, a rájuk jutó elektorok kit válasszanak majd elnöknek. Az elektorok száma az állam népességétől függ. Az elek­tori gyűlésbe összesen 538 ember hi­vatalos. Egy szövetségi állam összes elektora arra a jelöltre szavaz, aki az adott államban bármekkora különb­séggel, de a legtöbb voksot gyűjtötte be. Aki legalább 270 elektor szavaza­tát megszerzi, készülhet a Fehér Ház elfoglalására. Bár november 2-án el­vileg minden eldől, az elektorok csak decemberben ülnek össze, hogy tit­kos szavazáson határozzanak arról, kl lesz az Egyesült Államok elnöke. Az eredményt végül csak januárban hir­detik ki, és csak ekkor teszi le hivatali esküjét a győztes. adások miatt otthon a 2000-ben még 236 milliárd dolláros többlettel zárt költségvetés mára 413 milliárdos hi­ányt mutat, s ő az első elnök a nagy gazdasági világválság óta, akinek a megbízatása végén a magánszektor­ban 1,7 millióval kevesebb a munka­hely, mint beiktatásakor volt. A jelen­legi elnök iránti szimpátiát növelheti viszont, hogy kimérten viselkedő ri­válisával szemben sokan olyan köz­vetlen embernek tekintik, akivel le le­het ülni akár a kocsma bárpultjához is. S bár nemegyszer kínos nyelvbot­lásain nevetett a hallgatóság, ezeket a baklövéseket öniróniával üti el. Bush kezére játszhat még az egyéb­ként teljesen esélytelen harmadik je­lölt, a 70 éves agglegény, Ralph Na­der, aki - bár két százaléknál több szavazatot valószínűleg nem szerez ­indulásával értékes, akár sorsdöntő voksoktól foszthatja meg Kerryt. HEGEDŰS SZABOLCS - Én Kerryre szavaztam, de nagy sajnálattal tet­tem ezt - írta lapunk e-mailben küldött üzene­tére James H. Meyer, az amerikai Brown Egyetem történeti tanszékének doktorjelöltje. Az éppen külföldön tartózkodó töb­bi amerikaihoz hasonló­an már leadta voksát az elnökválasztáson, amely­nek szerinte egyik kulcs­kérdése: hogyan szeretné menedzselni kapcsolata­it az Egyesült Államok a világ nagy részével. „A hidegháború vége óta az USA, úgy tűnt, fele­lősséget vállalt bizonyos területeken a rend fenn­tartásáért. Ott is, ahol stratégiai érdekei megkí­vánták - például Kuvait­ban, Irakban, Dél-Koreá­Melyik úton? ban, Tajvanban -, s ott Is, ahol a beavatkozáshoz nem fűződtek szoros ér­dekei - mint Boszniában, Koszovóban, Szomáliá­ban, Haitin és most Szu­dánban. Úgy látom, az Egyesült Államok nem­csak - főleg Izraellel kap­csolatos - politikája miatt vált a terrorizmus célpont­jává, hanem külföldi je­lenléte miatt is. Azt gon­dolom, az USA a jövőben Is a terrorizmus célpontja marad, egészen addig, amíg olyan nagyhatalom­ként jelenik meg, amely befolyással van a világ egészére. A döntés a kor­mányon múlik, amelynek a „megszoksz vagy meg­szöksz" elv alapján kell választania. Az egyik út, hogy tovább folytatja a harcot az ellenséggel szemben, akárhol legyen Is az - ez Bush stratégiája -, a másik lehetőség: fel­adja a világ rendőrsé­gének szerepét, és ezzel együtt hagyja, hogy a bosnyákok, a koszovólak, a koreaiak, a tajvaniak és más népek maguk oldják meg a saját problémáikat. Úgy vélem, Bush ezt felis­merte, Kerry azonban nem. Kerry úgy gondolja, kissé átfazonírozva a je­lenlegi politikát, az Egye­sült Államok elkerülheti, hogy a terrorizmus céltáb­lálja legyen. Véleményem szerint ez nem fog sikerül­ni. De Bush ellen szavaz­tam, mert elegem van a hazugságaiból" - írta az amerikai doktorjelölt. NY. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom