Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-13 / 240. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 13. • AKTUÁLIS" 3 Nehezen tudnak „elmenni" az emberek a gázszámlákon Elhagynák a köbmétereket Megváltozott formátumú szám­lát vehetnek kezükbe a Dégáz Rt. ügyfelei. Míg a gázszolgáltató egyszerűsítésről és ügyfélbarát módszerekről beszél, a fogyasz­tók csak a padlóra lerakva tud­nak „elmenni" rajta. Nemcsak külsőre néz ki más­képp a gázszámla, hanem a számlázási gyakorlat is megvál­tozik - derül ki azokból a levelek­ből, amelyeket ezekben a napok­ban postáz a Dégáz Rt. A rész­számlához mellékelt tájékoztató szerint az egyszerűbb és ügyfél­barát rendszerben gázszámlát ezentúl nem havonta, hanem negyedévente kapunk, s ekkor egyszerre hármat is tanulmá­nyozhatunk: két rész- és egy el­számoló jellegűt. Az elszámoló az előző negyedévet hozza „egye­nesbe", a két részszámla viszont már a következő két hónap vár­ható kiadásaira hívja fel a figyel­AGOCS BELA PANASZA Mi, fogyasztók leginkább azon bosszankodunk, hogy az új számlázás az éves elégetett gázmennyiséget köbméterben adja meg, miközben a rész­számlákon hőmennyiség (MJ) a mértékegység. Ágócs Béla, lapunk régi ol­vasója, aki villamosmérnöki diplomával rendelkezik, azt panaszolta: a MJ visszaosztása köbméterre - mellesleg 34-gyel kell osztani - még neki is gondot okoz. Hozzátette, mindenki jobban örülne, ha saját mérőórája köb­métereit a számlán szereplőkkel vethetné egybe. Kele Sándor Zsolt szerint viszont a hőmennyiség mérése pontosabb - a gáz térfogata ugyanis hol tágul, hol zsugorodik negyedévente pedig amúgy Is feltüntetik a köbmé­tereket. Addig mankónak ott áll a számla alján a Dégáz „sorvezetője". met. Vagyis előre számláz be­csült fogyasztás szerint a Dégáz, de fizetni csak a részszámlákon megjelölt határidőben kell. Mivel már egy ideje becsült fo­gyasztás alapján kalkulált össze­geket fizetgetünk két hónapig egy­mást követően, s csak a harma­dikban kerülünk egyensúlyba sa­ját gázmérőnkkel, eleinte nem ért­jük, mi az újdonság a rendszer­ben. Azon kívül, hogy nem havon­ta, hanem egyszerre kapjuk meg a - részszámlákat. Az ügyfélszolgála­ton aztán kiderül, a két részszám­la összege - amelyeket korábbi fo­gyasztási szokásainkból állapíta­nak meg - a jövőben hajszálpon­tosan ugyanannyi lesz. Például kétszer 5 ezer 318 forinttal szá­molhatunk két egymást követő hónapban, s majd csak a harma­A nagylaki állat-egészségügyi határállomáson már oroszlánt is vizsgáltak Romániából nem juthat be élve sertés az országba Az új állat-egészségügyi állomás szigorú kapuja az Európai Uniónak Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Az állomáshoz tartozik a beérke­ző juhok és szarvasmarhák vizs­gálatára szolgáló nagylaki, s a lo­vaknak létesített magyarcsanádi befogadó telep, amelyeket az ál­lomás a Vet Express Kft.-vei kö­zösen működtet. Ez a cég a kami­onon szállított állatok itatására szakosodott. A határállomás épületében van labor, külön kamrák szolgálnak a fagyasztott, a hűtött, s a szobahőmérsékleten tárolandó áruknak és minták­nak. Az ellenőrzés módját is uni­ós előírások rögzítik. Liszkai József határállomás-ve­zető állatorvos arról számolt be, hogy havonta nyolcszáz szállít­mány lép át itt. Bár a szabályok sok mindenre vonatkoznak, gyakran szükség van az állator­vosok és vámosok találékonysá­gára. - Időnként cirkuszi állatokat hoznak, ilyenkor segítségre van szükség ahhoz, hogy meggyőződ­hessünk arról, milyen állapotban van a tigris, a teve, az oroszlán VEDETT MADARAT - NEM CSAK A TOLLAROL A Nagylaknál belépő nyugat-európai - zömmel olasz - vadászok többsé­ge tisztességes, és csak azt az állatot lövi le és hozza haza, amit szabad. A hűtőládában hozott zsákmány fölismerése - lévén, hogy a vámosok és határőrök közül sokan vadásznak - általában nem okoz gondot. Nehézsé­get a védett madarak azonosítása jelenthet, főleg, amikor a rafináltabbak megkopasztva hozzák a zsákmányt. Ilyenkor a Körös-Maros Nemzeti Park szakértőjének az állásfoglalása a döntő. Az előírások szerint az úgyneve­zett CITES-listán szereplő védett állatok birtoklása büntetendő az unió te­rületén, akkor.is, ha olyan országban lőtték le, ahol az a faj nem számít védettnek. vagy a leopárd - mondja Liszkai József. Kis túlzással állítható, hogy csak egyetlen állatfaj számít nem kívánatosnak Nagylakon: a ser­tés. Magyarország uniós csatla­kozása óta élő disznó gyakorlati­lag nem lépheti át a magyar-ro­mán határt Románia felől sehol, de még félbe hasítva, nyers hús­ként, illetve füstölt kolbászként, szalonnaként, sonkaként sem. A döntést nem a magyar, hanem az uniós hatóságok hozták, s nem csak a nagy tételben szállított árukra vonatkozik. Ha valaki disznót vág, és kóstolót szeretne hozni a rokonoknak, annak ­bármekkora is az a mennyiség -, két választása van: vagy vissza­fordul, s hazaviszi a csomagot, vagy otthagyja az átkelőhely kob­zóládájában. A döntés egyik szakmai indoka az, hogy a ser­téspestis kórokozója - mely nemcsak Romániában, hanem időnként az unió területén is föl­bukkan - fél évig is elél a fagyasz­tott, füstölt húson. B.A. dik okozza a meglepetést. A csap­da ott rejlik a rendszerben, hogy aki elalszik, s nem szól a Dégáz­nak, hogy kisebb fogyasztásra „ál­lítsa be" a háztartását, az túlfizeti magát. Az új számlázásnál tehát sokkal jobban oda kell figyelni a részle­tekre. Azokra a számla alján talál­ható apró betűs mondatokra is, amelyek az éves megállapított mennyiséget közlik, s annak a Dé­gáz általi havi bontását. Az ügyfél maga is eldöntheti, mekkora ösz­szegeket állítson be számára a szolgáltató - tudtuk meg Kele Sándor Zsolttól, a Dégáz Rt. keres­kedelmi és ügyfélszolgálati igazga­tójától. Kérheti például azt is, hogy a távfűtött lakásokban élők­höz hasonlóan télen és nyáron egyaránt ugyanazt az összeget fi­zesse be havonta, s csak a tizen­kettedik hónapban vonja meg az egyenleget a gázszolgáltatóval. F.K. A jó fogásért elismerés Persányi Miklós környezetvédel­mi miniszter tegnap kitüntette a Szegedről származó veszélyes hulladékok illegális elhelyezését felderítő rendőröket. Az elköve­tők a Budalakk Rt. egykori tele­péről szállítottak nagy mennyi­ségű festékiszapot és oldószere­ket Tatára és Tatabányára. A számlaolvasás művészete FEKETE KLARA Ismerőseim, akiknek kétszobás lakásában három diplomát rejt a ruhásszekrény, egy estéjüket áldozták fel a Dégáz új számlázási rendszerének tanulmányozására. A fiatal pár a szó szoros értel­mében összerakta a tudományát. Előbányászták tavalyi, lefűzött gázszámláikat, összeadták az elégetett köbmétereket, külön éves, valamint téli fogyasztást számoltak ki, majd ezt átlagolták ­havi bontást készítettek. És meg kellett állapítaniuk, hogy a gázszolgáltató jócskán több­re „becsülte" várható gázigényüket, magasabb előleget kér tőlük havonta, hogy aztán majd az elszámoláskor a különbözetet visz­szaadja. A házaspár férfi tagja másnap fel is hívta a szolgáltatót, s ekkor további részleteket tudott meg az ügyfélszolgálaton ülő hölgy tájékoztatójából: elegendő például két hónapon át csak az alapdíjat, a 301 forintot fizetni, a negyedév végén pedig mélyeb­ben a zsebbe nyúlni. Ha nem telefonálnak, nem tudják meg, hi­szen a tájékoztató levél ezt az apróságot nem tartalmazta. Embert próbáló feladat manapság számlákat olvasni. A házi­asszonyok, a korábbi „pénzügyminiszterek" egyre gyakrabban vonják be életük párját a napi ügyintézésbe. A helyzet akkor for­dult először komolyra, amikor - az évszámra már nem emlék­szem pontosan - először kérhettünk részletező telefonszámlát, hogy rajtacsíphessük a.szolgáltatót, nem küldött-e kóbor híváso­kat véletlenül a mi vonalunkra. Majd kedvenc bankunk havi egyenlegértesítőjének egyre hosszabb, a bankkártyás fizetések miatt pedig szinte végeláthatatlan folyammá változott sorait kö­vethettük mind nagyobb izgalommal. Melléütések, kétszeri lehú­zások borzolták a kedélyeket. Mára a számlaolvasás külön tudománnyá vált. Esténként haza­megykét, munkában megfáradt ember, és megnézi, mit hozott a postás. Majd osztozkodnak: a gázszámlához az asszony ért job­ban, megtanulta, hogyan kell a megajoule-t köbméterre átszá­molni, fölírta a gázóra állását, és kiismeri magát állam bácsi ked­vezményeiben. A mobilszolgáltató kivonataihoz viszont férfi kell, olyan, aki naprakész: hány SMS és hány kedvezményes hívás la­kozik az alapcsomagban, plusz áfa, miből mit kell levonni, me­lyik hívást melyik napszakban indították és melyik másik szolgál­tatóhoz. Mikor mindezt elvégezték, elégedetten dőlhetnek hátra. A kínai árudömping a Maros menti termelők megélhetését fenyegeti Veszélyben a fokhagyma Több ezer makói megélhetése kerülhet veszélybe, ha az unió a mostani havi ezer tonnánál több olcsó kínai fokhagymát importál. Az ázsiai ország képviselői ugyanis normaemelésért lobbiznak, az EU-s döntés heteken belül várható. Makón szinte minden család kötődik valamilyen módon a fokhagyma termesztéséhez, hiszen ez so­kaknak biztos megélhetést vagy létfontosságú kere­set-kiegészítést jelent. Most ez került veszélybe, hi­szen egyre több olcsó ázsiai termény érkezik ha­zánkba és az EU-országokba. - Sok gyári munkás, sőt tanár ismerősöm is van, akik munkájuk, hivatásuk mellett is fokhagymával foglalkoznak, hiszen az átlagos, nyolcláncnyi tel­ken megtermelt fűszernövény évi kétszázezer fo­rint jövedelmet jelent egy-egy családnak - fogalma­zott egy neve elhallgatását kérő makói termelő. ­Mi ennél jóval többet termelünk, hiszen ebből élünk, de egyre bizonytalanabb a helyzetünk. Né­hány éve még autót, hűtőt, mosógépet cserélhet­tünk a bevételből, most éppen az önfenntartásra elegendő az így szerzett pénz. Mágori Andrea makói nagykereskedő osztja a ter­melók félelmeit, és magyarázatot is ad az egyre bi­zonytalanabb fokhagymahelyzetre. - A jelenlegi norma szerint havonta ezer tonná­nyi fokhagymát szállít Kína az unió országaiba. Az ázsiai hagyma jóval olcsóbb, mint az Európában, különösképp a Magyarországon termelt, így sajnos a mi terményeink kiszorulnak a piacról, pedig tud­valevő, hogy a makói fokhagyma szárazanyag-tar­talmának mindössze 30 százalékát éri el a kínai, azaz amíg ugyanahhoz az ízhatáshoz magyar fajtá­jú zöldségből egy, addig ázsiaiból három fej szüksé­ges. A helyzet már jelenleg is rossz, de elképzelhe­tő, hogy néhány héten belül elkeserítővé válik. Megtudtuk: a kínai agrárágazat képviselői nor­maemelést kértek az EU-s hatóságoktól. A havi mintegy ezer tonnányi terményt ugyanis a tavaszi csatlakozás előtti lakosságszámra számították ki, a piacok növekedése miatt így a behozatal további emelését kérik. Ezzel azonban az export mellett a belföldi kereskedelemből is kiszorulhat a jóval drá­gább makói termény. Makó környékén több ezer embernek jelent munkalehetőséget a fűszernövény termesztése, feldolgozása Fotó: Schmidt Andrea - Az országban csak a Maros menti földeken te­rem meg az értékes fűszernövény, így az itt élők számára valóságos kincs a fokhagyma. A lengyel és a holland vöröshagyma- és zöldségtermesztés ugyanis már csaknem teljesen kiszorította a hazai terményeket a külhoni piacokról, ám a fokhagyma számára nem jelentenek konkurenciát. Nem úgy a kínai árudömping. Reméljük, a termelésben érde­kelt uniós tagállamoknak kedvező döntés születik, hiszen ellenkező esetben csak Magyarországon ez­rek maradhatnak megélhetés nélkül - mondta a nagykereskedő. I. SZ. tfgfö Égig érő kamatok már 50 ezer Ft-ra is! 0 3 Szeged, Széchenyi tér 2„ Tel.: 62/425-311 Inter EUfÓpa Bank Rt. EBKM: 11,15%. Értékor betet. Részletek a betéti tájékoztatóban. A S\M»1tMf »IMI csoport tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom