Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 9. • AKTUÁLIS" 3 A szegedi középiskolások a hét végén az Ortutay-kollégiumban kapnak szállást Fotó: Schmidt Andrea A MEGYÉBEN NINCS VÁNDORLÁS A makói középiskolai kollégiumokban nem spórolnak a diákok hétvégi átcso­portosításával, egyszerűen azért nem, mert a diákotthonok ilyenkor zárva vannak. Mint két intézményben megtudtuk, sem a József Attila Gimnázium­nak, sem az Erdei Ferenc Szakközépiskolának nincs olyan távol lakó diákja, aki ne tudna hazamenni szombatra és vasárnapra. Csongrádon három kö­zépiskolai kollégium működik, de a diákok hétvégi bennmaradása esetén sem vonják össze őket egy helyre. Ilyenkor mindegyik intézmény maga oldja meg a tanulók felügyeletének biztosítását. A szentesi Terney Béla Középisko­lai Kollégiumban öt oktatási intézmény 304 diákja lakik. A tanulók többsége hazautazik a hét végére, csak 10-40 fiatal marad a kollégiumban, az iskolai programja függvényében. Vásárhelyen a Cseresnyés- és a Szathmáry-kollé­giumot sem zárják be a hét végéken, mivel mindkettőben laknak erdélyi, illet­ve délvidéki diákok, akik nem tudnak minden szombaton hazautazni. umba, emelt óraszámban angolt és informatikát tanulnak. Nekik havonta egyszer kötelező bent maradni hét végére, de szívesen teszik, mert jó csapat jött össze. - A környékbeli kistelepülések­ről szedték össze a tehetséges diá­kokat, értelmiségi embert nevel­nek belőlünk - fogalmaz Koncz Rihárd, aki rendőrnek készül. Szeretik a kollégista életet, egyéb­ként is sok időt töltenek együtt. Gera Petra, aki még vívódik, hogy újságíró vagy rendőrségi sajtóre­ferens legyen, elmondta, most a Bakonyba mennek túrázni. Az Ortutayban - mivel ez a város legnagyobb kollégiuma - a három épületben 356-an laknak. Farkas István igazgató - aki 1986-ban ke­rült az intézménybe - elmondja, minden csütörtökön leadja a többi kollégium, hogy hány gyerek jön hozzájuk a hétvégére. Gólyabál al­kalmával többen maradnak, van úgy, hogy 30-40 gyerek is átpakol hozzájuk, karácsony előtt azonban az ügyeletes kollégium is kiürül. A szállásért egyébként nem kell fi­zetniük a diákoknak a szegedi kol­légiumokban. Az évtizedes gyakorlat oka ab­ban keresendő, hogy nem érde­mes néhány itt maradó diákért az összes diákotthont nyitva tar­tani hétvégenként. így egyetlen kollégium „gyűjti" össze a gyer­mekeket, akik ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe az Ortutayban, mint a saját kol­légiumukban. NYEMCSOKÉVA Takarékossági okok miatt zárják be a kollégiumokat Szegeden A hét végén is van élet Füstbe ment sztrájk SZÁVAY ISTVÁN Bár Cser Ágnes messzemenően tagadja, a csütörtökön meg­rendezett, elvben országos egészségügyi sztrájk csúfos kudarc­ba fulladt. Csak kevesen csatlakoztak az akcióhoz, mire rög­vest előkerült a levadászási, fenyegetettségi elmélet, amit Cser fennen hirdetett a keserű eredményt előre és utólag minduntalan megmagyarázva. Amire minden józan ember alighanem azt mondja, ha akad is tán egy-két zsivány intéz­ményvezető az egészségügyben, aki hajlandó megfenyegetni sztrájkolni óhajtó kollégáit, a kívülálló képtelen elhinni, hogy a többség képes lenne erre. Képtelen vagyok elhinni, mert igenis hiszek az orvosigazgatók és a szakma tisztességében, amelyet - úgy tűnik - éppen első szá­múvá avanzsált érdekképviselőjük von kétségbe. A kutya minden bizonnyal másutt van elásva. Tán azokban a kételyekben, amit még a nyári figyelmeztető sztrájk idején fogalmaztak meg orvos barátaim. Szavaikat nem idézem, mert Cser Ágnes teljes joggal beperelhetne becsületsértésért. Abban azonban biztos vagyok, hogy Cser vagy azért alkalmat­lan a szerepére, mert nem tudja, mire való egy sztrájk, és ho­gyan is kellene forgatni eredményesen ezt a fegyvert, vagy azért, mert nagyon is tudja, de a sikertelenség biztos tudatá­ban is belevágott egy népszerű, ám reménytelen akcióba. Amely így legföljebb egy Cser-imázs fényezésére lehetett jó. Hiszen egy sztrájkhoz egyértelmű cél - és nem bizonytalanul megfogalmazott célgyűjtemény - szükségeltetik. No meg elő­zetes tárgyalások, egyeztetések, ahogyan azt mellesleg a tör­vény előírja. Az én olvasatomban ez az akció alapvetően Cser Ágnesről szólt, aki magának és magáért akart bizonyítani valamit, erő­síteni kívánván önnön helyzetét. A sztrájkhoz pedig jó né­hány, önmagáért és az egészségügy valódi bajaiért érzett fele­lősségtől áthatott ember csatlakozott, akik egy ilyen parttalan akcióban szükségképpen a semmiért áldozták energiájukat, és a semmiért küzdöttek úgy mellesleg saját lelkiismeretük­kel is. Igaz, lehetnek még újabb sztrájkfordulók. De a föltételek és szándékok átgondolatlansága okán, no meg pontosan megha­tározott célok és egyeztetések nélkül föltehetően ugyanilyen kudarcra lesznek ítélve. Arra, hogy Tóth Judit minisztériumi szóvivő ismételten elmondhassa, amit csütörtöki lapunkban megírtunk: „...hivatalosan a mai napig nem tudják, mi a szak­szervezet követelése, azt ugyanis nem juttatták el a miniszté­riumba. A médiában hangoztatott célokat pedig irreálisnak nevezte, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni." Mindezen nem elsősorban a sztrájkolóknak, hanem a szervezőknek kel­lene elgondolkodniuk. Úgy érzem, az egészségügy és annak dolgozói, no meg mi, bete­gek vagy potenciális betegek egyaránt jobbat érdemelnénk. Körül­ményekben, föltételekben és - mellesleg - érdekképviseletben egyaránt. Szegeden tizenkilenc középis­kolát tart fenn az önkormány­zat, közülük hétnek van saját kollégiuma. Ezenkívül két önál­ló diákszállás - a Vedres és az Ortutay Gyula - is működik a városban. Ez utóbbi látja el a hétvégi ügyeletet, mivel a töb­bit, takarékossági okok miatt, péntektől vasárnapig bezárják. Pénteken kora délután nagy a for­galom az Ortutay-kollégiumban. A három épületben 356 diák la­kik, általános- és középiskolások. A menza tele van, a folyosókon diákok jönnek-mennek, van, aki már végzett az ebéddel - ma má­kos tésztát főztek. Néhány diák a tévét nézi, az egyik zenecsatorna az aktuáüs slágereket játssza. Az egyik fotelben Zöldé István üldö­gél, minden hét végéjét itt tölti, Erdélyből jött, s csak a vakációkra tud hazautazni. István elmeséli, hogy 640 kilométerre van az ott­hona Szegedtől, 11 óra az út busz­szal a Kézdivásárhelytől 40 kilo­méterre lévő kis faluba, Koman­dóba. Az 1400 lelket számláló falu ezer méterrel van a tengerszint fö­lött, meséb István, aki hazagon­dolva azt is elmondja, nagyon hiá­nyoznak neki a szülei és testvérei. - A Hansági Ferenc Szakközép­iskolában most kezdtem az első évet - mondja az erdélyi fiú -, pincér szeretnék lenni. Edes­anyámékkal minden héten be­szélek telefonon. Nagyon nehe­zen viselem, hogy távol vagyok tőlük, de meg kell szokni. István negyedik hete van Sze­geden, minden hét végén átjön az Ortutayba. Kicsit unalmasnak tartja az állandó összepakolást. Szegedet még nem nagyon isme­ri, egy földijével, egy szintén er­délyi fiúval barátkozott össze. István mögött, a széksor túlol­dalán egy osztály gyülekezik, az Arany János Tehetséggondozó diákjai nulladik évfolyamra jár­nak a Radnóti Miklós gimnázi­A tragikus betegcsere óta kicserélődött a kórház vezetése Berkó Vince bácsi is Folytatás az 1. oldalról Az ügyben számos vizsgálat indult. A szegedi kórház Pajor László uroló­gus főorvos - jelenleg főigazgató-he­lyettes - vezette fegyelmi tanács so­rozatos mulasztások miatt két ápo­lót és egy beteghordót elbocsátott. Az ügyeletvezető felelősségét a rend­őrségi nyomozás befejezése után az orvoskamara etikai bizottsága vizs­gálja. Berkó Vince lánya, Borsik Jánosné azt mondta, édesapjuk halála annak ellenére nagyon megrázta az egész családot, hogy mindannyian tudták, látták, súlyos beteg. Egyelőre nyuga­lomra vágynak, arról a végleges szak­értői vélemények kézhezvétele után döntenek, hogy beperelik-e a kórhá­zat. - Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a kórház vezetői eljönnek-e édesapám jövő hét keddi temetésére, és nyilvá­nosan bocsánatot kérnek-e, mint ahogy azt Baráth úr nekem megígérte - kérdezte Borsik Jánosné. Kovács Bé­' la búcsúztatásán megjelent a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi kór­ház több vezetője, valamint képvisel­tette magát az egészségügyi miniszté­rium is. meghalt KICSERÉLŐDÖTT A VEZETÉS A betegcsere óta teljesen megváltozott a kórház vezetése. Annak ellenére, hogy felelősségüket egyetlen vizsgálat sem vetette fel, a négy csúcs­vezetőből csupán Tóth Csilla ápolási igazgató maradt a helyén. Áfára/ György főigazgató már csak formálisan tölti be a tisztséget november l-jétől a radiológiát vezeti. Baráth Lajos gazda­sági igazgató október végén távozik november­től főtanácsos lesz. Piros Györgyikét az SB0 élé­ről, amit megbízott főorvosként Kiss Józse/főor­vossal együtt irányított, már július 5-én felmen­tették szeptemberben lejárt orvosigazgatói megbízatását pedig nem hosszabbították meg Dolgozókat küldenek el a SOLE-tól A tejtermelés ciklikussága miatt előfor­dulhat, hogy körülbelül 20-30 próbaidőn lévő dolgozónak nem hosszabbítják meg a szerződését - közölte lapunkkal Nagy­györgy Éva, a SOLE Hungária Rt. kom­munikációs igazgatója. Ez azonban nem jelent elbocsátásokat, a létszám szokásos ingadozásának felel meg - cáfolta a Sze­geden elterjedt rémhíreket a vezető. Azt mondta, év eleje óta fokozatosan csökken a felvásárolt tej, ezzel párhuzamosan az üzletekbe szállított tejtermékek mennyi­sége is, így a korábban létszámát rendsze­rint bővítő cég jelenleg nem gondolkodik újabb dolgozók felvételében. A SOLE 1050 főt alkalmaz, közülük 350-en Szegeden, 150-en Makón, 300-an Bácsbokodon dolgoznak a ter­melésben. Nyolcvan az adminisztratív, hetven pedig a budapesti depó létszáma. EK. Tisztújítás a megyei kamarában Szeri István az elnök Tisztújító küldöttgyűlést tartott teg­nap a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK). Elnöknek ismét Szeri Istvánt választották. A me­gyei GDP közel 70 százalékát a ka­marába tömörülő tagszervezetek ál­lítják elő. Alapvető cél a gazdaság­politika formálása, a vállalkozói tár­sadalom erősítése. MUNKATÁRSUNKTÓL Választással, tisztújítással zárta, illetve kezdte újabb négyéves ciklusát a CSMKIK. A rendezvényen Parragh Lász­ló, az országos kamara elnöke megálla­pította „itt van a teremben Csongrád megye gazdasága". Szeri István prog­rambeszédében elhangzott, a kamarába tömörülő háromezer vállalkozás adja az itt előállított GDP közel 70 százalékát. Az újraválasztott elnök az elkövetkezen­dő évek legfontosabb feladatának nevez­te, hogy az európai uniós lehetőségeket, forrásokat, információkat a kistérségi kamarai szervezetekre építve a szó szo­ros és átvitt értelmében közelebb vigye a vállalkozókhoz. A kamara stratégiai kérdésnek tekinti a szakképzést, amit csak a munkaerőpiac igényeire alapozva tud elképzelni, beleértve a felsőoktatást is. Rendkívül népszerű a vállalkozók kö­rében a kamarai közreműködéssel for­galmazott Széchenyi-hitelkártya, me­lyet országosan 21 ezren, Csongrád me­gyében ezren használnak már - 120 mil­liárdos hitelállományról van szó. • A küldöttek 41 tagú elnökséget vá­lasztottak. Elnök: Szeri István. Alelnö­kök: Tráser Ferenc (általános), Kőkuti Attila (ipari), Varga Antal (kereskedel­mi), Orcsik Sándor (kézműipari). Az el­lenőrző bizottság elnöke Veres Károly, az etikai bizottságé Orosz János. A kamara tisztségviselői továbbra is társadalmi munkában dolgoznak. Az állami támogatást hiányolják Nincs villany 150 mórahalmi tanyában Mórahalom is demonst­rált a tanyán élők kö­rülményeinek javítását célzó „petróleumlámpás tüntetésen". Az önrész az itteni tanyavilágban élőknek sok esetben megvan, az állami pályá­zat hiányzik. Mórahalom város vezeté­se is részt vett azon a tün­tetésen, melyet Szécsény Csaba nagykőrösi önkor­mányzati képviselő kez­deményezett a tanyán élők körülményeinek ja­vításáért. Az október 4-i Kossuth téri demonstrá­ción a tüntetők petíciót kívántak átnyújtani Gyurcsány Ferencnek, valamint egy petróleum­lámpát, hogy nyomatéko­sítsák: van ahol ezzel világítanak. A kö­veteléseket a Miniszterelnöki Hivatal egy munkatársa vette át. A petíció célja, hogy felhívják a képviselők és a kor­mány figyelmét a villany nélküli Ma­gyarországra, és folyamatosan, minden évben írjanak ki pályázatokat a megfele­lő kondíciókkal. Csányi László, Mórahalom alpolgár­mestere elmondta, a Homokhátságon több mint 20 ezer ember él tanyán. A kormányváltással megszűntek a pályá­zati lehetőségek, melyekkel legalább a villanyt be lehetett vezetni a házakhoz. A kormányváltás előtti években Móra­halom környékén 50 tanyára vezették be az áramot, évente körülbelül 10 csa­ládhoz. Ezt az arányt jelenleg is tartani tudnák, ha rendelkezésre állnának a megfelelő állami pályázatok. Lámpafényben Fotó: Karnok Csaba Egy épület villamosítása - attól függő­en, hogy van-e a közelben légvezeték ­2-3,5 millió forintba kerül, melyet ideá­bs esetben az állam, a helyi önkormány­zat és a pályázó személy együttesen biz­tosít. Mórahalom önkormányzatához két évvel ezelőtt 15 igény érkezett, mely­ben a tanyán élő családok biztosítani tud­ták volna az önrészt, de állami forrást az­óta sem sikerült találni. Ezek a tanyák az­óta részben már nem lakottak a világítás hiánya miatt, de a tulajdonosok vissza­költöznének, ha megoldódna a helyzet. A dél-alföldi régióban 105 ezer tanyából több mint 50 ezerben nincs villany ­mondta Szécsény Csaba. Tanyánként csupán két fővel számolva is ez 100 ezer embert jelent. A Mórahalom környéki 800 tanyából 150-ben nincs világítás. G. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom