Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-27 / 251. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 27. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A partnerek nem készítették el időre a dokumentációt Csúszik a szabadtérik tervezett összefogása A Szegedi Szabadtéri Játékok és öt nyugat-európai fesztivál közösen nyújtott volna be pályázatot az unióhoz a szabadtéri színházak európai hálózatának megalakítására. A pályázati dokumentáció a francia és a német partner késlekedése miatt nem készült el időben, így egy évet csúszhat a program megvalósítása. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok, valamint öt nyugat-európai partnerintézmény közösen szeretett volna pályázni az Európai Unió Kultúra 2000 elnevezésű programjának 2005-re vonatkozó felhívására, hogy Szeged lehessen a központja a szabadtéri színházak létrehozandó európai hálózatának. Október 29-éig kellett volna elkészíteniük és benyújtaniuk a pályázati anyagot, amit jövő áprilisban bírált volna el a kiíró szervezet. A három évre szóló projekt lényege: 900 ezer eurós uniós támogatással létrehoznának egy olyan szervezetet, amely biztosítaná az európai szabadtéri színházak közötti jobb, naprakész információáramlást, segítené közös produkciók létrehozását és már elkészült előadások cseréjét. így megoszlanának a produkciós költségek is. Hat együttműködő európai intézmény csak közösen nyújthatja be pályázatát, ezért szeptemberben Szegeden tanácskoztak a kiszemelt partnerek, a Classic Open Air Berlin, a Sommerfestspiele Xanten, a bolzanói Teatro Comunale, a Maceratai Fesztivál és a franciaországi Choregies d'Orange Fesztivál képviselője. Pászti Ágnes humánpolitikai tanácsnok elmondta: tegnap kellett volna aláírniuk a végleges megállapodást, ám a német és a francia partner nem küldte meg időben a szükséges dokumentációt, ami nélkül nem tudják beadni az egyébként teljesen kész pályázatot. Ugyanezekkel a partnerekkel - plusz kiegészülve egy norvég fesztivállal - szeretnének indulni a következő, januári pályázaton, hiszen a tervezet elkészült, csak a szükséges dokumentumokat kell „összefésülni". Előszerződésekkel kívánják garantálni, hogy a partnerek időben megküldjék a szükséges iratokat. A fesztiválhálózat kiépítése így egy évet késhet, csak 2006-ra valósulhat meg. Nyolcvannyolc művész Temesvárról A fény - fizikai jelenség, művészi motívum és jelkép címmel a Román Képzőművészek Szövetsége (RKSZ) temesvári szervezetének kiállítását rendezte meg a szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület az SZTE JGYTFK Rajz és Művészettörténet Tanszékének galériájában (Brüsszeli krt. 37.). A november 11 -éig nyitva tartó, naponta 8 és 18 óra között látogatható tárlatot Szekernyés János művészeti író, az RKSZ temesvári szervezetének elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe. A kiállításon 88 alkotó festményei, grafikái, szobrai, textiljei szerepelnek. A Szög-Art 1992 óta működik együtt a temesvári művészekkel, az egyre erősödő kapcsolatot bizonyítják a kölcsönös kiállítások is. A bemutatkozó alkotók nagy része a Temesvári Nyugat Egyetem Művészeti Karának tanára. Testvérvárosi művészek festményei, grafikái, szobrai láthatók a rajz tanszék galériájában Fotó: Aranyi Sándor Ki miben lesz tudós ? A magyar nyelv az egységesülő Európában Az élet segít az iskolának Az ember a világot a nyelv közvetítésével tudja birtokba venni. Ha ehhez a világhoz angol szavak segítségével tudunk hozzáférni, akkor angol szavakkal kell hozzáférni, ám a nyelvhasználók széles rétegének magyarul még teljesebb lehet a birtokbavétel. Békési Imre főiskolai tanárt, a Magyar Nyelvtudományi Társaság szegedi csoportjának elnökét arról kérdeztük, miként látja a magyar nyelv jövőjét. A kérdés az európai egységesülés kapcsán sokakat foglalkoztat. A nyelv a valóság megértésére, megragadására szolgál. Amíg a magyar nyelv alkalmas a valóság pontos kifejezésére, addig használják. Itt az iskola, és az iskola mögött álló szakemberek, a nyelvészek felelőssége, vigyázni kell, hogy magyar nyelven is minél „hozzáférhetőbb", otthonosabb maradjon a változó világ az új nemzedékek számára - mutat rá Békési Imre pedagógusként. Olykor - talán meglepő módon - az élet is segít az iskolának. Új magyar szavak keletkeznek Az új technikai eszközök használói például egyre több, újonnan létrejött magyar szót használnak idegen kifejezések helyett. Ez sokszor maguknak a gyártó cégeknek a segítségével történik. A magyar piac ugyan kicsi, de nem annyira, hogy a cégeknek ne érné meg itt termékeket elhelyezni, csak épp annyira kicsi, fokozni kelljen az eladást. Eladást fokozni azonban - jöttek rá - úgy lehet, hogy az illető ország nyelvén nevezik meg a terméket, s mellékelik a magyar nyelvű „használati utasítást", így aztán már sok számítógépes program magyarul „szól" a használóhoz, s a billentyűzet magától értetődően tartalmazza a hosszú magyar magánhangzókat. A jelenség hátterében összetett folyamat húzódik meg. Amikor valamit idegen szóval nevezünk meg, nem magát az idegen szót akarjuk birtokolni, hanem a valóságnak azt a darabját, amit jelöl: az „eredeti" elnevezéssel közvetlenebbnek tűnik a birtoklás. Amikor azonban már elég erősen „jelen van" e valóságdarab a világunkban, akkor az eredeti, idegen szó már inkább akadályozza, hogy valóban magáénak érezze a nyelvhasználó az adott eszközt, ekkor lép helyébe a létrejövő magyar kifejezés. Angol lett a latin - De ha egy valóságdarab kifejezésére az angol a legmegfelelőbb, ha ez teszi lehetővé a maradéktalan birtoklást, akkor legyen az angol szó, amellyel jelölik folytatja a nyelvtudós. Egyébként - jegyzi meg - az angol nyelv ugyanazt a nemzeti nyelveken túli szerepet tölti be az egységesülő Európában, mint amit betöltött valaha a latin. Amint aztán az „egységes világ"-ból egymás mellett élő „világok" váltak, úgy lett az egységes nyelvből több nyelv. A szétágazás is eléri azonban a maga kritikus pontját, és onnantól következik az újraegységesülés - másképp, mint egykor -, ezt kínálja föl most az angol. Nem azért, mert ez lenne a legalkalmasabb, hanem a mögötte álló gazdasági erő alakítja a valóságot, s a valóság kifejezését. Ez természetesen - teszi hozzá Békési Imre, ismét pedagógusi szemszögből - nem jelenti azt, hogy a nyelvművelésre nincs szükség. Veszélyes fordítások A hevenyészett, gyorsan kéBékési Imre óva int a tükörfordításoktól Fotó: Gyenes Kálmán szült, angolból magyarra fordított gyerekkönyvek nagy veszélyt jelentenek a nyelvre, hemzsegnek a tükörfordításoktól, a magyartalan mondatszerkezetektől, elvész a nyelv eredeti dallama, ritmusa. Az angol nyelvnek nem a magyar nyelv elangolosodásával kell terjednie, hanem azzal, hogy minél többen megtanulnak angolul. Nem csak az élet segít az iskolának - az iskola is az életnek. F.CS. AZ „ír-ZES JÖVŐJE A nyelvjárásoknak, így például az „ö"-ző szegedi nyelvjárásnak milyen jövője lehet? A jövő ez esetben is attól függ, hogy hány beszélő számára jelent nyelvi otthonosságot Még terjedhet is egy-egy nyelvjárási jellegzetesség, ezt épp a mai, „pesti nyelvként" ismert „e"-ző beszéd bizonyítja, mely eredetileg északkeleti nyelvjárásból vált köznyelvvé. A nyelvjárások léte sokszínűsíti a nyelvet a lét pedig sokszínű. Két szobrászművész és egy író disputája A Tóth atyafiak Csongrádon jártak Két szobrászművészt és egy írót hívott meg a TIT városi szervezete és a művelődési központ nyilvános beszélgetésre a Csongrád Galériába, s ennek adta címéül az irodalmi emlékeket ébresztő címet: Tóth atyafiak. Élvezetes 90 perc volt. Tóth Béla József Attila-díjas író, aki sajátos humoráról közismert, kellő komolysággal adta elő, hogy a tóthok (vagyis az ő) ősei Attilával egy időben érkeztek a Kárpát-medencébe, ők itt is maradtak, s amikor vagy ötszáz év múltán jött Árpád az ő magyarjaival, őseik fogadták, akikkel szót tudtak érteni. Szeren a vérszerződéskor a korábban érkezett tóth-magyarok vörösborával ittak áldomást. Az ős-őskutatásban járatlan csongrádi Tóth Béla, a szobrász szinte itta névrokonától hallott új ismereteket, majd gyorsan áttértek a lovakra, a lószobrokra, mivel széles e hazában alig van nálánál jobb lószoborkészítő. Ezt Tóth Sándor is igazolta, de mivel Csongrádon él, az egykori ősmagyar Tóthok fellegvárában, keveset beszélnek róla. A harmadik Tóth, a Szegeden élő Sándor pedig úgy illeszkedik a történetbe, hogy segített a csongrádi Tóthnak annak idején bekerülni a főiskolára. Sándor szerényen szólt erről, Béla viszont váltig állítja, ha névrokona nem áll mellé, akkor őbelőle vagy lovasedző, vagy jobbik esetben mérnök lett volna. A három Tóth, mint kiderült, nemcsak névrokon, hanem abban is hasonlítanak, hogy munkásságuk során sok akadályt kellett leküzdeniük a mai napig. Sándor, aki Nyíregyházára menekült, az őt megfigyelő titkos háromperhármas ügynököktől mégsem tudott megszabadulni. S amikor a megfigyelésének irományát olvasta, akkor jött rá, hogy miért is nem kapott ő műtermes lakást Szegeden, ösztöndíjat, s lehetőséget köztéri szobor készítésére. Ötvenhat miatt, ezért figyelték és „őrizték" oly sokáig. B. GY. GY. Akiben van spiritusz, kis szerencsével kiemelkedhet A tömegben elveszhetnek a tehetségek - ez az egyik, aggodalmas álláspont. A tömeges felsőoktatási képzés velejárója a színvonalcsökkenés, ezért elemi érdekük szerint - éppenhogy árgus szemekkel figyelik az oktatók a hallgatókat és választják ki, segítik a tehetségeseket - így az optimista vélemény. - Rendszerszinten, valamilyen összefogott, intézményesített formában nincs tehetséggondozás az egyetemen, legalábbis nekem nincs erről tudomásom - mondja Pukánszky Béla. Az SZTE oktatási rektorhelyettese szerint könnyen elképzelhető, hogy manapság elkallódnak tehetséges fiatalok is, de ennek legfőbb oka nem a képzés eltömegesedése, vagy szisztémája, hanem - a szegénység. Pedagógiai hevület és érdek - Pintér Lajos kollégám kezdte, vagy negyedszázada, a matematikusokkal - emlékeztet Klukovits Lajos egyetemi docens, az SZTE Doktori Intézet igazgatója. - Jelenleg a matematikusok mellett a fizikusok és a kémikusok is tartanak központi szakköröket tehetséges középiskolásoknak. Az iskolateremtő kutatók, a legjobb oktatók minden intézményes kényszer nélkül is elsőrangú feladatuknak tartják a tehetségek kiválasztását és igenis szánnak rájuk időt és energiát, ha kell - kísérletes tárgyak esetén - pénzt is. Laborokba, diákkörökbe invitálják azokat, akikre az első néhány vizsgaalkalommal felfigyelnek. A felsőoktatási intézményt a doktori képzés teszi egyetemmé. Ha tetszik, ez a tehetséggondozás legmagasabb szintje. A tudósképzésb.en résztvevőket szigorú, magas követelményszintű procedúrában választják ki. Nem elég tehetségesnek lenni, tudni kell keményen dolgozni is: a kiválasztás szempontjai között a legnagyobb súllyal esik latba az egyetemi évek alatt, hallgatóként végzett tudományos kutatás. Az SZTE-n jelenleg 17 doktori iskola működik. A legmagasabb szint - Az törvényszerű, hogy minél nagyobb a tömeg, annál gyengébb a színvonal - magyarázza Klukovits Lajos. - De egyáltalán nem törvényszerű, hogy a mai tömegképzésben eltünedezzenek a kiemelkedő tehetségek. Azt tapasztalom, hogy a legjobb oktatók árgus szemekkel pásztázzák a tömeget, hogy kiválaszthassák az elitet. Más kérdés, hogy elszipkázzák előlünk a tehetségeket. A közgazdászok, jogászok, informatikusok az egyetem után azonnal el tudnak helyezkedni jól fizető állásokban - miért jönnének a tudósképzésre? Bár amint az informatikusok iránti kereslet csökkent - telítődött a szakma -, azonnal észrevettük, hogy megnőtt az érdeklődésük a PhD ösztöndíjas helyek iránt. A minőségi munkahelyeken egyre szívesebben veszik, ha tudományos fokozattal rendelkezik a munkavállaló, úgyhogy az előrelátó tehetségesek nem spórolják meg a PhD három évét - véli az SZTE Doktori Intézet igazgatója. A biológusokkal Szegeden kiemelten foglalkoznak - nem véletlenül. Az SZBK-ban működik a Straub Örökség Alapítvány, amely nyaranta az élettudományokban tehetséges középiskolások számára szervez táborokat. A biológusoké a legtöbb esély - Itt nem egyszerűen a szakma kiválóságaival ismerkednek meg a gyerekek, hanem életpéldákkal, sugárzó személyiségekkel: érzékelni tudják, hogy nem holmi pluszpontokért kell tanulni, hanem azért, mert a világ, az élő szervezet olyan szép és érdekes, hogy érdemes megismerni, ráadásul látják, hogy meg is lehet élni ebből - mondja Vigh László akadémikus. Az SZBK biokémikus kutatója azért is büszke a nyári táborokra, mert tapasztalata szerint a középiskola egyre kevesebbet képes segíteni a diákoknak abban, hogy a nekik való, a képességcinek megfelelő területet, szakirányt időben megtalálják, hogy olyan életpályát választhassanak, amelyen aztán boldogulnak. Egy magánkezdeményezés ugyancsak a biológus tehetségek kiválasztásában segít: Sófi /ózsef alapítványa nemrégiben tudományos börzét szervezett. Ezen kutatók és egyetemisták személyesen találkozhattak, a hallgatók igen széles kínálatból választhattak tudományos témát. Megpróbálták kiiktatni a folyamatból a véletlenszerűséget: vagy meglátja valaki, melyik diák miben jó-vagy nem. S. E.