Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 2. • HIRDETÉS" 3 A Pick stratégiai tervében kisebb céggel, kevesebb termékkel számol A Paprikától is megválna Folytatás az 1. oldalról A vezetés feladatul kapta, hogy szűkítse a termékportfoliót, és a gazdaságtalan mennyiségben, illetve veszteségesen gyártott termékeket szűrje ki, racionalizálja a telephelyeket, a termelő tevékenységet koncentrálja. Vizsgálja meg az úgynevezett „kiszervezési" lehetőségeket (takarítás, higiénia, szállítmányozás). A közgyűlés felhatalmazta továbbá az igazgatóságot arra, hogy a reorganizáció pénzügyi hátteréről tárgyaljon a finanszírozó bankokkal, és a finanszírozási forrásokat a Herz Rt., a Szegedi Paprika Rt. és a Pick Szállítási Kft. 100 százalékának értékesítésével teremtse meg. Szóba kerülhet a feleslegessé váló ingatlanvagyon értékesítése is. A közgyűlés szeptember utolsó napján megbízta az igazgatóságot azzal, hogy a fentiek alapján - 90 napon belül - készítsen el egy 24 hónapra szóló kibontakozási és reorganizációs tervet. Kovács Tamás, a Pick Szeged Rt. igazgatóságának elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, a közgyűlésen keretfelhatalmazást kaptak egy átalakulási programról, amely a bankokkal való megegyezés alapján történik (a Pick ugyanis több banknál nagy összegű, több mint 10 milliárd forintos hitelt vett fel a szerk.). A terv a portfoliótisztítás - fogalmazta meg tömören rint, Szegeden valósul majd meg. Az már csak a kívülálló következtetése, hogy a cégeladásokból a mostanra veszteségessé vált Pick minden bizonnyal hiteleit törleszti. F.K. A racionalizálásnak a szállítás is áldozatul eshet Fotó: Gyenes Kálmán Kovács Tamás vagyis az a cél, Szegedre koncentráljanak. A hogy egy tevékenységre és egy cégnek kisebb lesz a mérete, az telephelyre, történetesen éppen összes fejlesztés, az ígéretek szeSZERDÁN ADJAK AT A FELMONDÁSOKAT A Pick Szeged Rt. szakszervezeti tanácsának elnöke, Golhovics Gábor szerint legkorábban október 6-án, szerdán kapják kézhez a dolgozók elbocsátó szép üzenetüket. Mint ismeretes, szeptember 14-én 450 fős létszámleépítést jelentett be a Pick, a szám azonban a vállalaton belüli átcsoportosításoknak köszönhetően mára 250-re apadt. A végleges lista azonban még nem készült el. A szakszervezet hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ül a vezetéssel, mivel azon dolgozók közül, akik előrehozott nyugdíjazásukat kérték, többen nemleges választ kaptak. A pickesek munkahelye, a minimális 30 napos felmondási idővel számolva, legkorábban december 6-án szűnhet meg. A cégnél eddig 2380-an dolgoztak, közülük körülbelül 2 ezren szegediek. A védők indítványozták Kunibor és társai szabadlábra helyezését Előzetesben maradnak a vádlottak A zsarolással vádolt férfiak szabadlábra helyezését indítványozta a tegnapi tárgyalási nap végén a Kumbor-per három vádlottjának védője. A kérelmeket a bíró elutasította. Tart a per, melyben Kumbor Tibort, a Csongrád Megyei Rendőr-fökapitányság nyomozóosztályának volt vezetőjét bűnszövetségben és hivatalos személyként, folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolással vádolják. Az ügyészség szerint az alezredes öt társával három vállalkozótól folyamatos fenyegetéssel mintegy 130-160 millió forintot zsarolt ki. A volt rendőrtisztet és két arab bűntársát, az egyiptomi T. H.-t és a szír M. R.-t tavaly nyáron tartóztatták le. A Kumbor-per tegnapi tárgyalási napjának végén, az egész nap tartó tanúkihallgatások után a három férfi védője indítványozta a vádlottak szabadlábra helyezését. Bálint Gyula, Kumbor védője azt hangsúlyozta, hogy védencével összefüggésben már minden tanút kihallgattak, s a cselekmény tárgyi súlya sem olyan kiemelkedő, hogy Kumbor szökésétől lehessen tartani, továbbá védence büntetlen, makulátlan előéletű és három kiskorú gyermekről köteles gondoskodni. T. H. jogi képviselője, Koczka Ákos és M. R. védője, Krajkó Zoltán is indítványozta védence szabadlábra helyezését. Az indítványokat a bíró elutasította. Barna György nem értett egyet azzal, hogy a bizonyítás befejeződött volna, ezért szerinte még fennáll a tanúk befolyásolásának lehetősége. A vádlottak és a védők fellebbeztek a végzés ellen. A tárgyalás december elején folytatódik. A. T. J. Mosoly és könnyek BÁTYI ZOLTÁN Egy Bátyi Zoltán nevű kisúttörő nem adta át a helyét egy idős hölgynek, hovatovább azt hitte, hogy az ablakon történö kibámulással áthághat minden udvariassági szabályt. Ezt vette rossz néven édesanyám, s jutalmazott egy jókora fülessel. Hogy - mint mondá - örök időkre megtanuld: az idős emberek nem csak ülőhelyet, de tiszteletet, méghozzá nagy tiszteletet is érdemelnek. Mert nekik köszönhetjük, hogy ez az ezerszer megsebzett ország még él, hogy akkor is dolgoztak a gyárak, amikor a hozzám hasonló zöldfülűek még ki se ugrottak a gumibugyiból. Az ország öregjei hordozzák azt a tengernyi tapasztalatot, amire majd te is építkezhetsz - suttogta fülembe jó anyám. Akkor persze még dehogy gondoltam át szavai lényegét. Am ahogy kinőttem a rövidnadrágból, s megtanultam, min kellett átmennie annak a XX. században, aki meg is érte mondjuk a 70 éves kort, nem csupán tisztelet, de a megdöbbenés Ls fészket rakott bennem. Hiszen a mi öregjeink élték túl a világháborúkat, országot építettek romokból, ha éppen volt rá idejük, mert nem zárta tömlöcbe őket az éppen aktuális hatalom. Ok hitették el magukkal, hogy a három műszakban, térdig érő gumicsizmában végzett munkát is meg lehet szokni, nekik magyarázták be, Tiabanton szállni élvezet, s egész Amerika irigyli az ő kiskertes boldogságukat. A mi öregjeink sírták el magukat, hogy hosszú évek után végre kiutaltak nekik egy negyven négyzetméteres, másfél szobás panelt, tízévente egyszer eljuthattak a Balaton-parti szakszervezeti mennyországba, s pult alól vehettek akár még két kiló banánt is karácsony előtt. Igen, a mi öregjeink gürcöltek, tűrtek, hó végén fillérezgettek, azért, hogy nekünk, a mai középnemzedéknek valamivel jobb sors jusson, azért, hogy megvalósuljon egyszer egy olyan szép világ, amelyben unokáik még boldogabban élhetik hétköznapjaikat. Hogy nem kímélték egészségüket- Ugyan mikor lett volna efféle kicsinységekre idejük ? Hogy közülük számosan megrokkantak a robotban, de ezt elrejtve még mindig ők, akik egy-egy család támaszai ? Számukra ez természetes. Könnyeiket ezerszer mosott zsebkendőkbe rejtik, szeretetük, türelmük ma is határtalan. És olyan hálásan tudnak a fiatalra nézni, ha az segítő kezet nyújt, amikor már minden lépés kínszenvedés, s oly távolinak tűnik az út túloldala. Mi pedig, ugye kinyújtjuk ezt a segítő kezet az év minden napján 1 Közöttünk ugye egy olyan sem él, akinek csak az öregek hónapjában jut eszébe, hogy felhívja telefonon édesanyját, és rákérdezzen: mama, biztos jól vagy ? Mert ha ezt elmondhatjuk magunkról, lelkünkben hatalmas lehet a béke. S még akkor is mosoly szépíti arcunkat, ha negyven év előtti, durranás pofonokra gondolunk. Fidesz-álláspont Az önkormányzatok anyagi ellehetetlenítéséről tartott sajtótájékoztatót tegnap a Fidesz önkormányzati tagozatának Csongrád megyei elnöke, Szállási Béla. A hatszázalékos közalkalmazotti béremelés egyszázalékos állami vállalásáról Szőllősi elmondta, az állam egy forintot ad, de adók formájában négyet visszavesz. Hangsúlyozta, az önkormányzatok nem tudják a közalkalmazottak béremelését kigazdálkodni, Szeged városának 3,6 milliárd forint forráskivonást okoz évente, hogy az állam nem fedezi a bérek emelésének költségeit. A KAMARAELNOK 0VAT0SSAGRA INT Támogatja a magánosításra irányuló törekvéseket a Csongrád Megyei Orvosi Kamara. „Nincs olyan érv, amely meggyőzhetne arról, hogy az rossz, ha a dolgozók saját kezükbe veszik a sorsukat" - mondta Hajnal Ferenc elnök. Ugyanakkor óvatosságra is int: csak alaposan megszerkesztett szerződéssel szabad ezt átvállalni. Úgy gondolja, a jelenlegi díjtételek mellett nem lesznek képesek gazdaságosan működni ezek a vállalkozások. Azt tanácsolja: mindenki várja ki a jogszabályok átalakulását, hogy biztonságosabb legyen belevágni a privatizációba. Fotó: Gyenes Kálmán A megyében még egyik rendelőintézetet sem privatizálják Kivárás vagy ugrás a sötétbe Fenntartásokkal kezeli a jövő évtől lehetővé váló privatizációt Csongrád megye rendelőintézeteinek többsége. A közvélekedés szerint a magánosításba a jelenlegi körülmények között nem szabad belevágni, de ha a feltételek adottak lesznek, többen élni akarnak a lehetőséggel. Jövő év januárjától olyan hitelkonstrukciót indít az egészségügyi tárca, amellyel lehetővé válik a járóbeteg-szakrendelők privatizációjára. Bár az ígéretet az azóta leváltott Kökény Mihály tette, az új miniszter pedig ez idáig nem beszélt ezzel kapcsolatos terveiről, kíváncsiak voltunk arra, hogy Csongrád megye néhány városában lenne-e igény és lehetőség ezen intézmények magánosítására. A szegedi rendelőintézet privatizációját már 1992-ben kezdeményezték. Gaál István, a Szeged Megyei jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat főigazgató főorvosa elmondta, hogy ebben az intézmény dolgozóinak 90 százaléka támogatta. A kezdeményezést a minisztérium is preferálta, és megbízó levelet adott arra, hogy országos modellként kezdjék el a megvalósítást. Ehhez azonban a jogszabályi háttér akkor még nem volt adott, így nem is valósult meg. Pártolja a privatizációt a főigazgató, azonban úgy gondolja, a jelenlegi struktúrában és finanszírozási viszonyok mellett nehéz elképzelni annak sikeres megvalósítását. A privatizációhoz szükséges több száz millió forintos befektetés - véleménye szerint - csak nagyon hosszú idő alatt térülhetne meg, hiszen jelenleg is csak óriási erőfeszítésekkel lehet az egyensúlyt fenntartani. - Először célszerű lenne országos és helyi stratégiát felállítani, melynek alapján ki lehetne alakítani a stabil ellátási struktúrát. Ebből kiindulva már bármilyen szervezeti átalakulás megoldható - magyarázta a főigazgató. Hozzátette: arra viszont már most is adott a lehetőség, hogy az orvosok egyénileg vállalkozzanak az intézményen belül. - Az biztos, hogy nem lesz egyszerű befektetőt találni - mondta az igazgató. - Ebben a változó helyzetben nem kapkodnak az egészségügyért. Csongrádon egyelőre kivárnak. Somogyi Árpád alpolgármester elmondta, mivel csak annyit lehet tudni a privatizációról, amennyi a sajtóban megjelent, nem foglalkoztak még a témával. Ahogy azonban megkapják a hivatalos értesítést és megismerik a feltételeket, felmérik, hogy van-e igény a rendelőintézet magánkézbe adására. Vegyes üzemeltetéssel működik a mórahalmi „kis SZTK". Vághy Richárd, a Móra-Vitai Térségi Egészségmegőrző és Szociális Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, a dolgozók körében még nem igazán fogalmazódott meg az igény a magánosításra, márpedig első körben ők azok, akik élhetnének ezzel a lehetőséggel. Ennek ellenére szeretnék elindítani a privatizációt, a tárgyalások már el is kezdődtek. Kisteleken évek óta gondolkoznak a privatizáción. Az intézmény - a mórahalmihoz hasonlóan - csak úgynevezett funkcionális privatizáción esett át: a tulajdon az önkormányzaté, a működtetésért viszont a kht. felel. A magánosításba - Vígh József, a Kisteleki Egészségügyi Kht. ügyvezető igazgatója szerint - a jelenlegi finanszírozás mellett, amikor hónapról hónapra romlanak a feltételek, nem szabad belevágni, mert az ugrás lenne a sötétbe. TÍMÁR KRISZTA Váróterem a Vasas Szent Péter utcában