Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-21 / 247. szám
14 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2004. OKTÓBER 21. Neogót ékszerdoboz a Maros völgyében „Csodatemplom, amelynek mását hiába keresnénk országunk határain belül. A neogótika ritkán sikerült alkotásai közé tartozik ez a volt kegyúri plébániatemplom, amely már arányainál fogva is remekmű" - így jellemzi fél évszázaddal ezelőtt egy ismeretlen, Amerikába elszármazott krónikás tengerentúli újságcikkében a dcszki templomot. Azt, hogy mennyire igaza van a régi írásnak, a vándor maga is elhiszi, amint az országúton Szegedet elhagyva megpillantotta a neogót templom tornyát, mely a környezetbe harmonikusan beleillik. Attól kezdve az már mutatja az utat a vándornak. Deszkre érkeztünk, a Maros völgyébe. Meglepetésünk szinte határtalan, amikor belépünk az eredetileg nagyváradi, majd onnan a deszki uradalmat megvásárló Gerliczy Ferenc báró bőkezűségéből 1901-1909 között építtetett, 1904-ben, Glattfelder Gyula temesvári püspök engedélyével, Govrik Sándor szóregi plébános által felszentelt, Magyarok Nagyasszonya titulust viselő templomba. A szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat pillantunk meg, melyek meghitt szépsége még a sokat látó művészettörténész-kutatót is meghatja. A sötétbarna színű főoltár igazi szárnyas oltár, mely élethűen idézi a középkor nálunk ritkán látható csodáját. Valószínűleg egy jó nevű tiroli mesternek köszönhetjük, aki bőkezűen bánt az aranyozással: csak úgy csillog az egész oltár és tőle a szentély. Az oltár középső részén, nagy szoborfülkében a legfontosabb jelenet látható: első szent királyunkat látjuk, amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. Szűz Mária alakja azáltal lesz még hangsúlyosabb, hogy a felhők ezüst színűek, ami az arany színt még jobban kiemeli. Ezáltal a jelenet két íő része közötti távolság is jobban érzékelhetővé válik. A két-két szomszédos szoborfülkében egy-egy szent faragott alakja. Jobboldalt Szalézi Szent Ferencet teljes papi díszében látjuk: ő a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentje. Ellenkező oldalon Remete Szent Félix, Gerliczy Félix patrónusa. A kinyitott szárnyas oltár külső szárnyai szépségükben harmonizálnak a belső jelenetekkel. A tabernákulumon viszonylag ritkának számít a pelikános jelenet. Ez a keresztény művészetben szimbólum. A pelikán teljesen feloldódik a kicsinyei iránti szeretetben, de azok a Biblia szerint szüleik arcába csapnak, mire a szülők visszavágnak, amitől viszont a fiókák elpusztulnak. Később a szülök megbánják tettüket, három napig siratják a kicsiket. A harmadik napon az anya odamegy hozzájuk, csőrével felhasítja az oldalát, s a halott testekre kiömlő vére feltámasztja őket. A középkori művészetben ezért a pelikán Krisztus kereszthalálának igen elterjedt szimbólumává lett. Deszken a pelikánmamát szemből látjuk, amint eteti az előtte a fészekben ágaskodó három éhes íiókát. Nézzük meg, milyen míves fészekben ülnek! A kellemes arányú deszki templomban - ennek hossza egyébként 30 m, szélessége 9 m, a kereszthajóban pedig 18 m, míg tornya 35 m magasba szökik - figyelemre méltó a két, szépen kivitelezett, hasonlóképpen fából faragott, szinte csipke finomságú mellékoltár. Ezek egyikén Jézus Szíve-szobor, a másikon pedig Szent József. A jól sikerült szószék a kegyúr jóvoltából reliefszerű kazettás berakást kapott, s még a hangvetőnek is több tornyocskája van. A templom színes, kiváló művészi üvegablakai is csodálatosak: alsó sarkukban innsbrucki monogram... A stációképek elkészítésére egy 85 éves innsbrucki fafaragót kértek meg. A mester domborműszerűen kifaragott képei csodálatunkat ma is kivívják. A templom betlehemes szobrait is érdemes megszemlélni, melyek minden bizonnyal szintén tiroli alkotások. Az orgona szép hangja mindmáig temesvári mesterét dicséri. A padsor elején pedig ott az alapító kegyúr patinás címere... A Gerliczy család három tagja a templom kriptájában alussza örök álmát. Oda szeretne temetkezni az egykori kegyúr unokája, az Amerikában élő Gerliczy György és felesége is. Érdemes tudnunk, hogy az ékszerdoboznak számító templom építésze is korának egyik legjobbja volt. Sztarill Ferenc az egyik legjobb nagyváradi építész, aki építőmesteri oklevelét Budapesten szerezte. A templomot legutóbb 1989-ben Nagy Ferenc egyházközségi gondnok és felesége, ill. a község jóvoltából sikerült felújítani. Most újra ápoló kezekre szorul, hogy eredeti szépségét ismét visszanyerve hirdethesse Isten dicsőségét. Este már szépen ki van világítva és újra üt a toronyóra is. Az 2004. októberi centenáriumra, melyre Gruber László plébános irányításával készültek a plébánia hívei, első ízben megjelenik a templom történetét összefoglaló kiadvány is, ahol olvasható lesz annak a csodálatos neogót templomnak a krónikája, amelyet úgy hívnak: deszki Magyarok Nagyasszonya-templom... TÓTH ZSUZSANNA MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ / Ujszentiván kiemelkedően fejlett Úgy gondolom, hogy a Közmeghallgatás helyett kérdések című cikk önmagáért beszél, és minősíti szerzőjét is. A közmeghallgatásnak a község életében előforduló legfontosabb kérdésekről kell szólnia. Egy 1800 fős település életében nem a legfontosabb közügynek minősíteni a falu szennyvízcsatornával való ellátását, az a szűk látókörűségnél is rosszabb. (Az ország 1500-nál több településén, ahol nincs csatorna, szívesen cserélne velünk.) Szerencsére a „szentivániak" döntő többsége nem így gondolkodik. A cikk többi kérdése többször, több fórumon felvetett és megválaszolt kérdés. A központi médiában való megjelentetése szereplési vágyat tükröz. A szerzők valamennyi képviselő-testületi ülésen ott vannak, a válaszokat is jól ismerik. Igaz, ők más típusú válaszokat szeretnének. így pl. az iskola esetében is. Úgy értékesítettük az épületet, hogy az továbbra is oktatási, mégpedig területi szintű művészeti oktatási feladatokat lát cl nagy sikerrel. Végül sajnálom, hogy a kívülállók (köztük pl. az ország különböző részéin elhelyezkedő „szentiváni" települések képviselői) által elismert és megítélésük szerint kiemelkedően fejlett települések közé sorolt Újszentiván így jelenik meg a médiában. DR. TALPAI JÁNOS POLGÁRMESTER Vedd már le a táskádat! Reggel munkába menet azt tapasztalom a 74-es buszokon, hogy nagy zsúfoltság van. Egyrészt a Tisza Volánnak kellene csuklós buszokat közlekedtetni, hiszen nem a járatsűrűséggel van baj, hanem a szóló buszok nem bírják a reggelente a dolgozókat és az iskolába igyekvőket is szálKuni. És ami szerintem emberileg és nevclésilcg is eléggé aggályos: a kisiskolás gyerekek (és a nagyobbak is) nem teszik le a hátitáskájukat, pedig ha megtennék és a kezükbe fognák, akkor kétszer annyian férnénk el kényelmesebben. Mondhatnánk hogy a gyerek elindul otthonról és a szülők „felügyeletétől" megszabadulva nem foglalkozik ilyenekkel. De látom, hogy sok szülő kíséri a kisgyerekeket iskolába és ők sem mondanák nekik, hogy drága gyermekem vedd már le a táskádat hogy elférjünk. Talán még a szülőket is nevelni kellene a kultúrált közlekedésre! Mert így a gyerekektől sem várhatunk jobbat, ha a szülőknek sem tűnnek fel ezek a dolgok! Talán ha egy-két ember ezt elolvassa és tesz ellene, már kényelmesebben és európaibb módon tudunk majd utazni! GYURIS SÁNDOR, SZEGED A pártütő és az MDF Nagyon szorgalmas nyilatkozó lett Balogh László, aki ma még a Magyar Demokrau Fórum tagja. Csupán a Magyar Nemzet és a Délmagyarország lapokat tekintve szeptember 25-e óu hat nyilatkozatot számlálum össze. Nem rossz teljesítmény ez, nem is egészen egy hónap alatt. A baj mindössze annyi, hogy ezen nyilatkozatok eredményeként a Magyar Demokrata Fórum Csongrád megyei szervezetének elnökét, országgyűlési képviselőjét az országos választmány fel kellett hogy szólítsa, hagyja el az országgyűlési frakciót, hagyja el a pártot. Az országos választmány nem tehetett mást. Balogh László az eredményes országos gyűlés óta nyilatkozataiban folyamatosan provokálta a pártvezetést, a Magyar Demokrata Fórum jóérzésű Ugjait. A legutóbbi, az október 19-i lapban megjelent híradásban így nyilatkozik: a „Dávid Ibolya pártelnök ... és a köré felsorakozott személyek". „Dávid Ibolya békejobbot nyújtott a kormánynak, pedig a pártban kellett volna békejobbot nyújtania". Ezek a kijelentések sértőek és hamisak. Akit Balogh László a pártelnök köré felsorakozott személyeknek nevez, azaz MDF legitim országos elnöksége, az országos választmány elnöksége, az országos választmány és az országos gyűlés. Az MDF-ben nem Dávid Ibolyának van politikai irányvonala, hanem a pártnak, mely irányvonalat a döntést hozó szervek elfogadtak. Mindezek ellen cselekszik és beszél Balogh, akkor amikor a pártépítésre, a közelgő országgyűlési képviselő-választásokra kéne koncentrálni, s dolgozni. Balogh magaUrtásával megosztotta megyénken belül az erőket. Az országos választmány döntése alapján új helyzet alakult ki. 2006-ig komoly feladatokat kell elvégeznünk, és ez csak összefogással, közös gondolkodással sikerülhet. Az országos gyűlés meghatározu a célokat. A megyében minden tagnak, minden választmányba delegált tagnak el kell döntenie, tud-e azonosulni az országos gyűlés határozataival, és azért dolgozni, vagy sem. ASBÓTH ÁKOS MDF MEGYEI VÁLASZTMÁNYI TAG Köbméter adatot a számlára! A lap október 13-i számának 3. oldalán a gázszámlákkal kapcsolatban megjelent cikk keretezett részének egyes megállapításait vitatnom kell. 1. A gondolatjelbe tett (... - mellesleg 34-el kell oszuni -...) megjegyzés nem helytálló. A Dégáz álulában a következő hónap elején a DM-ben apróhirdetés formájában közzéteszi az előző hónap értékeit. így pl. augusztus hónapra vonatkozóan a DM október 4-i szám 17. oldal alján megjelentek szerint ez az érték Szentes és környékére 34,21 MJ/m3, Szegedre 38,98 M!/m3. Az osztószám tehát nem állandó, területenként (1. előbb), de időszakonként is változhat. Utóbbira ulán a háziasszonyok mondhatnak példát, amikor hétvégi csúcsfogyasztáskor lassabban fő meg a leves, vagy sül meg a tészu a sütőben, a gázláng színe szinte vörösesre vált (fűtőértéke lecsökkent). 2. A szintén gondolatjeles, Dégáztól származó (... - a gáz térfogata ugyanis hol tágul, hol zsugorodik - ...) mondatrész igaz, én ezzel nem is akartam foglalkozni, csupán a számlán a köbméter feltüntetésével. De ha már a Dégáz szóba hozta, úgy érzem, reagálnom kell (már több éve bennem bujkál a „korrekciós tényező" miatt). Nos: a gázok valóban nehezen „kézben tarthatók", de a rájuk vonatkozó fizikai törvényeket kb. 180 évvel ezelőtt Gay-Lusac (Joseph Lowist, továbbiakban GL) és Boyle-Mariott (BM) igyekeztek meghatározni. Ezek már az álulános iskolai, de kifejtettebben a középiskolai fizikatankönyvekben megtalálhatók. Most nem foglalkozom az egyesítettel (GL-BM összevont gáztörvény), a hétköznapi ember számára nem kívánok képletekkel dobálózni. De ami ebből könnyen megérthető: ha a három tényezőből (nyomás, térfogat, hőmérséklet) valamelyik megváltozik, a másik kettő szorzau állandó marad. GL 1 lényege: a gáz a hőmérséklettel együtt tágul-zsugorodik, egyformán-egyenletesen (hőmérsékletváltozásra bekövetkező állapotváltozás). GL 2 lényege: nyomásváltozás, a gáz nyomására hőmérsékletét megváltozutja (a törvények a tudomány mai állása szerint is csak megközelítőek). 3. Megjegyzéseim: - GL 1 szerint a Dégáz „korrekciós tényezőt" számít fel a téli hónapokban. A mérési előírások +15 C°-os hőmérsékletre, 760 hgmm (1000 mb) nyomásra vonatkoznak. A fogyasztási helyen hogymint mérhető ez a szolgáltató részéről, nyáron miért nem kapunk „negatív" korrekciót? - GL 2 szerint, ha a nyomás lecsökken (hétvégi csúcsfogyasztás), a gáz hőmérséklete csökken, vízpára csapódik ki (vörös láng, csökkent fűtőérték). - Hol, mint, mikor, milyen módszerrel mérik a gáz fűtőértékét, a visszamenő hónapra vonatkozó MJ/m3 adat egyetlen alkalomszerű mérés eredménye, vagy több mérés naponkénti, havonkénti súlyozott átlaga? - Egyetértek a DM-ben megjelent olvasói észrevétellel: szereljenek fel MJ-ban mérőórát! Ez a technika mai színvonalán már nyilván megoldható, bár nem lenne olcsó „mulatság" (olcsóbb a számlán a m3 feltüntetése). - A két hónapra „megelőlegezett" számlákon mi lesz a MJ/m3 értéke, ezt honnan tudják előre „megjósolni"? Végezetül: a köbméter adat rendelkezésre áll (ezt látja a leolvasó és a fogyasztó is), a számítógépes új rendszerbe is nyilván belekerül (kiindulási adatnak kell lennie), miért nem lehet ezt a számlán is feltüntetni? Utána felőlem számolhatnak MJ-ban vagy LE-ben is, a továbbiakat a fentiek miatt úgy sem tudjuk utólag ellenőrizni! AGÓCS BÉLA, SZEGED Dégáz-fáték ? Megdöbbenve olvastam a lapban Kele Sándor Zsolt, a Dégáz illetékesének szavait, miszerint „a hőmennyiség mérése pontosabb - a gáz térfogata ugyanis hol tágul, hol zsugorodik" (3. old.). Ilyet csak olyan ember nyilatkozhat, aki vagy rendkívül buta (ezt nem hiszem), vagy másokat tart annak. Részletesen átkutattam a lakásom, de hőmennyiségmérőt nem találtam, csak a gáz térfogatát mérő gázórát. Tehát a fogyasztásomat térfogategységben mérik. Úgy gondolom, ezek után nem kell túl otthonosan mozogni a hibaszámítás terén, hogy rájöjjünk, hogy ha az adott hibával terhelt gáztérfogatot megszorzom a nagyon pontosan mért 34-gycl, az adott hiba nem fog eltűnni. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mi értelme a megajoule-os játéknak, és a többi változtatásnak? Természetesen az áttekinthetőségről szóló mesét nehéz elhinni. Óhatatlanul inkább ennek az ellenkezője jut az ember eszébe: ha valamit bcszorzok kettővel, majd elosztom kettővel, és végeredményként néhány százalékkal nagyobbat kapok az eredetinél, és ezért csak a lakosság fele reklamál, még mindig enyém a néhány százalék fele. Ezt kiegészítve még néhány matematikai művelettel, széthúzva három hónapra, hozzávéve a köztes számlák befizetésének elfelejtéséből adódó késedelmi kamatokat, többletbevételt és átláthatatlanságot lehet teremteni. KOVÁCS GÉZA, SZEGED Emlékezés Szeged híres szabójára Szeged leghíresebb férfiszabója, Vida János élete példa lehet bárki számára, hiszen nagyon szegény családból küzdötte fel magát a neves emberek kedvenc szabójává. Derekegyházon 1911 októberében született, a Tompahátmajorban töltötte élete első hat esztendejét. Utána költözött Szegedre a család. A fiatal fiú sorsát alapvetően meghatározta az az élmény, hogy húsvétkor nem tudott elmenni locsolkodni, mert nem volt szép ruhája. Elhatározta hát, hogy maga készít majd igényes férfiöltönyöket. És úgy is lett. A szakmai ismeretek megszerzése után valósággal menedzselte magát. így eljött az az idő, amikor azok a férfiak, akik igazán tökéletes öltönyre vágytak, öt bízták meg annak elkészítésével. Közel 80 éves munkássága alatt sok híres ember járt üzletében. Vida János a munkája mellett 1925-től a SZAK-ban focizott, ifi válogatott volt. Tekézett a Vasutas, a Postás és a Honvéd Sportegyesületben is, 1954-ben országos első helyezett lett. Mindkét sportágban gyűjtötte az érmeket. Közben szabóként kiérdemelte az Ipar Kiváló Mestere címet, majd 1982-ben - 25 éves - kisipari tevékenységéért ezüstgyűrű elismerésben részesült. A közelmúltban azonban a sors őt is elszólította az élők sorából, követte régen elvesztett szeretteit. AIC.NER SÁNDORNÉ, SZEGED