Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-13 / 240. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 13. «AKTUÁLIS» 5 Belgrád szerint szaporodik a fenyegető üzenet Deszken nem volt semmilyen atrocitás Folytatás az 1. oldalról Rusz Borivoj, az Országos Szerb Önkormányzat alelnöke lapunktól értesült a Csotrics-nyilatkozatról, ami láthatóan meglepte a Deszken élő férfit. Elmondta, bár történtek incidensek az utóbbi hónapokban - több fenyegető tartalmú levelet is kapott a budapesti központjuk, ismeretlenek betörték kövekkel a szerb nagykövetség ablakát, „Takarodjatok haza!" feliratot festettek a szentendrei szerb templom falára -, ezeket nem tartották olyan nagy jelentőségűeknek, hogy tájékoztassák a belgrádi kormányzatot. Elmesélte, amikor nemrégiben Szegeden játszott Bobon Markovics, valaki azt írta fel a nagyposta falára: „Miért zenélnek a szerbek a Széchenyi téren, amikor a Vajdaságban ölik a magyarokat?". - Ezek olyan elszigetelt események, egyéni akciók voltak, amelyekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, főként nem lehet azokat nemzetközi fórumok elé vinni - hangsúlyozta a kisebbségi vezető. Szerinte a helyzet korántsem olyan súlyos, mint a Vajdaságban. Ahol - véleménye szerint - az ősvajdaságiak, szerbek és magyarok továbbra is a legnagyobb békében, megértésben élnek egymással. Borivoj úgy véli, azok gerjesztik a feszültséget, akik a háború után költöztek a Vajdaságba. Elmondta, elítélik a magyarellenes incidenseket. Rusz Borivoj: Az egyéni akciókból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni Fotó: Karnok Csaba - Nem csupán Deszken, de a megyében, a régióban sem tapasztaltam szerbellenes kirohanást - hangsúlyozta az alelnök. Ezt Simicz József is megerősítette. A deszki polgármester szerint az, hogy a tizenkét fős önkormányzati testületbe három szerb nemzetiségű képviselőt is beválasztottak, azt mutatja, az emberek nem tesznek különbséget magyar és szerb között. Simicz elmondta: nemhogy támadás nem érte a helyi kisebbség tagjait, de egy hangos szóval sem bántották a deszki szerbeket az elmúlt évtizedekben, akik a polgármester szerint vezető szerepet töltenek be a hazai kisebbségi politizálásban és kultúrában. sz. c. sz. MILO ES MILOJE Gyurin Milován, azaz Milo egyszerre vallja magát szerbnek és magyarnak. A W3 deszki győztese szerint egyik nép sem több a másiknál. „Nem is értem mondta -, hogyan merülhet fel ez kérdés, nekem még nem jelentett hátrányt, hogy szerb is vagyok." Bunyevác Miloje sem tapasztalt szerbellenességet Magyarországon. A VPOP dél-alföldi regionális parancsnokságának sajtófelelőse elmondta: korábban bosszantotta, de ma már nem foglalkozik azzal, hogy sokszor nem tudják helyesen leírni a nevét a hivatalokban. Gyertyás felvonulás indul a Széchenyi térről A magyargyűlölet ellen A délvidéki magyarokat ért atrocitásokkal szembeni tiltakozásul Szegeden gyertyás felvonulással egybekötött demonstrációt szervez az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Szent László Társaság és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom „Tégy a magyargyűlölet ellen!" címmel. A tiltakozók csütörtökön f 8 órakor indulnak a Széchenyi téri Szent István-szobortól a Kárász utcán át az Aradi vértanúk teréig. Beszédet mond Balogh László országgyűlési képviselő (MDF|, dr. Szabó László önkormányzati képviselő, Forró Lajos történész-újságíró és Varga László, a HVIM országos elnökségi tagja. Mozgáskorlátozottak is bejuthatnak majd a fölújított épületbe Beázott a szürke házi hivatal Az árvíz előtti tetőszerkezet javításánál tart a szegedi polgármesteri hivatal „szürke épületének" fölújítása. A gerendák még jól bírják a terhelést, de a megbontott tető a hét végén alaposan beázott. A rekonstrukció után egyébként mozgáskorlátozottak is használhatják majd az épületet. Iratcsomók és számítógépek áztak el a hétvégi nagy esőben a szegedi polgármesteri hivatal ••>, „szürke épületében", amelynek •BPBjW^^^^ laky < tetőszerkezetét megbontotta a ^^^^^^^HHBMttC^.^A ^ÉttÉ^^^ fölújítást végző kivitelező. A víz . -^mm befolyt a sóhajok hídja felőli szárny irodáiba: az asztalon fekvő iratcsomók hullámosra áztak, három számítógépnek is jutott Ü I Áaz égi áldásból. A mennyezet kisebb foltokban levált, másutt jókora sárgás foltok jelezték az eső helyét; az irodai szőnyegek a fo- M^^—IMI• IIIIIN «II'IPIIMIMIWJ ,, J , IJH I » I U I , I I lyosó nyitott ablakaihoz tereget- ¡»MUM««! ,,,.,.„,, '.IL „ ve száradtak. Az augusztus óta fölújítás Az árvíz előtti gerendák jól bírják, ám a megbontott tetőn átszivárgott az esővíz Fotó: Frank Yvette alatt álló épület kivitelezési hiba miatt ázott be - tudtuk meg harminc éve végzett cserépcse- ják az ablakok hibáit is. Kiese- nek része még a homlokzatfölVincze Tibor városfejlesztési rét leszámítva) még sohasem rélik a vizesblokkokat is. Az újítás: a ház sötét okkersárga irodavezetőtől. A munkát a fő- végeztek jelentősebb fölújítást, épületbe liftet szerelnek, így - a színt kap. Az épületbelső helyvárosi központú Baucont Építő- A fedélszék, amelynek gerendá- kapualjban elhelyezett emelő- reállítása, az informatikai ipari Rt. végzi. A kárfölmérés it föltehetőleg a Maroson úsz- lap segítségével - a mozgáskor- rendszer korszerűsítése a terv még folyik. tatták le a Kárpátokból, megle- látozottak is bejuthatnak a hi- második ütemében valósulhat Amint arról lapunkban már pően jó állapotban van. A kor- vatalba. A 220 millió forintos, meg, s akkor döntenek majd az hírt adtunk, az árvíz előtt hadt részeket kicserélik, a ge- önkormányzati forrásból fede- udvar esetleges lefödéséről is. épült, műemlék épületen (a rendákat konzerválják, s javít- zett rekonstrukció első ütemé- NY. P. Életfogytiglani kapott az idős kisteleki házaspár gyilkosa 30 év múlva szabadulhat A bíróság életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azt a 27 éves férfit, aki január végén Kisteleken brutális kegyetlenséggel meggyilkolta főbérlőit. Az ítélet nem jogerős. Január végén meggyilkoltak egy idős házaspárt Kisteleken. A tettes brutális kegyetlenséggel végzett a 85 éves férfival és annak 72 esztendős feleségével. A férfi holttestét az udvaron, a kukoricagóré mellett találták meg, fejét téglával zúzták be. Az idős aszszony vérbe fagyva feküdt hálóruhájában a ház bejáratának közelében, a folyosón. V. Istvánná testén legalább negyven késszúrást számoltak össze a boncoláskor. A házaspár egy albérlővel lakott együtt, aki a történtek után eltűnt, így ő lett a gyilkosság első számú gyanúsítottja. Az albérlőt, Mezei Gézát a gyilkosság után röviddel Kisteleken, az utcán fogták el a rendőrök. Mezei Géza 2003 végén pénzzavarba került, ezért nem fizetett főbérlőinek. Tartozása miatt V Istvánék felszólították, hogy költözzön el. A férfi este nyolckor lefeküdt, majd éjfélkor felkelt és felöltözött. Mezei Géza tudta, hogy szállásadói hol tartják a pénzüket, ezért elkeseredésében arra az elhatározásra jutott, hogy akár gyilkossággal is, de pénzt szerez tőlük. A férfi a bűncselekmény után külföldre akart menekülni. Mezei az udvaron találkozott V. Istvánnal. Megvárta míg az idős ember hátat fordít neki, majd egy téglával többször tarkón ütötte. Az udvari kiskonyhában kést vett magához, és a lakásban többször háton és hasba szúrta V. Istvánnét, végül elvágta a torkát. A brutális kettős gyilkosság után a kést a fürdőszoba mosdókagylójába tette, kezet mosott, és magához vette az áldozatok 15 ezer forintját. Lábnyomait eltüntette a hóban, a kést elrejtette a szobában, véres ruháit a házhoz közeli nádasba dobta. Mezei Gézát a Csongrád Megyei Bíróság életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A 27 éves gyilkos leghamarabb 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A. T. J. Az egészségügyi adatkezelés nem felel meg az uniós normáknak Szegedi beadvány az Alkotmánybíróság előtt Alexin Zoltán a nemzetközi egyezményeket lapozza Fotó: Schmidt Andrea Alkotmányellenesnek nevezi az egészségügyi adatkezelési törvény néhány paragrafusát egy szegedi matematikus, aki beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az ügyről hamarosan tárgyalnak legfőbb törvényhozók. Ez lenne egyébként az első alkalom, hogy szegedi javaslat alapján módosítják az alkotmányt. Betegként saját bőrén tapasztalta Alexin Zoltán, hogy az egészségügyi törvénykezésben nem vesznek tudomást az Európai Unióval kötött, 2002-ben hatályba lépett nemzetközi egyezményről. Ez kimondja: csak a páciens beleegyezésével tárolható róla bizalmas egészségügyi adat, annak semmilyen feldolgozása, továbbítása és hasznosítása nem képzelhető el az illető tudta és beleegyezése nélkül. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban az egészségügyi intézményekben a hálózatba kapcsolt rendszerről bármilyen adat bárkiről előkereshető. A szegedi matematikus mindezt ki is próbálta: az egyik szegedi klinikán, egy adminisztrátori jelszóval „le tudta kérdezni" egy másik klinikán kezelt ismerősének összes adatát, így például minden korábbi betegségét is. Különbséget kellene tenni bizalmas, valamint sürgősségi, illetve életmentő adat között, és csak ez utóbbit szabadna minden előzetes hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tenni. - Tegyük fel, hogy valaki egyszer egy általa titkolni kívánt betegségen esett át - magyarázta problémáját a matematikus. - Bár már régen kigyógyult a bajából, mégis: bármelyik klinikára megy el, az orvos képernyőjén ott látható az információ. Egyetlen név megadásával minden vizsgálat lekérhető a rendszerből, és minden egyszerre megjelenik a képernyőn. Ezeket nonszensznek tartom. Ez a jelenség nem csak a szegedi klinikákra jellemző, hiszen a rendszer minden egészségügyi intézményben ugyanígy működik. Ráadásul az elmúlt hónapokban további olyan kérdések merültek fel, amelyek mind azt mutatják, nem veszik figyelembe az EU szabályait - hangsúlyozta Alexin Zoltán. Ide tartozik például az a vita, hogy a biztosítótársaságok bejuthatnak-e az egészségügyi adatbázisokba, vagy mondjuk a betegirányításhoz kapcsolódó adatkezelés. Mindezek miatt a szegedi matematikus fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra: az 1997-es egészségügyi adatvédelmi törvény nemcsak a magyar alkotmányba, hanem nemzetközi szerződésbe is ütközik, és javasolta néhány paragrafus törlését a jogszabályból. Ezért Ábrahám László ügyvéddel beadványt nyújtottak be az Alkotmánybíróságnak, amellyel a testület már biztos, hogy foglalkozik, hiszen iktatta. Ez lenne egyébként az első eset, hogy szegedi kezdeményezésre módosítják az alkotmányt. TÍMÁR KRISZTA ADATVEDELMI BIZTOS Adatvédelmi szabályzat 2000 óta létezik a Szegedi Tudományegyetemen, augusztus elsejével pedig Rapavi Endrét kinevezték adatvédelmi biztosnak - tudtuk meg Mészáros Jánostól. A Szegedi Tudományegyetem gazdasági igazgatóságának kontrollingigazgatója szerint az egyetemen használt információs rendszer megfelel az adatbiztonságnak. A gyógyításhoz elengedhetetlen, hogy az orvosok lássák a betegekről az adatokat, ám különféle jogosultsági szinteket építettek a rendszerbe, azaz mindenki csak ahhoz az információhoz jut hozzá, amire a munkájához feltétlenül szüksége van. Az alapelv az, hogy csak a szükséges ideig és mértékig foglalkoznak a betegek adataival. HÍREK SZEMKÖZT PAJOR LÁSZLÓVAL Pajor László, a Il-es kórház megbízott főigazgatója lesz a Városi Televízió és a Délmagyarország közös, Szemközt című műsorának a vendége ma 19.15-től. Az igazgatót Balogh József szerkesztő-riporter és Oláh Zoltán, a Délmagyarország főmunkatársa kérdezi a leletcserével kapcsolatos botrányról, valamint az esetleges újabb perekről. A beszélgetés szerkesztett változatát lapunk szombaton megjelenő mellékletében olvashatják. PÉTER LÁSZLÓ BÁLINT SÁNDORRÓL Péter László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár lesz ma délután fél 5-től a Múzeumi beszélgetések Bálint Sándorról című rendezvénysorozat második részének vendége a Móra Ferenc Múzeum első emeleti termében. Beszélgetőtársa, Juhász Antal néprajzkutató, egyetemi tanár közreműködésével Szeged díszpolgára a száz évvel ezelőtt született „legszögedibb szögedi" munkásságát eleveníti föl. JOGÁSZOK VÁNDORGYŰLÉSE SZEGEDEN Szegeden rendezi meg október 14. és 16. között a Magyar Jogász Egylet (MJE) XXI. vándorgyűlését. A tanácskozás első napján, csütörtökön délután 3 órakor a plenáris ülésen a Szegedi Nemzeti Színházban Czene Klára, a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezetének elnöke, Petrétei József igazságügyi miniszter és Botka László, Szeged polgármestere köszönti a résztvevőket, majd Máthé Gábor, az MJE elnöke nyitja meg a vándorgyűlést. Ezt követően a büntetőeljárási törvény módosításáról és a kétfokú rendes jogorvoslatról tart előadást Bárándy Péter volt igazságügy miniszter. A tanácskozás október 15-én az új szegedi Forrás Hotelben szekcióülésekkel folytatódik. A vándorgyűléshez kapcsolódóan szakkiállítások és bemutatók nyílnak a Forrás Szálló halljában.