Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-11 / 238. szám

HÉTFŐ, 2004. OKTÓBER 11. •AKTUÁLIS* 3 A letartóztatott vállalkozó több millió forintot kapott a megbízójától Makóval versenyez A Remény nevet kapta az a térségben nemesített, az idén először betakarított vöröshagymafajta, amelytől az várják, hogy általa a jászsági termelők versenyképesebbek lesznek az Európai Unióban - mondta fászladány polgármestere a jászsági hagymanap megnyitóján. Ez a tájjellegű fajta reményeink szerint jobban eláll majd télen a raktárban, nem sérül meg a gépi betakarításkor és tisztításakor mondta Dankó István. Új tulajdonságaival a Remény javíthat a jászsági hagyma eladási esélyein, hiszen akkor is piacra lehet majd dobni, amikor tavasszal már általában hiány van belőle, míg gépi kezelésével a szüretelés magas élőmunka-költsége csökkenthető - húzta alá a polgármester. Közlése szerint küszöbön áll a fajta bejegyzése, és a „kiváló magyar áru" védjegy megszerzése. Folytatás az 1. oldalról A szakemberek nem találtak veszélyes hulladékot, mérgező anyagot a tartályokban, illetve a tó vizében. Ugyanakkor talaj- és talajvízmintát is vettek a telepről, amelynek eredményéről nem számoltunk be, mivel annak elemzése hosszabb időt vett igénybe. Gyapjas József, az Atiköfe igazgatója 2001 októberében úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a telephelyen található mintegy százötven tonnányi, lejárt szavatosságú festékanyag és más hulladék laboratóriumi vizsgálata szükségtelen, mivel azokat a jogszabályi előírások szerint veszélyes hulladékként kell kezelni. Az ügyben megszólalt Bereczk Imre is. A Budalakk Titán Kft. tulajdonosa, a telephely akkori üzemeltetője hangsúlyozta: nem tárolnak semmiféle veszélyes hulladékot. Szerinte a környezetvédelmi hatóság által elvégzett vizsgálatok is ezt bizonyítják. így nem veszélyeztetik a környezeti elemeket, a talajt, a talajvizet és a felszíni vizet. Bereczk 2001 októberében határozottan kijelentette: „a telepen csak és kizárólag lejárt szavatosságú diszperzitet tárolnak, ami nem minősül veszélyes hulladéknak". A Budalakk tulajdonosa akkor úgy nyilatkozott lapunknak: szerinte a névtelen bejelentő azért akarja elhitetni, hogy veszélyes hulladékok vannak a telepen, hogy olcsón jusson hozzá a több mint hathektáros területhez. Az ügy most azért lett aktuális, mert a tatai rendőrkapitányság nyomozói előző héten letartóztattak két férfit, akik a gyanú szerint Szegedről, a Budalakk egykori telephelyéről szállítottak veszélyes hulladékot Tatára és Tatabányára. Kerekes Győző, a tatai rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője - akit mi is szerettünk volna megszólaltatni, de nem értünk utol - azt nyilatkozta a távirati irodának, hogy a Budalakk szegedi telephelyén 915 hordót tároltak éveken keresztül. Kerekes elmondása szerint az egyenként 120-150 literes műanyag hordókban veszélyes hulladékot helyeztek el: festékiszapot, oldószereket és színezőanyagokat. Ezekből került a tatai honvédségi ingatlanra és egy tatabányai vállalkozás telephelyére. Kerekes az MTI-nek elmondta: elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték a Szegedről Tatára, illetve Tatabányára történt átszállítás lebonyolítóját, egy szegedi vállalkozót, aki több millió forintot kapott megbízójától. A tatai kapitányság őrizetbe vett egy tatabányai férfit is. Megkérdeztük az ügyben Gyapjas Józsefet, az Atiköfe igazgatóját, aki közölte: nem nyilatkozik a rendőrségi nyomozás lezárultáig. Bereczk Imrét is hívtuk, aki csupán annyit mondott lapunknak, hogy már eladta a szegedi telephelyet, nincs köze a területhez. Noha kérdeztük, nem árulta el, ki az új tulajdonos. A Szegedi Rendőrkapitányságon is érdeklódtünk, de 71iczakov Szilvána sajtószóvivő nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mondván, abban a tatai rendőrök nyomoznak. Ismét bíróság elé áll a sorkatona Barátja anyjának megölése miatt 12 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság a magyarcsanádi Mátó Árpádot. A sorkatona és ügyvédje fellebbezett, azt állítják, az ítélet megalapozatlan. Az újabb per szerdán kezdődik. MUNKATÁRSUNKTÓL 2002 január elsejére virradóra saját, magyarcsanádi házában meggyilkolták Bringye Jánosnét. A tettes, miután szilveszter éjszaka végzett áldozatával, felgyújtotta a házat. A rendőrség néhány nappal később a korábban tanúként már kihallgatott Mátó Árpádot gyanúsította meg a súlyos bűncselekménnyel, az akkor 20 éves sorkatonát letartóztatták. Mátó Árpád beismerő vallomást tett, amit később viszszavont. Azt állította, kényszerítették, hogy magára vállalja a határ menti települést egyébként rendkívül megrázó emberölést. A közelmúltban hozzánk eljuttatott levelében is ezt hangoztatta, egyúttal egymás után négyszer is leírta: „Nem vagyok gyilkos." A fiú apja, Aíűfó Antal, Árpád őrizetbe vétele után nyomozni kezdett, minden lehetőséget megragadva hangsúlyozta, a faluban nem titok, ki a tettes, és addig nem nyugszik, amíg nem az igazi gyilkost állítják bíróság elé. Mátó Árpád és ügyvédje, Krajkó Zoltán, számos ellentmondást fedezett fel a nyomozás körülményeiben. Azt állították, a rendőrség felületesen végezte munkáját, nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ki követte el a gyilkosságot. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ennek ellenére bizonyítottnak látta, hogy Mátó Árpád követte el a bűncselekményt, a sorkatonát 12 éves börtönbüntetésre ítélte. Krajkó Zoltán az ítélet megalapozatlanságára hivatkozva felmentésért, illetve enyhítéséit fellebbezést nyújtott be. Az ügyvéd több mint hét oldalas beadványában részletesen leírta, hogy a rendőrség hol és miben hibázott, mire nem tért ki a nyomozás, egyúttal az ellentmondások felsorolása mellett felhívta a másodfokú bíróság figyelmét arra, hogy a vádlott milyen körülmények között tett beismerő vallomást. Mivel a szegedi táblabíróságon nincs katonai tanács, a másodfokú eljárás a Fővárosi ítélőtáblán lesz. A per szerdán kezdődik, s valószínűleg még azon a napon ítélet is születik. Greenpeace-aktivisták tüntettek A génmanipulált élelmiszerek ellen demonstrálnak országszerte a magyar Greenpeace-aktivisták. Szombaton Szegeden hirdették: a génmódosított élelmiszer nem biztonságos. - A cél az, hogy a magyar gyártók és forgalmazók garantálják, nem termelnek és árulnak módosított DNS-1 tartalmazó termékeket - mondta lapunknak Nemes Noémi. A Greenpeace sajtófelelöse szerint a génmódosítás kockázatos folyamat, előre nem látható veszélyekkel jár a környezetre és a fogyasztóra nézve. Hangsúlyozta: tavaly már találtak génmódosított összetevőt tartalmazó, az Egyesült Államokból importált csokoládéöntetet hazai áruházán. Országszerte eddig körülbelül harminc település - köztük Hódmezővásárhely - döntött úgy, hogy nem engedni be a módosított gcnállományú élelmiszereket. Nemes Noémi elmondta: szeretnék, Szeged is csatlakozna ezen településekhez, ezért felveszik a kapcsolatot Botka László polgármesterrel. Szegedről került veszélyes hulladék a Dunántúlra A Városgazda-tó vizébe szerencsére nem került mérgező anyag Fotó: Karnok Csaba A szegedi professzor szerint a tudomány a jólét egyik forrása Bor Zsolt kapta a Bolyai-díjat A magyar tudományos élet legrangosabb civil alapítású elismerését, a Bolyai-díjat vehette át tegnap Budapesten Bor Zsolt lézerfizikus, akadémikus (képünkön). A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak azt hangsúlyozta: a tudomány nem a tudósok magánügye, hanem nemzeti ügy. A díjjal ötvenezer dollár jár. Budapesten, a Magyar Állami Operaházban ünnepélyes keretek között adta át tegnap Mádl Ferenc köztársasági elnök a Bolyai-díjat Bor Zsolt lézerfizikusnak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának. Az ünnepségen beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A magyar tudományos élet legrangosabb civil alapítású elismerését harmadik alkalommal ítélték oda. A Bolyai-díj alapítványt 1998-ban hozta létre Somody Imre vállalkozó és felesége, valamint Karsai Béla, a Kársai Holding Rt. elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Később csatlakozott az alapítványhoz Alexander Brody reklámszakember és író, valamint Várkonyi Attila, a Fast Venturas kockázati tőkebefektető cég elnöke. A díjat amellyel ötvenezer dollár jár kétévente ítélik oda. Az alapítók által létrehozott díjalap célja, hogy elismerjenek egy, a tudomány területén kiemelkedő eredményt elérő személyt. Nem tudományterülethez kötött, az elismerés olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés' területén. A Bolyai-díj nyerteséről egy független bizottság dönt, amelynek vezetője a mindenkori köztársasági elnök, tagjai a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyei. A kitüntetést első alkalommal 2000 áprilisában Freund Tamás agykutató, akadémikus vehette át. A második díjazott 2002 márciusában az elektronikával és információelmélettel foglalkozó Roska Tamás professzor, akadémikus volt. Harmadik alkalommal Bor Zsolt lézerfizikusnak, akadémikusnak ítélték oda a Bolyai-díjat. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak nyilatkozva tegnap elmondta: „Munkatársaimmal, tanítványaimmal és társaimmal osztozom a dicsőségben. Bolyai-díjamnak ők is alkotó részesei. Szerencsém van, hogy velük dolgozhattam. Köszönöm tehetségüket, lelkesedésüket és munkájukat, amelynek eredményeképpen a Bolyai-díjban részesültem." - A tudomány a jólét egyik forrása - mondta Bor Zsolt. Az akadémikus szerint a tudomány nem a tudósok magánügye, hanem stratégiai nemzeti ügy. Az Európai Unió nem inkubátor, nem kisdedóvó és nem is szanatórium - hangsúlyozta a profeszszor -, hanem a formálódó új világ új harcmezeje, ahol nem karddal és puskával hadakoznak, hanem a szellem erejével. - Ezért a jövőben nekünk nem tagbaszakadt erősjánosokra, hanem agyafúrt Bolyaiakra lesz szükségünk, akik majd a „semmiből ismét egy új világot teremtenek". Kívánom a fiatal tudós nemzedéknek, hogy ismerje meg a tudományos felfedezés örömét. Legyenek sikeresek, övezze őket elismerés, hogy boldogan tartozhassanak egy olyan néphez, amely a történelem során jelentősen hozzájárult a világ szellemi kultúrkincsének létrehozásához - fogalmazott Bor Zsolt. sz. c. sz. Utasleckék A bliccelők nagy számára hivatkozva a troli- és villamosközlekedést üzemeltető Szegedi Közlekedési Társaság is bevezeti járatain az elsőajtós felszállást. A cég szerint naponta 20-30 ezer forintos kár származik a jegy nélkül utazókból, s ezért a Tisza Volán által már bevezetett, az utasok számára a buszokon is kényelmetlen felszállási mód mellett döntött. Tegyük hozzá: különösen rossz időzítéssel. Megkezdődött a felsőoktatási és közoktatási szezon, a rossz idő miatt a kerékpárosok is a tömegközlekedést választják, s ráadásul a járműveken az utasok az elkövetkező hónapokban vastagabb öltözetben, később majd télikabátosan préselődnek majd át a hátulsó üresebb traktus felé az állófolyosón. A buszvezetők és a buszok utasai már ismerik a jelenséget: nem is kell csúcsidő ahhoz, hogy a második népesebb megálló után a jármű eleje beduguljon. Az utolsó felszállóknak már a bizonytalan zötykölődésben kell előre haladva fogást találniuk, s az összeszorult emberek mindent elmondhatnak magukról, csak azt nem, hogy komfortosnak érzik a szegedi tömegközlekedést. Az utas kényelmét nyilvánvalóan másodrendűnek tekintő szabályautóbuszos tapasztalatait az SZKT-nak is ismernie kell, amikor vezetője azt nyilatkozza, hogy a buszokon „az utasok tudomásul vették a rendet". Ez a hétköznapokon annyit jelent, hogy a jármúvezető türelme és kulturált viselkedése mértékében próbálja a továbbhaladásra ösztökélni az utasokat-, rosszabb esetben magában morogva, kivehető kárörömmel nyugtázza, hogy a népek nem tanulnak a nyilvánvaló helyzetből. Arra már a busztársaság sem volt tekintettel, hogy nem minden utas mozog egyformán fürgén. A megállóban az illemtudóbbak előreengedik az idős embereket, akik örülnek, hogy feljutottak és megkapaszkodtak valahol, mielőtt a jármű elindulna; és kész is a dugó. A ki nem mondott szolgáltatói álláspont az, hogy tanuljon meg az utas utazni. Az utas szerint viszont, érthető okból a szolgáltató dolga az, hogy szállítson, és nem az, hogy közlekedési szokásokból leckéztessen. Az elsőajtós felszállási rendszert egyébként sikeresen alkalmazzák másutt: Londonban például a piros buszra nem lehet másutt felszállni, csak elöl, s a sofőr nem is igen enged fel több utast, mint ahányan le tudnak ülni. A lemaradtaknak azonban nem kell aggódniuk: még azelőtt megérkezik a következő busz, hogy tömeg alakulna ki a megállóban. Vagyis a probléma nem a felszállási szokásokkal van, hanem a járatok számával. Esetünkben azonban nem a csúcsidős járatok száma az SZKT gondja, hanem a bliccelők által okozott veszteség. A kényelmetlen rendszer bevezetését az illetékes azzal is indokolja, hogy a bliccelők árát a jegyet vásárló utasoknak kellene megfizetniük. Más kérdés, hogy így is megfizetik: természetben; kényelmetlenség és stressz formájában. PANEK SÁNDOR