Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 9. • AKTUÁLIS" 3 A szegedi középiskolások a hét végén az Ortutay-kollégiumban kapnak szállást Fotó: Schmidt Andrea A MEGYÉBEN NINCS VÁNDORLÁS A makói középiskolai kollégiumokban nem spórolnak a diákok hétvégi átcsoportosításával, egyszerűen azért nem, mert a diákotthonok ilyenkor zárva vannak. Mint két intézményben megtudtuk, sem a József Attila Gimnáziumnak, sem az Erdei Ferenc Szakközépiskolának nincs olyan távol lakó diákja, aki ne tudna hazamenni szombatra és vasárnapra. Csongrádon három középiskolai kollégium működik, de a diákok hétvégi bennmaradása esetén sem vonják össze őket egy helyre. Ilyenkor mindegyik intézmény maga oldja meg a tanulók felügyeletének biztosítását. A szentesi Terney Béla Középiskolai Kollégiumban öt oktatási intézmény 304 diákja lakik. A tanulók többsége hazautazik a hét végére, csak 10-40 fiatal marad a kollégiumban, az iskolai programja függvényében. Vásárhelyen a Cseresnyés- és a Szathmáry-kollégiumot sem zárják be a hét végéken, mivel mindkettőben laknak erdélyi, illetve délvidéki diákok, akik nem tudnak minden szombaton hazautazni. umba, emelt óraszámban angolt és informatikát tanulnak. Nekik havonta egyszer kötelező bent maradni hét végére, de szívesen teszik, mert jó csapat jött össze. - A környékbeli kistelepülésekről szedték össze a tehetséges diákokat, értelmiségi embert nevelnek belőlünk - fogalmaz Koncz Rihárd, aki rendőrnek készül. Szeretik a kollégista életet, egyébként is sok időt töltenek együtt. Gera Petra, aki még vívódik, hogy újságíró vagy rendőrségi sajtóreferens legyen, elmondta, most a Bakonyba mennek túrázni. Az Ortutayban - mivel ez a város legnagyobb kollégiuma - a három épületben 356-an laknak. Farkas István igazgató - aki 1986-ban került az intézménybe - elmondja, minden csütörtökön leadja a többi kollégium, hogy hány gyerek jön hozzájuk a hétvégére. Gólyabál alkalmával többen maradnak, van úgy, hogy 30-40 gyerek is átpakol hozzájuk, karácsony előtt azonban az ügyeletes kollégium is kiürül. A szállásért egyébként nem kell fizetniük a diákoknak a szegedi kollégiumokban. Az évtizedes gyakorlat oka abban keresendő, hogy nem érdemes néhány itt maradó diákért az összes diákotthont nyitva tartani hétvégenként. így egyetlen kollégium „gyűjti" össze a gyermekeket, akik ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe az Ortutayban, mint a saját kollégiumukban. NYEMCSOKÉVA Takarékossági okok miatt zárják be a kollégiumokat Szegeden A hét végén is van élet Füstbe ment sztrájk SZÁVAY ISTVÁN Bár Cser Ágnes messzemenően tagadja, a csütörtökön megrendezett, elvben országos egészségügyi sztrájk csúfos kudarcba fulladt. Csak kevesen csatlakoztak az akcióhoz, mire rögvest előkerült a levadászási, fenyegetettségi elmélet, amit Cser fennen hirdetett a keserű eredményt előre és utólag minduntalan megmagyarázva. Amire minden józan ember alighanem azt mondja, ha akad is tán egy-két zsivány intézményvezető az egészségügyben, aki hajlandó megfenyegetni sztrájkolni óhajtó kollégáit, a kívülálló képtelen elhinni, hogy a többség képes lenne erre. Képtelen vagyok elhinni, mert igenis hiszek az orvosigazgatók és a szakma tisztességében, amelyet - úgy tűnik - éppen első számúvá avanzsált érdekképviselőjük von kétségbe. A kutya minden bizonnyal másutt van elásva. Tán azokban a kételyekben, amit még a nyári figyelmeztető sztrájk idején fogalmaztak meg orvos barátaim. Szavaikat nem idézem, mert Cser Ágnes teljes joggal beperelhetne becsületsértésért. Abban azonban biztos vagyok, hogy Cser vagy azért alkalmatlan a szerepére, mert nem tudja, mire való egy sztrájk, és hogyan is kellene forgatni eredményesen ezt a fegyvert, vagy azért, mert nagyon is tudja, de a sikertelenség biztos tudatában is belevágott egy népszerű, ám reménytelen akcióba. Amely így legföljebb egy Cser-imázs fényezésére lehetett jó. Hiszen egy sztrájkhoz egyértelmű cél - és nem bizonytalanul megfogalmazott célgyűjtemény - szükségeltetik. No meg előzetes tárgyalások, egyeztetések, ahogyan azt mellesleg a törvény előírja. Az én olvasatomban ez az akció alapvetően Cser Ágnesről szólt, aki magának és magáért akart bizonyítani valamit, erősíteni kívánván önnön helyzetét. A sztrájkhoz pedig jó néhány, önmagáért és az egészségügy valódi bajaiért érzett felelősségtől áthatott ember csatlakozott, akik egy ilyen parttalan akcióban szükségképpen a semmiért áldozták energiájukat, és a semmiért küzdöttek úgy mellesleg saját lelkiismeretükkel is. Igaz, lehetnek még újabb sztrájkfordulók. De a föltételek és szándékok átgondolatlansága okán, no meg pontosan meghatározott célok és egyeztetések nélkül föltehetően ugyanilyen kudarcra lesznek ítélve. Arra, hogy Tóth Judit minisztériumi szóvivő ismételten elmondhassa, amit csütörtöki lapunkban megírtunk: „...hivatalosan a mai napig nem tudják, mi a szakszervezet követelése, azt ugyanis nem juttatták el a minisztériumba. A médiában hangoztatott célokat pedig irreálisnak nevezte, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni." Mindezen nem elsősorban a sztrájkolóknak, hanem a szervezőknek kellene elgondolkodniuk. Úgy érzem, az egészségügy és annak dolgozói, no meg mi, betegek vagy potenciális betegek egyaránt jobbat érdemelnénk. Körülményekben, föltételekben és - mellesleg - érdekképviseletben egyaránt. Szegeden tizenkilenc középiskolát tart fenn az önkormányzat, közülük hétnek van saját kollégiuma. Ezenkívül két önálló diákszállás - a Vedres és az Ortutay Gyula - is működik a városban. Ez utóbbi látja el a hétvégi ügyeletet, mivel a többit, takarékossági okok miatt, péntektől vasárnapig bezárják. Pénteken kora délután nagy a forgalom az Ortutay-kollégiumban. A három épületben 356 diák lakik, általános- és középiskolások. A menza tele van, a folyosókon diákok jönnek-mennek, van, aki már végzett az ebéddel - ma mákos tésztát főztek. Néhány diák a tévét nézi, az egyik zenecsatorna az aktuáüs slágereket játssza. Az egyik fotelben Zöldé István üldögél, minden hét végéjét itt tölti, Erdélyből jött, s csak a vakációkra tud hazautazni. István elmeséli, hogy 640 kilométerre van az otthona Szegedtől, 11 óra az út buszszal a Kézdivásárhelytől 40 kilométerre lévő kis faluba, Komandóba. Az 1400 lelket számláló falu ezer méterrel van a tengerszint fölött, meséb István, aki hazagondolva azt is elmondja, nagyon hiányoznak neki a szülei és testvérei. - A Hansági Ferenc Szakközépiskolában most kezdtem az első évet - mondja az erdélyi fiú -, pincér szeretnék lenni. Edesanyámékkal minden héten beszélek telefonon. Nagyon nehezen viselem, hogy távol vagyok tőlük, de meg kell szokni. István negyedik hete van Szegeden, minden hét végén átjön az Ortutayba. Kicsit unalmasnak tartja az állandó összepakolást. Szegedet még nem nagyon ismeri, egy földijével, egy szintén erdélyi fiúval barátkozott össze. István mögött, a széksor túloldalán egy osztály gyülekezik, az Arany János Tehetséggondozó diákjai nulladik évfolyamra járnak a Radnóti Miklós gimnáziA tragikus betegcsere óta kicserélődött a kórház vezetése Berkó Vince bácsi is Folytatás az 1. oldalról Az ügyben számos vizsgálat indult. A szegedi kórház Pajor László urológus főorvos - jelenleg főigazgató-helyettes - vezette fegyelmi tanács sorozatos mulasztások miatt két ápolót és egy beteghordót elbocsátott. Az ügyeletvezető felelősségét a rendőrségi nyomozás befejezése után az orvoskamara etikai bizottsága vizsgálja. Berkó Vince lánya, Borsik Jánosné azt mondta, édesapjuk halála annak ellenére nagyon megrázta az egész családot, hogy mindannyian tudták, látták, súlyos beteg. Egyelőre nyugalomra vágynak, arról a végleges szakértői vélemények kézhezvétele után döntenek, hogy beperelik-e a kórházat. - Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a kórház vezetői eljönnek-e édesapám jövő hét keddi temetésére, és nyilvánosan bocsánatot kérnek-e, mint ahogy azt Baráth úr nekem megígérte - kérdezte Borsik Jánosné. Kovács Bé' la búcsúztatásán megjelent a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi kórház több vezetője, valamint képviseltette magát az egészségügyi minisztérium is. meghalt KICSERÉLŐDÖTT A VEZETÉS A betegcsere óta teljesen megváltozott a kórház vezetése. Annak ellenére, hogy felelősségüket egyetlen vizsgálat sem vetette fel, a négy csúcsvezetőből csupán Tóth Csilla ápolási igazgató maradt a helyén. Áfára/ György főigazgató már csak formálisan tölti be a tisztséget november l-jétől a radiológiát vezeti. Baráth Lajos gazdasági igazgató október végén távozik novembertől főtanácsos lesz. Piros Györgyikét az SB0 éléről, amit megbízott főorvosként Kiss Józse/főorvossal együtt irányított, már július 5-én felmentették szeptemberben lejárt orvosigazgatói megbízatását pedig nem hosszabbították meg Dolgozókat küldenek el a SOLE-tól A tejtermelés ciklikussága miatt előfordulhat, hogy körülbelül 20-30 próbaidőn lévő dolgozónak nem hosszabbítják meg a szerződését - közölte lapunkkal Nagygyörgy Éva, a SOLE Hungária Rt. kommunikációs igazgatója. Ez azonban nem jelent elbocsátásokat, a létszám szokásos ingadozásának felel meg - cáfolta a Szegeden elterjedt rémhíreket a vezető. Azt mondta, év eleje óta fokozatosan csökken a felvásárolt tej, ezzel párhuzamosan az üzletekbe szállított tejtermékek mennyisége is, így a korábban létszámát rendszerint bővítő cég jelenleg nem gondolkodik újabb dolgozók felvételében. A SOLE 1050 főt alkalmaz, közülük 350-en Szegeden, 150-en Makón, 300-an Bácsbokodon dolgoznak a termelésben. Nyolcvan az adminisztratív, hetven pedig a budapesti depó létszáma. EK. Tisztújítás a megyei kamarában Szeri István az elnök Tisztújító küldöttgyűlést tartott tegnap a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK). Elnöknek ismét Szeri Istvánt választották. A megyei GDP közel 70 százalékát a kamarába tömörülő tagszervezetek állítják elő. Alapvető cél a gazdaságpolitika formálása, a vállalkozói társadalom erősítése. MUNKATÁRSUNKTÓL Választással, tisztújítással zárta, illetve kezdte újabb négyéves ciklusát a CSMKIK. A rendezvényen Parragh László, az országos kamara elnöke megállapította „itt van a teremben Csongrád megye gazdasága". Szeri István programbeszédében elhangzott, a kamarába tömörülő háromezer vállalkozás adja az itt előállított GDP közel 70 százalékát. Az újraválasztott elnök az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatának nevezte, hogy az európai uniós lehetőségeket, forrásokat, információkat a kistérségi kamarai szervezetekre építve a szó szoros és átvitt értelmében közelebb vigye a vállalkozókhoz. A kamara stratégiai kérdésnek tekinti a szakképzést, amit csak a munkaerőpiac igényeire alapozva tud elképzelni, beleértve a felsőoktatást is. Rendkívül népszerű a vállalkozók körében a kamarai közreműködéssel forgalmazott Széchenyi-hitelkártya, melyet országosan 21 ezren, Csongrád megyében ezren használnak már - 120 milliárdos hitelállományról van szó. • A küldöttek 41 tagú elnökséget választottak. Elnök: Szeri István. Alelnökök: Tráser Ferenc (általános), Kőkuti Attila (ipari), Varga Antal (kereskedelmi), Orcsik Sándor (kézműipari). Az ellenőrző bizottság elnöke Veres Károly, az etikai bizottságé Orosz János. A kamara tisztségviselői továbbra is társadalmi munkában dolgoznak. Az állami támogatást hiányolják Nincs villany 150 mórahalmi tanyában Mórahalom is demonstrált a tanyán élők körülményeinek javítását célzó „petróleumlámpás tüntetésen". Az önrész az itteni tanyavilágban élőknek sok esetben megvan, az állami pályázat hiányzik. Mórahalom város vezetése is részt vett azon a tüntetésen, melyet Szécsény Csaba nagykőrösi önkormányzati képviselő kezdeményezett a tanyán élők körülményeinek javításáért. Az október 4-i Kossuth téri demonstráción a tüntetők petíciót kívántak átnyújtani Gyurcsány Ferencnek, valamint egy petróleumlámpát, hogy nyomatékosítsák: van ahol ezzel világítanak. A követeléseket a Miniszterelnöki Hivatal egy munkatársa vette át. A petíció célja, hogy felhívják a képviselők és a kormány figyelmét a villany nélküli Magyarországra, és folyamatosan, minden évben írjanak ki pályázatokat a megfelelő kondíciókkal. Csányi László, Mórahalom alpolgármestere elmondta, a Homokhátságon több mint 20 ezer ember él tanyán. A kormányváltással megszűntek a pályázati lehetőségek, melyekkel legalább a villanyt be lehetett vezetni a házakhoz. A kormányváltás előtti években Mórahalom környékén 50 tanyára vezették be az áramot, évente körülbelül 10 családhoz. Ezt az arányt jelenleg is tartani tudnák, ha rendelkezésre állnának a megfelelő állami pályázatok. Lámpafényben Fotó: Karnok Csaba Egy épület villamosítása - attól függően, hogy van-e a közelben légvezeték 2-3,5 millió forintba kerül, melyet ideábs esetben az állam, a helyi önkormányzat és a pályázó személy együttesen biztosít. Mórahalom önkormányzatához két évvel ezelőtt 15 igény érkezett, melyben a tanyán élő családok biztosítani tudták volna az önrészt, de állami forrást azóta sem sikerült találni. Ezek a tanyák azóta részben már nem lakottak a világítás hiánya miatt, de a tulajdonosok visszaköltöznének, ha megoldódna a helyzet. A dél-alföldi régióban 105 ezer tanyából több mint 50 ezerben nincs villany mondta Szécsény Csaba. Tanyánként csupán két fővel számolva is ez 100 ezer embert jelent. A Mórahalom környéki 800 tanyából 150-ben nincs világítás. G. ZS.