Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 9. Kerékpárutat kellene építeni a Tisza völgyében Tokajtól Szegedig A turisztika kitörési pontjai A Csongrád megyei idegenforgalmi szakemberek szerint csak a különlegességek bemutatásával növelhetjük szűkebb pátriánk turisztikai versenyképességét. Ilyen kitörési pont lehetne az ökoturizmus fejlesztése, valamint a hármas határ mentén található kulturális örökségek és ipari műemlékek megismertetése. Magyarország a világ idegenforgalmából 2-3 százalékkal részesedik, kevés az itt töltött napok száma és keveset költenek a hazánkba érkező turisták - állítják a szakemberek. Arról, hogy milyen módon lehetne jobban eladni az országot, a dél-alföldi régiót, Csongrád megyét és településeit, különböző elképzelések láttak napvilágot az elmúlt években. Se tenger, se magas hegy - A térségben nincsenek olyan turisztikai adottságaink, amely például a mediterrán tengerparthoz vagy a síelésre alkalmas hegyvidékhez hasonlóan tömegeket tudna vonzani, ugyanakkor vannak olyan értékeink, kincseink, amelyek máig feltáratlanok - hangsúlyozta luray Tünde. A Szegcdi Tudományegyetem gazdaság- és társadalomföldrajz tanszékének oktatója szerint szűkebb pátriánk idegenforgalmában egyedül a különlegességek bemutatása jelentheti a kitörési pontot. Ilyen specialitás lehetne például a. határon átnyúló Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban a tematikus turisztikai útvonalak létrehozása, amelyek során az érdeklődök megismerkedhetnének a magyar, román és vajdasági kulturális örökségekkel és ipari műemlékekkel. A szakember szerint első lépésként össze kellene állítani egy vonzerőleltárt, amely mindhárom országban feltárja a lehetséges célpontokat. Ebben helyet kaphatna a szegedi Reök-palota, a kiskundorozsmai szélmalom, a szabadkai városháza és zsinagóga, de azok a már nem működő gyárak is, amelyeket még az Osztrák-Magyar Monarchia idején építettek. luray szerint számos Csipkerózsika-álmot alvó műemlék található szinte minden városban, ám felújításukhoz ötlet, elképzelés, összefogás, politikai akarat és nem utolsósorban pénz kellene. Sasér, Labodár, Sulymostó... A szakemberek úgy vélik, hogy az elkövetkező időkben növekvő hangsúlyt kap majd az idegenforgalomban az ökoturizmus. Csongrád megyében a Tisza és mellékfolyói mentén tizenkilenc, négy hektárnál nagyobb holtág található. Ezek közül öt - a Sasér, a Labodár és a Sulymostó II., valamint az iriszlói és a malomzugi Holt-Körös - úgynevezett szentély típusú holtág, ami azt jelenti, hogy területén rendkívül gazdag és változatos az állat- és növényvilág. Jóllehet ezek természetvédelmi területek, mégis látogathatók. Nem szentély típusú, de tájvédelmi körzethez tartozik az atkai, a körtvélyesi és a mártélyi holtág, amit előszeretettel keresnek fel a turisták és a horgászok. Noha kézenfekvő lenne a Tisza völgyében a vízi és kerékpáros turizmus fejlesztése - amelyekre a szakemberek tapasztalata szerint egyre nagyobb igény mutatkozik, jó példa erre a késő tavasszal indított Victor Hugo-hajó nagy sikere -, ehhez még nem építették ki a megfelelő infrastrukturális hátteret. A folyó mellett kevés a kulturált táborhely, ahol megszállhat a vándor, kerékpárt, túrakajakot és -kenut pedig alig pár helyen lehet kölcsönözni a megyében. 50-80 kilométeres túrák Ausztriában a Duna mellett is építettek kerékpárutat. Többek véleménye szerint ezt mi is követhetnénk, és a Tisza völgyében is futhatna bicikliút Tokajtól egészen Szegedig. Bergmann Péter és Somorjai Ferenc szerkesztésében nemrégiben jelent meg a Dél-alföldi kerékpártúrák című zsebkönyv, amelyben a szerzők húsz túraútvonalat ajánlanak az érdeklődőknek. Az 50-80 kilométeres túrákat általában kis forgalmú mellékutakon vagy gátakon, néhol pedig kerékpárúton tehetik meg a kirándulók. SZ. C. SZ. HOLTAGAK A MEGYEBEN EVEZEST0L AZ EVESIG A turisták közelebbi úti célokat választanak, és növekedni fog a belföldi turizmus az elkövetkező években - állítják a szakemberek, akik szerint új tendenciák is jelentkeznek ma|d az idegenforgalomban. így nagy hangsúlyt kap a kaland-, konferencia- és ökoturizmus, a sajátos hobbik, téli és egyéb sportok, az egészség megőrzése és a gasztronómia. A 2004 és 2006 közötti időszakban az EU támogatási alapjaiból összesen 20 milliárd forint áll a magyar turizmus fejlesztésére. Gyova-Mámai Holt-Tisza Csongrád feletti Lófogó Csongrád Hj tu Malomzugi Holt-Körös Iriszlói Holt-Körös Rácz Holt-Körös Rázsonyi Holt-Körös Fekete Holt-Körös Serházzugi Holt-Tisza Sulymostó I Sulymostó I. (Labodár) **Osztorai Holt-Tisza Mártélyi Holt-Tisza Körtvélyesi Holt-Tisza Atkai Holt-Tisza Sasér Nagyfai Holt-Tisza Gyálai Holt-Tisza \ ^ Ujszegedi Holt-Maros Vetyeháti Holt-Maros Maros Forrás: Magyarország holtágai DM-grafika Együtt pihen a család Szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok pihenéséhez 300 millió forintos támogatást nyújt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A pályázat célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok is el tudjanak menni üdülni. MUNKATÁRSUNKTÓL Az alapítvány támogatását egy felnőtt három 18 év alatti gyermekkel, vagy két felnőtt két gyermekkel együtt tudja igénybe venni. A felnőttek lehetnek szülők vagy nagyszülők is. Az alapítványi támogatással együtt összesen 120 ezer forintot költhet üdülésre a négyfős család. Ebből az összegből 80 ezer forintot az alapítvány fedez, 40 ezer forintot viszont a családnak kell finanszíroznia. A négy fő együttes üdülési támogatására kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a szülő egy havi átlagkeresete személyenként nem haladja meg a bruttó 70 ezer forintot, illetve a nagyszülő egy havi ellátása személyenként nem haladja meg az 53 ezer forintot. A kérelmeket november 15-ig lehet benyújtani, kizárólag levélben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány címére: 1519 Budapest Pf. 406. A pályázat részleteiről további információk a www.mnua.hu című honlapon találhatók. A beérkezett kérelmeket november 25-ig bírálják el, a sikeres pályázók sorrendjét a jövedelmi viszonyok alapján fogják megállapítani. Szír nagykövet Abu Khalil Hadid, a Szíriai Arab Köztársaság nagykövete a minap Szegedre látogatott. Vendéglátója, Kohári Nándor önkormányzati képviselő kíséretében kora délután az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal ismerkedett. Ezután Csányi József dorozsmai virágkertész üvegházában mutatták be neki a korszerű csöpögtetés öntözőrendszert. Este a városban tett séta után a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán tartott előadást. Szó esett a szír-magyar kapcsolatokról, a diplomata értékelte az aktuális közel-keleti helyzetet hazája szemszögéből, végül beszélt Szíria turisztikai lehetőségeiről. Tovább támogatjuk a Tappancsot Újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást írt alá lapunk kiadója a Tappancs Alapítvánnyal. Az állatvédőket, akik kóbor állatokat fogadnak be és adnak örökbe, rajtunk kívül néhány más cég is támogatja, az adományok jelentős részét azonban magánszemélyektől kapják. Újabb egy évre hosszabbította meg kiadónk, a Lapcom Kft. a Tappancs Állatvédő Alapítványnyal 2002-ben aláírt együttműködési megállapodást. A Délmagyarország - mint az alapítvány fő támogatója - továbbra is rendszeresen lehetőséget biztosít arra, hogy ingyenesen megjelenhessenek a Tappancs hirdetései, valamint azok a felhívások, amelyekben az örökbefogadást népszerűsítik. Ezenkívül egyszeri, 50 ezer forintos támogatásban is részesítettük az alapítványt. Farkas Gabriella, a Tappancs Alapítvány vezetője elmondta, érezhető számukra a Délmagyarország támogatása. Egyrészt az emberek nagyobb bizalommal vannak irántuk így, hogy egy nagy cég állt melléjük, másrészt segítségünkkel az állatbarátok folyamatosan tájékozódhatnak arról, mire van éppen szükség a menhelyen, és ez alapján jelentkeznek adományokkal. Pap Klára kiadóigazgató is hasznosnak nevezte az együttműködést. Azt mondta, nyári rendezvényeinken kiderült, olvasóink jelentős része tudja, hogy támogatjuk az állatvédőket és ezt pozitívan értékelik. A Tappancs nemcsak a szegedi kóbor állatokon segít, hanem áttételesen az egész megyén, hiszen szorosan együttműködik a hódmezővásárhelyi és a makói állatvédőkkel. Az alapítványt egyébként főleg magánszemélyek támogatják. A személyi jövedelemadó egy százalékából például több mint nyolcmillió forintot kapott a Tappancs. Kiadónk mellett négy cég - a Lubicka Kft., a Rappai Csavar Kft., a Rádió 88 és a Zsuzsi és Bandi Kft. - segít az állatvédőknek rendszeresen. A Tappancs-tanyán jelenleg körülbelül száz kutya él. Havonta 35-40 talál közülük új gazdára, helyükre pedig azonnal érkeznek új állatok. A városban annyira sok a gazdátlanná vált eb, hogy a tappancsosok kénytelenek várólistát vezetni. Ezért szinte csak tűzoltás az, amit végeznek, a megoldás egy ivartalanítási kampány lehetne, amelynek eredményeként meg sem születnének azok az állatok, amelyekre nincs szükség. Ennek megszervezése az alapítvány egyik célja. Távlati terveik közt pedig egy olyan program beindítása szerepel, amelyben gyerekeket tanítanak meg a tudatos és felelős állattartásra. T. K. Farkas Gabriella és Pap Klára írta alá a megállapodást Fotó: Schmidt Andrea Állatvédők működtetnék a szegedi sintértelepet Civilizációs szégyen a kóbor kutya Másfél millió kutyát tartanak Magyarországon. A házi kedvencek közül azonban sok kerül utcára. A kóborló kutyákról a helyi önkormányzatok által felügyelt gyepmesteri, közismertebb nevén sintértelepek gondoskodnak. Az ottani viszonyokat nem tartják megfelelőnek a szegedi állatbarátok, ezért szívesen átvennék a gyepmesteri telep működtetését. A szegedi sintértelepre kerülő kutyákat sokszor a kötelező két hét letelte előtt megölik - állítja az Orpheus Egyesület vezetője, Seres Zoltán, aki úgy véli, modern civilizációnk egyik szégyenfoltja a gyepmesteri telepek által folytatott kóborállat-kezelés. A felelőtlen szaporításból született, és a hanyag tartás miatt utcára került állatokat a sintérek egyszerűen elpusztítják. A közhasznú állatvédelmi szervezet 2002 óta már több alkalommal megkereste a városi önkormányzatot és a sintértelepet működtető Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-t, és jelezte, átvenné a telep kezelését. • - Ha a gyepmester állatvédő vagy az állatvédő gyepmester, az eredmény ugyanaz: kevesebb állat pusztul el - mondta Seres. Az egyesület vezetője szerint a szegedi önkormányzat érdektelenséget mutat az ügyben. Nem zárkóznak el az Orpheus Egyesülettel vagy más szervezettel való együttműködéstől, de a tárgyalások még a kezdeti stádiKET HET AZ ELET A gyepmester feladata az elpusztult állatok tetemének elszállítása mellett a gazdátlanul kóborló kutyák, macskák begyűjtése. Az elfogott állatokat tizennégy napig kell karanténban tartani, s ha senki nem jelentkezik értük, akkor elpusztítják őket. Az állati tetemek fehérjefeldolgozóba kerülnek, ahol enyvet vagy állateledelt készítenek belőlük. umban vannak - közölte érdeklődésünkre Kovács jános, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási igazgatóhelyettese. A gyepmesteri telep éves költségvetése 6 millió 500 ezer forint. Ebből fedezik az állatok befogásának és szállításának költségeit, etetik a karanténban tartott kutyákat. Kovács hangsúlyozta: nincs szégyenkeznivalójuk, hiszen az 1983-ban épített telepen elvégezték a szükséges felújításokat. Az önkormányzat is a humánus megoldás híve mondta az igazgatóhelyettes -, a telepről bárki hazavihet állatot, de sajnos nem az a jellemző, hogy az emberek innen választanak maguknak házi kedvencet. A szegedi gyepmesteri telepen arra a kérdésünkre, hogy milyen módon lehet tőlük kutyát örökbe fogadni, azt a választ kaptuk: „próbálkozzanak a Tappancs Alapítványnál, mert ez dögtemető, itt nincsenek kutyák." G. ZS.